Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
4 Kelet-Magyarország 1992. február 13., csütörtök Szatmárnémeti hazavárja i szavazókat ...így győzhet az RMDSZ Szatmárnémeti (KM — B. G.) — A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeinek látványos sikereit hozták a hétvégén a romániai helyhatósági választások. Többek között magyar polgármestert választottak Csíkszeredán, Kézdivásárhelyen, Nagykárolyban, Nagyszalontán, Sepsiszentgyörgyön, s nem sok hiányzott ahhoz sem, hogy a szomszédunkban, Szatmárnémetiben is az RMDSZ jelöltje győzzön. Itt ugyan egyik párt embere sem kapta meg a szükséges ötven százalékot és a plusz egy fő voksát, de Erdei Líviusz Györgynek igen jók az esélyei a jövő hétvégén tartandó megismételt választáson. A múlt hétvégi eseményekről az RMDSZ Szatmár megyei választmányának tagját, Antal István Jánost kérdeztük, aki a számok tükrében értékelte a választást. Elmondta, hogy a város mintegy százezer választásra jogosult polgára közül hatvannégyezren járultak az urnákhoz, s az RMDSZ jelöltjeire több mint huszonhétezren voksoltak, mely jó negyvenöt százalékos eredményt mutat. A Vatra politikai szervezete, a Román Nemzeti Egységpárt 10 500 szavazatot kapott, ez 17 százalékot jelent, míg a jelenleg is hatalmon lévő Nemzeti Megmentési Front emberei alig tíz százalékot mutathattak fel. Ennek tükrében a város huszonöt tagú vezető testületében többek között RMDSZ tizenegy, az Egységpárt- Vatra öt. a Front három, a Demokrata Konvenció két taggal szerepel. Mindössze háromezer voks kellett volna ahhoz, hogy az RMDSZ jelöltje elfoglalja Szatmárnémeti polgármesteri székét, aki az érvényes szavazatoknak majdnem negyvenöt százalékát kapta. A jövő hét vasárnapján sorra kerülő újabb választáson a Vatra Egységpártja, valamint a kormányon lévő Front minden bizonnyal közös jelöltet indít, ám az RMDSZ sem marad magára, a demokratikus ellenzéki pártok helyi vezetői közül már többen is megígérték a támogatást. Antal István János szerint a mérkőzés még korántsem lefutott, rengeteget számit majd, hogy a Magyarországon, így többek között Szabolcsban tartózkodó szatmárnémetiek haza mennek-e szavazni. Ha igen, akkor a demokratikus ellenzék jelöltje, Erdei Líviusz György lehet Szatmárnémeti választott polgármestere. Alapítvány mozgákorlátozottakért Budapest (ISB) — Alapítványt hozott létre a Batthyány Társaság. A „Vita Sana Alapítvány” a mozgás- korlátozottak megsegítését tűzte ki alapvető céljaként, így többek között olyan „telepek” létrehozásán fáradoznak, amelyeken az egészséges emberek és a rokkantak egy közösségben élnek. A tervek szerint e „telepek” közül az elsőt Sződligeten építik fel, s a lakók között külföldiek is lesznek. A finanszírozási problémák megoldására az alapítvány egy többségi tulajdonú részvénytársaságot hívott életre, amelynek kizárólag a beruházásokhoz szükséges pénz előteremtése a feladata. A tőke hozadékát házépítésre és a mozgáskorlátozottak támogatására fordítják. A nemes ügy támogatásának egyik első lépéseként szerdán az Országos Takarékpénztár egy autóbuszt ajándékozott az alapítványnak. A járművet egyelőre a Menekültügyi Hivatalnak .adják bérbe, s a fuvarozásért kapott pénzből végül a rokkantak számára is használhatóvá alakítják majd a buszt. Az alapítványt a következő címen keresztül lehet támogatni: Batthyány Társaság „Vita Sana Alapítvány”, 1032 Budapest, Gyenes utca 8 A, Az első magyar szívátülte tésről méltán híres Szabó Zoltán professzor kapta idén a Valentin-napi virágcsokrot, melyet Guba Ági, a Magyar Virágkötők Szakmai Egyesületének elnöke adott át február 12-én mti — foto ml Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úrhoz! „MEDDIG TARTOZHATNAK AZ ÁLLAMI VÁLLALATOK BÜNTETLENÜL 215 MILLIÓ FORINTTAL SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYE TERMELŐINEK?” Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10 MDF-es képviselőjét sűrűn keresik fel a választópolgárok azzal, hogy egyéves munkájuk eredményéhez nem jutnak hozzá. Mint miniszter úr és a képviselők is tudják Szabol cs^Sza trnár-Bereg megyében a gyümölcs- és zöldségtermelés igen fontos jövedelemkiegészítő forrás. Mivel a család min den tagja részt vesz a kemény munkában, aminek ellenértéké normális körülmények között is igen kevés, éppen ezért fájó, hogy egy esztendő múlva is arra kell gondolni: a rég befektetett forintokból vissza- térül-e valami? A megyében 34 termelő- szövetkezetnél, illetve kistermelést koordináló gaz1 dálkodószervezetnél várják hónapok óta a jogos pénzüket. A gyakorlatilag teljes mértékben állami tulajdonú félvásárlók 215 millió forinttal tartoznak. (Ebben az összegben az 1990. évről le nem rendezett nyérsáru- ellenérték 5 millió forint, amivel a Debreceni Konzervgyár tarto-zik a kótaji termelőszövetkezetnek.) A fő adósok: szinte valamennyi konzervgyár, (elsősorban DEKO), a Békéscsabai és a Nyíregyházi Konzervgyár; a megyei Gabonaforgalmi Vállalat, a ZÖLDÉRT-ek, a kábái és kismértékben a Szerencsi Cukorgyár. Jelentős tartozása van két megyei gyümölcs- és zöldségfeldolgozó rt-nek: a csengeri AGROFRUCT- nak, valamint a vajai VA- JA-FRUCT-nak. (Ezek a cégek zömmel magvar bankok pénzéből alakultak, s így talán a kistermelő nem közvetlenül az állammal áll szemben.) Mivel megyénkben kritikus határt ért el a munkanélküliek- száma, ezért félő, hogy az ügy kezelhetetlen fordulatot vesz. Bízva miniszter úr eredményt hozó válaszában, illetve intézkedésében, maradva tisztelettel. Szűcs M. Sándor Jakab Ferenc országgyűlési képviselők (MDF) Közélet Demokrácia vagy mégsem?! Észrevételeztünk Nyíregyháza város költségvetésében három tételt, s megindult a „lejáratás gőzhengere”. Gyanúsítgatások keltek útra a sajtóban, hogy „megfélemlíteni” akarunk; netán a kuratóriumba akarunk beférkőzni; nem törődünk a költségvetés egészével; nem jártunk eső után a Virág utcán; „bűnös üzelmeket” akarunk „leleplezni”; „politikai vadászterületeinket” védjük !. . . Sorolhatnánk tovább, de minek?! Itt az kifogásol- tatik, hogy Nyíregyháza két, egyéni körzetben megválasztott képviselője el merte mondani a véleményét! A levélíró meg is kérdezte: „Milyen jogon merünk” mi véleményt mondani?! Ügy tűnik, a liberális többségű nyíregyházi önkormányzatnak alig-alig van türelme vélemények ütköztetéséhez. Mert mit tettünk mi szóvá? Először is azt, hogy azon a napon, amikor éppen -megnyitotta a parlament a vitát a politikai üldözöttek kárpótlásáról, talán mégsem igaz az az érv, hogy a „kormány nem tudja és nem is akarja” ezt a kérdést kezelni! Ezt a hírek szerint a város liberális többségű önkormányzata is belátta, s levette napirendről az előterjesztést. Ha igaz?! Szóvá tettük, hogy nagyon helyesnek tartjuk a tudományos alapítvány létrehozását, de közpénzen létrehozott alapítvány kuratóriumát mégsem szerencsés pártpolitikai alapon szervezni. Tudományok doktorait, szakterületük kandidátusait, országos és európai hírű tudósokat említettünk — pártállását hál ’istennek egyiknek sem ismerjük, mert azt mindenki személyes ügyének tartjuk — mégis inkább helye lenne egy tudományos alapítványban, mint pártpolitikusoknak. Ügy tudjuk — ha igaz — ezen is eltöprengtek az alapítvány előterjesztői. Szóvá tettük az ötszázezer forintokat is, mert meggyőződésünk szerint újabb húszmilliót szerezhetett volna a város, ha egy külterületi út, víz, szennyvíz témával pályázik, s az önerőhöz kap 50 százalékos támogatást a központi költségvetésből. Talán így átcsoportosíthatott volna 20 milliót a Virág utca, vagy a Kossuth—Holló utca környékén meglévő „hátrányok" gyorsabb felszámolására. Hitünk szerint 20 millióból időtállóbb megoldásokat lehet eszközölni, mint negyvenszer ötszázezer forintból. Ezzel együtt tudjuk, hogy nem mi szavazunk a város költségvetéséről. Ezzel együtt tudjuk, hogy minden egyéni körzetben megszámolhatat- lan mennyiségű pénzre lenne szükség, hogy a gondok megoldódjanak. Nem értjük azonban a liberális többségű önkormányzatnak azt a kifakadássoro- zatát, amit véleményünk elhangzása után gyanúsítgatás- ként felhordott ' ellenünk. Kérdezzük hát, és választ is szeretnénk kapni rá; — Nyíregyházán csak az SZDSZ és a FIDESZ mondhat véleményt, mert mindenki más, aki véleményt nyilvánít, az már nem tisztességes ember, annak csak önző szándékai lehetnek?! Avagy Nyíregyházán a FIDESZ és az SZDSZ őrzi a bölcsek kövét, és véletlenül sem szabad másnak véleményt mondani?! Esetleg figyelmeztetni olyan tendenciák megjelenésére, melyek megfontolás tárgyát képezhetik ? ! Mifelénk nem így értelmezik a demokráciát. Mi nem embereket akarunk lejáratni, bemocskolni, véleményének elhallgatására kényszeríteni; éppen ellenkezőleg: közös dolgainkat megvitatni szeretnénk, legyen az fél százalék vagy a nagy egész, még akkor is, ha közpénzekről van szó, melynek előteremtéséhez minden állampolgár hozzájárul a maga módján. Számunkra nem azt jelenti a demokrácia, hogy csak nekünk lehet igazunk, hanem azt, hogy minden olyan véleményt komolyan vegyünk, mely jobbítani szándékozik, akárha egy város költségvetésén is. Dr. Szilassy Géza Dr. Takács Péter országgyűlési képviselők Á földtulajdon átalakulása (3.) Kiválás a szövetkezetből Nyíregyház» (KM) — Az átmeneti törvény 28. paragrafusa értelmében a korábbi jogszabályok alapján végbement szervezeti változásokat újbői a közgyűlés elé kell terjeszteni, és az átmeneti törvény rendelkezésének megfelelően kell újratárgyalni. Kivéve, ha a szervezeti változást a cégbíróság már érvényesen bejegyezte. A szövetkezetből történő kiválás lehetőségét az új törvény is fenntartotta. Az átmenet idején a szövetkezetből bármelyik tag kiválha*. ennek során a vagyonból annak megosztása során természetben is részesülhet. Erre egy évig van lehetőség. Az átmeneti törvény értelmében a szövetkezetből akár egyetlen tag is kiválhat és üzletrésze fejében egyes va gyontárgyakat megkaphat Ennek feltétele, hogy a vagyontárgy és az . üzletrész névértéke egymással arányos legyen. Ha a különbözet megfizetéséről megállapodnak, még a közgyűlésnek is döntenie kel! arról, hogy a vagyontárgy önállóan is megszerezhető-e. A kiválni szándékozó tag tagsági viszonya — ha csak arról le nem mond — nem szűnik meg addig, amíg van üzletrésze. A kilépés viszont megszünteti a tagsági viszonyt. Kilépő tag csak a részjegy összegére tarthat igényt, míg üzletrészé — há csak el nem adja valakinek — bent marad á szövetkezetben, azt ugyanis nem viheti ki. A tulajdonrendezéssel egyidejűleg minden korábbi hiteltartozás átvállalásáról is dönteni kell. A szervezeti változáshoz szükség van egyrészt a vállalkozni kívánóknak a tartozás átvállalását igazoló nyilatkozatára, másrészt a hitelező hozzájárulására. A tartozást ahhoz a vagyontárgyhoz kapcsolják, amelyre felvették. Termőföldre általában csak az annak értékét növelő meliorációs beruházás hitele terhelhető. A tartozás fogalmában a szövetkezetei terhelő garanciális kötelezeti- 's'égeket is bele kell érteni. Amennyiben ezen a határidőn belül szervezeti változtatást (szétválás, kiválás, átalakulás) kezdeményeztek, úgy a következő lépés a szövetkezeti vagyon értékének meghatározása. Erről dönthet a közgyűlés, történhet szakértői becsléssel és egyszerűsített eszköz szerinti vagyonértékeléssel. Gazdasági társasággá történő átalakulás esetén szakértői értékbecslésre van szükség. A vagyonértékelésnek megfelelően kell meghatározni a szövetkezeti üzletrész névértékét. Ezután a közgyűlés határozza meg (kétharmados többséggel), hogy a szövetkezet vagyonából mi osztható meg. A szövetkezetek tartozásait és követeléseit azokhoz a vagyontárgyakhoz kell kötni, amikkel kapcsolatosan kialakultak. A hitelezők érdekeit szolgálja, hogy hozzájárulásukra van szükség a Vagyoncsoportosí- táshoz és a tartozások megosztásához. Ugyancsak szükség van hozzájárulásukhoz ahhoz is, hogy a vagyontárgy leendő tulajdonosa az esetleges tartozást átvállalhassa. A hitelezőt meg kell hívni a közgyűlésre is. Minden szervezeti változás előfeltétele, hogy a közgyűlés előzetesen határozatot hozzon a vagyon nevesítéséről. Ezt a határozatot minden érintettel legkésőbb 15 napon belül írásban közölni kell. Ezt követően azoknak 60 napja van arra, hogy kialakítsák a szervezeti formaváltásra vonatkozó elképzeléseiket. Az átmeneti törvény h£&á- lya a szövetkezeti szakcsoportokra is kiterjed. A 36. paragrafus értelmében a jövőben új szövetkezeti szakcsoport nem alakítható. Amennyiben a tagok úgy döntenek, hogy a jövőben nem kívánnak együttmaradni, a szakcsoportot jogutód nélkül megszüntethetik vagy szövetkezetei, gazdasági társaságot, egyesületet alapíthatnak. Beléphetnek abba a szövetkezetbe is, amelynek keretében korábban működtek. Minderről a mezőgazda- sági és az ipari szövetkezeti szakcsoportoknak legkésőbb 1992. december 3I-ig kell dönteniük. Az egyéb szövetkezeti szakcsoportok (pl. áfész) 1992. június 31-ig kell dönteniük. Amennyiben a jövőben a szövetkezet nem tud munkát adni egy tagjának, az még nem jelenti, hogy annak tagsági viszonya bármilyen formában is csorbát szenvedhet. Tehát továbbra is részt vehet a szövetkezet életében, feltéve, ha részjegye és szövetkezeti üzletrésze is van. így ugyanis befolyásolhatja a szövetkezet további munkahelyteremtő, illetve -fenntartó tevékenységét. A vagyon tényleges megosztása kétféleképpen történhet. Határozhat erről a szövetkezet közgyűlése.. Ebiben az esetben az érintettek mind üzletrészüket, mind fjedig készpénzt felhasználhatnak. Amennyiben a szövetkezet tagsága érvényes közgyűlési határozatot, hBz a vagyonmegosztásról, ez a leendő tulajdonosok tartozását vállaló nyilatkozatának is minősül. Ennek értelmében a közgyűlési határozat ellen szavazók is kötelesek átvállalni a tartozást, ha tovább dolgoznak az új szerv esetben. A jelenlegi szövetkezeti tisztségviselők megbízatása legkésőbb az új alapszabály elfogadásakor megszűnik. Ezzel egyidejűleg meg kell választani az űj tisztségviselőket. Ha a szövetkezeti tisztségviselő megbízatása korábban szűnne meg, akkor az meghosszabbítható az új alapszabály elfogadásáig. A közgyűlés ettől eltérően is dönthet. Választhat például ideiglenes vezetőt is. Az átmeneti törvény 56. paragrafusa kiterjed valamennyi szövetkezeti elnökre, vezetőségi tagra, a felügyelőbizottság elnökére és tagjaira. Ide tartozik az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai is. A törvény hatálybalépésétől kezdve szigorú polgári jogi felelősség érvényes. Ennek értelmében teljes anyagi és személyi felelősséggel tartoznak a szövetkezet tagságának. Kártérítési felelősség azonban csak a tisztségviselő bizonyított mulasztása esetén állapítható meg, önmagában a veszteséges gazdálkodás nem elegendő ok a felelősség érvényesítéséhez. Következik; Vagyonmegosztás árveréssé! TÚL A MEGYÉN