Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-14 / 38. szám

1992. február 14., péntek HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Egy parlamenti „nem” Napirenden a munkanélküli-segély Budapest (KM — Marik Sándor) — Két szocialista­párti képviselő (Csehák Ju­dit és Kósáné Kovács Mag­da) önálló indítványt tett: létesítsenek a munkanélküli­ek számára szociális járadé­kot, amit azok kapnának, akik kimerítették a segélyt, az átmeneti járadékot, és végképp pénz nélkül marad­tak. Az ilyen emberek szá­ma várhatóan rohamosan növekedni fog, s gondolni kell rájuk. A törvényjavas­lat hétfői ülésnapon nem kapta meg a szükséges sza­vazatot, így nem került a T. Ház elé. Dt. Nagy István (MDF), megyénk egyik képviselője —, mint munkatársunknak elmondta — „nem”-mel sza­vazott. Miért? — kérdeztük kedden az ülés egyik szüne­tében, hiszen a képviselő vá­lasztókerületében is sok a munkanélküli, feszítenek a gondok. — A munkanélküli-segély­re nagyon nagy összegeket fizet ki a kormányzat, hu­mánus célból — mondta. — Én is amellett vagyok, hogy sokakat anyagilag is támo­gatni kell, főleg azokat, akik valóban rászorulnak. Ám botorság volna nem látni, hogy szép számmal vannak, akik visszaélnek a juttatás­sal, ezért általánosságban „járó" pénzt nem szavazok meg. A visszaélésekről nemcsak azért tudok, mert falun dol­gozó orvos vagyok, hanem olyan esetek ismeretében is, mint például a métászalkai BFK-é volt a közelmúltban. Háromszáz új dolgozót ke­restek, Nyirka tárói is jelent­keztek kb. harmincán. Ez utóbbiak közül azonban egy sem vállalta később a mun­kát —, ami sajátos követ­keztetésekre ad alkalmat. Feltételezhető, hogy a mün- kanélküli-segély előnyösebb, mint a két-három műszakos munka, rövid ingázással. Köztudott, hogy nagyon sokan „csak” pecsételni jár­nak, az első évben talán szándékuk sincs munkába állni. A munkanélküli-se­gély jó alap, gyakorta kie­gészítés az esetleges „fekete munkához”, maszekolások­hoz. — Más’ is arra utal, hogy a kormányzat jó szándékkal e célra juttatott jelentős összegei haszon nélkül pa­zarlódnak. Több példa van szűkebb környezetemben is, hogy kisebb gazdasági szer­vezetek, kft.-k komoly pén­zeket vesznek fel új munka­helyek teremtésére, aztán nem teljesítik vállalásukat — és semmi következmény nincs. Hodászon is két-há- rommillió forint közötti ösz- szeget kapott egy kft., amely a cigány emberek egy részé­nek munkába állítását vál­lalta. Éppen most ezen a hé­ten továbbítottam a polgár- mester megalapozott pana­szát a munkaügyi államtit­kárhoz : a pénzt odaadták, új munkahely azonban máig nem létesült, kérjük, hogy intézkedjen. — Visszatérve a munka- nélküliek segítését célzó elu­tasított képviselői javaslatra azt mondhatom, komolyabb, sokkal következetesebb és felelősségteljesebb megoldá­sokra szeretnék törekedni, mint az egyszerűen odaad­ható járadékokra. Most ugyanis az a tapasztalat, hogy egyrészről két kézzel szórjuk a pénzt, más helyre pedig annyi sem jut, ami egy falat kenyérre kellene. C Ha valóban rászorulnak OÁ polgármester panasza 0 Felelős megoldás Hiányosak az adatlapok Nagyüzem a Kárpótlási Hivatalban Szorití határidík Nyíregyháza (KM — Bojté) — Az új esztendők első hónapjai az adó­kat meghatározó szabá­lyok értelmezésével, vala­mint az adóbevallások­kal telnek el. A Nyíregy­háza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalá­nak adó- és illetékirodája a nyíregyházi gépjármű- tulajdonosok figyelmét szeretné felhívni arra, hogy a gépjárműadó be­vallási határideje febru­ár 29. Jó néhány autótu­lajdonosnak már küldtek bevallási nyomtatványt, azonban nincs mindenki­ről információjuk, ezért kérik, keressék fel az iro­da ügyfélszolgálatát a Bethlen'.G.. u. 3. szám alatt a bevallás megtéte­le végett. A helyi iparűzési és ide­genforgalmi adókra vo­natkozó bevaílás határ­ideje pedig február 28. A késedelem mulasztási bírságot von maga után, melynek elkerülése érde­kében kérik a határidők betartását. Minden nap reggel 8—12 óra között fogadják az ügyfeleket, hétfőn 16-ig, szerdán pe­dig este hat óráig. Nyíregyháza (KM — BD) — Folyamatosan értesíti ügyfeleit a nyilvántartásba- vételről a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Kárrendezési Hivatal. Sveda Béla hivatal- vezetőtől megtudtuk: befeje­zéshez közeledik a termelő­szövetkezetenként! aranyko­rona-összesítés is, melyet február 14-ig adnak postára a nagyüzemek címére. A tsz-eknek ezután egy hónap áll rendelkezésre az árverezésre kerülő területek kijelöléséhez. A megye né­hány településén egyébként már megkezdték a földkije­lölés véleményezésére alakí­tott érdekegyeztető fórumok szervezését, a testületben — a rendelkezéseknek megfele­lően — helyet kap az érin­tett polgármesteri hivatal, a termelőszövetkezet, a kár­pótlásra jogosultak, illetve a résztulajdonosok képviselője. A fórum arra lesz hivatott, hogy segítse a konszenzus elérését, a többségnek meg­felelő területkijelölést, mert ha parttalan vita alakul ki, a jogorvoslati lehetőségek kérése miatt hosszú hóna­pokkal elhúzódhat az árve­rezés. Sveda Béla, a kárrendezé­si hivatal vezetője elmondta még: az eddig feldolgozott több mint 56 ezer kárpótlási igénybejelentő adatlap kö­zül minden ötödik-hatodik Budapestről érkezett Sza­bolcsba. Ez azzal magyaráz­ható, hogy a tsz-szervezés idején, 1959 és 1961 között igen sokan hagyták el nyír­ségi szülőföldjüket, s költöz­tek az ország nagyvárosaiba. A szakember szerint a kár­pótlást kérő fővárosiak — 95 százalékuk az egykori föld­terület után adta be igényét — valószínű, hogy nem gaz­dálkodni akarnának, hanem inkább a kárpótlási jegyet kérik, amit aztán privatizá­ciós befektetésre, vagy la­kásvásárlásra használnak majd fel. A másik jellemzője a sza­bolcsi hivatalhoz benyújtott dokumentumoknak, hogy azokat zömükben 60 éven felüliek adták be. A nagyon idős emberek ügyét majd egyébként — kérésükre — soron kívül intézik. Ugyan­csak elsőbbséget kapnak azok a kárpótlást kérők, akik lakást szeretnének vá­sárolni a kapott jeggyel. Az adatlapok sajnos, nagyon hiányosak, 50—60 százalé­kuk kiegészítésre szorul. Fé­lő, hogy nem lesz ez más­képp a feldolgozásra váró további több tíz ezer doku­mentum esetében sem, s ez jelentős többletmunkát és az ügyintézési idő meghosszab­bodását eredményezheti. 60 millió forintos beruházással épül új, osztrák érdekeltségű ÖMV-benzinkút Nyíregy­házán. Egy bevásárlórésszel és modern mosóval is felszerelt kút építésének fővállalko­zója a Nyírbau Kft. balAzs Attila felvétele Nem fogy a műtrágya Nyíregyháza (KM) — Nö­vényvédelmi tanácskozást rendezett a Shell és Interág Kft., a megyei Növényegész­ségügyi Állomás és a megyei Agroker Vállalat szerdán, a Szakszervezetek Székházá­ban Nyíregyházán. Az ese­ményen a rendező szervek képviselői szakmai tájékoz­tatást tartottak a Shell nö vényvédő szerek felhasználá­si lehetőségeiről, az elmúlt évi növényvédelmi technoló­giai vizsgálatok eredményei­ről. Az Agroker munkatársai­nak ismertetőjéből megtud­hatták a részt vevő szabol­csi szakemberek, hogy ebben az évben átlagosan mintegy 15 százalékkal emelkedtek a növényvédőszer-árak és csak kevés készítmény az, amelyik ugyanannyiba kerül, mint tavaly. A tavaszi fej- trágyázási időszak bár na­gyon közel van. nem érző* dik az Agroker műtrágya­forgalmán. A vállalat román és orosz importból szerzett be jó minőségű nitrogénmű­trágya-készleteket, amelyre a korábbi évektől kedvezőbb áraik ellenére sincs ez idáig kellő érdeklődés. írni, szerintem annyit je­lent, mint képesnek lenni ar­ra. hogy bárkivel elhites­sünk bármit. Le Clézio A stílus az a lehetőség, hogy egyszerűen beszéljünk bonyolult dolgokról. Jean Cocteau Lehetőség szerint úgy kell írnod, ahogyan beszélsz. De ne sokat beszélj arról, hogy miiképpen írsz. Sainte-Beuve Klasszikus az a könyv, me­lyet mindenki el akar ol­vasni, de amelyet senkisem olvas. Mark Twain A legfontosabb tanulság az, melyet könyvolvasásból megszerezhet az ember, hogy tulajdonképpen nem is kel­lett volna mindegyik köny­vét elolvasnia. H. L. Mencken Aligha változtatott volna a világ folyásán, ha nem lett volna irodalom. De máskép­pen látnánk a világot. Max Frisch Az igazmondásnak számta- lany előnye van. A legelső az, hogy az emberek csodál­ják azt a természetességet, amellyel az illető hazudik. Jean Dutourd A z önkormányzati rendszerben, az ala­kuló magyar köz- igazgatási rendszerben a jegyzők kulcsfontosságú szerepet töltenek be — mondta a minap szerepük fontosságára utalva Virágh Pál köztársasági megbí­zott. Hihetetlen mennyisé­gű feladat zúdult rájuk, és ahol nincs kellő összhang a jegyző és a polgármester, vagy az alpolgármester, il­letve a bizottságok és tes­tületek között, ott a jegy­ző nem tud mást tenni, mint távozni. Miért mondhatjuk, hogy kulcspozícióban van a jegy­ző? Nekik kell előkészíteni a képviselő-testületek tevé­kenységét, neki kell gon­doskodni a jegyzőkönyvek elkészítéséről, a törvényes­ség megtartásáról. És ebből adódik a legtöbb kritikus helyzet, mert sok helyen a képviselő-testület a jegyzők törvényességi észrevételezé­si jogában szuverenitásá­nak korlátját látja. Pedig csak dicsérendő a törvénynek az a passzusa, amely a jegyzőt felhatal­mazza, sőt kötelességévé te­szi, hogy ha törvénysértő döntést hozott a testület, azt írásban kell jeleznie a köztársasági megbízottnál. Ez eleve egy bizalmatlansá­gi viszonyt jelenthet, per­sze csak hatalmaskodó ter­mészetűek számára, akik nem a segítőtársat, hanem a korlátot látják a jegyző­ben. Voltak, vannak olyan ese­tek, ahol nem élnek a jegy­zők ezzel a jogkörükkel. És sajnálatos ugyan, mégis ttwicÉan felhatalmazást kaptak rá, s még csak meg sem szólják őket érte a köztársasági megbízotti hivatalban, hisz nem akarják, hogy emiatt keveredjenek konfliktusba a testülettel. Az viszont rendkívül fontos, hogy a jegyzőkönyvekből kitűnjön: felhívták a képviselő-testü­letek figyelmét, hogy a ter­vezett döntés jogszabály- sértő. A jegyzői feladat nem csak ezek miatt nehéz, ha­nem azért is, mert az ál­lamigazgatási hatósági jog­körök zöme szintén a jegy­zőre hárul. De rá hárul a polgármestert megillető ál­lamigazgatási hatósági jog­kör minden terhe is, hi­szen a polgármester elé gyakorlatilag a kész hatá­rozatot kell odatenni. És ez még nagyobb felelősséget jelent, mert amit a jegyző aláírat a polgármesterrel, annak illik jónak lenni. És akkor még nem szól­tunk arról, hogy minden egyéb tevékenység is a jegyző nyakába szakad, köztük az apparátus veze­tése is, miközben a mun­káltatói jogokat a polgár- mester gyakorolja. E z feloldhatatlan konf­liktusok forrása le­het, mert ahol nincs meg a jegyző és a polgár- mester közti harmónia, ott a jegyző nem szólhat bele a hivatal dolgozóinak ki­választásába, és így kény­telen elviselni az esetleg gyengébb képességű, kisebb képzettségű, netán protek­cióval a polgármesteri hi­vatalba kerülő személyt is. Ezért sem tartozik az iri­gyelt pozíciók közé. Fiatalok a iarpai Öreg-hegyen. molnár karoly felvétele kommentár _______________ Munkavállalói jopn Seres Ernő / 991-ben már nem fi­zettem szakszervezeti díjat. A személyi jö- vedelemadó-bevallashoz kapott munkáltatói igazo­lás szerint a bruttó fizetés­ből levont egy százalék nem szakszervezeti díj volt, hanem, idézem „munkavál­lalói érdekképviseleti tag­díj”. Ez az én óriási téve­désem. Eladdig azt hittem, szakszervezeti tag vagyok, de most már tudom, hogy érdekképviseleti tag va­gyok. És ez egészen más. Ha van munkám, megil­let az érdekképviselet, fel­téve, ha ragaszkodom hoz­zá. Ha nincs munkám, munkanélküli vagyok (es könnyen lehetek azzá) mi­nek és mire jó az érdek- képviselet. Spongyát rá, magyarul felejtsük el. Na de nem is emiatt rágódom. Emelik az üdülőjegyek árát. azoknak az üdülöje- gyeknek az árát, amelyekre az volt nyomtatva, és talán még ma is az van nyom­tatva, hogy szakszervezeti beutaló. Az egyharmados árnövekedés indoklásával úgy ahogy, de egyet tudok érteni, hiszen minden drá­gább lesz. Amire viszont felkaptam a fejem' és meg­lepődtem az az, hogy az üdülni szándékozó a beuta­lóhoz nem a szakszervezeti tagsági viszony alapján jut­hat hozzá, hanem munka- vállalói jogon. Nem számít tehát, hogy szakszervezeti tag-e az ille­tő és melyik szakszervezet tagja. Ha munkavállaló es érdekképviseleti szervezet tagja, vehet üdülöjegyet, és mehet üdülni. Abszurdum, de kimondom, ha valaki jelenleg nem munkavallaló, csak szeretne munkát vál­lalni, akkor mi van? Tud-- tómmal itt a megyében 40 ezren, az országban több mint 440 ezren szeretnének munkát vállalni, ök vajon élvezhetik-e munkavallaloi szándékuk alapján a kéthe­tes, 14 napos 12 ezer forin­tos üdülést. j£ mbár lehet, hogy szó- /I ra sem érdemes a w 9 dolog, mert vajon melyik munkanélküli akar üdülni menni, melyik mun­kanélkülinek van üdülésre pénze? így bonyolódnak a dolgok, kuszálódnak a gon­dolatok és horgodnak fel az érzelmek. Balogh József

Next

/
Oldalképek
Tartalom