Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-07 / 5. szám
8 Kelet-Magyarország CSUPA ERDEKES 1992. január 7., kedd Burgaszi pillanatok Burgaszi városkép a szálloda 11. emeletéről A közelmúltban testvérlapunk, a Csemomorszki Far vendégeként Burgaszban járt kollegánk, Kováts Dénes. Útibeszámolóját már korábban közreadtuk, most néhány érdekes fotót mutatunk be. Új épül a régi ház mellé Már a hajó megérkezése előtt sokan vártak a halászokra Szozpolban — friss halért A halászzsákmány hamar a boltokba kerül Ismeri ön Craig Shergold nevét? Lehet, hogy mi küldtük a 25 milliomodik képeslapot . „ .... _ 2 Nyíregyháza (KM — M. S.) — Két nagy hullámban hallhattunk már Craig Shergold gyógyíthatatlan beteg angol kisfiúról, aki még életében szeretett volna bekerülni a Guinnes Rekordok Könyvébe-, egyszer a legnagyobb képeslap gyűjteménnyel, egyszer pedig a legnagyobb névjegy gyűjteménnyel. Megyénkből is sokakhoz eljutottak különböző sokszorosított felhívások. Hosszabb ideje nem hallottunk a kisfiúról, s nemrégiben két érdeklődő levél is érkezett szerkesztőségünkbe: mi lett a nagy összefogás eredménye, szereztek-e örömet a kis betegnek. Mi sem tudtunk semmit, de a véletlen kezünkre játszott: a Reader's Digest (Válogatás) legutóbbi, decemberi számában friss cikket közölt róla, eloszlatva ezzel azt a gyanút is, hogy csupán egy ügyes szélhámosságról van szó, ami a második kívánság idején már el is hangzott. A történet dióhéjban: a 9 éves londoni Craig fociedzője 1988- ban változást tapasztalt az addig nagyon élénk, jó mozgású kisfiúnál. Az orvosi kivizsgálás különösen rossz helyen lévő agydaganatot diagnosztizált. Megoperálták, de nem tudták az egész rákos daganatot eltávolítani, így további műtétekre volt szükség. A kórházban érte meg a karácsonyt is, s a rengeteg képeslapot látva egyik kezelőorvosa fé- lig-meddig viccesen javasolta, akár a Guinness Könyvbe is bekerülhetne — hangzik a Reader’s Digest beszámolója. A történet akkor vett fordulatot, amikor Craig kedvenc tévészínésze egy videokazettát küldött. Megírta egy lap, majd mások is átvették a történetet, hogy miként küzd az életéért egy kisfiú. Akkor fordult érdeklődéssel a képeslapgyűjtéshez, amikor állapota újra rosszabbodni kezdett. Ekkor már ország-világ ismerte nevét, s az első kívánságra néhány nap múlva teherautó hozta a világ sok táján feladott képeslapokat. 1989. november 17-én adták át az egymillió-két- százhatodik képeslapot, amivel megdőlt a korábbi rekord. Egy amerikai milliárdos is olvasott a kisfiúról és elhatározta, megpróbál segíteni — írja a folyóirat. — Az egyik legkiválóbb amerikai idegsebész professzort kérte fel, hogy az ő költségére ■nézze meg a fiút, akiről már-már lemondtak. Jellemző, hogy a professzor levele is belekeveredett a hatalmas postába, de talán valami „isteni gondviselés” játszott közre, hogy édesanyja éppen azt a kötegel választotta ki olvasára a sok közül, amelyikben a profesz- szor írt. A többi már gyorsan ment. Vizsgálatok sora után az amerikai prof. megoperálta a gyereket. Az ötórás kockázatos műtét — amelyet egy új műszerrel, a gammakéssel terveztek, de végül is mellőzték azt — sikerült. Egy évvel a műtét után újra beszél és jár, a Reader’s Digest riportja szerint remény van rá, hogy teljesen felépül. Egyébként 25 millió képeslapot kapott. Névjegyről nincs szó. Milyen erős az „erősebbik” nem? A túlélés esélyeiről Budapest (MTI-Press) — Az emberekkel nem szabad kísérletezni. Sokszor lenne pedig szükség rá a tudományos elméletek igazolásában. Ugyanúgy, mint ahogy nem gyújtunk fel erdőket, nem árasztunk el mezőket csak azért, hogy tanulmányozzuk, hogyan foglalja vissza az élővilág ezeket a területeket. De ha a katasztrófa így is, úgy is bekövetkezett, akkor a kutatók igyekeznek ezt annyira kiaknázni, amennyire csak lehet. Ilyen katasztrófa „ajándék” volt a növények megtelepedését vizsgáló biológusoknak például a St. Helen 1980- as kitörése, vagy az 1988-as nagy tűzvész Amerika egyik legnagyobb nemzeti parkjában, a Yellowstone Parkban. Kalandos történetek Ezeknél a biológusoknál sokkal nehezebb helyzetben vannak azok a kutatók, akik ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ: hogyan viselkednek az emberek szélsőségesen nehéz körülmények között? Egy adott embercsoporton belül kiknek vannak a legjobb esélyei a túlélésre? Rákényszerítheti-e az éhezés az embert arra, hogy megegye embertársait? Hogyan működik a természetes szelekció az emberek között? Kétségtelen, hogy ilyen kísérleteket nem végezhetünk el. (Vigyázat, nem segítenek a kérdés eldöntésében a regények sem, a tudományos igényű vizsgálatoknál nem szabad összekeverni a képzeletet a valósággal.) „Szerencsére” van néhány olyan ránk maradt történet, amelyből következtetéSeket vonhatunk le. Az amerikai kontinens meghódítása bővelkedik kalandos történetekben, emberpróbáló helyzetekben. Ilyen a 19. század második felében a Nevedén és Utahon átvándorló csoport története is. Nyolcvanheten indultak útnak a szebb és jobb élet reményében, és alig több mint a csoport fele ért célba. A vándorlás során elveszítették igásállataikat, hónapokon át éheztek és fáztak, hóviharba keveredtek. A természet megpróbáltatásain túl az emberi természettel is szembe kellett nézniük, volt aki gyilkosság áldozata lett. Amikor elfogyott az élelem, levágták a megmaradt igásállatokat. Sajnos, ezek húsa sem tartott sokáig, utánuk következtek a családi kedvencek. „Egy álló hétig ettük Casht” — írja egy 13 éves kislány a kutyájáról. Amikor nem volt már több kisállat sem, akkor csontokból, inakból, szőrös bőrdarabokból főztek valami levesféleséget. Legvégül saját halott társaikat ették meg. 15—20 év között Nézzük, mit mondhatunk a túlélőkről! Vajon az életkor, a nem, vagy a családi-rokoni kapcsolatok a meghatározóak? Először nézzük az életkor szerinti megoszlást. A 16 öt éven aluli gyerekből csak 6 maradt életben. Az öt éven aluliaktól eltekintve azt mondhatjuk — nem túl meglepő módon —, hogy a fiatalabbak jobban bírták a megpróbáltatásokat, mint az idősebbek. A túlélők átlagosan 7 és fél évvel voltak fiatalabbak az áldozatoknál. Elsőre talán azt várnánk, hogy a 20 és 29 év közöttiek a legerősebbek, ezzel szemben azt tapasztalták, hogy a 15—20 közötti se-nem- gyerek-se-nem-felnőttek élték túl a legnagyobb arányban a vándorlást. A nők 30 százaléka, a férfiak majd 60 százaléka veszett oda, tehát a nők túlélése messze jobb volt, mint az „erősebbik” nemé. A vizsgálat legmeghökken- tőbb eredménye az, hogy a család, (a valahová tartozás) volt a legfontosabb a túlélés szempontjából. Tizenöt egyedülálló fiatal férfi vágott neki az útnak, és közülük csak ketten értek célba. Hiába, úgy látszik, egyedül nem megy! A másokért érzett felétősség; a gondoskodás, taláh a nem létező erőforrásokat is képes mozgósítani! Jó tanács? Végül a fentiek figyelembevételével engedjék meg, hogy egy jó tanáccsal szolgáljunk a fiatal fiúknak, lányoknak, akik talán a külföldi munkavállalás gondolatával kacérkodnak! Ha neki akarsz vágni a nagyvilágnak, hogy szerencsét próbálj, feltétlenül vidd magaddal a mamádat, a papádat, a húgodat, a nővéredet, a feleségedet, a nagynénikédet, a nagybácsikádat stb. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy vidd valamire! ( \ ‘Pardon — Fiatalember, magát most ittas vezetésért és gyorshajtásért bekísérjük az őrszobára. — Biztos úr, engedje meg, hogy megmagyarázzam... — Majd a parancsnoknak magyarázkodjék. Nemsokára szemlét tart a fogdában. Egy óra múlva nyílik a rendőrségi fogda ajtaja, megjelenik az intézkedő rendőr: — Magának szerencséje van, fiatalember, a parancsnok ma adja férjhez a lányát. Biztosan jó kedve lesz, amikor ide bekukkant. — Azt én nehezen hiszem el — válaszol a „vendég". — Miért? — Mert én vagyok a vőlegény! v ________:___________; Génkutatás // Ok is szállnak rendelkezésünkre A gének nemcsak áz öröklődő betegségek kialakulásáért felelősek, hanem gyakorlatilag minden betegség lefolyását meghatározzák. Elsősorban a szív- és érbetegségek, rák, reuma, nátha, allergia esetén a gének döntik el, milyen súlyosan betegszik meg a paciens, vagy megbetegszik-e egyáltalán. Ezért lenne fontos az ember teljes génkészletének pontos analízise, nem annyira a sérült gének kijavítása, mint inkább a jobb betegségmegelőzés érdekében. A génkutatók jelenleg legfontosabb célja az öO-lOO ezer emberi gén pontos helyének megállapítása a 23 kromoszómában. Eddig mintegy négyezer gént sikerült azonosítani, és helyét megállapítani. Közben kiderült, hogy az ember öröklési anyaga lényegében minden embernél hasonló. Az egyes személyek közti eltérések — például valakinek kék a szeme, gyöngébb az immunrendszere, vagy kiemel- kedőek a zenei képességei — feltehetően csak a gének kis mértékű variációinak következménye. Gát a veszélyzónában Több környezetvedő szervezet után földrengéskutatók is a leghatározottabban fellépnek annak érdekében, hogy leállítsák az indiai Tehri közelében, a Himalájában készülő óriási gát építését. Néhány hete igen erős, a Richter skála szerinti 7,1-es magnitúdójú földrengés volt e helytől 45 km-re, ezer ember halálát okozva. Ez az a szerkezeti zóna, amely mentén hajdan Eurázsia és India kontinentális tömege összeütközött, illetve egymáshoz forrt. A kutatók szeizmikus résnek nevezik azokat a vidékeket, ahol a földkéregben hatalmas feszültségek halmozódnak fel, de már elég régóta nem volt erős földrengés, amely ezt feloldja. Ebben a században már előfordult 8-asnál erősebb rengés az építésnek még korai szakaszában' álló gát közelében. Egy ilyen katasztrofális földmozgás egészen biztosan súlyos károkat okozna a gáton, tízezrek életét veszélyeztetve. A magyar mezőgazdasági repülés immár három évtizede szolgálja a termelést, a mező- gazdaság kemizálásának egyik legnagyobb végrehajtójává vált. Évente közel 5 millió hektáron végeznek kártevők, kórokozók elleni védekezést, műtrágyaszórást, valamint más kezeléseket. A légi növényvédelmi szolgáltatások nagy előnye, hogy a repülőgép a talaj felázásától függetlenül, és a növényállomány károsítása nélkül végezheti munkáját az év bármely szakában. A rizs növényvédelme például kizárólag légi úton történhet. A művelőutas növénytermelés is csak száraz körülmények között végezhető kedvező hatásfokkal. A nagy teljesítmény és a gyors munkavégzés lehetősége mellett nem közömbös tény a légi szolgáltatások költségtényezője sem. A megfelelő munkaszervezés és kiszolgálás mellett a repülőgép vagy a helikopter hasonló költségekkel, egyes munkaféleségek esetében kisebb anyagi ráfordítással üzemeltethető, mint a földi növényvédő gép. A repülőgépes szolgálat kifejezetten mezőgazdasági célokra gyártott lengyel M—18-as Dromader repülőgépe, amely elsősorban a nagy kiterjedésű sík vidékeken, főleg szántóföldi kultúrákban használható. (MTI-PRESS) Mezőgazdasági repülök
