Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-10 / 8. szám

Négy felügyelőt — a kriminózők négy kedvencét — tettük hátsó borítónkra. Golumbóval most is megy egy sorozat az FtTL-en. Ó — Peter Falk — a szerény zsaru És a nagy kopasz? Kojak az erőszakosabb felügyelők közül való, s ezzel a tulajdonságával ér el eredményt Telly Savalas Ki ne ismerné a csendőr tipikus grimaszát, azaz Louis de Funes-t? Sza­telliteken és -magyar adókon is feltűnik alakja A csendőr szellemi rokona a Peter Sellers által megformált Clouseau fel­ügyelő, azaz a rózsaszín párduc. Csetlő-botló figuráján sokat nevetünk 1992. JANUÁR 11-17. Mi a kedvenc műsora? Torgyán József A kérdés hallatán szinte fel­ragyog a Független Kisgaz­dapárt országos elnökének arca, merthogy aligha számí­tott arra, hogy pártja hajdú­dorogi politikai nagygyűlése előtt éppen kedvenc rádió- és tévéműsorairól faggatjuk. — Televíziót idő hiányában szinte soha nem nézek, in­kább a rádiót hallgatom, azt is főként a kocsiban, utazás közben. Leginkább a komoly­zenét kedvelem, s meg kell mondjam: számomra öt perc komolyzene-hallgatás pihen- tetőbb, mint sokaknak az egész éjszakai alvás. — Ami a televíziót illeti — tért vissza a pártelnök mégiscsak a kérdés másik feléhez —, legfeljebb reggelente pillan­tok bele a Nap Tv-be. Újab ban ugyanis ez az egyetlen olyan nézhető műsor, amely hiteles képet igyekszik fes­teni a kisgazdákról A televí zió más programjai elfogad­hatatlan módon kezelik pár­tunkat — jelentette ki Tor­gyán József, majd a hajdú- dorogi moziban megkezdte csaknem kétórás szónok­latát, amelyet a televízió ezúttal nem (sem) közve­tített Olimpiaközvetítések előtt a tévében 1992 — amúgy szökőév — az olimpia éve. Az albertville-i téli olimpiáig már csak alig egy hónap van hátra, a nyári olimpia pedig jó fél év múl va kezdődik Barcelonában. Az Eurosport már régóta hirdeti magát mint az 1992- es olimpiák élő közvetítési jogát megszerzett televízió. Műsorában hónapokkal ez­előtt elindította közvetítések felé vezető sorozatát Beszá­molt a téli olimpiák eddigi történetéről és az Albertville­ben megrendezett előolimpia küzdelmeiről, s élő közvetí­tésben követte, követi az olimpai láng útját az athéni ligettől — ahol a nap sugarai segítségével, istennővé átlé­nyegült színésznők kezei ál tál nagyítóval lángra lobban- tották — egészen az olimpiai láng kelyhéig A nyári olim­piának is lesznek hasonló előképei Mi, magyarok is készülünk mindkét olimpiára. Még a télire is, amelynek történe­tében egyetlenegy arany­éremmel sem büszkélked­hetünk, de az olimpiai esz­me, a magyar sport még meglévő jó helyzete erre kötelez bennünket. Költsé­geink egy részét is fedezi a Nemzeti Olimpiai Bizottság, s azon sem akadunk fenn, hogy a huszonnégy ver­senyző mellett huszonkét kísérő is utazik, hiszen az ő költségeik egy részét is fe­dezik, s mivel fél Magyar- országnyi területen rendezik meg a különböző versenye­ket, szükség lesz az értő kalauzolásra. A nyári olim­piára tízszer ennyi verseny­zőt küldünk ki, s ott már több sikerre is számíthatunk. Hogy messze ne menjünk, az év atlétanőjét, Kovács Ju- ditot is a magasugrö mezőny elejére várjuk, Európa- és világbajnokságon elért helye­zései tudatában Hogy mit élvezhetünk a két olimpia közvetítéseiből, azt pontosan még nem lehet megmondani, de az eddigi tapasztalatok alapján biz­tosra vehető, hogy az Eu­rosport, a Screensport, a ma­gunk, a szomszédaink tévéi­nek köszönhetően valószínű­leg jóval több közvetítés lesz, mint amennyit egyáltalán időnk lesz megnézni Gőz József A téli olimpia egykori hőse, a német Katharina Witt, most jégrevüben arat babérokat, a képen épp Carmen szerepében A HÉT TÉMÁJA Magyarok a szatelliteken Mindig öröm, ha a különböző szatellitműsorokat bön­gészve az ember magyar nevekkel találkozik. Az jó érzés akkor a legnagyobb, amikor hazánk külföldre sza­kadt, vagy Magyarországon élő, de külhonban is hír­névre szert tett fiairól olvashat A hollywoodi karriert befutott Cukor család tagjaival, 1945 után kikerült szí­nészek neveivel, netán nagy filmesek Magyarországon forgatott filmjeiben szereplőkkel találkozik. Az öröm már sokkal kisebb, amikor egy-egy filmsorozat valami­lyen egzotikus vonást szeretne felmutatni, s ezért választ magyar szereplőt Az még hagyján, amikor — mint például a Vörös zsaruban — Koncz Gábor testesít meg egy keleti bandavezért, de az már alig, amikor ránk jellemzőnek tartott bűncselekmények elkövetői is magyarok A MacGyver című sorozat egyik darabja, amelyik 16.00-kor a SAT-1.-en kerül színre egyene­sen azt a címet viseli, hogy A budapesti tolvaj Nem tudom, a címadásban szerepet játszott-e A bagdadi tolvajra való emlékeztetés (s azt sem, hogyan esik egy bagdadinak ez a cím), de az biztos, hogy magyár néző számára mellbevágó. Igaz, a szerzők kicsit el vannak tájolva kelet-európai viszonyainkban. De ezt már meg­szokhattuk az óceánon túliaktól. Nos, a főhősnek, MacGyvernek Budapesten (már az is nagy megköny- nyebbülés, hogy Magyarország fővárosaként most nem Bukarest szerepel) egy kettős ügynöktől fontos infor­mációkat kellene átvennie, amelyek egy arany zseb­órában vannak elrejtve. És ekkor jön a bűntény Jana (ez ugyebár nem egy echt magyar keresztnév), a kis cigánylány ellopja az órát, amely így vándorútra kél, Jana átadja testvérének, Brúnónak. (Ez sem gyakori és jellemző név hazánkban, sem magyarokra, sem cigányokra, magam is csak kémikust és exállamel- nököt ismerek e névvel.) A testvér is továbbpasszolja az órát, amelyet most már elég nehéz lesz előkeríteni Talán föl sem háborodnék mindezen, ha a film va­lamikor napjainkban, a bűnözési hullám csúcsán készült volna De gyártási éve 1985. . G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom