Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1992. február 3., hétfő A miniszter felesége Borossék a harmadik mókát várják Még két csúcstalálkozó Bush és Jelcin megbeszélései—Villámlátosatás Kanadában „Mi megmenekültünk, ők meghaltak...” Legendák és tévhitek a szovjet űrhajózásban Jelcin 61. születésnapjára Bush-tól egy cowboy-csizmát kapott ajándékba (jobb oldalon Robert Strauss orosz nagykövet). MTI — telefotó Nyírbátor (KM — Kovács Éva) — A magyar politikai életben ma még igen ritkán esik szó arról, magánember­ként hogyan élnek, milyen gondokai küszködnek, minek örülnek politikusaink, or­szágunk vezetői. E témáról ritkán nyilatkoznak, közü­lük nem kevesen egyene­sen kerülik a témát. Így az­tán nem csoda, ha a család­ról, a gyermekekről, a sze­mélyes dolgokról ritkán ér­tesülhet az olvasó, pedig számos bizonyíték igazolja, az embereket igenis érdekli az ilyesmi. A napokban Boross Péter belügyminiszter feleséget kértük beszélgetésre, s ő készséggel állt rendelkezé­sünkre — Nyírbátorban, ahol a város nevezetessége:- vel ismerkedett. — Bármiről beszélhe­tünk, a Boross családnak nin­csenek titkai — mondta beve­zetőben a miniszternő asz- szony, aki nyugdíjasként ma is rendszeresen dolgozik. Jogi végzetséggel rendelke­zik, nemzetközi szállítmá­nyozási és kártérítési ügyekkel foglalkozik. — Nyugdíjasként félállás­ban, de nem fél gőzzel vég­zem a munkámat. Két gyer­mekünk van. Lányom ügy­véd, fiam agráregyetemet, majd külkereskedelmi főis­kolát végzett. Egy éve önál­lósította magát, vállalkozó lett. Lányom magánügyvé­Budapest (MTI Press) — Köztudott, hogy az Ország- gyűlés „karácsonyi aján­dékként” megszavazta a gép­járműadó bevezetését. A jogszabály szokatlansága ab­ban van, hogy a kocsi súlya után fizetjük az adót, min­den megkezdett mázsa után kétszáz forint a taksa. Két­ségtelen, hogy a közvéle­ményt idegesíti és bosszant­ja az állam kifinomult ötlet- gazdagságának eme újabb bizonyítéka, de mit lehet tenni? Adózni mindig kel­lett. : i ívv *> . /* ,rv" f T' Az adózás történeté viszont ázt mutatja, hogy hatósága­ink ötletei szinte eltörpülnék a régebbi korok választékos agyafúrtsággal kitalált adó­rendszerei mellett. Bilincsbe verték Egyes kutatók szerint a bibliai József, az egyiptomi fáraó pénzügyi szakembere találta fel az adózást. „És József törvénnyé költé mind e mái napiglan Egyiptom földéről, hogy a Fáraónak ötödrészt adnának, csak a Papok földje nem volt a Fáraóé” — bizonyítja az írás. A húszszázalékos „föld­adórendelet” kapcsán az is kiderül, hogy az egyház már akkor is a kedvezményezet­tek listáján szerepelt! Köz­tudott, hogy a régebbi ko­rokban a nem fizető adóst kegyetlenül megbüntették. Bilincsbe verték, rabszolga- munka várt rá, adódok bör­töne, jobb esetben csak pel­lengér és megvesszőzés. Az egyház, sajnos, nem tiltako­zott a kegyetlenségek ellen, sőt segített a végrehajtásban. di irodát nyitott, s nekem anyaként az egyik legna­gyobb örömöm, hogy önálló vállalkozásaik mellett közös munkáink is vannak. — Boross Péter belügymi­niszteri kinevezése bizonyá­ra alaposan megváltoztatta a család életmódját... — Teljes mértékben meg­változtatta. Teljesen új élet­formára kellett áttérnünk. Közös programjaink szinte alig vannak, a régi barátok­kal szinte csak én tartom a kapcsolatot. Férjem szinte huszonnégy órát dolgozik, szabad ideje egyáltalán nincs. Egyetlen szerencse, hogy ennek ellenére ma is igen intenzív családi életet élünk. Ha csak tehetjük, hét­végén együtt az egész csa­lád, s az én agyonhajszolt férjemet egyáltalán nem zavarják, sőt, egyenesen szórakoztatják, pihentetik az unokák, akikből jelenleg kettő van. — Mi a vágyam? — nevet nagyot Boross Péterné. — Szeretném ha mindketten újra nyugdíjasok lennénk. De a tréfát félretéve: már azzal is kiegyeznék, ha csak tizenkét órát dolgozna a fér­jem, s legalább a szombatok és vasárnapok szabadok lennének! Annál is inkább, mert most várjuk a harma­dik unokát, s rettentő bol­dogok vagyunk, mert végre fiú lesz ... Például megtiltotta, hogy ha­lotti szentséggel lássák el, és egyházi szertartással temes­sék el az olyan embert, akit adósság terhel. Hazánk történelmében sem ismeretlen az egyház adóki­vetési gyakorlata. Már az ál­lamalapító István korában kezdték szedni a papi dézs- mát, a papi tizedet. A job­bágy köteles volt a termés tíz százalékát beszolgáltatni az egyháznak. Az egyházi ti­zedet hazánkban csak 1848- ban törölte el törvény. Ami eltűnt közben... Az adóbehajtás érdekes módja honosodott meg az ókori Rómában. Az állam az adókat bérbe adta, és a bér­lő gondoskodott az adók .be­szedéséről. Az adóbészedők rendszerint öt esztendőre kapták meg az adóbehajtás jogát, és ez idő alatt igye­keztek minden tartozást ki- saj tojni az adófizetőkből, esetenként még az erőszak­tól sem riadtak vissza. Franciországban XXV. La­jos, a Napkirály a legfonto­sabb adók behajtását egy 60 tagú pénzcsoportra bízta. (Példáját és módszerét az utódai is követték.) A cso­port seregnyi alkalmazottja járta az országot, még a leg­szegényebb kunyhókat is fel­kutatták egy kis pénzmag után. Az adóbehajtók hihe­tetlen gazdagságra tettek szert, biztonságuk érdeké­ben befolyásos pártfogókat kerestek, velük osztozkodtak a beszedett sápon. Az adó­beszedés furcsa moráljára bizonyíték, hogy 1789-beri a sóadó elszámolásakor kide­rült: 38 millió frankot szed­tek be az adófizetőktől, de a kincstár csak 7 milliót lá­tott a beszedett összegből. Washington (MTI) — A történelmi találkozót mélta­tó közös nyilatkozattal, a személyes barátság méltatá­sával, de gyakorlati dönté­sek nélkül ért véget szom­baton George Bush ameri­kai és Borisz Jelcin orosz elnök Camp David-i talál­kozója. James Baker, ameri­kai külügyminiszter még februárban ismét Moszkvába utazik, hogy a leszerelésről és az együttműködés más kérdéseiről tanácskozzék, ez­után nyár elején Washing­tonban, az év végén Moszk­vában lesz hivatalos csúcs- találkozó — jelentette be George Bush elnök. Az egyetlen gyakorlati döntés arra vonatkozhatott, hogy a volt Szovjetunió atomtudósai lehetőséget kap­janak amerikai kollégáikkal A múlt század harmincas éveiben érdekes híradás ju­tott el hazánkban az angol adóprésről, illetve arról, mi mindenért fizet adót az an­gol állampolgár. „Mi adót fizetünk mindenért — hang­zott a panasz, — amely a Nemzeti Társalkodóban je­lent meg —, mit szájunkon beveszünk, testünkön vise­lünk, vagy lábainkkal tapo- dunk. Adót a melegért, a vi­lágosságért, a mozgásért.. . mindenért, mi a külföldről jön vagy hazánkban te­rem ... Az oskolás gyermek csigajátéka adó alatt van, az ifjú adó alatti lovon ül, adó­zott kantárral fékezi azt, s adó alá vetett utcán lova­gol.” Magyar ötlet Angol „találmány” az ab­lakadó. 1793-ban vezették be. Egy-egy házon csak hat ab­lak volt adómentes, a többi után fizetni kellett. AzUSA- beli Virginia államban min­den fürdőkádra 30 dollár adót vetettek ki 1843-ban. A magyar adók kitalálói sem mentek egy-egy jó öt­letért a • szomszédba. A Ha­in Gáspár által összeállított lőcsei évkönyv és krónika a bizonyíték rá. „1522-ben, Er­zsébet napján — írja a kró­nikás — a rákosi országgyű­lésen hallatlan adózást ha­tároztak el. Mégpedig min­den ház után, ahol a füst kiszáll, legyen az falun, köz­ségben vagy városban, 1—1 frt. Minden iparért 1 frt, minden egyévesnél idősebb barom után 5 dénár, egy hordó bor után 1 frt, eay hordó sör után 5 dénár, egy méhkaptár után 5 dénár.” Az viszont elgondolkodta­tó, hogy a kereskedelmi, a forgalmi adó sokkal humá­nusabb volt, mint napjaink­ban az egy rókáról sok bőrt elven alapuló adózás. íme. való közös kutatásokra, s így elkerüljék, hogy az előb­biek külföldre vándorolva tudásukat nemkívánatos cé­lok szolgálatába állítsák. Borisz Jelcin orosz elnök szombat este Ottawába érke­zett. Jelcin rövid megbeszélést tartott Brian Mulroney ka­nadai kormányfővel, és szá­mos kétoldalú megállapodás aláírásáról is döntöttek. Ka­nada egyebek között kilátás­ba helyezte legalább 25 mil­lió tonna gabona oroszor­szági értékesítését, emellett Mulroney újabb 100 millió (kanadai) dolláros, élelmi- szérvásárlásra fordítandó se­gély folyósítására is ígéretet tett. Az orosz elnök vasárnap visszatért Moszkvába. az országgyűlési határozat! „Fizessen minden kereskedő minden 100 forintnyi áru után 5 forintot, akár adós, akár nem.” Rovásszedők Az országgyűlési törvény alapján Lőcsén is megjelen­tek a rovásszedők (mai szó­val: adóvégrehajtók, APEH- ellenőrök), s a bevételi könyv tanúsága szerint „141 ipa­rost, 40 malátást és sörmé­rőt, 315 méhkaptárt, 70 hor­dó sört, 40 hordó bort, a malmoktól 3 frt-ot, a kalló- malmóktól 2 frt-ot, összesen 209 forintot számoltak ösz- sze.” A tudósításból kiderült, hogy a rovásszedők jólelkű, megértő emberek voltak, mert alkudni is lehetett ve­lük. „Az összegből a városi tanácsurak kérésére 12 fo­rintot elengedtek, utána pe­dig a szegény emberek ked­véért az összeget 175 fo­rintra engedték le.” A történelem során a véd­telen polgárok életét megke­serítő adók sokaságát talál­ták ki a buzgó kincstárno- ko, hivatalnokok. Befejezé­sül még egyet említsünk meg a furcsaságok közül. Ez pedig a sikertelenségi adó, amelyet a francia Di­jon város tanácsa 1380 táján „talált ki”. A-z első adófizető polgár egy orvos volt, mert nem tudta meggyógyítani a betegeit. Ha ezt az adófajtát nap­jainkban megszavazná a Parlament, vajon kik fizet­nének sikertelenségi adót az elmúlt évek csapnivalóan rossz gazdaság- és adópoliti­kájáért? Valószínű, hogy egy-két illusztris személyisé­get minden magyar adófize­tő polgár tudna javasolni a sikertelenek listájára. Moszkva (AN) — A hiva­talos szovjet és szocialista sajtó évtizedeken át csupa szépet és jót írt a kozmosz hőseiről és a hibátlanul, té­vedések nélkül dolgozó szov­jet űrkutatásról. Ilyen kö­rülmények között elképzel­hetetlen, hogy bárki is szólni merészelt volna a balesetek­ről, katasztrófákról, pedig minden józan gondolkodású ember tisztában van azzal, hogy a tudományos kísérle­tek áldozatokkal járnak. A szóbeszédek persze terjed­tek, hivatalos állásfoglalás híján sokszor messze túllép­ve a valóságon. A legendák és tévhitek el­oszlatására vállalkozott az alábbi interjúval Alekszej Leonov űrhajós. — Azt mondják, hogy az oroszok is feljutottak a Hold­ra, de nem tudtak visszatér­ni. .. — Nem, a mieink nem jár­tak a Holdon. A Voszhod—2 útja után engem jelöltek ki a Hold-expedíció parancsnoká­nak, de az útra nem került sor. Pedig minden készen állt: a technika és a legény­ség is. 1968 júniusában első­ként kellett volna megkerül­nünk a Holdat, de leszállás nem volt betervezve, mert ahhoz már nem volt pén­zünk. Az amerikaiak viszont be tudtak fektetni a Hoid- programba 25 milliárd dol­lárt! Hol voltunk mi ettől! A holdat mégis előttük kerül­tük meg, pedig több kelie- metlerr esemény is megelőz­te ezt az utat. A szerelők munka közben felcserélték a pluszt a mínusszal, ami ter­mészetesen zárlatot okozott, aztán valaki valamit éppen oda tett, ahová nem kellett volna. .. Meg aztán az illeté­kesekből hiányzott a maga- biztosság, a határozottság, és persze a széles körben elter­jedt italozás sem segítette a program végrehajtását. So­hasem bocsátom meg, hogy emiatt kellett leállítani a Hold-programot! — Azt mondják, hogy az italozás és a földi műszaki személyzet hanyagsága okoz­ta Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev halálát... — 1971-ben engem nevez­tek ki az első Szaljut űrállo­más parancsnokának. A ve­zető pilóta Kubaszov, a ku­tató-űrhajós Kolobin lett vol­na. Az indulás előtt három nappal az orvosi vizsgálat tbc-t állapított meg Kuba- szovnál, ő tehát nem repül­hetett. Az ő helyére lépett Vlagyiszlav Volkov, a tarta­lék, akire nagyon haragud­tam, mert teljesen felkészü­letlen volt. Be is panaszolt engem Misinnél, a program főnökénél és ennek okán 10 órával start előtt lecserélték az egész csapatot. Dobrovol­szkij, Volkov és Pacajev re­pült, mi pedig lent marad­tunk, és így menekültünk meg a haláltól. Hármójuk halálát konstrukciós hiba okozta, ugyanis a hordozó- rakéta leválásakor megsérült KSzél+t Az Agrárszövetség Orszá­gos Elnöksége a megyei vá­lasztmánnyal együttműköd­ve „Téli estéket” szervez. Megyénkben a legközelebbi rendezvény Fehérgyarmaton lesz február 5-én 17 órakor a művelődési központban. A rendezvényen a résztve­a kabin szigetelése. A szere­lők nem húzták meg kellő­képpen a csavarokat... A leváláskor keletkező erő ki­nyomta a gyengén rögzített szigetelő billentyűket és egy 20 milliméter átmérűjű lyuk keletkezett a kabin burkola­tán. Az űrhajósok 22 másod­percen belül elvesztették az eszméletüket. Később Misin azt mondta, hogy ezt a lyu­kat akár az ujjúkkal is be­tömhették volna..., pedig nem egészen így van. Ugyan­is egyszerűen arra sem ma­radt idejük, hogy megtalálják a rést, mivel a belső burkolat elrejtette. Földet érésük után megpróbáltam megtenni ezt az utat, de 52 másodpercnél gyorsabban sohasem sikerült. Nekik viszont csak 22 má­sodpercük let volna. 80 má­sodpercen belül Volkov szív­verése állt le, Pacajevé 100- ig, Dobrovolszkijé 120-ig bírta. — Az űrkutatás tragédiái között tartják számon Koma­rov halálát is. Az ő baleseté­ről is többféle mendemond- a kering: vannak, akik azt mondják, hogy azon az yrha.- jón egy új ejtőernyő-rend­szert próbáltak ki, mások szerint valamilyen esemény­hez kötődően elsiették a föl­lövést. Azt mondják, hogy „kőként” zuhant alá, s köz­ben cifrákat káromkodott, szidta azokat, akik kísérleti nyulat csináltak belőle. Má­sok szerint UFO-val ütkö­zött. .. — Soha, egyetlenegy űrha­jós sem találkozott még semmiféle UFO-val. Koma­rov halálát sajnálatos baleset okozta, amikor egynapos re­pülés után elkezdte a leszál­lást. Az űrhajó homlokzati részén egy 50 milliméter át­mérőjű nyílás volt, amelyet egy menetes hőálló csavarral zártak el. Leszállás közben a magas hőmérséklettől a me­net megsérült és a plazma megolvasztotta az űrhajó al­ját, megnövelve a belső lég­nyomást. Ennek következté­ben nem nyílt ki az ejtőer­nyő, a tartalékernyő pedig belégabalyodoít. Komarov úgy közeledett a leszállóhely felé, hogy jóformán az utol­só pillanatig nem észlelt semmi rendkívülit. Nyugodt hangon számolt be a leszál­lásról, elmondta, hogy fü­tyülést hall, hogy működésbe lépett az ejtőerrtyőrendszer. . . Nem szidott senkit sem, 26 méter sec sebességgel zuhant le az Arai-tenger jegére, amelyet megolvasztott az iz­zó kabin. Űrhajó és űrhajós a mélybe süllyedt, s csak ké­sőbb emelték ki őket. — Azt mondják, hogy a Szaljutot más balesetek is érték.. . — Igen, de olyankor, ami­kor nem tartózkodtak, embe­rek a fedélzeten. KéV állo­más lezuhant, egyet pedig; fel kellett robbantani. Egy alka­lommal Vlagyimir Tyitovnak és Sztrekalovnak a startnál katapultálnia kellett. Hála Istennek, életben maradtak! vök az agrárágazat jelen­legi helyzetéről, tennivalóiról és időszerű kérdésekről .hal­lanak előadásokat. Az '.est előadói lesznek: Nagy Hú­széin Tibor, az Agrárszövet­ség főtitkára és Pozsgay Im­re, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke. Kivetették ablakra, kéményre... Érdekességek az adózás történetéből Téli esték

Next

/
Oldalképek
Tartalom