Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-09 / 7. szám
Mit kell tudni az adóról? Beszélgetés az új törvényekről i , . ............... 1992. január 9., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 11 Nyíregyháza (KM — M. Cs.) — Mint a Messiást, úgy várták az érdeklődök (vállalkozók, magánszemélyek, kistermelők, főkönyvelők) a szombati Magyar Hírlap mellékletét, amelyben az idei évre érvényes adótörvények szerepelnek. A teljesség igénye nélkül az érdekesebb paragrafusokról kérdéseimre bővebb magyarázatot dr. Szikora János, az APEH megyei igazgatóhelyettese adott. ■ A magánszemélyek jövedelemadó törvényének módosításánál sokan sajnálkozva vették tudomásul, csökkentek az adómentes tételek. Miért volt erre szükség? — A kisebb terhelést jelentő adótábla kialakításának feltételeit az adóalap szélesítésével, az eddig adómentes jövedelmek egy részének adókötelessé tételével teremtette meg a törvény. Adókötelessé vált például az üdültetéshez adott munkáltatói illetve szakszervezeti hozzájárulás, a pénzben kifizetett étkezési hozzájárulás teljes összege, a munkaruha pénzbeni megtérítése. Az eddig adómentes természetbeni juttatások mentessége az év végéig megmarad, ezt követően kormányrendelet fogja megállapítani az adómentes tételeket. ■ A gyesen lévő kismamák, valamint a középiskolások és felsőfokú tanulmányokat végzők hogy adóznak ezentúl? — A gyes adóköteles lett, viszont a 0 kulcsos jövedelemhatár 100 000 forintra emelkedett, így ha a kismamának más forrásból nincs jövedelme, a gyes után önmagában nem kell adót fizetnie. A középiskolások és a főiskolai,. egyetemi hallgatók ösztöndíjának adómentessége megszűnt. Az emellett szerzett más jövedelemmel össze kell vonni az ösztöndíj összegét, de az ösztöndíjra jutó adót (a nyugdíjhoz hasonlóan) nem kell megfizetni. Ha valakinek egy évben 60 ezer forint az ösztöndíja, mellette keres még 50 ezret, akkor 100 000 forintig adómentességet élvez és 10 ezer forint után adózik, mivel a 60 és 50 ezer forint összeadódik. ■ Változik egyes jövedelemtípusok adózása. Melyek ezek és a mezőgazdasági kistermelőknél a 750 ezer forint egy személyre vagy egy családra vonatkozik-e? — A törvény szerkezetében formai változást jelent, hogy az eddigi munkaviszonyból és társas vállalkozásból származó jövedelmeket az ún. nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között, a találmányból, a tudományos és művészeti tevékenységből, az egyéni vállalkozásból származó és az ún. egyéb jövedelmeket az önálló tevékenységből származó jövedelmek között szabályozzák. Az eddigiekhez képest érdemi változást tartalmaz a törvény egyes jövedelemtípusoknál. Mezőgazdasági kistermelőnek a korábbi rendelkezések szerint akkor számított az adózó, ha a saját maga és családja mezőgazdasági kistermeléséből befolyt árbevétel együttesen a 2 millió forintot nem haladta meg. Bevételük 500 ezer forintig adómentes volt. Az új rendelkezések szerint az általuk végzett mezőgazdasági kistermelés árbevételét a családtagok külön-külön veszik számba, s egyéni döntésüktől függ, hogy a 750 ezer forintig terjedő bevétel vagy a 150 ezer forintig terjedő jövedelem adómentességét választják. A 750 ezer forint árbevételt meghaladó bevételnél állattenyésztés esetén a bevétel 10 százaléka, minden más esetben 30 százaléka tekintendő jövedelemnek. ■ A szellemi tevékenységet folytatók is elestek jelentős jövedelemtöbblettől. Menynyi összeg után kell adózniuk és mik azok a költség- fajták, amelyeket el lehet számolni? — A szerzői jogvédelem alá tartozó, illetve egyéb tudományos, művészeti tevékenységből származó jövedelem adózásában újdonság az, hogy a korábbi 35, 50 illetve 60 százalékos diktált jövedelemhányad megszűnt. Az ilyen tevékenységet önállóan végző adózók választhatnak, hogy a jövedelem megállapítása során bevételeiket igazolt költségeikkel csökkentik, vagy éves bevételük 90 százalékát tekintik jövedelemnek. E kedvezőtlen változás ellensúlyozásaként megilleti őket legfeljebb 100 ezer forint kedvezmény, ezzel csökkenthetik adóalapjukat, ha ilyen tevékenységből származik jövedelmük. Átmeneti szabályként a törvény úgy rendelkezik, ha valaki ilyen tevékenységre 1991. december 31-ig írásban szerződést kötött, erre az évre még a régi szabályokat alkalmazhatja. Nézzünk néhány költségfajtát: a vásárolt szaklapok, szakfolyóiratok, szakkönyvek ára; az írógép, szövegszerkesztő, a számítógép; saját lakás használata esetén az arányos rezsiköltség; a gépeltetés igazolt költsége; külön műterem esetén bérleti díj; az igazolt utazás költsége; az érdekképviseleti szerveknek fizetett tagdíj; az előadóművész fellépésével kapcsolatos fodrász, smink, ruha költsége; a vásárolt anyagok és fogyóeszközök költsége, külföldi és belföldi tanulmányút, szakmai konferencia. ■ Decemberben sokan kínálták tíz évnél idősebb ingatlanukat, hiszen bármekkora összeget kaptak érte, azután nem kellett adót fizetni. Ugyanez érvényes 1992-re is? — Az ingatlan elidegenítéséből származó jövedelem adózása során a változásra következő: a január 1 -je után vásárolt lakásra megszűnt a tíz évnél régebbi ingatlanok eladásánál az adó- mentesség, de ennek a szabálynak értelemszerűen csak 2002 után lesz jelentősége. A január elseje után megszerzett ingatlanok eladásakor változik a jövedelem kiszámításának módja. A bevételből ezekután csak azokat az összegeket lehet majd levonni, amelyek a szerzéskor illetve azt követően ténylegesen az adózót terhelték. így nem csökkenti a jövedelmet az ingatlan szerzésével kapcsolatban igénybe vett vissza nem térendő munkáltatói, illetve helyi önkormányzati támogatás, az ezzel összefüggésben elengedett hitel- tartozás. Csökkenti viszont a jövedelmet a jelzáloghitel kamata. Lényeges újdonság, hogy az ingatlan elidegenítéséből származó jövedelemnek csak a fele számít be az adóalapba. Amikor valaki lakás szerzéséhez vissza nem térítendő munkáltatói, helyi önkormányzati támogatást, szociálpolitikai kedvezményt, hitel- törlesztési támogatást kap, vagy a hiteltámogatást a jogszabály elengedi, az így megszerzett „jövedelem” után nem kell gdóz- ni. ■ Mi történik akkor, ha az ingatlan eladásából származó pénzt újabb ingatlanvásárlásra költi az illető. Ilyenkor is adózik? — Az ingatlan elidegenítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználásának korábbi adómentessége megszűnik, illetve helyébe egy ideiglenes kedvezmény lép. Ha valaki az ingatlan értékesítéséből származó bevételét a törvényben meghatározott időn belül saját maga, házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére lakásszerzésre költi, ezt az összeget mindaddig nem kell adóköteles bevételnek tekintenie, míg ez az új lakás neki vagy családtagjának a birtokában van. Ha ezt a kedvezménnyel szerzett lakást eladják, a vételkor figyelmen kívül hagyott összeg után a mindenkori adójogszabályok szerint az adót meg kell fizetni. ■ Hogyan változtak az összjövedelmet csökkentő kedvezmények? — Újdonság, hogy az alapítványra és a közérdekű kötelezettség vállalására befizetett összeg csak akkor vonható le — legfeljebb az éves összjövedelem mértékéig —, ha azt az adóhatóság levonhatónak minősíti. A gyermekkedvezmény minden családi pótlékra jogosult gyerek után jár, havi 1300 forint a mértéke. ■ Decemberben óriási roham volt a cégbíróságnál, hogy még a múlt évben bejegyezzék az illető céget, hiszen akkor megkapja a befektetési kedvezményt. Megmarad-e ez, és melyek azok a cégek, amelyek még az 1991-es adózási rend alapján számolhatják el adójukat? — Azok a gazdasági társaságok, amelyek 1991. december 31-ig megkötötték a társasági szerződést és a tevékenységüket megkezdték, azok az 1991- es adótörvény kedvezményeit igénybe vehetik. Január elsejétől a befektetési kedvezmények — amely az SZJA-nál az összjövedelem 30 százalékáig vonhatók le — leszűkültek az új nyílt kibocsátású részvények első vásárlásaira, ideértve a részvény- társasági formában megvalósuló első privatizációs vásárlásokat is, a befektetési alapokba történő befizetésekre, valamint a mező- gazdasági egyéni vállalkozók szövetkezettől vagy államtól történő földvásárlásaira. Megszűnt a részvény, a vagyonjegy, a kft., üzletrész, a termelőeszközök vásárlására illetve az ún. másodlagos forgalomban lévő részvények vásárlására adott kedvezmény igénybevételének lehetősége. ■ Megmarad-e a 2000 forintos kifizetés, amelynél eddig 20 százalékot vontak le? — A kis összegű kifizetések értékhatára 3000 forintra emelkedik, viszont utána nem 20, hanem 40 százalékos forrásadót kell a kifizetőnek levonni. ■ Csak a bürokráciát növeli, hogy valamennyi kifizető köteles adóelőleget levonni. Ezzel akkora adminisztráció szakad a pénzügyesek nyakába, amellyel nehezen fognak megbirkózni. Miért volt erre szükség? — A kifizető mindezekről adatot ad a következő év elején az APEH-nek, amely így információhoz jut a vállalkozóknál a forgalom nagyságáról. így próbálja a pénzügyi kormányzat a zsebből zsebbe fizetést és a feketepénzeket csökkenteni. A törvény szerint a kifizetők az egyéni vállalkozóknak történő kifizetéseknél is kötelesek adóelőleget levonni, ennek mértéke az ÁFÁ-t nem tartalmazó számlaérték 3 ' százaléka. A mezőgazdasági kistermelőknél az állat és állati termékek értékesítése esetén a számlaérték 0,5, növény értékesítésénél a számlaérték 2,5 százaléka. ■ A vállalkozási nyereségadó helyébe a társasági adó lépett. Kik tartoznak ide? — A korábbi VÁNYA-alanyok mellett a korábban társulati adót fizető külföldi cégek és azok a szervezetek (pl. lakásszövetkezet, ügyvédi iroda), amelyek korábban nem voltak ugyan a nyereségadó alanyai, de vállalkozási tevékenységük után adót kellett fizetniük. E szervezetek közül ugyanakkor a lakásszövetkezetek, társadalmi szervezetek, az egyházak, az alapítványok és a víziközmű-társulatok csak akkor fizetnek majd társasági adót, ha a vállalkozási tevékenységükből elért bevételük meghaladja az összes bevételük 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot. ■ A társasági adónáf is csökkentek az adókedvezmények. Megyénkben főleg az elmaradott térségekben bejegyzett vállalkozókat, gazdasági társaságokat érinti, a kedvezmény maradt-e vagy nem? — Megszűnt például az egyéni vállalkozók és a belföldi tulajdonú magántársaságok, az elmaradott térségekben működő adózók, a mezőgazdasági beruházások kedvezménye, de amelyik adózó ezekre 1991. december 31-ig jogot szerzett, a kedvezményeket az eredeti feltételekkel igénybe veheti. A közszolgáltató és egészségügyi tevékenységek adókedvezménye 80 százalékról 40-re, a kulturális és sporttevékenységek kedvezménye 65 százalékról 40 százalékra csökkent. A külföldi részvételű gazdasági társaságok adókedvezménye csak az 1993. december 31 -e után alakuló adózóknál fog megszűnni. ■ Sok vitát okozott eddig az amortizáció elszámolása. A számvitelt törvény milyen útmutatót ad? — A számviteli törvény szerint a vállalkozó az amortizációt bizonyos tág korlátok között gyakorlatilag úgy számolja el, ahogy „jónak látja”. A vállalkozó dönti el, hogy az amortizációra milyen elszámolási módot választ, és azt, hogy hány év alatt szándékozik az eredményből visszapótolni az adott eszköz értékét. Ez az elszámolási lehetőség azt eredményezheti, hogy a korábbihoz képest lényegesen lecsökken a vállalkozások eredménye, ezért a társasági adótörvény a vállalkozási nyereségadó-törvényhez hasonlóan meghatározza az adóalap kiszámításánál figyelembe vehető amortizáció mértékét. ■ A körbetartozások miatt már alig lehet megállapítani, ki kinek tartozik, illetve ki kitől követel. Most egy új fogalommal ismerkedhetünk meg, a céltartaltalék- kal, amely mit takar. — A vállalkozó céltartalékot képezhet azokra a követelésekre, amelyeket a mérlegkészítés időpontjáig lejártuk ellenére sem fizettek ki. A társasági adó szempontjából azonban a számvitelben az eredmény terhére elszámolt céltartalékot csak korlátozottan lehet számításba venni. A törvény előírja, hogy a kettős könyvvitelt vezető adóalany a céltartalékból az adóalap számításánál legfeljebb a december 31-én 90—180 napos késedelemben lévő követelések 2, a 181—360 naposok 5, a 360 napon túliak 25 százalékának megfelelő összegű céltartalékot vehet figyelembe. ■ Novemberben már megjelent a Magyar Közlönyben, hogy az APEH, a TB és a Vám- és Pénzügyőrség információt kap, a cégek és a vállalkozók hány banknál vezetnek számlát. A bankszámla forgalmába viszont nem lehetett betekinteni. Továbbra is ez maradt érvényben? — Ezek a szervezetek bővebb információt kapnak arról, hogy mennyi a számla egyenlege, és milyen pénzmozgás történt az utóbbi időben. Ezzel sok vitás kérdést el lehet dönteni. ■ Eddig a bizonyítási kényszer az adóhatóság számára jelentett pluszmunkát, hiszen állításukat megfelelő bizonyítékokkal kellett alátámasztani. Milyen esetekben vonatkozik a bizonyítási kényszer az adózóra? — Ha az adózónak semmiféle nyilvántartása, bizonylata, számlája nincs, és becsléssel sem tudjuk meghatározni jövedelmét, akkor összehasonlító becslést alkalmazunk. Hasonló tevékenységet hasonló nagyságban végző vállalkozók adatai alapján határozzuk meg az adót. Az adózó ha ezt sokallja, neki kell bizonyítani az ellenkezőjét. Ugyanilyen a szituáció, ha egy úgynevezett átlagadót számol az adóhatóság. ■ Mit jelent az, hogy az adóellenőr személyi igazolványt kérhet bárkitől? — Ha a körülmények arra utalnak, hogy valaki adóköteles tevékenységet folytat vagy abban közreműködik, az adóellenőr ellenőrzés céljából kérheti az illetőtől a személyi igazolványt. Ha megtagadja, rendőri segítség hívható. Ugyanakkor az adózó is kérheti az adóellenőr igazolványát. Eddig az adóellenőr kapott egy megbízólevelet, a vállalkozót pedig értesítettük, hogy meglátogatjuk. Az új lehetőséggel azokat szeretnénk ellenőrizni, akik nem jelentik be tevékenységüket, és nem szerepelnek a nyilvántartásunkban. Eddig a mulasztási bírság 20 ezer forint volt, január 1-jétől jogi személyeknél és egyéb szervezeteknél 150 ezer, magánszemélyeknél 50 ezer. ■ Kik kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és erre mikor kötelezik az állampolgárokat? — Akinek 1988. január elseje óta személyi jövedelemadó alá eső jövedelme volt, annak vagyonnyilatkozatot kell tenni. A kormány fogja megállapítani, mikor. Ebben többek között szerepelnie kell az értékesebb ingó és az összes ingatlan tárgynak, értékpapírnak, 200 ezer forint feletti készpénznek, ugyanennyi összeg feletti pénzkövetelésnek és tartozásnak. Vizsgáljuk a két vagyonnyilatkozat közötti vagyongyarapodást, kiszámítjuk, ehhez mennyi jövedelemre volt szükség, és megnézzük, ebből az illető mennyit vallott be, mennyit titkolt el. ........................ ■ —— ................................. Információ: tetszőlegesen Ha nincs számla, van ................. . ............................................................. ■ ** V " " U" " ' " "
