Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

92. február 25., kedd HÄHER Kelet-Magyarország 3 titka doitány, sűrű fillér Szakodnak a fermentálóban un bős Béla yiregyháza (KM) — Még jdonképpen be sem feje- itt as rimáit évi dohány­on —, hisz még végűk a ylevriű dohány beváitá- —, a Nyíregyházi Do- y fermentáló Vállalatnál r az új idényre készül- . Azon kevesek közé tar- k ma ez a cég, amelyek r konkrét szerződésekkel, ne garantált, s a minősé- termékre vonatkozólag élt árakkal keresik föl a nelőket. Ugyanakkor mind a do- lytermelők, — e megélhe- : jelentő növény jövőjét tőén — mind pedig a lalat — a termesztési hát- a mezőgazdaság terüle- eluraikodó kusza hely­et, valamint a saját sor- illetően -3 tiémi bizony- ínsággal néznek a jövőbe, kétségeik eloszlatása volt élünk, amikor a NYIDO- R igazgatójától Lakatos órástól kértünk interjút. — Miközben a feldolgozás me szerint, március vé- g folyamatosan átvesszük, űfizetjük a még kint lévő ?ylevelű száraz dohányt. gy gondot fordítunk a 92- termelési év előkészítésé- Az újonnan elkészített ■rződéseinket március kö­zepéig szeretnénk minden régi és új termesztővel meg­kötni, hinzera a palántaneve­léshez a magvetést hamaro­san el kell végezni. hány előállítására. Ez hosz- szú távú érdeke a termelő­nek is. hiszen a privatizált cigarettaipar csak a számára megfelelő, jó minőségű do­• Továbbra is garantált piac • Még mindig: miníség • B külföld számit ránk O Vannak-e áj vonásai az idei dohánytennék-értékesí­—. Előrebocsátva, hogy a dohány továbbra is garan­tált piaccal rendelkezik, és ennek folytán az eddigieknél szélesebb körben számítunk a velünk közvetlenül szerző­dő termelőkre, akiknek a segítésére minden szem­pontból felkészültünk, némi­leg változott az integráto­rokkal kötött szerződésünk Bár továbbra is számítunk rájuk a termelés megszerve­zésében és a feladatok ered­ményes végrehajtásában, a velük való szerződéskötés feltételéül szabtuk, hogy rendelkezzenek az egyes ter­melőkkel kötött viszontszer- ződésekkel. A másik, hogy ez eddigi­eknél is nagyobb hangsúlyt helyeztünk a minőségi do­hányt képes felvásárolni. A minőség javítását szolgálja a hevesi dohány-szerződésnek az a kitétele, hogy a terme­lőnek vállalnia kell, betartja a legjobb szakmai meggyő­ződésből előírt 90 centimé­teres sor- és 40 centiméteres tötávot. O Számíthatnak-e a ter­melők idén is a kedvezmé­nyes kamatozású előlegre a fermentálótól? Mennyivel emelik a felvásárlási árat? — Előleg lesz, de csak ak­kor, ha vállalja a termelő, hogy a minőségjavítás ér­dekében elvégzi a tetejezés, kacstalanítás fontos művele­teit a Virginia típusú fajták­nál. Az ilyen típusú dohá­nyoknál emeltük 5 százalék­kal az átvételi árat, amelyet garantálunk a termelőnek. Hogy ettől többet is tu­dunk-e fizetni, azt a termés közelebbi ismeretében lehet majd eldönteni. O A hosszú távú beren­dezkedést említette, de én úgy érzem, a tulajdonvál­tás bokros teendői előtt álló agrárágazat bizonytalansági tényezői rövid távon is za­varólag hatnak az idei szer­ződéskötésekre, illetve a ter­melés előkészületeire. — Sajnos, jelenleg a szö­vetkezetek előtt álló felada­tok, kissé hátráltatják a szerződéskötést. A termelők nagy része nem látja tisztán, miben számíthat majd a szövetkezetre, lesz-e időben elmunkált föld, szárító, pa­lánta, mint korábban. Min­denesetre legalább e biztos piaccal rendelkező, és ezen a tájon sokaknak megélhetési forrást jelentő növénynek meg kellene teremteni a ter­melési feltételeit, mert né­hány hét múlva vetni kell a dohánymagot. Ami pedig a dohányipar privatizációjával kapcsolatos termelői félelmeket illeti, abból nem következik, hogy nincs szükség a hazai ter­melésű dohányra. Sőt. min­den külföldi érdeklődő és a cigarettagyárak új tulajdo­nosai is számítanak a minő­ségi magyar és ezen belül a szabolcsi dohányra. Ehhez kell az általunk is annyira szorgalmazott szemléletvál­tás. Gyorsítják a peront Munkabizottság alakult Panaszkodnak a virág term élők. növekednek a költségek, energia, vegyszerek, növényvédő szerek árai. A terme­lők oltson adják a virágot, mégis mire az üzletekben .megvesszük, kétszeresét, háromszorosát kril fizetni egy- egy szál virágért, mint amit a termelő kap érte. Nagy- vasányban egy fóliasátor alatt éppen a rózsát szedte fel­vételünkön Szócs Dánielné. elek emil eelvEteleí Tárca 5 í iccét sietve gombol- gatva rohant fel a föld - alatti WC lépcsőjén gy férfi, és zihálva lohol tana a feldúlt WC-s néni. — Álljon meg, ne tegye l, nem fizetett! — Ne csinálja már jó asz- zony, befelé menet fizet­em. — Ne hazudjon, figyeltem nagát. Levizelte a falat, én neg takaríthatok maga után. fizessen, vagy rendőrt hí­mk. Egyre több járókelő nézö- e akad az utcaszínház egy­élű oná sósának. — Biztosan szegény mun canélküli az űr. Miért nem mgedi neki hitelbe, ha ke- ies, megadja. — Maga csak ne szóljon jele. Ha minden munkanél- cüli idejárna, eldugulna a le­folyó. Nem vagyok én szoci- ílis védőháló. Akinek nincs pénze, álljon ki a főtérre pi­silni — tüntetőén. A bliccelő egyre inkább a közönségnek játszik. — örüljön mami, hogy a dogommal lemostam a kö­zös WC falát... Egyébként ötezresből tud visszaadni? — Ne szemteienkedjen Hú­gyos Józsi, váltsa fel, és ad­jon öt forintot. Feljön egy másik férfi is az waluljáróból” és vigyorog­va bekapcsolódik a veszeke­désbe. — Én láttam asszonyom hogy az úr nem csinált sem­mit. Csak állt a fal előtt, és Fehérgyarmat (KM — Molnár Károly) — Fehér- gyarmat város gázberuházási programja jelenlegi helyze­téről. illetve annak meg­gyorsításáról szóló előter­jesztést tárgyalt februári rendkívüli ülésén a képvise­lő-testület. Elhatározták: amennyiben a TIGÁZ erre az évre bizto­sítani tudja az egész város gázfogyasztásához szükséges gázkontingenst, úgy a beru­házást felgyorsítják, hogy idén és jövőre minden gáz­igénylő bekötését meg tud­ják oldani. Munkabizottsá­got alakítottak —, melynek irányítója Kalydi Ferenc, az önkormányzat városfejlesz­tési és kommunális bizottsá­gának elnöke. Megkezdődtek a tárgyalások a tervezőkkel, kivitelezőkkel, lebonyolítók­kal, a város lakosságával. be a tumultusra felfigyelő rendőrjárőr. — Biztosúr, jó hogy jöt­tek. Ez az úr igénybe vette szolgáltatásaimat — hogy félre ne értse —, hugyozott, és most fizetés nélkül akar távozni. —- Igaz ez uram? Igazolja magát. BHMll nem folyt neki. Biztosan prosztatagyulladása van. Engem nem érddbel. hogy mije van. Fizessen, ha le­ment piszkálni, hogy szárad­jon le az ilyeneknek a micso­dája! — Nana, asszonyom ne átkozódjon, mert kijövök * béketürésböl __ — Mi a probléma uraim? — avatkozik bele a jelenet­— Kérem én fizettem, de ez a nő kétszer akarja, mert közben megálltam. — Megállt maga többször is, de egyszer se fizetett. Néz­ze meg biztos úr, a nadrág­ját is összevizelte. — Tud blokkot mutatni uram? Maga meg adott számlát a pisilésről? — Nem fizetett, miért ad­tam volna? Balogh Géza mséha már-már azt hi­nt szem, hogy mániákus " ® vagyok. Meg allergi­ás —, de nem lehet annyi­ra komoly a baj, hiszen semmi másra, csak a fűrész hangjára. S az esetben is fő­leg akkor, amikor a diófá­kat vágja. Persze, jogosan teheti fel az olvasó a kérdést, miért csak a dió miatt fáj a fe­jem, hiszen az utóbbi idők­ben egyetlen fát, fasort, er­dőt sem kímél az ember, gondolkodás nélkül élezi a baltát, a fűrészt... Éljen bárhol ebben az országban. Nem vagyok egyedül az aggódásommal. Sokakat fűznek valami misztikus, ti­tokzatos szálak a dióhoz, s ezt csak azok érthetik meg igazán, akik tudják, hogy mit jelentettek ezek a fák egykor a földet szerető em­bernek. Amit nem lehet számokban, a múlt évi ter­més eladásából származó forintok összegével kifejez­ni. A Tiszaháton, Csécsén, Milotán vagy Kóródon azt tartották egykor, hogy 'éle­tében az embernek lega­lább három diófát kell ül­tetnie. Egyet koporsónak. egyet bölcsőnek, egyet meg hogy teremjen... Valamikor a települése­ken minden gyümölcsfát számontartottak. ha eljött a népszámlálás ideje, nem csak a lelkeket írták össze, de a som-, meggy-, szilva-, diófákat is. Ha valaki is veszi a fáradtságot, s felüti a Móricz-riportok valame­lyikének lapjait, akkor megtudja azokból, hogy Ti- szacsécsén hány szilva-, diófa volt a kertekben, pél­dául a tizes években. Manapság ki törődik az ef­féle semmiségekkel’’...?! A Tisza mentén, meg né­melyik nyírségi faluban egyesek még talán... de a városokban, mondjuk Nyír­egyházán ...! Olvasom a hirdetést, hogy valami „Uni .•..” elötagű kft.-cske építési telkeket kínál Nyír­egyházán a temető mellett, s összerándul a gyomrom. mmert tudom, hogy mi JOB következik. Vgyan- úgy mint nemrég két sarokkal odébb, lebontják az öreg házakat, elhordják a dombokat, s kihúzzák a vén diófákat. A diófákat, melyek a történelmet, a múltat, s talán a jövőnket is jelentik. De hát a város­gazdák mit tudnak mind­erről __!? Utcabizalmiak keresték fel a lakosságot, s ahol az ott élők legalább 70 százaléka vállal-, ja a hozzájárulás befizeté­sét, ott társulásokat hoznak létre. A hozzájárulás mérté­két — 2 ezer köbméternyi fogyasztást alapul véve — 42 ezer forintban határozták meg. A Krúdy utcai középnyo­mású vezeték sorsa, a szak- középiskola — kollégium — művelődési központ gázfű­tésre való átállása; s a kór­ház ez évi bekötése ugyan­csak szerepelt napirenden. A magasnyomású gázvezeték nyugati ágát a Mártírok ut­ca utolsó lakásáig javasolják megépíteni. A városfejleszté­si csoport vezetőjét utasítot­ták; gondoskodjon a nagy- fogyasztók vállalta fizetési kötelezettségek teljesítéséről; ellenkező esetben gázra nem köthetnek. — Ez az, — nem akart számlát adni az öt fo­rintról. pedig levonhatnám az adómból. — Tanú van? Látta va­laki, hogy elővette az úr, és használta? — Én láttam — jön elő egy harmadik úr a WC-böl. Én itt bámészkodom már reggel óta. — Piszok buzi, akkor az* is láthattad, hogy fizettem. — Vigyék be, biztosurak. Vegyenek tőle vizeletmintát, és vonják be a jogosítványát. Tiltsák ki a város összes nyilvános WC-jéből. 4 sszonyság, ne verje már itt a nyálát — szólal meg az előbbi férfi — kifizetem én az övét is. Szép­fiú, meghívhatlak egy WC- re. Itt lakom a közelben. Ha feljössz hozzám, mindennap ingyen pisilhetsz ... A közönség örömmel nyug­tázna a hepiendet, az egyik rendőr hangot is ad elége­dettségéneik: — Látják uraim, így is lehet. Maguk már megérkez­tek Európába. .. Naponta 60 ezer darab különféle péksüteményt készí­tenek a Mátészalkai Sütőipari Vállalat nyírbátori öze­mében. KOMMENTÁR Írunk jót is Nábrádi Lajos A sajtó sötét színben tünteti fel a mai va­lós helyzetet. A sajtó többnyire pesszimista hang­nemben tr. Az eredmé­nyekről alig esik szó az új­ságokban. Ugye ismerősek ezek a mondatok? Országos és megyei politikusok több­ször hangoztatják ezeket. Valljuk be őszintén: nem minden alap nélkül. Am ha közhelynek is tűnik, igaz: a sajtó tükröt tart, vagyis tükrözni igyekszik a valós helyzetet. S ebben a tükör­ben mostanság — sajnos — még több az árnyék mint a fény. Ám fény is van! Az alábbiakban három sikeres üzemről tudósítunk, nagy- nagy örömmel. A Demecseri Élelmiszer­ipari Vállalat 1991. január­jától önállóan gazdálkodik, s a közelmúltban kiderült (lapunkban is megírtuk), hogy az egy év alatt kis hí­ján tizenegymillió forint nyereséget produkáltak a demecseriek. Kollektív si­kerük a jó üzletpolitikának, az újító szellemnek köszön­hető, s persze annak is, hogy néhány új termékkel rukkoltak elő. Eldugott fa­lunak számít Ramocsaháza, az itteni tsz jól működik, s ezt a tényt pár hónappal ezelőtt szintén örömmel tet­tük közzé. Most, a mérleg- készítések, zárszámadások idején azzal bővíthetjük ki a múltkori riportot, hogy a tsz tízmillió forint nyere­séget könyvelhet el. Sike­rük titka az, hogy bel- és külföldön értékesíteni tud­ják mezőgazdasági termé­keiket és a melléküzem- águk termékeit. Kereskedve gazdálkodnak, nem sajnál­ták a pénzt a távhívásos telefon beszereltetésére sem. Szemünkre vethetik, hogy a munkanélküliség rémével fenyegetjük az ol­vasókat. Am azt is megír­tuk nemrég, hogy a Nyír­egyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet munkásfelvételt hirdetett. Mert jól megy nekik az ex­portmunka. E zt a tudósítást most megtoldhatjuk azzal: a fejlesztés, beruhá­zás és béremelés ellenére is tisztes nyereséget állapí­tottak meg a szövetkezet mérlegkészitái. Arról is ír­tunk, hogy a külföldi töke jól működik például Na- ményban és Vaján. Időszerű most idézni az ismert vers­sorokat: „Hagy űr jak szépet, jót, nekem add meg, szebb, boldogabb énekem!’’ f. Néz^on) Fasirató

Next

/
Oldalképek
Tartalom