Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
6 Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES 1992. február 11., kedd A társadalmi beilleszkedés zavarai 1, Önkezűleg Nyíregyháza (Végh Béla) — A KSH adatai szerint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az utóbbi egy évtizedben megháromszorozódott az ismertté vált bűncselekmények száma. A bűnmegelőzés, bűnüldözés hatékonysága azonban nem tudott lépést tartani e bűncselekményekkel. Jelentősen nőtt a vagyon elleni bűncselekmények, magas a visszaeső bűnözők aránya. Az utóbbi öt évben évente 300-360-an követnek el öngyilkosságot, s a becslések szerint ennek mintegy ötszörösére tehető az öngyilkossági kísérletek száma. Az alkoholizmus érezteti hatását a bűnözésben, az öngyilkosságban, a családok életében, a munkahelyi konfliktusgkban, a hétköznapi brutalitásban, az önpusztító életmódban. Évente mintegy négyszázan jelennek meg új betegként a megye alkoholgondozóiban. A megyében is kezelnek betegeket kábítószer-függőség miatt. Sokrétűsége, összetettsége miatt adatszerűén legkevésbé elemezhetők a társas-társadalmi okokra visszavezethető mentális zavarok. Az a tény, hogy a megye pszichiátriai gondozóiban a betegforgalom az utóbbi egy évtizedben több mint duplájára emelkedett, nem fejezi ki igazán a konfliktusok kiváltó okait, s azt sem, hogyan sikerült megoldani a lelkileg sérült emberek társadalmi beilleszkedését. Alkoholista szülők A társadalmi beilleszkedési zavarok (TBZ) jelentősen sújtják a gyermek- és fiatalkorúakat. A szülők léthelyzete szükségképpen veszélyezteti a gyermekko- rúakat, hiszen az alkoholista szülő alacsonyabb jövedelme csökkenti az egy főre jutó családi jövedelmet, a börtönbüntetését töltő felnőtt jövedelme szintén érinti a gyermeket, s az ön- gyilkosság által kiesett egyik s2ülő miatt megbomlott családi harmónia kihat a gyermek fejlődésére is. A megyében élő több mint két és fél ezer állami gondozott és több mint 20 ezer veszélyeztetett kiskorú rendszeres ellátása, taníttatása, munkába állítása nem csupán a velük foglalkozó szakembereknek ad munkát, hanem a közvetlen környezettől is több türelmet, megértést igényel. • , Visszapillantás zötti (1957-ben volt a legtöbb, 151 fő), majd a hatvanas évtized első felében 110—120 közötti, ezt követően, folyamatos emelkedéssel, 1970-ben már 190 ön- gyilkosságot regisztráltak a megyében. A hetvenes évtized első öt évében 190—230 közötti volt az öngyilkosok száma, s az évtized végére meghaladta a 300 főt. Az utolsó egy évtizedben — 1982-t kivéve — minden évben több mint háromszázan követtek el öngyilkosságot. A viszonylag alacsony 1982-es 288-at, ’83- ban 362 követte, ez volt az évtizedben a legmagasabb, s 1990- ben a 313 öngyilkosság csökkenő tendenciaként regisztrálható. A nemek szerinti megoszlás eltér az országostól: a megyében az öngyilkosság következtében elhunytaknak több mint háromnegyede férfi, országosan kétharmada. A nemek szerinti megoszlás életkor szerint érdekes képet mutat: a fiatalabb korosztályban nagyobb a férfitöbblet, minél idősebb a korcsoport, annál inkább közelít a nők aránya a férfiakéhoz, sőt előfordult a kiegyenlítődés is. Minden tizedik elvált Az öngyilkosság gyakorisága az életkorral (az ezzel járó egészségi állapot romlásával) együtt emelkedik, majd a nyugdíjas évjáratokban csökken. 1990- - ben (de az elmúlt tíz év átlagában is) a felnőttkor derekán (40—60 év, 36,1%) és a fiatal felnőttek (15—39 év, 33,9%) követtek el leggyakrabban öngyilkosságot, de a 60 évnél idősebbek (29,1%) aránya is számottevő. Ebben az évben három 15 évesnél fiatalabb gyermek is meghalt öngyilkosság következtében. A családi állapot szerinti vizsgálódás az utóbbi ötéves ciklusban azt jelzi, hogy a megyében Az öngyilkosságra vonatkozó adatokat, egyházi anyakönyvek alapján már a XVIII. századtól nyomon lehet követni. A magyar statisztika 1881-től rendelkezik adatokkal. Az országos adatok azt bizonyítják, hogy a század- forduló előtt és utáni évtizedben nőtt jelentősen az elkövetők száma. A megyei adatok 1950-től állnak rendelkezésünkre. Az ötvenes évek elején 80, közepétől az évtized végéig 110—150 köaz öngyilkosok 62%-a házas, majd a nőtlenek, hajadonok és az özvegyek (14-14%) következnek, s minden tizedik öngyilkos elvált. Bár a számok mögött nehezen fedezhetők fel a kiváltó okok, de bizonyára közrejátszik az öngyilkosságban a családi konfliktus, a magányosság is. Az év egyes időszakaiban változóak a gyar- korisági mutatók. Áprilistól augusztusig követik el az öngyilkosságok valamivel több mint felét, ebben az öt hónapban 10% feletti az öngyilkossági arány, miközben februárban 4,3%, decemberben 5,7%, és januárban 6%. Az elkövetés módjai között leggyakoribb az önakasztás (hattizede), a gyógyszermérgezés (28%) és egyéb mérgezés (4,3%), valamint a vízbe ugrás (2,5%). A százezer lakosra jutó öngyilkosok területi megoszlása eltérő, az Alföldön követik el a legtöbb öngyilkosságot, majd a Dél-Dunántúlon, az északi térség és Észak-Dunántúl következik. Az Alföldön ez az arány 1989-ben Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb (61,9), majd Hajdú-Bihar (58,3) és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye következik (58,1). Az összes meghalt százalékában Hajdú-Bihar (4,6) Bács-Kiskun (4,3) és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye (4,3) a sorrend. Kétharmadát községekben Magyarországon a városi lakosság öngyilkossági arányszáma valamivel magasabb a községi átlagnál, ami összefügg a községek népességének elöregedésével. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében az öngyilkosság kétharmadát községekben élők követik el. A megyében az öngyilkosság gyakoribb a társadalom kedvezőtlenebb helyzetű rétegeiben. Az öngyilkosok kilenctizedé fizikai foglalkozású, ezek közül magas a betanított munkások (50,1%) aránya, a segédmunkásoké 26,9%, a szakmunkásoké 23%. A szellemi munkát végzők közül leggyakrabban a szakalkalmazottak, majd a vezetők, irányítók és az ügyviteli dolgozók követnek el öngyilkosságot. Az öngyilkosok 53,5%-a az aktív keresők, 37,7%-a az inaktív keresők és 8,8%-a az eltartottak köréből került ki. Mint a mesébe Öt kérdés a Dallas amerikai tv-filmsorozat szabolcsi szerkesztőjéhez Tudomásunkra jutott, hogy szűkebb hazánk szülötte — Kovács Mari — szerkeszti az MTV-ben a Dallas filmsorozatot, így kapóra jött, hogy néhány kérdést tegyünk fel neki: ► Mi adott ötletet a hazánkban jelenleg legnagyobb sikerű filmsorozat megvásárlására? — Mikor 12 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban jártam, havi jelentéseket küldtem haza az ott nagy sikerrel bemutatott műsorokról, köztük a Dallas c. sorozatról. Már 1980-ban ajánlottam megvételre e „szuperprodukciót”, amikor nemcsak az amerikaiak, de ezenkívül még 57 országban is szenvedélyesen kezdték megszeretni a nézők, s lélegzetvisszafojtva ültek a képernyők előtt. — A drámai elemekkel megtűzdelt konzervatív sorozatot már a világ minden zeg-zugában értékelték a kritikusok, az újságírók, a rendezők, a színészek és a nézők. Dicsérték, kritizálták, de mindezektől függetlenül a texasi történet tovább szövődik a televízióban, s a Dallasban megkívánt — a szülők, majd gyermekek harca, a hatalom, az olaj, a pénz, a szerelem — játékszabálya szerint; megpaprikázva erőszakkal, csapdákkal, hatalmi törekvésekkel, botrányokkal, az erkölcsi kódexet eltipró egyéniségekkel. A 80-as években meg- vételi javaslatom nem talált megértésre (szörnyű gondolatnak számított!), s akcióm elbukott. >- Ezzel az MTV-ben lekerült a napirendről a filmsorozat megvétele? — A második nekifutásom 1983-ban történt a londoni nemzetközi filmpiacon, ahol megvásárlási tárgyalásba kezdtem a filmet forgalmazó cég igazgatójával (William J. Peck úrral). Az akkori főnököm, aki éppen jelen volt, úgy nyilatkozott, hogy ez az elgondolásom képtelenség. Akkor már 85 országban sugározták a Dallast és világsiker volt. A meggyőződésem végig az volt, hogy a mi nézőközönségünk is elég felnőtt ahhoz, hogy a sorozatról mindenkinek olyan véleménye legyen, amilyen, s mint mindenki másnak a nagyvilágban. Hiszen ez a produkció elsősorban szórakoztatásra, kikapcsolódásra készült — el kell ismernünk, hogy remek feldolgozásban. > Hogyan került mégis képernyőre a sorozat? — Mint a mesében — a harmadik nekifutásra sikerült megvenni, 1990-ben az MTV megvásárolt 103 részt — a jelenleg már több mint 350 résznél tartó sorozatból. Olyan amerikai Szabó család-féle folytatásos műsor ez, mely feldolgozza két család (az Ewing és a Barnes família) sikerét, kudarcát, ellenségeskedését, örömét, bánatát. Ezt egy író nem győzné ötlettel, ezért van, hogy más-más személy írja a forgatókönyv egy- egy epizódját. Mint értesültem, az írók és a rendezők legnagyobb gondja, hogy a következő epizódban „kivel küldjék ágyba Jockeyt..." >• A szerkesztő örül-e, hogy ennyi év után — végül is — hazánkban is sikere van a Dallas sorozatnak? — Bevallom, a műsor indításakor is sok volt az ellendrukker, voltak, akik azt remélték, hogy a film hamar megbukik. A tavaly év végi indítás után a Dallas a népszerűségi listán gyorsan az élre tört, s azóta is megmaradt a legnézettebb műsornak. Ez valóságos népszavazás a nézők részéről, s ez új erőt ad a szerkesztői munkámhoz. >- Hogyan tovább a sorozattal? — Ha a 103. rész után a nézőknek lesz rá igénye és a Magyar Televíziónak pénze, biztosan megvásároljuk a sorozat többi részét is. Meggyőződésem, hogy a Magyar Szinkrongyártó Vállalat kitűnő stábja, a szinkronrendező (Hazai Györgya színészek, továbbra is igényes színvonalon készítik,el a magyar változatot, hogy a nézők igényeit a legteljesebb mértékben kielégítsék. Csokival a hideg ellen gy kanadai kutató E szokatlan csokibárt nyitott. Míg a csokoládé külsőre és ízre szokványos, a hatása egészen újszerű. A csoki ugyanis olyan adalékokat tartalmaz a megszokott alkotók mellett, melyek a hideggel és a túlhűléssel szemben akár kétszeresére növelik a test ellenállóképességét. A kísérletileg igazolt jelenség a csoki adenosin nevű semlegesítőanyagtartalmán alapul. Hidegben ugyanis a szervezetben termelődő adenosin csökkenti a zsír lebontását az izmokban, így a hőtermelést is. Az adeno- sint semlegesítve a test hőmérséklete megnő, lehetővé téve a gyors elrejtőzést a hideg elől, késleltetve a túlhűlést, amely életveszélyes lehet. (MTI- PreSs) Manökenek lesznek Ízelítő a nyár divatjából Budapest (MTI- Press) — Minden bizonnyal ott lejtett néhány leendő sztármanöken is a dobogón. Kissé talán még sután, gyakorlat- lanul, de mindenképpen eredendő bájjal, a fiatalság ragyogásával, a jövő ígéretével. Fürdőruha- és textilbemutató Negyven ifjú hölgy és úr vett részt ugyanis a Magyar Divat Intézet négy hónapos manökenképző stúdiumán, ahol megismerkedtek némi davattörté- nettel, sminkelési és öltözködési fortélyokkal. Tanultak színpadi mozgást, táncot, s a ruhabemutatás alapelemeit. A vizsga is divattörténettel kezdődött. Korok és ruhák címet is viselhette volna az a tabló, amelyet egyiptomi, görög, római holmikba öltözött manökenek elevenítettek meg. A középkor, a reneszánsz, a barokk színpompás selymei, bársonyai következtek, hogy a felvonulás elérkezzen a 19., majd a 20. századig. Szecessziós, század eleji csipkés, fodros szoknyák után a 30-as évek emancipálódó női divatja elevenedett fel. A háború utáni nagyon nőies és ezt ellentételező szocreál egyenruhái színesítették a látványt. E két korszak nosztalgiázó divatja uralja ugyanis a legújabb irányzatok jegyében készült öszszeállításokat. A mini és a midi, a testre simuló és a fodros, bő szoknyák, a mély kivágások, a vállra boruló válltömések, a nagy bőségű és az egyenes vonalú kis- és nagykabátok. Tudományos kishírek A gyakori és súlyos tengeri katasztrófák elkerülésére a légi irányításhoz hasonló radaros irányítás bevezetését kísérelték meg a világ tengerein, sikertelenül. A kereskedők társadalmának erős ellenállása meghiúsította a tervet, ugyanis az megakadályozná a titkos kereskedelmi manővereket, és gátolná a kapitányok szabad döntéshoztalát. 1991-ben 27 ember halálát követelték a biotechnológiai úton előállított élelmiszer-adalékok. Egy japán cég baktériumokkal előállított anyaga (L-triptofán), súlyos megbetegedést, sőt halált is okozhat. Az orvosok izomfájdalmakra, drasztikus fogyásra, a bőr megkeményedésére, ideg- rendszeri elváltozásokra figyeltek fel több mint 1500 betegnél. A betegek vérében megnőtt a fehérvérsejtek száma is. Állatkísérletekkel igazolták, hogy az EBT nevű szennyező anyag felelős a megbetegedésekért. Az alapos elemzések azt is kiderítették, hogy az említett adalékanyag szintén veszélyes, ezért a jövőben megtiltják fel- használását. Büdös Pfertózó’^^P Német kutatók szerint a szeméttelepek és komposztálok környezete és levegője nemcsak egyszerűen büdös, hanem tele van veszélyes baktériumokkal, gombákkal és vírusokkal, melyek a magasabb hőmérsékleten jól tenyésznek, így a környezetükben dolgozók és lakók fokozott veszélyben vannak. hordoz^: spermiun|||||||| Az emberi spermiumsejteken három-négyezer olyan pont van, ahol a kokainmolekulák meg tudnak kötődni. A kutatók lombikban spermiumot tettek ki kokain hatásának, és azt tapasztalták, hogy ezek a kokain megkötése után is mozgékonyak maradtak. Ez lehet az oka a kokainista apák gyermekeinél tapasztalt fejlődési rendellenességeknek.
