Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
-1992. február 11., kedd HATTER Kelet-Magyarország 3 Bundáznak a prémmel Aláírásgyűjtés egy kft. ellen Nábrádí Lajos, Nyíregyháza — Budapes. (KM) — Egyre többen foglalkoznak megyénkben u prémes állat, a csincsilla tenyésztésével. A bőrök, pontosabban a prémek szinte monopolhelyzetben lévő átvevője, a Budapesti Bio Kont Kft. az elmúlt napokban lapunkban is meghirdetett egy átvételt. A hangsúly az átvételen volt, ezzel is arra célzott a kft., hogy nem felvásárlásról van szó, csupán bizományba veszi át az árut. (Bizományba, tehát eladás után fizet) Az átvétel elmaradt a termelők „fellázadtak” Megbízstt jeti Ugyanis a kft. vezetője nem jött el személyesen, egyik megbízottját küldte le a nyíregyházi, pontosabban sóstói lerakathoz. A lerakat (vagy felvásárlóhely) előtt a többszörösen csalódott termelők azt várták, hogy először is végre megkapják azt a pénzt, amire éppen egy éve várnak. Nem kapták meg, azért újabb prémeket nem voltak hajlandók adni a megbízottnak. Sőt közös levelet fogalmaztak a kft. vezetőjének, sürgették pénzük elküldését. Az aláírások ntán érthető bosszúsággal hazavitték a prémeket, a megbízott átvevő pedig üres kocsival távozott... Az előzmény. Több szabolcsi termelő (köztük néhány Aláírják a kollektiv leve let, követelik a pénzüket. munkanélküli) a megtakarított pénzéből tenyészetet alakított ki, beruházott. Né- hányán hitelt vettek fel. Pár éve ígéretesnek tűnt a csincsilla tenyésztése. Idítíáitt a piac Aztán telítődött a piac. Most egy éve a kft. több termelőtől bizományba átvette a prémeket, s darabonként ötszáz forint előleget adott. (A többi, darabonkénti 6— 700 forintokat az eladás utánra ígérte.) A termelők azóta sem kapták meg a nekik jogosan járó pénzüket. Nem mellékes, hogy ez a pénz veszített értékéből, már nem ér annyit, mint tavaly ilyenkor és kamatról szó sincs. Miről van szó? — kérdeztük a kft. vezetőjét telefonon. Válaszában elmondta, hogy egy üzletember őt is becsapta, talán pert is indít ellene? S a bőrök értékesítése részben Amerikában, részben Kanadában akadt el. Ám ígéret van, hogy az üzletet hamarosan nyélbe ütik, és a szabolcsi termelők februárban végre megkapják pénzüket. Szkeptikus termelők A termelők egy része szkeptikus, hiszen az egy év alatt több ígéretet is kaptak ... Ügy vélik, hogy bunda van a dologban ... Jó volna, ha a pesti kft. egyenrangú partnerének tekintene a szabolcsi termelőket. Seres Ernő Időzítés Nyíregyházán hegesztés technikai és fém- f elszóró szolgáltatás is létezik már, a Ka- santas osztrák partner helyi képviselete keretén belül a Mezőgép telephelyén, ahol önálló kikként működik. Ezzel a technológiával gyorsabban és gazdaságosabban lehet az alkatrészeket szakszerűen és biztonságosan felújítani. Képünk szerszámgép főorsóién - gely csapágy- felületének férni elszórása látható. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELEI Főzés tankönyv melleit Nyíregyháza (KM — Bodnár) — Erőleves Padisah módra, sajtos borda színes metélttel, sls kebap piláffal és töltött mézes. Ugye nem hangzik rosszul? Bár az elkészítésük meglehetősen bonyolultnak tűnik, az ételsort mégis diákok készítik. Igaz. jövendő szakemberek, a vendéglátóipari és szakközépiskola szakácstanulói. Természetes, hogy a vendéglátóipari iskolákban a szakácsképzés elmaradhatatlan velejárója, hogy a tanulók az iskolában sütnek és főznek, hisz mire a szakmunkás-bizonyítványukat megkapják, a szakács és cukrász mesterség minden csin- ját-bínját el kell sajátítani. Nincs ez másképp a nyíregyházi, Sipkay Barnáról elnevezett szakiskolában es szakmunkásképzőben sem, ahol a tanárok laboratóriumi körülmények között, korszerű mintakonyhában okítják a gyerekeket. Néhány éve az iskola tagja a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége Ifjúsági Szekciójának, amelynek a munkájában a nyíregyházi intézmény legtehetségesebb tanulói vehetnek részt, ötvenhármán kaptak lehetőséget arra, hogy a szakma leg- jobbjaitól is tanulhassanak. De mit is kapnak például a nyíregyházi szakmunkás- ifjak? Először is lehetőségük van arra, hogy a legnevesebb hazai szakácsok és cukrászok tevékenységével megismerkedhessenek. így jártak már az Átrium Hyattben, a Novotel Szállóban, Kopcsik Lajos Oscar-díjas szakácsnál. Részt vesznek rendszeresen különböző pályázatokon és versenyeken, amelyek a megméretés igazi mércéi. Az iskola tanulója Béres Tímea harmadéves szakácstanuló épp a napokban a Debrecenben megrendezett nemzetközi szakács- és szakmunkásversenyen a második helyet érte el. (Felkészítő tanára Klepács lstvánné). Tárca E ste hét után robbanok. Nálam minden rendszeres. Agysejtjeimbe programozott időbeosztással élek. Reggel hétkor reggeli, délben 12 órakor ebéd, este hétkor vacsora. Vacsora közben robbanás. Hogy ezí bárki megértse, annak tudnia kell reggelizni a rádió mellett szoktam. Ebédelni a kollégám mellett (az árakról mindig panaszkodik). A vacsorámat a televízió előtt fogyasztom. Illetve már nem is fogyasztom. A reklám elveszi az étvágyamat. Most is. Gőzölög előttem a kétnapos töltött káposza. A káposzta felmelegítve jó. De nem jó, mert a képernyőn látok egy budit. Ké- lyes me gkönnyebülést hallok, aztán egy kéz falevélért nyúl, majd fúcsomóért, de nem éri el. Akkor megjelenik a WC-paptr minden mennyiségben. Ezt pompásan időzítették. Megáll a kanál a levegőben. Meg is kérdezi Stohanek: — Mi az szomszéd úr nincs étvágya? Csak nem beteg? — De van étvágyam. Sőt — Ez kész őrület. Nap mint nap csak ilyen reklámok futnak. Mosópor, mosószer, vécépapír, tampon és pelenka, néha egy kis hajnövesz- tőszer. Hát nekünk csak ezt tudják kínálni? — Lehet, hogy nem vagyunk még elég tiszták. Sok még a szennyes. Teregetjük is. Legutóbb is amikor az akármilyen törvényt tárgyalták, napirend előtt annyi szennyest teregettek ki a honatyák, hogy az már sok... Mosni, mosni és mosogatni kelletne előbb szomszéd űr... B ánézek. Stohamekre, és megállapítom, hogy ez nem komplett. Hogy mennyi a szennyes, és hol és hogyan teregetik, az engem nem érdekel. De rossz az időzítés. Pofit akkor kell a reklámot vetíteni, amikor én vacsorázom? Megszólal Stohanek. — Szerintem a reklám az reklám, és akkor vetítik, amikor akarják. A hiba nem a készülékben van, hanem magában szomszéd úr. Miért nem délután vacsorázik, amikor a sajtót olvassa. farkaséhes vagyok. De ki tud így enni. — Hogy? — Hát nézzen oda. Mit lát a képernyőn? — Reklámot, méghozzá milyen ötletes, jópofa reklám. Repül a toalettkacsa, háp- háp, még egy háp és ragyog a vécékagyló. A töltött káposzta viszont hűl. Puccs a vacsorámnak. Illetve a Stohanek átnyúl az asztalon és azt mondja: — Kár ezért a finom töltött káposztáért. Látom maga úgysem tud enni. Ne hagyjuk veszni Stohanek csámcsog és a műsor pereg tovább. Még mindig reklám. Mosószer mosószert követ, tampon után tampon. Nézőpont Seres Ernő V fitatkozunk. A téma a L# körbetartozás, a fizc- | » tőképtelenség, a csődeljárások gyarapodása. Tömegcsőd, Főként ami a kis- vállakozókat illeti. Jelentéktelen tőkével nagy nekirugaszkodással és illuzórikus álmokkal indulnak és következik a csőd. Ez u természet szelekciója — mondja magabiztosan a vitapartner — mert ó úgy érzi erős és jól menő, jelenleg sikeres. Kíváncsivá tett mire gondol. Jól sejtettem arra a természeti törvényre amely a gyengét, a satnyái eleve pusztulásra ítéli, hiszen a fajfenntartás, j a továbbélés érdekében | szelektál. E szelekció közreműködői vadállatok esetében a ragadozók, hazai példával élve a rókáknak is a legkönnyeö zsákmány a csenevész, a sérült, a legyengült fácán. Es ezt a példái a végtelenségig lehetne ragozni úgy is, hogy a kishalat megeszi a nagy hal. No de ne keverjük össze a szezont a fazonnal. Törvény es törvény között nagy a különbség. A természet törvényei azért tökéletesek és jól •junkcioná- lóak, mert nem művi, nem ember alkotta észelmény. Az ember az észlény, ha a termeszen törvényekbe be- | leavatkozik, csak ronthat Szeleteié és nem javíthat. Különben is mi értelme lenne olyan törvényt alkotni, hogy u szopornyica& nyúl, az or- báncos sertés, a tögygyulla- dásos tehén az csőd, csődtömeg. Az ember nem alkot és nem is alkotott olyan törvényeket, amelyeknek hatását természeti törvény alapján mérni vagy megítélni lehetne. A vállalatok, üzemek, vállalkozók bukása meglehet kötődik törvényekhez, de tagadom, hogy a tönkremenés, a csőd az természetes szelekció lenne. A kamionosok példáját említettem. Ott állnak a görög határon immár sok- napos blokádban, és ha közöttük van néhány — csak egy-két kamionnal rendelkező — vállalkozó, kft., az máris úgy tönkrement, mint a pinty. Csődöt jelenthet. Mi ebben a természetes kiválasztódás? Mi- köze ennek a természet alkotta törvényhez? S emmi. Nem természeti, de törvény okozta, okozza a vesztüket. A természeti törvények bölcsek, és egyértelműk, beláthatóak. Bár tudna az elme is mindig, minden esetben ilyet alkotni. Es jó lenne, ha lennének eszközeink is a jó törvények betartására és ’ betári'&tíi&ira, . , - ,'öibuíz 1 es lenne erőnk a rossz toy- , vények gyors korrigálására. , Újra él a gerincvelő Szender Lajosné frja Mátészalkáról ' . éf"—:—+| Szeretném azt > közölni, hogy a ^---------- Kelet-Magyarországban olvastam Ifer- czeghne Szabó Katalin gyógyító terápiájáról. Sajnos, én 1973 óta selerózis multiplex' betegséggel küszködöm, ami eddigi tudtom szerint világszerte gyógyíthatatlan. Őszintén megmondhatom, hogy amióta áz említett természetgyógyászhoz járok kezelésre, érzem,, változás történt. A gerincvelőm, amiben részleges elhalás volt, végig funkcionál, tehát újra élet van végig a gerincben. Szeretném, ha ezt az újságban közölnék, csak azért, hogy ha lehet, más is gyógyulhasson, ne legyen ágyhoz kötve. KOMMENTÁR ____________________ Olcsó Jánosok Szóke Judit S ohasem szerettem, a számokat, mostanában mégis gyakran számolásra kényszerülök. Itt van például ez a tb. Illetve hol itt van, hol ott marad, de ahol lennie kellene, a közös kasszában, ott a legritkábban. Aki munkaviszonyban áll, az a munkáltató által fizeti a tb.-hozzájárulást. Vegyünk tavalyi adatot, ez 43 százalék, szóval sok. A világon a legmagasabb. Valahol olvastam, hogy ha az egy főre jutó havi pénzbeli jövedelem összegét megszorozzuk tizenkettővel, majd egy magyar átlagéletkorával, ami 70. év, az eredmény nem éri el a tízmilliót — mármint forintban. Azaz, ennyit érünk az államnak életünk folyamán. Mivel ez igen alacsony szám, ennek a 43+ 10 százaléka sem valami sok. Állítólag, ha a bevételi oldalon magasabb szám jelentkezne (a bér részén),, lehetne csökkenteni az 53 százalékot akár negyvenre is. Európában szinte mindenütt 38—42 százalék Között vannak ezek az értékek. En még akkor óvodás voltam, tehát részemről naiv a nosztalgia — de tudom, hogy az ötvenes, hatvanas években három, aztán ötszázalékos járulékot kellett fizetni; s az az akkori fizetésekhez képest hasonlóan a mostanihoz, súlyos arány volt. Azzal is tisztában vagyok, hogy az irrealitás volt, nem kevésbé a hasznosítása — óh, régi szép (?) idők! Arra az ígéretre viszont már tisztán emlékszem, ami valami kommunizmus nevű, nevezetes álommal volt összefüggésben, s amelyhez vezető úton az állam eltartotta dolgozóját. Mégis, valahogy megdöbbentem a magyar ember ilyetén olcsóságán, F őleg, hogy számolás közben eszembe jutott egyik ismerősöm, akinek a fia tavaly kiment Nyugatra, lángossütő lett, nem él túl gazdagon, mégis csalná a szüleit is: megéri nekik utánamenni, mert bár csóró, azért mégis emberszámba nézik. Nem tudom, miként ugrott be ez a keserűen megfogalmazott tapasztalat a számok közé, de remélem, nincs közöttük semmi összefüggés ... A ÍÍ7.ER7.0 FELVÉTELE