Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

1992. február 10., hétfő SPORT Kelet-Magyarország 11 Petryyel, fociról, Gentben Még nincs a csúcson Gent (KM — Mán László) — Csak a meccs maradt el, a beszélgetés nem. Február első szombatján több talál­kozót elhalasztottak az I.. osztályú belga labdarúgó­bajnokságban, így a Gent— Lokeren mérkőzést is. Ezért védés közben nem láthattam a magyar válogatott kapu­sát, Petry Zsoltot, ám vala­melyest megismerhettem a kitűnő játékost, hiszen a pá­lyához közeli lakásán jót be­szélgethettem a szimpatikus, céltudatos sportemberrel. O Azt e rövid idő alatt is tapasztalhattam, hogy na­gyon népszerű vagy a genti szurkolók között, hiszen jó pár autogrammot adtál, amatőr képet kaptál aján­dékba. Látszik, hogy ked­velnek, de te hogyan érzed magad Belgiumban? — Ezt igazán akkor érez­heti az ember, ha belekerül egy ilyen idegen környezet­be. Én huszonnégy évig él­tem otthon egy helyen, eh­hez képest jól megvagyok itt Gentben. Egy sportolónál úgy vélem a sporton van a lényeg, ha az megy, akkor minden jó, ha nem, akkor előjönnek a rigolyák. Nekem szerencsére jól megy a vé­dés, így aztán jól is érzem magam. O Belgiumban jó néhány magyar focista légióskodik, velük milyen viszonyban vagy? — Szinte mindenki a csa­ládjával van idekinn, én va­gyok csak egyedül. Telefo­non gyakorta hívjuk egy­mást, és amikor személyesen is találkozunk, nagyon ben­sőséges a kapcsolat. Erre rit­kábban kerül sor, mert nem akarok senkinek se a nya­kára járni. Sajnos, nálunk nincs olyan nagy összetartás, mint a jugoszlávoknál, nem­régiben egyiküknek a szü­letésnapja volt, és vala­mennyi, Belgiumban játszó honfitársát meghívta. Szá­momra irigylésre méltó ez a fajta összetartás. O Űjabb nagy kihívás előtt áll a magyar labdarú­gás, új kapitánnyal. Hogyan fogadtad Jenei Imre kineve­zését? — Szerintem nem volt Petry Zsolt A SZERZŐ FELVÉTELE rossz vásár, hiszen ő teljesen szűz a magyar foci betegsé­geitől, az összefonódásoktól. Nála nem fordulhat elő, hogy ha váci az edző, váci a csapat, ha győri az edző, győri a csapat. Tiszta lappal indul, de azért ismeri a ma­gyar focit. O Találkoztál már szemé­lyesen az új kapitánnyal ki­nevezése óta? — Eddig egyszer találkoz­tunk, akkor még a Steaua edzője volt. Számomra kel­lemetlen emlékű ez, mert mivel még személyesen nem ismertem, egy tornán hiába szólt hozzám magyarul, én megkérdeztem, hogy ki ő? Mély benyomást tett rám az, hogy ő ebből nem csinált gondot, nem sértődött meg, pedig már akkor világhírű szakember volt. Egyébként hamarosan ismét találko­zunk, mert márciusban kijön Belgiumba, hogy megnézze az itt játszó magyarokat. En­gem a Gent—Ajax meccsen fog megtekinteni. Azt egyéb­ként pozitívnak tartom, hogy minden érintettet személye­sen akar megfigyelni. O Ismerjük a világbajno­ki selejtezőbeli ellenfelein­ket, hogyan ítéled meg a magyar válogatott esélyeit? — Ezzel kapcsolatban csak azt tudom mondani, ha előbbre akarunk lépni, nem a riválisokkal kell foglalkoz­nunk, hanem nekünk kell egy jó csapattá összeková- csolódni. Amennyiben ez si­kerül, mondjuk úgy, mint Mezey idejében, akkor le­hetnek esélyeink, ha nem, akkor akár Afganisztán el­len is játszhatunk sikertele­nül. O A magyar bajnokság­hoz képest egy magasabb szintre jutott, biztos pontja a Gentnek. Ez a belga baj­nokság bizonyára nem jelen­ti a végállomást, hiszen tu­dásod alapján még nagyobb csapatokban védhetnél. — Nyártól még kétéves szerződésem köt a genfiek­hez. Nem leszek elkeseredve, ha ezt az időt végig itt kell töltenem, mert a belga baj­nokság színvonalas, itt sze­repelni már minősítés. Azt szeretném elérni, hogy úgy kerüljek egy még jobb baj­nokság élcsapatához, hogy ők keressenek meg, szúrjanak ki. Ez motivál, az hogy még feljebb lépjek, amennyiben ezt magyarságom engedi. Mert mondjuk egy olasz baj­nokságban, egy olasznak sokkal könnyebb egy jó csa­pathoz kerülni, mint egy külföldinek. Számomra a csúcs az lenne, ha egy Inter erősségű csapatban védhet­nék, úgy, hogy a Petry név pályafutásom befejezése után is ismert lenne a szak­mában. (Ui.: Pénzről nem esett szó a beszélgetésben. Petry Zsolt egy hangulatos, tágas lakás­ban lakik Gent egyik kert­városában, a klub féléven­ként cseréli kocsiját, most egy Opel Vectra szolgálja. Hogy mennyit keres? Ez nyilván titok, de anyagi gondjai nincsenek. Már azért sem forszíroztam a kérdést, mert a beszélgetés során be­bizonyosodott, hogy Petryt már nem elsősorban az anyagiak motiválják. Van mit a tejbe aprítania, ő a szakmában szeretne még magasabbra, a csúcsra eljut­ni. Ami azért nem minden­kire jellemző. Tudása alap­ján erre minden esélye meg­van. és a hozzáállásán sem múlik. Remélem, hogy meg­adatik neki, lesz hozzá sze­rencséje, mert a foci világá­ban arra is szükség van.) Ember a jeges vízben Szombaton délelőtt a nyíregyházi Air-Aqua búvárklub tagjai jég alatti merülést haj­tottak végre a bujtosi tavon. harasítost pAl felvétele HB A lányok inznltálták Indianapolis (dpa) — Az amerikai jogszokások­nak megfelelően a véde­lem a vádlott jóhiszemű­ségét és jóindulatát igyek­szik bizonyítani a Tyson- perben. A volt profi ne­hézsúlyú ökölvívó-világ­bajnok — a vád szerint — tavaly júliusban a „Miss Black America” választás után szobájában erőszakoskodott az egyik lánnyal. Madeline Wit- tington és Cecília Alexan­der, a szépségkirálynö-vá- lasztás másik két résztve­vője most részletekkel szolgált az estéről. Kide­rült: a lányok egymás közt többször beszélget­tek Tysonról. Olyan meg­jegyzés is elhangzott, hogy a gazdagnak hitt vi­lágbajnokot alaposan meg lehet kopasztani. Példa­ként Robin Givens esetét hozták fel, aki rövid há­zasság után szép sum- mányi bánatpénzt köve­telt Tysontól. Több mint száz put a postások táskájába Nyíregyháza (KM — mán) — Se fehér, se fe­kete, sőt még sárga bőrű ame­rikai sem érkezett szombaton a nyíregyházi stadion játék­csarnokába. Az előzetes hí­rek szerint, ugyanis az NB I-es férfi kosárlabda-mérkő­zésen a vendég pécsieknél amerikai légiós mutatkozott volna be. A premier itt el­maradt, Nyíregyházi Sotex-Tanár- képző—Pécsi Postás TSE 103:70 (57:29). Stadion já­tékcsarnoka, 600 néző, v.: Bukta, Kékesi. Sotex-TK: BEDE 11/3, SZALAI 16/3, SKURIN 33/9, Kis 8, Tara- szov 21 3. Csere: Sitku 4, Mészáros 3/3, Makrai 3/3, Vajda 2, Boiler 2. Edző: Ko­vács Tibor és Schreiber Jó­zsef. Pécs: Novák 3/3, Béki 9, Rab 14/9, Kövecses 4, Váradi 14/3. Csere: Vojtek 7, Tálján 2, Gáspár 2, Ilcsik 13/9, Kurucz 2. Az eredmény alakulása, 5. perc: 10:8, 10.: 29:18, 15.: 45:24, 25.: 68:37, 30.: 78:46, 35.: 91:60. Almosán kezdtek a hazai­ak, így a meccs első percei­ben szoros volt az eredmény. Aztán fokozatosan nőtt a nyíregyházi előny, annak el­lenére, hogy a mieink nem tudtak elég hatékonyan vé­dekezni, a támadásoknál pe­dig nem tudták érvényesíte­ni a magassági fölényt. A tá­madásokat rendre elkapkod­ták, nem volt türelmük a tiszta helyzetek kijátszásá­hoz. A második játékrészben végre néhányszor megrázta magát az egyébként nem ép­pen sziporkázó Taraszov, a jól játszó Bede, Szalai és Skurin tartotta teljesítmé­nyét, így időnként látványos akcióknak tapsolhattak a né­zők. A félidő második felé­nek kezdetén belelkesedtek a vendégek, a házigazdák ismét kapkodni kezdtek. En­nek ellenére nem volt gond, bőven volt előny. A pécsi, idegenbeli sikert követően a szombati meccs esélyese a nyíregyházi együt­tes volt. Az a csapat, amely az öt vereség után igencsak ki volt éhezve a sikerre. Ezt a pszichikai terhet szeren­csére el tudták viselni a já­tékosok, és összességében na­gyon biztosan nyerték a ta­lálkozót. Az újkori olimpiák története (9.) M Oi Magyar aranyérem Amszterdam 1928. Kovács György Az amszterdami olimpia megnyitójára elkészült Euró­pa egyik legszebb stadionja, a nem nagy, de megfelelő úszómedence, valamint a ví­vás, birkózás és ökölvívás pavilonja. A stadion maga egyébként betonból készült, de körülvették tipikusan hol­landi, piros téglafallal. A megnyitó ünnepséget jú­lius 28-án tartották. A cere­mónia ném zajlott le minden zavaró körülmény nélkül. A franciák például kereken ki­jelentették, hogy nem hajlan­dók részt venni az ünnepi felvonuláson. Előző nap ugyanis a francia olimpiai csapat kilátogatott a stadion­ba, de a kapunál feltartóztat­ták őket. Ha a francia csapat maradt is, egy nagy francia egyéniség Pierre Coubertln a modern olimpia atyja nem volt ott a játékokon, 1 Még . 1925-bei) lemondott a Nem­zetközi Olimpiai Bizottságéi-' nöki tisztségéről. Mivel Vilma királynő kül­földön tartózkodott, a meg­nyitó ünnepségen Hendrik herceg elnökölt. Pontosan 2 óraikor a maratoni toronyban megszólaltak a fanfárok, ágyúik kezdtek dörögni és re­pülőgépek berregtek a stadi­on felett. A saiakon 45 nem­zet vonult fel Görögország vezetésével. Felröppen az ár­bocra az ötkarikás zászló, a 150 láb magas maratoni to­ronyban meggyújtották az olimpiai lángot, ezer galam­bot eresztettek a levegőbe. Az amszterdami nagy olimpia volt, bővelkedett iz­galmakban és meglepetések­ben, ha a várt szédületes eredmények nem is nagyon jelentkeztek. A játékok „ko­ronája” ezúttal is az atlétika volt. Meglepetés, hogy az amerikaiak sorozatos vere­séget szenvedtek a futószá­mokban, ugyanakkor a fin­nek szépen felosztották egy­más között a hosszú távokat. Ez vpjt Nurminak a harma­dik, olimpiája, nem is maradt aranyérem nélkül. A népsze­rű finn „futógép” megnyerte ,3 ,10 ezer métert, így vett végső búcsút az ötkarikás játékoktól. Terstyánszky Ödön kardví­vásban szerzett dicsőséget ARCHÍV FOTO A magyarok részére az első aranyérmet Mező Ferenc dr. sporttörténész tiszteletére húzták fel, első helyét az irodalmi verseny „Az olim­piai játékok története” c. munkájával érdemelte ki. A birkózók is bemutatkoztak, könnyűsúlyban Keresztes La­jos nyert olimpiai bajnoki címet. A kardvívók ezúttal kitettek magukért: Ters­tyánszky Ödön egyéni, a magyar csapat ugyancsak aranyérmes. A legváratla­nabb aranyat az ökölvívás képviselője Kocsis Antal sze­rezte, légsúlyban bizonyult a versenyek legjobbjának. A magyar csapat mérlege: 5 arany és 5 ezüstérem. Szépés Béla, Petschauer Attila, a ví­zilabda csapat, Bárány Ist­ván és a birkózó Papp Lász­ló lett második. Az amszterdami olimpiá­nak akadt egy másik érde­kessége is. A sportban akkor még nagyhatalomnak számí­tó Finnország majdnem le­maradt a felvonulásról. Az újonnan épített stadionban minden talpalatnyi helyet el­foglalt a közönség és tízez­rekre rúgott a kintrekedtek száma. Nem kis konfliktust okozott, hogy a későn érkező finnek képtelenek voltak át­tömi a tömegen. Mit volt mit tenniük? Az idő sürgetett: átmásztak egyenként a falon és így tudtak csak részt ven­ni a felvonuláson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom