Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08 / 33. szám

1992. február 8., szombat Kelet-Magyarország 3 A meggy milliókat hozott Kántorjánosi látlelet madártávlatból Seres Ernő Kántorjánosi (KM) — Is­teni ötlet volt Kántorjánosi- ban meggyfákat ültetni. Ki tette először és miért tette, nem az a fontos, hanem az, hogy jól tette. 1991-ben 1600 tonna meggyet vásároltak fel a községben. Tucatnyi kon­zervgyári, kft., áfész, meg ilyen-olyan átvevő versen­gett azért, hogy a kántorjá­nosi fürtös jövedelem terem­tő áldásából részesedjen. Vá- radi Lajos, a község polgár- mestere így fogalmaz: — A meggytermés, az értékesítés tavaly valóban jól sikerült. Jó ára volt. Per­sze hogy összességében mi­lyen jövedelme származott ebből a lakosságnak, a ter­mesztőnek, nem tudom. Azt sem tudom, hogy valójában mennyi meggyfa van a köz­ségben, de hogy az utóbbi években, évtizedekben sok fát ültettek, az biztos. Meggyfával vannak tele a házikertek. Az utakat meggy­fák szegélyezik, és itt már nem is lehet szőlőskertről beszélni, meggyeskertek van­nak. Van olyan ember, aki­nek a zártkerti részen 500— 600 meggyfája van. Kllencvenmillié Nem kapott információ, pontatlan magánszámítás az, amit most leírok. Ha azt az 1600 tonna meggyet kilo­grammonként csak 50 forin­tos átlagáron értékesítették, (még leírni is alig merem) az 90 millió forint. Kisáru- termelésben, magánszférá­ban ez már nem semmi. De a kántorjánosi meggy érté­két, hasznát még növelni is lehet, lehetne. Még 1991 ta­vaszán — miután a kántor­jánosi tsz különvált Hodász- tól — Bakos Károly (sajnos a múlt év decemberében hirtelen és fiatalon elhunyt) említette, hogy szeretnének egy meggyfeldolgozó üzemet létesíteni. Most Váradi La­jostól és Pavelcsák István megbízott tsz-elnöktől kérde­zem : — Nagy terveket szőttek, dédelgettek a község érde­kében, mi lett azokkal? — Egyről sem mondtunk le — közli a polgármester, és ehhez helyeslőén szól a megbízott tsz-elnök is. — Itt van például a meggyfeldol­gozó üzem létesítésének ter­ve. Van egy épületünk, il­letve a termelőszövetkezet épülete, amely nyúlfarm volt valamikor. Víz, villany, töké­letesen közművesítve, szociá­Virágzik a meggy — tavaly. lis helyiséggel, bekötő úttal. Ott szeretnénk egy meggyfel­dolgozó üzemet létesíteni. Sok mindenről lehetne szó, tartósítás, meggy lékészítés, sűrítmény. Legalább ötven embernek jelentene munkát, munkahelyet. — Ügy tudom ebben az ügyben befektetőkkel már komoly tárgyalások folynak. Ford-lovagok — Sok ember járt itt ta­valy. Ilyen kft., olyan kft., vállalkozó meg üzletember, csak az a baj, hogy innen mindenki vinni akar, és nem pénzt hozni. Nekünk befek­tető kellene, olyan beruházó partner, aki távlatokban gon­dolkodik és nem az azonna­li m'—"azdagodás a célja. Vinni, szerezni, gyorsan megtollasodni. sajnos nem elszigetelt jelenség. Az üres erszényű bizniszlovagok For- don, Mercedesen, Toyotán nemcsak Kántorjánosit kör­nyékezték és környékezik. De beszéljünk másról. A település egy év alatt sokat gyarapodott. Váradi Lajos elsorolja, hogy az önkor­mányzati elképzelések rend­re megvalósultak: — Az úthálózat korszerű­sítését, felújítását — ahogy terveztük — megvalósítot­tuk. Erre 8 milliót költöt­tünk a sajátunkból, a másik 8 milliót pályázat útján nyertük el. Megépült a Kán­torjánosi—Flóratanya kö­zötti út is. Most egy szilárd szemétlerakótelep építésén dolgozunk. Ahogy terveztük, az emlékművet is megépítet­tük, felavattuk. Az intézmé­nyek fenntartására, működ­tetésére is volt és van pénz. Egy megoldhatatlan gondunk van, már itt is 200 ember munkanélküli. — A helyi adók bevezeté­séről döntött az önkormány­zat? — Nem lesz helyi adó. Legalábbis 1992-ben nem. Az önkormányzat véleménye az, hogy többre jutunk azzal, ha a megvalósítandó feladatok­hoz a lakosság önkéntes hoz­zájárulását kérjük. Tapasz­taltuk, hogy aki teheti, az az ésszerű fejlesztésekhez önként is ad. Ebben az év­ben a crosbar-telefonhálóza- tot szeretnénk bővíteni. Száz­nál több a telefonigénylő. Tavaly elintéztük, hogy autóbuszjárat legyen a köz­ség és Nyírbátor között, idén ha igény lesz rá, akkor igyekszünk megoldani, hogy legyen buszjárat Kántorjá­nosi és Baktalórántháza kö­zött is. Vannak elképzelé­seink a közművesítés fejlesz­tésével, a szennyvízelvezetés­sel és a gáz bevezetésével is. Kemény küzdelem Kántorjánosiba azzal a szándékkal utaztam, hogy látképet alkossak egy telepü­lésről. Nem könnyű, mert annyi a téma, hogy a szigo­rú szelektálás mellett is ren­geteg marad. A tsz dolgairól például még alig esett szó, pedig a szövetkezet szerves része a településnek, és rit­ka jó kapcsolata van a gaz­HARASZTOSI PAL FELVÉTELE daságnak az önkormányzat­tal. De hogyan is áll egy év önállóság után a tsz? Pavel­csák István talán nem is szerénységből, de megfonto­lásból tartózkodó. — Jól zártuk az évet, van pénzünk, de nem kérkedünk, mert a mai gazdasági • hely­zetben könnyen megkaphat­juk, nézzétek csak a válság ellenére ezek még élnek. Hát persze, hogy élünk, mert ke­ményen küzdünk és minden fillért megfogunk, vagy há­romszor is meggondoljuk, hogy mire adjuk ki. Kántorjánosinak 2500 hek­táros a határa. Ősszel a ka­lászos termőterületet csök­kentették, és hogy tavasz- szal mit vetnek, azzal kap­csolatban a megbízott elnök őszintén fogalmaz, halvány gőze sincs arról, hogy mi lesz. — Elképzelhető, hogy a szántóból 1200—1300 hektárt majd mi művelünk — mert nemigen kell az embereknek a földjük, akiknek van, aranykorona értékben — szó­val mi a földet megművel­jük, hasznosítjuk, kukoricá­val, silókukoricával, dohány­nyal, mindennel, ami jöve­delmezőséget ígér . . . Ami jövedelmezőséget, il­letve jövőt ígér. Itt hagytuk abba. És arra már sem hely, sem idő nem jutott, hogy gond is van bőven. A tej­csarnokkal, amit — mert ke­vés a tej, be akarnak zárni, meg ha az önkormányzathoz 10 levél érkezik, abból hél adománykérő. Alapítvány­ra, erre, arra ... Szóval több szóra, mondatra lenne szük­ség, mert ez a látlelet így, Kántorjánosiról csak madár­távlatú. Tárca Bodnár István m^indig is sejtettem, mennyire ser- Iwm kentő és léleknemesítő ereje volt hajdan a kuli-árversenyek­nek, de hogy ennyire! Kezembe akadt a Szabolcs-Szatmári Néplap 40 évvel ezelőtti, 1951. február 17-i száma, amely közli a megyei kultűrverseny másnapi programját, amelyet mintegy ezer kultúr aktivista a városi színház­ban tartott Nyíregyházán. ízelítőül a műsorból: Egy a jelszó: a béke! Harcba boldog jövőért megyünk! Ez volt a nyitószám. Közvetlenül az ünnepi beszéd után hangzott el a Sztálin-kantáta. A köztársasági indu­lót a Záhonyi ÁVH énekelte. Majd az Októberi fény című jelenet követke­zett, stílusosan, ezt orosz tánc követte. Talányos című számmal rukkolt elő az egyik résztvevő, ugyanis jelenetük a Kornejcsuk címet viselte. Az igazi falusi életről hozott hír­adást Földes Mihály Mélyszántás cí­mű egyfelvonásosa, aztán egy lelkesí­tő kórusszám következett, Szulikonak Tomboljon hát a harci tűz című zen- geménye. Verbunkos és leánykarikázó is volt amúgy mutatóban a műsoron. A Záhonyi ÁVH igencsak kitett ma­gáért, meg még két további dalt éne­kelt: A századok árnya leng című ten­gerészdalt, és befejezésképpen újból a Sztálin-kantátát. Igaz, közben még színre került a Szabad föld című pro­dukció is. Xiltüra az AVH-kan Természetesen nem maradt el a vart siker sem. A másnapi lap közvetlenül a Sztálin elvtárs nyilatkozatának visszhangja a világsajtóban című tal­lózás után „nagy sikerrel zajlott le a kultúrverseny megyei bemutatója” címmel számolt be a közérdekű ese­ményről. A lelkes krónikaíró a beszá­molón kívül mély bölcsességeket is megfogalmaz. A kedves olvasó — ha esetleg mégsem ment el a nagy kul­túrpolitikai eseményre — megtudhat­ta, hogy a kultúr forradalmunk e dicső állomására zászlókkal, a Szovjetunió és a Párt dicsőségét hirdető táblákkal érkeztek meg a színjátszók, énekesek, akik végre igen lelkesek voltak, hisz októberi fény ragyogta be a szereplő­ket és a színpadot, miközben a boldog életről mondottak igazi szép szavakat. Vajon miért énekeltek oly vidáman fiatalok, öregek, és miért táncoltak a résztvevők olyan lelkesen? — feszi fel a kérdést a cikk írója. Azért, mert a párt a dolgozó parasztok szamára is megmutatta a boldog élet útját, és megjelent végre a traktor, amelyet a vérszívó kulák annyira gyűlölt, mert könnyebbé tette a munkát. E későbbi cikkből megtudhattuk azt is, melyik DISZ-szervezet színjátszó­köre lett az első, akinek már a téma- választása is dicséretet érdemelt, hisz áldozatkészségre, és békeharcra nevel­tek, miközben a Komszomol hősei ál­lították elé. ^^e hogy a mundér becsületét véd- MM jem, a cikk szerzője nem kis bátorságot tanúsított, mert bár dicsérte a Záhonyi ÁVH-t fegyelme­zett énekéért, de meg is rótta őket, mert magyar számokat nem választot­tak repertoárjukba. Hát ilyenek voltak azok a szép bé­keharcos napok, úgy negyven évvel ezelőtt. Nézőkoríj) Filmekről szólva Bodnár István ^mines szerencséje a ni magyar, sőt talán az ® európai filmművé­szetnek sem a privatizáció­val. Filmszínházainkat el­öntötte az amerikai film­áradat, s lassan már csak amerikai tucatfilmeket lát­hatunk. Nem tagadható, az amerikai filmipar mesteri módon alkalmazza a szak­ma fogásait, a pszichológiát is beleértve. Tulajdonkép­pen nekem nincs is különö­sebb bajom ezekkel a ten­gerentúli alkotásokkal — ha a horror és más erősza­kos filmeket leszámítjuk —, nem csalatkozik a néző egy-egy ilyen film láttán, szinte valamennyi profi munka, azt kapja, amire számít. Ennek az amerikai döm- pingnek viszont nagy hát­ránya, hogy a Itnozijainkban olyannyira ritkán látni ma­gyar filmet, hogy félő, az egész magyar filmművésze­tünk elsorvad. Márpedig ennek kultúránkra nézve bárki beláthatja — szomo­rú következményei adód­nak. A magyar történelmet, a magyar sorsot, a magyar lelkületet, egész kultúrán­kat csak b magyar film áb­rázolhatja. Szomorú lenne, ha piac híján, az erős kon­kurencia Imiatt elsorvadna a imagyar filmipar. Ezért is öröm, hogy a mostani film­szemle egy kicsit ismét a hazai alkotásokra irányítja a figyelmet, és megyénk több intézményében is olyan filmsorozatok látha­tók, amelyek nem az ame­rikai filmeket favorizálják. A napokban épp a nyír­egyházi Béke moziban in­dult egy ilyen sorozat, ha­vonta egy alkalommal mu­tatják majd be — afféle premierként — a legújabb magyar alkotásokat. De örömest említhetjük a Vi­deóházban már évek óta jól menő Narancszselé és- egyéb filmsorozatokat, vagy a nyíregyházi művelődési központban Huszárik, Filmpremier és Nosztalgia­mozi sorozatát. Meglehet persze, hogy a végvárai ezek a pódiumok a magyar és európai művé­szi és színvonalas filmek­nek. Ám manapság már a kevésnek is örül az ember. Szívesen vásárolnak a kisvardaiak áruházában. a FŰSZERT diszkont ELEK EMIL FELVÉTELE KOMMENTÁR Hostess Kováts Dénes £ zt a szót vélhetően azoknak is meg kell tanulnia lassacskán, akiknek még sejtelme sincs arról, mit jelent. A fordí­tás, „háziasszony”, csak részben utal arra a tevé­kenységre, melyet e szó ta­kar. Mert nem a köznapi értelmezésre kell gondol­nunk. A hostess egy-egy cég, vállalat háziasszonya, aki fogadja a vendégeket, üzletembereket, gondosko­dik ellátásukról, szervezi programjaikat, biztosítja a megfelelő munkakörülmé­nyeket, azaz szervező-ven­déglátó egy személyben. Nem elsősorban csinossá­gáért alkamazzák — bár az sem mellékes —, nem is „konzumhölgynek”, hanem az említett feladatok el­végzésére való alkalmas­ságáért. Hiszen be kell lát­nunk, egyáltalán nem mel­lékes jelenlétük az üzleti tárgyalások, megbeszélések sorozatában. A különféle újságok hir­detéseit böngészve mind gyakrabban ötlik szemem­be: hostesseket keresnek. Ezt az igényt kihasználva hirdetnek képzésükre tan­folyamokat, mert „szüle­tett hostesst” nehéz talál­ni. Mert jó ha tud nyelvet, s nemcsak gépírni, de a te­lefaxot i és a számítógépet is kezelni, s ha birtokában van etikai, vendéglátóipari ismereteknek, ismeri kü­lönböző nációk szokásait, és még' sorolhatnám. S bi­zony, a tapasztalatok azt mutatják, sok házigazda­üzletember mellé elkelne ilyen tudással felvértezett szakember, azaz hostess .. • Nem véletlen tehát, hogy a volt nyíregyházi szovjet laktanyában kialakított Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Centrum ve­zetője is támogatja azt a tanfolyam-kezdeménye­zést. ahol hostesseket kí­vánnak képezni. Mai ínsé­ges világunkban jó lehető­ség ez nemcsak az üzlet­emberek és vállalkozók, de az álláskeresők számára is. HÁTTÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom