Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 6. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 1992. január 8., szerda Külpolitikai jegyzőt Folt a kabáton Páll Géza r udunk ártani magunknak, ha nagyon igyekszünk. Mi másnak nevezhetjük a már- már külkereskedelmi, külpolitikai botránnyá dagadó kamionos tarifaár-emelést, amelyet ugyan törvényesen vezettek be a hazánkon átutazó — és az utakat ugyancsak rongáló — külföldi kamionok megadóztatására. De. Túl gyorsan, túl drasztikusan, az elemi illemszabályok figyelembe vétele nélkül. Ezt a tárca illetékese is kénytelen volt elismerni, mondván, megpróbálnak segíteni a dolgon. Így és utólag, amikor magunkra haragítottunk egy sor országot, köztük olyanokat is, akiknek komoly beleszólásuk van az Európai Közösséghez való majdani teljes jogú tagságunkat illetően. Nem vagyok illetékes véleményt mondani arról, mennyire indokolt az úthasználati díj többszörös megemelése, ami az országnak kétségtelenül több pénzt hoz, mint eddig. Tény, hogy az Országgyűlés a múlt év végén meghozta a döntését, a törvény életbe lépett. De időt kellett volna hagyni a külföldnek, hogy erről a laposabban tájékozódjon és ennek ismeretében indítsa útnak a kamionok ezreit, tízezreit. Ez nem történt meg. Durva figyelmetlenség, több ennél. Diplomáciai blama. Mintha valamilyen kapzsiság hajtaná az ilyen ügyekben bábáskodókat, bár nem a saját zsebükre megy a dolog. Elemi kötelesség lett volna az érintett és nagy forgalmat lebonyolító országokkal előre tudatni, hogy ezután vastagabb pénztárcákkal indítsák útnak a kamionvezetőket. Most kénytelenek a hazai illetékesek toldozni-fol- dozni, keresni a megoldást, a megbékélést, amely görög részről különösen nagy felháborodással járt. A többi ország talán méltányosságból, tudván, milyen nehéz anyagi helyzetben van Magyarország, nem vette ennyire zokon, legalábbis nem tiltakozott a tarifa- emelés e nem éppen dicséretes módja ellen. Nem nehéz végiggondolni, milyen presztízsveszteséggel jár egy-egy ilyen és hasonló, elsietett, nem egyeztetett lépés, amely hasonló ahhoz, mintha vendégeket engednénk az otthonunkba, s egyszer csak. nyújtanánk a kezünket, hogy nem elég az eddigi „belépő", annak akár a tízszerese kellene. Kétes gazdasági siker ez, amitől igazán megkímélhetnénk magunkat, az országot. Egy ország megbízhatóságát, kiszámíthatóságát, hitelességét ilyen ügyek is minősítik. S utána irtózatosan sokat kell tenni, hogy helyrehozzuk a hibát pótintézkedésekkel, magyarázkodással, elnézés kéréssel. De a folt csak ott marad a kabáton... Elhunyt Székely János újságíró Elhunyt Székely János újságíró, aki harminchét éven át volt a Magyar Távirati Iroda munkatársa. Pályafutását szülővárosában, Nyíregyházán kezdte, majd 1957-től Veszprémben folytatta, az MTI Szerkesztőség vezetőjeként. _ Kiváló ismerője volt a Balatonnak, az idegenforgalomnak, s számtalanszor hívta fel a figyelmet írásaiban a tó védelmére. Arra készült, hogy nyugdíjas éveiben mindazt leírja majd, ami az MTI- hírekből kimaradt. Székely János újságírót élete 58. évében érte a hirtelen halál. Tbiliszi helyzetkép Tbiliszi (MTI) — Miközben Zviad Gamszahurdia elűzött grúz elnök a szomszédos Örményországban talált ideiglenes menedéket, Grúziában a tizenhat napig tartó harcok okozta pusztításokat veszik számba. Jerevánban hétfőn este nyomatékosan hangoztatták, hogy az elűzött elnök csak ideiglenesen maradhat a köztársaságban, mert nem kívánnak neki politikai menedékjogot adni. A Reuter szerint Tbiliszi fölött sűrű fekete felhők gomolyognak, a parlament és a környező épületek még mindig léngokban állnak. Az elnököt elűző ellenzék vezetői hétfő este bejelentették, hogy polgári koalíciós kormányt fognak alakítani, és talán már áprilisban megrendezik a választásokat. Egyúttal követelik Zviad Gamszahurdia visszatolonco- lását és bíróság elé állítását. Közölték, hogy szándékosan nem akadályozták meg menekülését, mert így akarták elejét venni a további vérontásnak. Többen megsebesültek Tbiliszi központjában, amikor fegyveresek tüzet nyitottak az elűzött grúz elnök mellett tüntetőkre. HÉopieres merényiéi Belgrad (MTI) — Zágrábtól 80 kilométerre északra kedden lelőtték az európai (EK) megfigyelők egyik helikopterét, egy másikat pedig leszállásra kényszerítettek — közölték hivatalos horvát források. A zágrábi közlés szerint a helikoptereket a jugoszláv légierő támadta meg. Nyugati diplomáciai körök közlése szerint a támadásnak áldozatul esett egy francia tiszt és négy olasz katona. Az európai megfigyelők azonnali helyszíni vizsgálatot kezdeményeztek. A Tanjug jugoszláv hírügynökség eddig sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta a jelentést. A pénzt csinálják, nem keresik 0 Esik Sándor amerikai útibotzámolója (2.) tgy lehet a szélből pénzt csinálni. Palm iSprings huzatos völgyében nem olajkutak hajladoznak, hanem ezek a propellerek pörögnek éjt nappallá téve. . A SZERZŐ FELVÉTELE EGY-EGY NEMZET LELKÜLETÉRE, kultúrájára jellemző, hogy bizonyos fogalmak jelölésére milyen szavakat, kifejezéseket használ. Mi ugyebár, keressük a pénzt, az amerikai viszont csinálja. Emögött ne pusztán a nyelvi sajátosságot lássuk, én sem azt láttam. Ahol az élet az üzletet jelenti, ott pénzhez jutni nem feltétlenül konkrét munka nyomán lehet. Igaz, Amerikában nem is ezt istenítik, hanem mindent megbecsülnek, amiből törvényes úton nagy pénzt lehet csinálni. No lám, itt már sántítana is a „keresni” szó. A korlátlan lehetőségek hazájában az á legfontosabb, hogy tényleg korlátlanok a lehetőségek. Az üzleti élet nem „szabályozókkal” van tele, nem korlátokkal, hanem valóban mindenki előtt nyitva áll a képzeletbeli ajtó: a szegénységből néhány lépéssel a gazdagságba jutni. A Szilícium-völgy sikersztorijai bejárták a világot, én most egy kisebb kifutás történetét mesélem el. Egy magyar zöldségbolt-hálózat tulajdonosa mesélte el indulását. A gazdag negyedbe járt kukázni, amikor ötvenhétben kikerült. Nem tudta a nyelvet, nem ismerte a szokásokat, valamiből meg kellett élni. Megdöbbenve látta, hogy az alig hervadt saláta, a majdnem friss krumpli és a többi zöldség, kenyér, miegymás milyen hamar a szemétre kerül. Hamar kapcsolt. A szupermarket tulajdonosával mégállapodott egy nem nagy összegben, és rendszeresen elhordta a magas minőségnek meg nem felelő árut. Előbb egy kis bódéban árulta a színesek gettójában, később már vendéglőt nyitott, megtörtént nála az eredeti tőkefelhalmozás. Ma gazdag ember. Nála kukáznak. VALAHOGY ITTHON IS TUDJUK, hogy van élelmes ember és olyan, akinek megalszik a tej a szájában. Amerikában az előbbi megcsinálja a pénzt, utóbbi pedig több-kevesebb sikerrel — keresi. Álláshoz jutni ugyanis az általános gazdasági pangásban úgyszólván lehetetlen. Akinek van, az nagyon megbecsüli. A bolti eladó, a benzinkutas, a pincér, a reptéri hordár és még sorolhatnám, minden egyes alkalommal és mindenütt úgy nézett rám, mintha egész életében ezt a pillanatot várta volna. Egyszerűen megdöbbentő volt számomra, hogy menynyire császár a fogyasztó. A felsorolt állások egyikét megkapni pedig maga a kánaán. Ezek már havi 1500—2000 dollárt keresnek, és amint végeztek a munkával, ezzel a pénzzel már ők a császárok a munkába lépő boldog emberek őket kiszolgáló serege előtt. Az üzieti mentalitás erkölcsöt. új erkölcsöt szül. Elveszett ember, akitől a fogyasztó nem kapja meg a hozsanát. Így aztán Amerika a mindhalálig mosoly országa. Igaz, könnyű abban az üzletben mosolyogni, amelyben nem létezik hiánycikk, ritka méret, és egyáltalán, semmi. Ha mégis, az nem tragédia, hanem egy üzleti siker kezdete. Arra ugyanis rácsap az emberek élelmesebbik fele, és boldog, hogy pénzt csinálhat valaminek a hiányából. Ez a hiány aztán elmúlik ,hiánypak lenni. A kezdő üzletember tej ben - vajban fürdik, mert nagyon alacsony kamatra kap pénzt, a beszállítók percre pontosan szállítanak. Az átveréstől hézagmentes törvények védik, őt magát ugyanezek visszatartják a szélhámoskodástól. Amerika működik. Ez egy ország, amelyben minden működik. MENNYORSZÁG VOLNA TEHÁT? Nem mentes hibáktól és bajoktól, de azok nagysága messze elmarad attól, amit országunk lakói régebben tudtak róla. Egy egészséges, képzett, igyekvő és szemfüles embernek mennyország, Aki nem ilyen, az meg elvan valahogy. San Diegó- ban mondta egy ottani honfitársam, hogy a magyarok kint két csoportra oszthatók. Az egyik hajt, szalad, sok pénze van, nagyon jól él. A másik meg csodálkozik, mire hajtanak ezek .. ■. Felveszi a vastag munikanéiküli-segélyt, kijár a lóversenyre, és elméleteket gyárt. Mint mondjuk: ember csinálhat pénzt, a pénz nem csinál embert. Biztosaik benne, hogy ők tovább fognak élni. Nincs kizárva, hogy igazuk van. Az orvosok — nagyon nagy pénzt csinálnak — kezelnek egy kórképet workoho- lic a neve, és az alcoholic mintájára keresztelték el. A „work” munkát jelent. Sokákat egyszerűen nem lehet megállítani, mert minden felismert és kihasznált lehetőség mögött két- szerannyi tűnik fel. Következik: A népek kohója Politikai hirdetés _______________________ Tudj a-e Ön, kik ellenezték megyénk országgyűlési képviselői közül a gépjárműsúlyadót, a benzin újabb áremelését, olyan betegszabadság törvénybe iktatását, amely növeli a vállalkozók terheit és arra készteti őket, hogy elbocsássák a betegeskedő munkavállalóikat, és kik támogatták a tárca nélküli miniszterek költségeinek csökkentését, a bölcsődék fenntartásához szükséges állami hozzájárulást, a munkanélküliség megelőzésére létrehozott alap növelését? — Gulyás József (SZDSZ), Laborczi Géza (SZDSZ), Kál- lay Kristóf (független), Módi László (FIDESZ), Vargáné Piros Ildikó (független). JÓ, HA TUDJA, KIK SZAVAZTÁK MEG az új adókat és azt a költségvetést, amely a központi állami szervek pazarlását, az önkormányzat dk, iskolák és a kórházak további elszegényedését eredményezi. Jakab Ferenc, Mezey Károly, Móré László, Nagy István, Szendrei László, Szilassy Géza, Szűcs M. Sándor, Takács Péter, Várkonyi István, Vékony Miklós (MDF-es képviselők), Seszták László (KDNP) Megyénk képviselői közül Kosa Ferenc (MSZP) és Kává ssy Sándor (FKgP) távol maradt a költségvetési szavazástól. Tárgyán József (FKgP) nemmel szavazott. _________________________________________________________________________ (X) V A I lfi7 Giczey Péternek, az SZDSZ Szabolcs-Saatmár- * ÜL/lUii Bereg megyei ügyvivőjének Tisztelt Giczey Ür! A Kelet-Magyarország december 31-i számában bennünket megszólító levelét-telefaxon is megkaptuk aiPar- lamentben. Jól időzítveí,' éppen a költségvetés szavazási folyamata -közben: Akkor is, most is köszöntük, köszönjük az ilyen agitációt. A Kelet - Magyarországban is közölt információk bizonysága szerint nem fogadtuk meg Giczey úr intelmeit. Nem presztízs okok vezéreltek bennünket a levél tartalmának elutasítása során. Sokkal inkább az a felelősség, melyet választóinkért és az országért érzünk. Mi, az MDF-es képviselők legalább annyira tisztában vágyunk az ország és lakóinak nehéz helyzetével, mint az SZDSZ képviselői és ügyvivője. Tudjuk azonban azt is, hogy egy költségvetés nem egyéni és pártkívánságok halmaza, hanem az ország gazdasági állapotának és lehetőségeinek vetülete. Azt átrendezni, megváltoztatni egyéni vagy pártszé- szélyből épp olyan kockázatos, mint költségvetés nélkül hagyni egy országot. Az SZDSZ nem akar világkiállítást. Az ország gazdasági emelkedésének ezt az esélyét átengedné Torontónak. Ezt segítette volna elő, ha nem fogadjuk el a költségvetést. Erről az esélyről való lemondás mellett Giczey Péter javaslata zűrzavart, káoszt, társadalmi elégedetlenséget is eredményezne. Olyan költségvetést évszázadok óta a világ egyetlen demokratikus parlamentjében sem terjesztettek elő, melyet az ellenzék támogatott volna. Olyat sem, amely- lyel a kormánypártok minden képviselője maradéktalanul egyetértett volna. Vitánk nekünk-is volt a'kormánnyal, a pénzügyminiszterrel, egymással. Vágyainkat és az ország lehetőségeit mi is megütköztettük. Döntenünk kellett nekünk is: legyen-e béremelés az intézményekben? Növekedjenek-e a szociális, kulturális és és oktatási normatívák? Kapjanak-e a lehetőség adta keretek között több pénzt az ön- kormányzatok, a kistelepülések? Biztosítsuk-e a növekvő számú munkanélküliek járadékát? Adjunk-e törvényes keretet a vállalkozók, az állampolgárok cselekedeteihez?. .. Sorolhatnánk még, hogy mi mindenről kellett döntenünk önkínzó felelősséggel. Úgy döntöttünk, hogy politikai szeszélyinéi, anarchiánál, káosz felidézésénél, obstrukciónál, a parlamenti ülésről .való kivonulásnál, kétes értékű telefax-<agitáció nál, felelőtlen vádaskodásnál, az éjszakai pihenésnél, a pezsgős sailveszterezésnél, ideges kapkodásnál, feltornyosuló politikai demagógiánál, handabandázásnál számunkra többet ér az ország, a nemzet biztonsága, nyugalma, esélye a kibontakozásra, az állampolgárok szabad cselekvése. Ezért szavaztuk meg a költségvetést. Azért szavaztuk meg, mert választanunk kellett: a szomszédos országok káoszát, bizonytalanságát, polgárháborús valóságát engedjük-e rászabadulni hazánkra, vagy megkísértsük a lehetségest: nehéz küzdelem árán, az állampolgárok bizalmának és cselekvő tevékenységének, áldozatos türelmének segítségével „átjuttassuk” hazánkat arra a „partra”, ahol megvetve lábát, elindulhat a gazdasági-, társadalmi emelkedés útján. Giczey Péter Űr! Ha ön és pártja jobb, elfogadhatóbb és megvalósít- hatóbb alternatívát kínál majd az országnak, az ön és pártja félkínálta „jobb lehetőségre” fogunk szavazni. Amíg azonban értelmetlen tagadásra, a káosz fokozására, a nemzet érdekelnek semmibe vevésére biztat bennünket, addig az ön en- gedelme nélkül is vállaljuk meggyőződésünket. Nem a kormányért, az országért szavaztuk meg a költségvetést. Felelőtlenségre biztató újságcikkét és telefax-üzenetét cselekedetünkkel is megválaszoltuk. Maradunk tisztelettel: . Jakab Ferenc, dr. Mezey Károly, dr. Móré László, Nagy István, dr. Szendrei László, dr. Szilassy Géza, Szűcs M. Sándor, dr. Takács Péter, Várkonyi István, dr. Vékony Miklós.
