Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-25 / 47. szám
m2, február 25., kedd r EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 11 Az oldalt tftsszeállttottat SERES ERNŐ Röpködő kedvencek :onc Galambkiállítás volt a Kölyökvárban Győztes KINGEK a kiállításon harasztosi pal felvétele Nyíregyháza (KM — S. E.) — Szinte gyermeknap volt Nyíregyházán a Kölyökvárban február 8-án. Reggel 9- kor nyitott a kiállítás, és szinte megállás nélkül érkeztek madárlátásra — természetesen szülői kísérettel — a gyermekek. Az évente, és már hagyományosan megrendezett esemény, amit a Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete rendez, vonzza a közönséget. És volt miben gyönyörködni. A galarmbtenyésztők népes tábora ezúttal 30 fajtából 491 szebbnél szebb galambot mutatott be a zsűrinek és a nagyközönségnek. A zsűri pontozással (100 ponttól lefelé) határozta meg az igen kiváló, kiváló, igen jó és jó fajtákat és a fajtagyőzteseket. Általában a legmagasabb pontszám a 94, ezzel már kiváló, illetve fajtagyőztes galambokat jutalmaztak. Sok csodálója akadt a Páva, a Szegedi magasan szálló, a King, a Magyar fodros, a Magyar óriás galamboknak. A Magyar óriások egyik igen jónak értékelt galambja a 443 nevezésű, a nagykállói tenyésztő Pelyvás Mihály tulajdona, vele beszélgettem. A középkorú férfi bevallása szerint 14 éves korától, 30 éve foglalkozik galambtenyésztéssel. — Mindvégig a Magyar óriások voltak a kedvenceim. 15 pár galambom van. Nem dicsekvésképpen mondom, de a galambjaimmal már országos és nemzetközi díjakat is nyertem. A galambtenyésztés számomra hobbi. Egyébként kórházi műtőssegéd vagyok, szeretem a munkám, de a kikapcsolódás, a pihenés számomra a galamb. Ha naponta egy-két órát eltöltők a galambházban az számomra felüdülés. A beszélgetés alapján következtetni lehet arra, hogy milyen is egy galambház. Egy fészerszerű épület előterében dróthálós röptetővel. Ott tölti szabad ideje egy részét Pelyvás Mihály, rendtartással, etetéssel, szelektálással és megfigyeléssel. — Jobb, élvezetesebb, hasznosabb, mintha kocsmába járnék. — A Magyar óriás testsúlya 1 kilogramm 30—35 dekagramm — mondom — nem kimondottan húsgalamb, a felvásárlók exportra nem ezt keresik. — Aki kimondottan árugalamb-tenyésztéssel kíván foglalkozni, annalk Texán, vagy a King tenyésztését ajánlom. Mint mondtam, nem azért vagyok galambász, hogy árutermeléssel foglalkozzam. Azért kerül galambhús a konyhára, úgy mint gyerekkoromban, hiszen, amikor én még kölyök voltam, galambhúst evett az ember vasárnap. Másra nemigen tellett. A gyermekkor említése felidézi a magyar falvak gvakori látványát, a galambdúcot. Sok gazda portálán magasodott a kútágasok fölé az egyszerű és cifra faragású, számtalan tojópárnak fészket adó dúc. — Igen, a galambdúc tele volt az úgynevezett parasztgalambokkal. A tenyésztés az más, munkát, időt igényel. A parasztgalamb kora tavasztól késő őszig megélt abból, amit a természet kínált. A tenyészgalambokat etetni kell borsóval, búzával, fekete napraforgóval, ténge- rivel. Arról is szó esett, hogy a galambtenyésztésnek azért haszna is van. Egy tenyész- pár 2—3 ezer forintot is ér, de Pelyvás Mihály, ha olyan fiatal keresi fel, aki tenyésztéssel szeretne foglalkozni, 200—300 forintért is ad egy-egy párat. Azt szeretné, ha minél többen foglalkoznának a galambtenyésztéssel. * összesítő a galambkiállításról. Négy megyéből 82 tenyésztő 30 fajtával és 491 galambbal nevezett. A hattagú szakértő zsűri 94 pontszámmal 45 galambot minősített kiválónak. Juhász Dániel nyíregyházi tenyésztő King galambfajai közül négy kapta meg a kiváló minősítést, kettő a fajtagyőztes címet. Szűcs István pet- neházi tenyésztő Karier fajtagalambjaiból szintén négy lett a kiváló. Gincsa József nyíregyházi tenyésztő egy King galambjával fajtagyőz- tesi címhez jutott. Színgyőztes lett Korponai Gyula fehérgyarmati tenyésztő vörös King galambja. Huszonöt tenyésztő tiszteletdíjat kapott. Ehető „nyúlárn A spárga vitaminokban gazdag Samu András Nyíregyháza (KM) — A mi vidékünkön fehér hollónak számít a spárga, ez a vitaminokban, ásványi sókban, fehérjében, szénhidrátokban gazdag, tavasszal fagyasztható zöldségféle. A spárga — más néven nyúlárnyék, kerti aszparágusz, amit csak vágott zöldként, a virágkötészetben hasznosítanak — azért érdemelne nagyobb figyelmet, mert nem elhanyagolható jövedelemforrás ys lehet. A spárga ára mindenkor vetekszik a borjúhús árával. A spárga évelő növény, jó gondozás mellett 10—15 éven át „terem”, vagyis hozza a zsenge, ehető hajtásait — a 20—25 centiméter hosszú, ujjnyi vastag spárgasípokat. Telepítése nagyon jól előkészített, fényben gazdag területen történhet. Négyzetméterenként 6—8 kilogramm szerves trágyát, tíz-húsz deka szuperfoszfátot, fél - maroknyi kálisót dolgozzunk be a mélyásással megforgatott talajba. Ha nagyobb területen telepítünk, akkor másfél méter távolságra 20—25 centiméter mély barázdákat húzunk A tőtávolság 30—40 centiméter. Szaporítóanyagot a vetőmagboltban kapunk. A magot április elején végleges helyére is vethetjük, három-négy szemet egy fészekbe, 2—3 centiméter mélyen, a barázda alj álja. Ahogy a növény fejlődik, őszig a kapálás nyomán a barázda lényegében feltöltődik. Vethetünk kora tavasszal is ládába vagy cserepekbe és a szépen fejlődött, megerősödött magoncokat ültetjük ki nyáron az előkészített barázdákba. ősszel, amikor a lomb elsárgul, a spárga szárát a talaj felszínénél levágjuk Második évben talajművelés, de sekély kapálással, mert a növény húsps gyökerei a felszín közelében fejlődnek. Össze! ismét eltávolítjuk a lombozatot. Harmadik év márciusában a sorok fölé 30—40 centiméter magas és ugyanilyen széles bakhátat készítünk. Ebben fejlődnek ki a halványított spárgasípok. Amikor a hajtáscsúcs megemeli a bakhát földjét, „kidugja az orrát”, akkor a bakihátat kibontjuk, és talajszinten, vigyázva, hogy a mellette lévő hajtást, rügyet meg ne sértsük, levágjuk a szedésre érett spárgasípokat. Tövenként első évhen 2—3 hajtásnál ne vegyünk le többet, később a mennyiséget megkétszerezhetjük. irrrk Széles Csaba Nyíregyháza (KM) — A jó gazda a derült téli napokon sem tétlenkedik, kijavítja a gyümölcssövények tám- rendszereit, kifeszíti a meglazult huzalokat, függőlegesre állítja az eldőlt tám- karókat, oszlopokat. Növényvédő szerek felhasználása nélkül gondosan elvégzi a fatisztogatási munkákat, a kéregkaparás és kéregkefélés során összegyűlt fertőző anyagokat pedig elége; ti. Még ha létrázást igényelne, se riadjunk vissza a gyümölcsmúmiák leszedésétől és megsemmisítésétől. A pincében ha már előzőleg egyszer fejtett boraink letisztultak, ne késlekedjünk a már tervbe vett há- zasítással vagy derítéssel. De felkészülhetünk és elvégezhetjük a második fejtést is. Ha egy-egy hordónkból a bor már elfogyott, úgy ezeket a hordókat gondosan mossuk ki, majd kiszikkasztás után azbeszt kénszelettel kénezzük. A zöldségeskertben az időjárás és a talaj hőmérsékletének függvényében jelöljük ki az ágyások helyét, és a terület nagyságának megfelelően szerezzük be a szükséges vetőmagmennyiséget. Ha azt tapasztaljuk — február végén —, hogy a talaj már kellően megszikkadt, hozzákezdhetünk a sárgarépa és a petrezselyem vetéséhez. Ágyásainkban a sárgarépát 20—30 cm sortávolságra vessük és száz négyzet- méterre 50 gramm magot számítsunk. A petrezselyem sortávolsága 30—40 cm legyen, s magigénye megegyezik a sárgarépáéval, 50 gramm 100 négyzetméterenként. Február végén illetve március elején vethető a spenót, majd a sóska. A spenót 20—30 cm-es sortávolságot és száz négyzet - méterenként 150 gramm vetőmagot igényel. A sóska 30 —40 cm-es sortávolságra vethető, s magigénye csak 50 gramm 100 négyzetméterenként. A rossz vágáél roncsol, és kárt okoz Nyíregyháza (KM) — Az elmúlt év őszén jöttünk rá, hogy a téli alma termesztése mégsem átok a szabolcsiaknak. Igaz a tavaszi, nyár eleji információk az irányárakra, a szovjet (akkor még szovjet) export csökkenésére, elmaradására, riasztóak voltak. Sokan a hírekre, híresztelésekre vagy felhagytak a bérleti szerződéses műveléssel vagy csak ímmel-ámmal végezték a növényvédelmet, talajmunkát, talajerő-utánpótlást. Szüret idejére az almaszezonban aztán gyökeresen változott a helyzet. Az exportőrök és a léüzemek részéről versenyfutás kezdődött a téli alma felvásárlásában, megszerzéséért. A léalma kilogrammját végül már 12—13 forintért vették. Mindezt csak azért írjuk, ha van is kockázat a termesztésben, becsülni illik gyümölcsfáinkat. Becsülni úgy is, hogy a faápolást gondosan végezzük, a metszéshez olyan szerszámot használunk, amely a végzett munka sikerét segíti, a gyümölcsfát védi, a termésnövekedést elősegíti. Az almafák metszése fontos, de gondosan metszeni csak jó szerszámmal lehet. A metszőolló a kertész egyik legfontosabb munkaeszköze. Az életlen, rosszul záródó ollóval dolgozni is nehezebb, de nagyobb baj az, hogy az ilyen szerszám roncsol, azaz megnöveli a sebzési felületét. A seb nehezen gyógyul, és ki van téve a betegségek fertőzésének is. Különösen veszélyes következményekkel járhat a roncsolás az amúgy is érzékeny csonthéjasok esetében, így a cseresznye, a meggy, a kajszi- és őszibarack metszése során. A rosszul záródó, úgynevezett nyílós olló vágó- és támasztópengéje között rés van. Ha az összezárt metszőollót a fény felé tartjuk, meggyőződhetünk a rés méretéről és alakjáról. A csápot rögzítő csavaranya meghúzásával a rés gyakran megszüntethető. De ha a rossz záródást a támasztóél elhajlása okozza, ezen csak úgy segíthetünk, hogy a támasztóél behajló csúcsi részét egyenesre köszörüljük. (Az olló deformálódását leggyakrabban a szakszerűtlen használat okozza, amikor is túlságosan vastag vagy elszáradt ágrészeket akarunk vele eltávolítani.) Az életlen olló fenését a durva fenőkővel kezdjük, amelyet élezés közben gyakran nedvesítsünk. Fontos tudni, hogy a vágóélnek csak a domború oldala fenhető. A szétszedett olló vágópengéjét rögzítsük az asztalon, és a követ körkörösen mozgatva lassan haladjunk a penge tövétől az él fel. Ha túlságosan tompa az ollónk, a durva fenés idejét óvatos köszörüléssel lerövidíthetjük. A vágóéi a finomkővel kapja meg végső formáját. Ezt azonban már soha nem végezzük köszörűvel, mert ennek az a veszélye, hogy túlságosan elvékonyodik az él, és kicsorbul az olló. A gépi köszörülés szakértelmet és fokozott figyelmet igényel. Tíz-tizenöt másodpercnél tovább ne hagyjuk a kövön a szerszámot, mert túlhevülés következtében anyaga kilágyul, tönkremegy. (Forrás a Kincses kalendáriumból) Előadói konferencia Nyíregyháza (KM) — A TIT Gazdaköre, a Kertbarát Szövetség, a Központi Kertbarát Klub és a Biokultúra Klub idén már az ötödik előadói konferenciáját rendezi. Március 2-án a modern környezetbarát készítmények felhasználásáról tart majd előadást dr. Somogyi Tamás, a Sumitomo munkatársa. Az előadás helye és ideje a TESZ-szék- há:z. Nyíregyháza, Luther u. 4—6. J uhászgond Se a gyapjúnak, húsnak nincs keletje A gazda lánya Szilvia egy tejesbárány- nyal. a szerző felvétele Botpalád (KM — M. K.) — Minden sikertelenség ellenére ragaszkodik a botpalá- di Varga József a juhokhoz. Szülei ad ták a példát. A mátészalkai tangazdaság, a Fehérgyarmati Állami Gazdaság, a botpaládi tsz jelentett egy egy „előtanulmányt” a vállalkozáshoz. 1989-ben megpróbálta. A felvett 300 ezer forintból 140 darab bárány került a ho- dályba. Futotta némi ele- ségre is. Segített a szakszövetkezet takarmánnyal, földterülettel. A gazda ismerte a mesterség csínját-bínját, így nem kellett a kudarctól félni, hiszen (ekkor) az első osztályú gyapjú kilójáért 206 forintot fizettek. Volt piaca - a jószágnak. Ügy tűnt megfogta az Isten lábát — aki a juhászkodásra adta a fejét. A pünkösdi királyság azonban rövid, ö maga nyírja (nyírta) a juhokat. S amikor 1991 márciusában piacra került a termék, 20—40 forintot adtak a gyapjú kilogrammjáért. Hasonlóan nem kísérte szerencse a bárányok értékesítését sem. A korábbi biztos vevő sehol. Elcsuklik a hangja, amikor elmondja miként indult hajnali fél 4- kor a 30-as rakománnyal. A jószágok az induláskor 35 kg súlyúak voltak, délután 4 óra körül tudta eladni, s akkor több kilogrammal apadt az állatok súlya. S e^t megtoldotta azzal, miszerint a bárányok árára hónapokig kellett várni. Komoly gondjai lehetnek, hiszen 150 ezer forint törlesztendő részlet még hátra van. Nem tudni mi lesz az eleddig bérelhető földterülettel? Nem tudja egyáltalán szükség van-e rá, s a hozzá hasonló gazdálkodókra. A jószágnak ennie kell. A barikák a család — így az óvónői szakközépbe készülő lányuk Szilvia — kedvencei. Elválásunkkor keserűen fogalmazott a gazda, de bízik abba», hogy nem torkollik tragédiába a vállalkozása.
