Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1992. február 3., hétfő A miniszter felesége Borossék a harmadik mókát várják Még két csúcstalálkozó Bush és Jelcin megbeszélései—Villámlátosatás Kanadában „Mi megmenekültünk, ők meghaltak...” Legendák és tévhitek a szovjet űrhajózásban Jelcin 61. születésnapjára Bush-tól egy cowboy-csizmát kapott ajándékba (jobb oldalon Robert Strauss orosz nagykövet). MTI — telefotó Nyírbátor (KM — Kovács Éva) — A magyar politikai életben ma még igen ritkán esik szó arról, magánemberként hogyan élnek, milyen gondokai küszködnek, minek örülnek politikusaink, országunk vezetői. E témáról ritkán nyilatkoznak, közülük nem kevesen egyenesen kerülik a témát. Így aztán nem csoda, ha a családról, a gyermekekről, a személyes dolgokról ritkán értesülhet az olvasó, pedig számos bizonyíték igazolja, az embereket igenis érdekli az ilyesmi. A napokban Boross Péter belügyminiszter feleséget kértük beszélgetésre, s ő készséggel állt rendelkezésünkre — Nyírbátorban, ahol a város nevezetessége:- vel ismerkedett. — Bármiről beszélhetünk, a Boross családnak nincsenek titkai — mondta bevezetőben a miniszternő asz- szony, aki nyugdíjasként ma is rendszeresen dolgozik. Jogi végzetséggel rendelkezik, nemzetközi szállítmányozási és kártérítési ügyekkel foglalkozik. — Nyugdíjasként félállásban, de nem fél gőzzel végzem a munkámat. Két gyermekünk van. Lányom ügyvéd, fiam agráregyetemet, majd külkereskedelmi főiskolát végzett. Egy éve önállósította magát, vállalkozó lett. Lányom magánügyvéBudapest (MTI Press) — Köztudott, hogy az Ország- gyűlés „karácsonyi ajándékként” megszavazta a gépjárműadó bevezetését. A jogszabály szokatlansága abban van, hogy a kocsi súlya után fizetjük az adót, minden megkezdett mázsa után kétszáz forint a taksa. Kétségtelen, hogy a közvéleményt idegesíti és bosszantja az állam kifinomult ötlet- gazdagságának eme újabb bizonyítéka, de mit lehet tenni? Adózni mindig kellett. : i ívv *> . /* ,rv" f T' Az adózás történeté viszont ázt mutatja, hogy hatóságaink ötletei szinte eltörpülnék a régebbi korok választékos agyafúrtsággal kitalált adórendszerei mellett. Bilincsbe verték Egyes kutatók szerint a bibliai József, az egyiptomi fáraó pénzügyi szakembere találta fel az adózást. „És József törvénnyé költé mind e mái napiglan Egyiptom földéről, hogy a Fáraónak ötödrészt adnának, csak a Papok földje nem volt a Fáraóé” — bizonyítja az írás. A húszszázalékos „földadórendelet” kapcsán az is kiderül, hogy az egyház már akkor is a kedvezményezettek listáján szerepelt! Köztudott, hogy a régebbi korokban a nem fizető adóst kegyetlenül megbüntették. Bilincsbe verték, rabszolga- munka várt rá, adódok börtöne, jobb esetben csak pellengér és megvesszőzés. Az egyház, sajnos, nem tiltakozott a kegyetlenségek ellen, sőt segített a végrehajtásban. di irodát nyitott, s nekem anyaként az egyik legnagyobb örömöm, hogy önálló vállalkozásaik mellett közös munkáink is vannak. — Boross Péter belügyminiszteri kinevezése bizonyára alaposan megváltoztatta a család életmódját... — Teljes mértékben megváltoztatta. Teljesen új életformára kellett áttérnünk. Közös programjaink szinte alig vannak, a régi barátokkal szinte csak én tartom a kapcsolatot. Férjem szinte huszonnégy órát dolgozik, szabad ideje egyáltalán nincs. Egyetlen szerencse, hogy ennek ellenére ma is igen intenzív családi életet élünk. Ha csak tehetjük, hétvégén együtt az egész család, s az én agyonhajszolt férjemet egyáltalán nem zavarják, sőt, egyenesen szórakoztatják, pihentetik az unokák, akikből jelenleg kettő van. — Mi a vágyam? — nevet nagyot Boross Péterné. — Szeretném ha mindketten újra nyugdíjasok lennénk. De a tréfát félretéve: már azzal is kiegyeznék, ha csak tizenkét órát dolgozna a férjem, s legalább a szombatok és vasárnapok szabadok lennének! Annál is inkább, mert most várjuk a harmadik unokát, s rettentő boldogok vagyunk, mert végre fiú lesz ... Például megtiltotta, hogy halotti szentséggel lássák el, és egyházi szertartással temessék el az olyan embert, akit adósság terhel. Hazánk történelmében sem ismeretlen az egyház adókivetési gyakorlata. Már az államalapító István korában kezdték szedni a papi dézs- mát, a papi tizedet. A jobbágy köteles volt a termés tíz százalékát beszolgáltatni az egyháznak. Az egyházi tizedet hazánkban csak 1848- ban törölte el törvény. Ami eltűnt közben... Az adóbehajtás érdekes módja honosodott meg az ókori Rómában. Az állam az adókat bérbe adta, és a bérlő gondoskodott az adók .beszedéséről. Az adóbészedők rendszerint öt esztendőre kapták meg az adóbehajtás jogát, és ez idő alatt igyekeztek minden tartozást ki- saj tojni az adófizetőkből, esetenként még az erőszaktól sem riadtak vissza. Franciországban XXV. Lajos, a Napkirály a legfontosabb adók behajtását egy 60 tagú pénzcsoportra bízta. (Példáját és módszerét az utódai is követték.) A csoport seregnyi alkalmazottja járta az országot, még a legszegényebb kunyhókat is felkutatták egy kis pénzmag után. Az adóbehajtók hihetetlen gazdagságra tettek szert, biztonságuk érdekében befolyásos pártfogókat kerestek, velük osztozkodtak a beszedett sápon. Az adóbeszedés furcsa moráljára bizonyíték, hogy 1789-beri a sóadó elszámolásakor kiderült: 38 millió frankot szedtek be az adófizetőktől, de a kincstár csak 7 milliót látott a beszedett összegből. Washington (MTI) — A történelmi találkozót méltató közös nyilatkozattal, a személyes barátság méltatásával, de gyakorlati döntések nélkül ért véget szombaton George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök Camp David-i találkozója. James Baker, amerikai külügyminiszter még februárban ismét Moszkvába utazik, hogy a leszerelésről és az együttműködés más kérdéseiről tanácskozzék, ezután nyár elején Washingtonban, az év végén Moszkvában lesz hivatalos csúcs- találkozó — jelentette be George Bush elnök. Az egyetlen gyakorlati döntés arra vonatkozhatott, hogy a volt Szovjetunió atomtudósai lehetőséget kapjanak amerikai kollégáikkal A múlt század harmincas éveiben érdekes híradás jutott el hazánkban az angol adóprésről, illetve arról, mi mindenért fizet adót az angol állampolgár. „Mi adót fizetünk mindenért — hangzott a panasz, — amely a Nemzeti Társalkodóban jelent meg —, mit szájunkon beveszünk, testünkön viselünk, vagy lábainkkal tapo- dunk. Adót a melegért, a világosságért, a mozgásért.. . mindenért, mi a külföldről jön vagy hazánkban terem ... Az oskolás gyermek csigajátéka adó alatt van, az ifjú adó alatti lovon ül, adózott kantárral fékezi azt, s adó alá vetett utcán lovagol.” Magyar ötlet Angol „találmány” az ablakadó. 1793-ban vezették be. Egy-egy házon csak hat ablak volt adómentes, a többi után fizetni kellett. AzUSA- beli Virginia államban minden fürdőkádra 30 dollár adót vetettek ki 1843-ban. A magyar adók kitalálói sem mentek egy-egy jó ötletért a • szomszédba. A Hain Gáspár által összeállított lőcsei évkönyv és krónika a bizonyíték rá. „1522-ben, Erzsébet napján — írja a krónikás — a rákosi országgyűlésen hallatlan adózást határoztak el. Mégpedig minden ház után, ahol a füst kiszáll, legyen az falun, községben vagy városban, 1—1 frt. Minden iparért 1 frt, minden egyévesnél idősebb barom után 5 dénár, egy hordó bor után 1 frt, eay hordó sör után 5 dénár, egy méhkaptár után 5 dénár.” Az viszont elgondolkodtató, hogy a kereskedelmi, a forgalmi adó sokkal humánusabb volt, mint napjainkban az egy rókáról sok bőrt elven alapuló adózás. íme. való közös kutatásokra, s így elkerüljék, hogy az előbbiek külföldre vándorolva tudásukat nemkívánatos célok szolgálatába állítsák. Borisz Jelcin orosz elnök szombat este Ottawába érkezett. Jelcin rövid megbeszélést tartott Brian Mulroney kanadai kormányfővel, és számos kétoldalú megállapodás aláírásáról is döntöttek. Kanada egyebek között kilátásba helyezte legalább 25 millió tonna gabona oroszországi értékesítését, emellett Mulroney újabb 100 millió (kanadai) dolláros, élelmi- szérvásárlásra fordítandó segély folyósítására is ígéretet tett. Az orosz elnök vasárnap visszatért Moszkvába. az országgyűlési határozat! „Fizessen minden kereskedő minden 100 forintnyi áru után 5 forintot, akár adós, akár nem.” Rovásszedők Az országgyűlési törvény alapján Lőcsén is megjelentek a rovásszedők (mai szóval: adóvégrehajtók, APEH- ellenőrök), s a bevételi könyv tanúsága szerint „141 iparost, 40 malátást és sörmérőt, 315 méhkaptárt, 70 hordó sört, 40 hordó bort, a malmoktól 3 frt-ot, a kalló- malmóktól 2 frt-ot, összesen 209 forintot számoltak ösz- sze.” A tudósításból kiderült, hogy a rovásszedők jólelkű, megértő emberek voltak, mert alkudni is lehetett velük. „Az összegből a városi tanácsurak kérésére 12 forintot elengedtek, utána pedig a szegény emberek kedvéért az összeget 175 forintra engedték le.” A történelem során a védtelen polgárok életét megkeserítő adók sokaságát találták ki a buzgó kincstárno- ko, hivatalnokok. Befejezésül még egyet említsünk meg a furcsaságok közül. Ez pedig a sikertelenségi adó, amelyet a francia Dijon város tanácsa 1380 táján „talált ki”. A-z első adófizető polgár egy orvos volt, mert nem tudta meggyógyítani a betegeit. Ha ezt az adófajtát napjainkban megszavazná a Parlament, vajon kik fizetnének sikertelenségi adót az elmúlt évek csapnivalóan rossz gazdaság- és adópolitikájáért? Valószínű, hogy egy-két illusztris személyiséget minden magyar adófizető polgár tudna javasolni a sikertelenek listájára. Moszkva (AN) — A hivatalos szovjet és szocialista sajtó évtizedeken át csupa szépet és jót írt a kozmosz hőseiről és a hibátlanul, tévedések nélkül dolgozó szovjet űrkutatásról. Ilyen körülmények között elképzelhetetlen, hogy bárki is szólni merészelt volna a balesetekről, katasztrófákról, pedig minden józan gondolkodású ember tisztában van azzal, hogy a tudományos kísérletek áldozatokkal járnak. A szóbeszédek persze terjedtek, hivatalos állásfoglalás híján sokszor messze túllépve a valóságon. A legendák és tévhitek eloszlatására vállalkozott az alábbi interjúval Alekszej Leonov űrhajós. — Azt mondják, hogy az oroszok is feljutottak a Holdra, de nem tudtak visszatérni. .. — Nem, a mieink nem jártak a Holdon. A Voszhod—2 útja után engem jelöltek ki a Hold-expedíció parancsnokának, de az útra nem került sor. Pedig minden készen állt: a technika és a legénység is. 1968 júniusában elsőként kellett volna megkerülnünk a Holdat, de leszállás nem volt betervezve, mert ahhoz már nem volt pénzünk. Az amerikaiak viszont be tudtak fektetni a Hoid- programba 25 milliárd dollárt! Hol voltunk mi ettől! A holdat mégis előttük kerültük meg, pedig több kelie- metlerr esemény is megelőzte ezt az utat. A szerelők munka közben felcserélték a pluszt a mínusszal, ami természetesen zárlatot okozott, aztán valaki valamit éppen oda tett, ahová nem kellett volna. .. Meg aztán az illetékesekből hiányzott a maga- biztosság, a határozottság, és persze a széles körben elterjedt italozás sem segítette a program végrehajtását. Sohasem bocsátom meg, hogy emiatt kellett leállítani a Hold-programot! — Azt mondják, hogy az italozás és a földi műszaki személyzet hanyagsága okozta Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev halálát... — 1971-ben engem neveztek ki az első Szaljut űrállomás parancsnokának. A vezető pilóta Kubaszov, a kutató-űrhajós Kolobin lett volna. Az indulás előtt három nappal az orvosi vizsgálat tbc-t állapított meg Kuba- szovnál, ő tehát nem repülhetett. Az ő helyére lépett Vlagyiszlav Volkov, a tartalék, akire nagyon haragudtam, mert teljesen felkészületlen volt. Be is panaszolt engem Misinnél, a program főnökénél és ennek okán 10 órával start előtt lecserélték az egész csapatot. Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev repült, mi pedig lent maradtunk, és így menekültünk meg a haláltól. Hármójuk halálát konstrukciós hiba okozta, ugyanis a hordozó- rakéta leválásakor megsérült KSzél+t Az Agrárszövetség Országos Elnöksége a megyei választmánnyal együttműködve „Téli estéket” szervez. Megyénkben a legközelebbi rendezvény Fehérgyarmaton lesz február 5-én 17 órakor a művelődési központban. A rendezvényen a résztvea kabin szigetelése. A szerelők nem húzták meg kellőképpen a csavarokat... A leváláskor keletkező erő kinyomta a gyengén rögzített szigetelő billentyűket és egy 20 milliméter átmérűjű lyuk keletkezett a kabin burkolatán. Az űrhajósok 22 másodpercen belül elvesztették az eszméletüket. Később Misin azt mondta, hogy ezt a lyukat akár az ujjúkkal is betömhették volna..., pedig nem egészen így van. Ugyanis egyszerűen arra sem maradt idejük, hogy megtalálják a rést, mivel a belső burkolat elrejtette. Földet érésük után megpróbáltam megtenni ezt az utat, de 52 másodpercnél gyorsabban sohasem sikerült. Nekik viszont csak 22 másodpercük let volna. 80 másodpercen belül Volkov szívverése állt le, Pacajevé 100- ig, Dobrovolszkijé 120-ig bírta. — Az űrkutatás tragédiái között tartják számon Komarov halálát is. Az ő balesetéről is többféle mendemond- a kering: vannak, akik azt mondják, hogy azon az yrha.- jón egy új ejtőernyő-rendszert próbáltak ki, mások szerint valamilyen eseményhez kötődően elsiették a föllövést. Azt mondják, hogy „kőként” zuhant alá, s közben cifrákat káromkodott, szidta azokat, akik kísérleti nyulat csináltak belőle. Mások szerint UFO-val ütközött. .. — Soha, egyetlenegy űrhajós sem találkozott még semmiféle UFO-val. Komarov halálát sajnálatos baleset okozta, amikor egynapos repülés után elkezdte a leszállást. Az űrhajó homlokzati részén egy 50 milliméter átmérőjű nyílás volt, amelyet egy menetes hőálló csavarral zártak el. Leszállás közben a magas hőmérséklettől a menet megsérült és a plazma megolvasztotta az űrhajó alját, megnövelve a belső légnyomást. Ennek következtében nem nyílt ki az ejtőernyő, a tartalékernyő pedig belégabalyodoít. Komarov úgy közeledett a leszállóhely felé, hogy jóformán az utolsó pillanatig nem észlelt semmi rendkívülit. Nyugodt hangon számolt be a leszállásról, elmondta, hogy fütyülést hall, hogy működésbe lépett az ejtőerrtyőrendszer. . . Nem szidott senkit sem, 26 méter sec sebességgel zuhant le az Arai-tenger jegére, amelyet megolvasztott az izzó kabin. Űrhajó és űrhajós a mélybe süllyedt, s csak később emelték ki őket. — Azt mondják, hogy a Szaljutot más balesetek is érték.. . — Igen, de olyankor, amikor nem tartózkodtak, emberek a fedélzeten. KéV állomás lezuhant, egyet pedig; fel kellett robbantani. Egy alkalommal Vlagyimir Tyitovnak és Sztrekalovnak a startnál katapultálnia kellett. Hála Istennek, életben maradtak! vök az agrárágazat jelenlegi helyzetéről, tennivalóiról és időszerű kérdésekről .hallanak előadásokat. Az '.est előadói lesznek: Nagy Húszéin Tibor, az Agrárszövetség főtitkára és Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke. Kivetették ablakra, kéményre... Érdekességek az adózás történetéből Téli esték
