Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. február 27., csütörtöl Társulási szerződés Brüs&el (MTI) — Az Eu­rópai Közösség országainak a közösséghez akkreditált nagyköveteiből álló, állan­dó képviselők tanácsa szer­dai brüsszeli ülésén elfogad­ta és elfogadásra megküldte a tagállamoknak a Magyar- országgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal decem­berben kötött ideiglenes ke­reskedelmi megállapodások végső szövegét. Az ideigle­nes egyezmények a tavaly decemberben aláírt társulási megállapodások hosszadal­mas ratifikálási eljárásá­nak az év végéig várható be­fejezéséig is érvényesítik a társulási szerződésekben az adott időszakra megadott kereskedelmi kedvezménye­ket a három ország vonat­kozásában. Az írásos eljá­rás azt jelenti, hogy — ha csak csütörtök délután 5-ig valamely tagállam nem tá­maszt további fenntartáso­kat — március 1-jétől ha­tályba lépnek az ideiglenes egyezmények, amely a ma­gyar áruk piacrajutási fel­tételeit azonnal jelentősen javítják a közösség 12 orszá­gában. Megfelelő vetőmagkínálat Nyíregyháza (KM — R. J.) — Felkészülten várja a ta­vasz közeledtét a „Kelet” Ve­tőmagtermelő és Értékesítő Kft. Legalábbis ez derült ki a vállalat február 26-án, szerdán megtartott tájékozta­tóján. A bemutatóval és vásárral egybekötött eseményen Kiss László ügyvezető igazgató el­mondta a termelői és vásár­lói oldalról egyaránt szép számban megjelent érdeklő­dőnek, hogy megfelelő ve­tőmagkínálattal készültek fel a megyéből jelentkező igé­nyek kielégítésére. A pilla­natnyi készletek több mint 200 hektárra elegendő bioló­giai alapot jelentenek, amelyben 50—60 növényfaj több száz fajtája vár kis- és nagy kiszerelésben értékesí­tésre 380 vetőmagbpltjukban, illetve mintegy száz' magán- kereskedőnél. A „Kelet” Vetőmagtermelő és Értékesítő. Kft. megfelelő exportárualap, illetve árufe­dezet esetében fizetési ked­vezménnyel hozza forgalom­ba kínálatát. Hetvenmilliárd kellene „Csak a magas jövedelműeknek kedvez" DUBLIN: Rendőrök tartják vissza február 25-én a fel­dühödött tüntetőket, akik az ellen tiltakoztak, hogy egy 14 éves megerőszakolt kislányt nem engednek külföld­re, hogy műtéttel vetesse el a nem kívánt gyereket. MTI — TEI.EFOTO Tenyészállatok Horvátországnak Miniszteri találkozó Pécsett Pécs (MTI) — Horvátor­szágnak húszezer tonna mar­hahúsra, ugyanennyi sertés­húsra, másfél millió liter tej­re és sok más élelmiszerre lesz szüksége az idén a hábo­rús veszteségek miatt — mondotta Ivan Tarjan nor- vát mezőgazdasági miniszter a magyar kollégájával foly­tatott pécsi megbeszélést kö­vető sajtótájékoztatón. A há­borúban elveszett százhúsz­ezer szarvasmarha, száz­negyvenötezer sertés, tizen­négyezer ló és több mint másfél millió baromfi pótlá­sához a jó minőségű magyar tenyészállatokra is szüksége van a délnyugati szomszéd országnak, mert éppen a leg­kiválóbb tenyészetei semmi­sültek meg a harcokban. Magyarország tud és akar is segíteni — összegezte a pé­csi találkozót Gergátz Ele­mér. A miniszter elmondta, hogy hazáijk holstein fríz szarvasmarha-tenyészete Eu­rópa élvonalába tartozik, s abból akár egész Ukrajnát és fél Oroszországot képesek volnának ellátni. A pécsi megbeszélésen abban is meg­állapodtak, hogy a háború sújtotta Horvátország barter - üzlet keretében mezőgazda- sági gépekkel, élelmiszerek­kel, kozmetikumokkal és gyógyszerekkel is fizethet egyes magyar árukért. Ger­gátz Elemér bejelentette, hogy a Horvátországgal és Szlovéniával folytatott mező­gazdasági együttműködés mi­nisztériumi felelőse dr. Szőke Károly helyettes államtitkár lesz. Budapest (ISB — Ráthy Sándor) — .»Nem lebet a nyugdíjasokat büntetni azért, mert a kormány késedelme­sen terjeszti be javaslatát a parlament elé” — fogalmazza meg véleményét a nyugdíj- emelésre vonatkozó törvény­tervezetről Havas Gábor. A szabaddemokrata képviselő szerint jó megoldás csak ak­kor születhetett volna, ha az állam és a társadalombizto­sítás költségvetését a nyug­díjemelésekkel együtt tár­gyalják. Hasonlóan vélekedik Csehák Judit. A szocialista párti képviselőnő leszögezi: a mostani emelés csak a ma­gas jövedelműeknek kedvez. Ellenzéki vélemények sze­rint a nyugdíjemelésekkel kapcsolatos vitában aligha születhet mindenki számára elfogadható eredmény. Jó­részt azért, mert csak 50,7 milliárd forint felosztásáról dönthetnek, holott a legsú­lyosabb problémák megoldá­sához legalább 70 milliárd kellene. Ráadásul a kor­mányjavaslat egy „trükköt” is megenged magának. A ta­valyi országgyűlési határo­zat szerint a nyugdíjakat ez év január elsejétől a nettó keresetek növekedésének megfelelően keli emelni. Ugyanakkor az 50,7 milliárd- ból csak elvben lehet eleget tenni ennek a kötelezettség­nek, hiszen a beterjesztett törvényjavaslat alapján a pénz egyharmadát a régi nyugdíjak értékvesztésének kompenzációjára kell fordí­tani. Hogy ez mikor történik, és kit hogyan érint, egyelőre csak ígéretekből lehet kikö­vetkeztetni. A népjóléti tár­ca szerint valamikor a nyár elején kerülhet erre sor, s a Jelentkeztek Helga elrablói Büntetlenséget kérnek Szeged (MTI) — Mozgal­mas két nap után Úri Gel­ler elutazott Szegedről, de — mint szerdán budapesti szállodai szobájából telefo­non közölte — Farkas Helga keresését tovább folytatja. Munkája most külföldre szó­lítja, ám áprilisban ismét el­jön Magyarországra. A parafenomén kétnapos szegedi tartózkodásáról, a keresés eredményéről szer­dán Farkas Imre tájékoztal- ta az újságírókat. Elmond­ta, hogy az emberrablók kö­zül egy férfi telefonált ked­den délután, s a beszélgetés, amelynek lesz folytatása, megerősítette az édesapát abban a hitében, hogy Helga él. Egyébként Úri Geller is ezt állítja. Egy idegen tele­fonáló egy társaság nevében közölte: ők rabolták el Hel­gát, s abban az esetben en­Átalakulás előtt: sikerre ítélve Csak az egyben maradó áfészeknek ran esélye a túlélésre Budapest (ISB — Ráthy Sándor) — „A fogyasztási szövetkezetek sohasem vol­tak az állam édes gyerme­kei. Korábban túlságosan kapitalistának, ma pedig túl­ságosan szocialistának tartja őket a hatalom” — szögezte le nemrégiben Szilvasán Pál. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szö­vetségének elnöke nem ta­gadva az elmúlt évek politi­kai befolyását kijelentette, e szövetkezetek sohasem kény­szer hatására születtek, s életüket mindig is a tagok akarata határozta meg. Az átalakulás előtt álló szövet­kezetek jövőjéről a keddi or­szágos tanácskozás után Szi­lágyi Pétert, az ÁFEOSZ al- einökét kérdeztük. A szövetkezetek vezetői­nek általános véleménye, hogy a parlament által elfo­gadott átmeneti és szövetke­zeti törvény megfelel a kor kihívásának, s végre lehető­vé teszi az áfészek szabad fejlődését. Ennek valószínű­leg az is oka, hogy a vidék kereskedelmi ellátására spe­cializálódott százötven éves múltra visszatekintő szövet­kezetek már nagykereske­delmi tevékenységet is foly­tathatnak, s ezáltal tovább növelhetik a falvakban min­dig is meglevő előnyüket az állami szektorral szemben. A váltás értékét emeli, hogy az átalakuláskor a fogyasz­tási típusú szövetkezetek va­gyonának csak a hetven szá­zalékát kell nevesíteni, s a fel nem osztható harminc százalék igen nagy esélyt ad a szervezetek egyben mara­dására. Annak ellenére azon­ban, hogy nincs lehetőség a vagyontárgyak árverezésére és az egyszemélyes kiválásra sem, igen nagy munka áll a tagok előtt. Az elkövetke­zendő hetek közgyűlésein új­ra kell választaniuk a szö­vetkezetek vezetőit és tiszt­ségviselőit, majd a vagyon­nevesítéssel jórészt véget érő legitimizációs folyamat vé­gén dönteniük kell a jövő­jüket meghatározó gazdasági lépésekről. „A második fél évben már csak ezekkel a tennivalókkal akarunk fog­lalkozni, s reméljük, hogy a magántulajdonban lévő szö­vetkezetek részt vehetnek az állami vagyon privatizálásá­ban is” — vázolja a növe­kedési lehetőségeket Szilágyi Péter. A vidéki kereskedelmi, szolgáltatói és felvásárlási szférában ugrásszerű fejlő­dés előtt álló szövetkezetek­nek komoly problémákkal kell szembenézniük. A la­kosság általános életszínvo­nalának csökkenésével 10— 30 százalékkal esett vissza a forgalmuk, s tavaly már csak 160—170 milliárd fo­rintra rúgott. A versenytár­sak és az illegális kereske­delem megjelenésével együtt nőtt a deficites szövetkeze­tek száma: hazánkban ta­valy 273 áfész működött, s közülük negyven több tíz milliós veszteséggel zárta az évet. Ennek ellensúlyozására két lehetőség van. A szövet­kezeteknek egy országos há­lózat révén minél hamarabb be kell kapcsolódniuk a nagykereskedelembe. Ezáltal olcsóbban juthatnak hozzá az árucikkekhez, szélesíthe­tik a kínálatukat, s bolthá­lózatuk révén növelhetik a piaci részesedésüket. A má­sik lehetőség a mezőgazda- sági termékek felvásárlásá­nak, feldolgozásának és ér­tékesítésének az összekap­csolásában mutatkozik Ez utóbbi előnyeit leginkább a kecskeméti Univer ÁFÉSZ fejlődésén lehet nyomon kö­vetni. Az ételízesítőket ■ is gyártó szövetkezet tíz évvel ezelőtt még komoly likvidi­tási gondokkal küszködött. pénz felosztásához újabb parlamenti döntés is szük­ségeltetik. A sorból nem szabad ki­hagyni azt az „apróságot” sem — hívta fel a figyelmet Havas Gábor —, hogy ma csak becslések vannak arról, hogy mekkora volt tavaly a nettó keresetek növekedése. Az egyetlen hivatalosnak te­kinthető szám szerint az anyagi szférában az ötven főnél több embert foglalkoz­tató vállalatok 23,4 százalék­kal emelték a nettó béreket. A szabaddemokrata kép­viselő emelte ki, hogy ha még egy számtant műveletet is elvégzünk, kiderül, hogy a kormány által tervezett 19,5 százalék helyett átlagosan és éves szinten csupán 13,3 szá­zalékkal emelkednek az idén a nyugdíjak. Az emberek ugyanis különböző időpon­tokban érik el az ötvenöt és a hatvanéves kort, s azok, akik március elseje előtt mentek nyugdíjba, csak tíz hónapig részesülnek az eme­lésből. A kétszeri emelés mi­att hasonlóan járnak azok is, akik ez év szeptemberig vonultak vagy vonulnak nyugállományba: egy részük­nek csak az utolsó négy hó­napban jár majd a nagyobb nyugdíj. Az így megmaradó pénzt a kormány a régi nyugdíjak kompenzációjára akarja for­dítani. A várhatóan 11—17 milliárd forintos összeg azonban — nagysága attól függ, hogy januártól vissza­menőlegesen vagy csak már­ciustól emelik-e a nyugdíja­kat — semmiképpen sem lesz elegendő ahhoz, hogy az el­múlt évek csapdáiból kike­rüljön a nyugdíjrendszer. A nyugdíjak elértéktelenedé ugyanis akikor követkéz* be, amikor társadalombizt sításnak nem voltak önál forrásai, hanem az állar akarat kiszolgálója volt. Jó lehet az említett kompenzi ció valóban segíténi fc azokon, akik több mint t éve mentek nyugdíjba, ái semmit sem változtat azol nak a helyzetén, akik péld: ul két éve vonultak nyugá lományba, s tavalyelőtt * tavaly az infláció miatt 38- 36 százalékot vesztett érté kéből a járulékuk. Generá lis megoldást az jelentene, h a társadalombiztosítás ke rábbi többletpénzét lenyel állami költségvetés állná nyugdíjak érlékvesztéséne egyszeri és generális kom penzációját. A mostani kény szerhelyzetben azonban nine erre lehetőség — vélekedet Havas Gábor. Emlékeztetőül a költségvetéseket különbözi időpontban tárgyalták, s csal 50,7 milliárdot lehet felosz tani. Csehák Judit szerint i százalékos arányú felosztás még akkor is a magas jöve­delműeknek kedvez, ha a nyugdíj növekedés alsó és felső határát 800 és 2000 fo­rintban behatárolják. Ezért arra tesz javaslatot, hogy az igazságosság elve alapján egyrészt fix összegekben ha­tározzák meg az emelés mér­tékét, s ha ezt nem fogadja el a parlament, akkor legalább a szolgálati idő figyelembe vételével differenciáltan osz- szák fel a pénzt. Eszerint a 10—20 éves szolgálati idővel rendelkezők 10, a negyven év fölötti munkaévet maguké­nak mondhatók pedig 16 szá­zalékot kapnának. gedik szabadon, ha a televí­zióban csütörtök este elhang­zik, hogy nem büntetik meg őket. Farkas Imre többször kérte már az illetékeseket, biztosítsanak büntetlenséget a zsarolóknak. Az apa elmesélte továbbá, hogy kedden egy nő azzal ál­lított be a Kurír szerkesztősé­gébe, hogy annak idején lát­ta Helga elrablását. A lányt az állítólagos szemtanú sze­rint fegyverrel kényszerítet­ték kiszállásra autójából. Kisvállalkozások Európában, Magyarországon ám tavaly már 150 milliós nyereséget könyvelhetett el. Ma pedig a volt szocialista országok piacaira próbál be­törni. Az új fejlődési lehetősége­ket azonban nagy valószínű- ' seggel csak azok a fogyasz­tási szövetkezetek tudják ki­aknázni, amelyek egyben maiadnak. Nyugat-európai tapasztalatok szerint az „egy település egv szövetkezet" formációnak nincs jövője Dán. norvég és francia pél­dák is bizonyítják, hogy ezek a szervezetek előbb-utóbb felmorzsolódnak a gazdasági küzdelemben, s csak a kör­zeti, többnyire még a mos­tani magyar áfészeknél is nagyobb szövetkezetek ural­ják a piacot. „Az országos tanácskozá­son szerencsére kiderült, hogy a részközgyűléseken csak elvétve jelennek meg kiválási törekvések” — ad számot tapasztalatairól Szi­lágyi Péter. Megtudtuk azt is. hogy a szövetkezetekben a vagyonnevesítést elsősor­ban a tagsági évek és a tő­kehozzájárulás alapján vég­zik, s a tulajdonnak lega­lább a negyven százalékát az előbbi szempontok alap­ján kell az emberek nevére írni. Budapest (ISB) — Hazánk­ban körülbelül négyszázezer kis- és középvállalat műkö­dik jelenleg — értve ezalatt a közös piaci normáknak megfelelő, ötszáznál kevesebb alkalirtazottat foglalkoztató cégeket —, ebből hozzávető­leg háromszázötvenezer van magánkézben. A kis- és középvállalatok­ban foglalkoztatottak ar^-’ nya — a gazdaság egészét te­kintve — messze elmarad a tíz vezető EK-országban re­gisztrált adatoktól: Spanyol- országban 90 százalékánál magasabb, és még az utolsó helyen „kullogó" Hollandiá­ban is meghaladja a 60 szá­zalékot, szemben a magyar- országi 43 százalékkal. Va­lamivel rosszabb a helyzet, ha csak az iparban foglal­koztatottak arányát vizsgál­juk. Itt szintén Spanyolor­szág vezeti az élmezőnyt — 89 százalékkal —, Anglia a sereghajtó 45 százalékkal, míg hazánkban az ipari kis- ,és középvállalatokban csak az Összfoglalkoztatottak 37 százaléka dolgozik. A fenti adatok abból a ki­adványból valók, amelyet a Forró nyomon Magyar Kisvállalati Társa­ság jelentetett meg „Vállal­kozói sikereket — erős kis­vállalatókat” címmel. A tár­saság elnöke, Román Zoltán, szerdai sajtótájékoztatóján azzal hívta fel a figyelmet a kétszáz oldalas könyv Ma­gyarországot Európa fejlett piacgazdasággal rendelkező országaival összehasonlító elemzéseire, hogy nem lehet egyértelműen másolható mintát adni a vállalkozások gyarapítására, hazai támo­gatására. Ugyanakkor ér­demes figyelmet fordítani arra a gazdasági környezet­re, amelyben ezek az egyér­telműen a középosztályt erő­sítő vállalatok működnek. Nyugat-Európában erős ön- kormányzati szövetségei lé­teznek a kis- és középvállal­kozásoknak, törvényben ga­rantált egyetértési, vagy vé­leményezési jogkör illeti meg őket, minden olyan kérdés­ben, amely az érdekkörükbe vág. Hazánkban ennek a rend­szernek még csak a csírái vannak jelen a gazdasági életben — hangsúlyozta a Magyar Kisvállalati Társa­ság elnöke. Öt körözöttet elfogtak Nyíregyháza (KM — CS. GY.) — Február 26-án reg­gelre ismeretlen tettesek betörtek a Nyírgyházi Film- forgalmazó Vállalat iroda­épületében lévő kft. pénz­tárhelyiségébe, ahonnan el­vitték a pénzkazettát, mely­ben 5 darab nyertes kapa­rós sorsjegy, valamint kö­rülbelül 40 ezer forint vál­tópénz volt. A sorsjegyek összesen mintegy nyolcezer forintot érnek, de azok se­hol sem válthatók pénzre. Ismeretlen elkövető feb­ruár 25-én reggel a Vagép- telepen egy eladásra szánt BMW gépkocsi négy kere­két, valamint egy Ladából a magnó'srádiót kiszerelte és eltulajdonította, a kár 70 ezer forint. A Nyíregyházi Rendőr- kapitányság február 26-ra virradóra öt körözött sze­mélyt elfogott. Nagyhalász határában öt víkendházat feltörtek. TÚL A MEGYÉN

Next

/
Oldalképek
Tartalom