Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

ó Kelet-Magyarország WKtttKKKtEKKKKM EGYRŐL TÖBBET ■ Wttt 1992. január 7., kedd ♦ HETET ♦ HITEL ♦ KAMAT ♦ ÁRFOLYAM ♦ Az önkormányzat is tulajdonos Alkaloida: részvénytársaság Tiszavasvári (KM — M. Cs.) — A Postabank és Takarékpénz­tár Rt. 100 millió forint készpénz­zel szerzett tulajdonjogot, míg a tiszavasvári önkormányzat közel kétszázalékos részvénycsoma­got kapott az október elsején megalakult tiszavasvári Alkalo­ida Vegyészeti Gyár Rt.-ben. Az átalakulásról ugyan az Állami Vagyonügynökség november 27- én döntött, de október elsejével visszamenőleg. Ezzel az árbe­vételt és a létszámot tekintve a megye egyik legnagyobb önálló cége megtette a privatizáció első lépését. A továbbiak lehetőségeit Dupcsák László igazgatóval ele­meztük. — A vállalat a spontán privati­záció formáját választotta. Az átalakulási terv első lépcsőjeként egy magyar bank bevonásával és az önkormányzatnak járó részvények átadásával kívántak rt.-t alapítani. Ezután egy zártkö­rű tendert akartak kiírni, amelyen a részvények többségét külföldi tulajdonosok vehették volna meg. Az ÁVÜ viszont figyelembe véve az Alkaloida különleges te­vékenységét, ami a koncesz- sziós törvény hatálya alá tarto­zik, úgy döntött, a részvények ki­sebbségi része adható külföldi tulajdonba. A részvények több­sége, 51 százaléka, valószínű­leg nemzeti tulajdonban marad és ezen belül a teljes részvény- csomag 25 százaléka plusz 1 részvény állami tulajdonú lesz. Utóbbit vagy az ÁVÜ vagy az ezután megalakuló Állami Tulaj­donosi Intézet fogja kezelni. A 4,86 milliárd alaptőkéjű részvénytársaságban 2,3 száza­lék a helyi önkormányzaté, a 112 millió forint megfelel a felértékelt belterületi földek értékének, 100 millió forint értékben 2,1 száza­lék a Postabanké, a többi rész­vény az Állami Vagyonügynök­ség birtokában van. Hogy milyen üzlet ez a két előbbi tulajdonos számára, azt még most nehéz eldönteni, hiszen a privatizáció két lépcsője még hátra van. Dupcsák László A SZERZŐ FELVÉTELE — A külföldiek, úgy érzem, könnyen megértik, ha egy válla­lat részvénycsomaggal rendelke­zik, annak bizonyos százaléka eladó és van árfolyamértéke — magyarázta az igazgató. — Azt viszont nehéz megértetni, hogy egy állami vállalat könyv szerinti értékéből a vagyonértékelők ki­számolnak egy jelenlegi értéket, és ezt a céget úgy kellene átala­kítani részvénytársasággá, hogy a külföldi mint alapító venne részt. Ez már sok a külföldinek, ezért érdemes nyugati cég bevo­nása előtt részvénytársasággá alakulni. Az Alkaloidánál a részvények névre szólóak, így korlátozottan forgalomképesek, elővásárlási joga van minden tulajdonosnak, addig külsők kezébe nem juthat­nak a részvények, amíg erre a tulajdonosok igényt tartanak. Ezek a részvények tőzsdére nem kerülnek, mert nem lehetne követni, ki a tulajdonos és ezt a koncessziós törvény kizárja az Alkaloidánál. A további privatizá­ciós lépcsőkre egyébként az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisztérium­nak, az Állami Vagyonügynök­ség ügyvezetésének és a rész­vénytársaság igazgatótanácsá­nak közösen kell kidolgozni a koncepciót. A privatizáció második lépcső­jére, amikor már külföldiek is szerezhetnek részvényeket, több mint egy tucat jelentkező akadt. Két csoportba lehet őket sorolni: pénzügyi befektetők és természetes személyek, akik va­lamilyen formában kapcsolódnak az Álkaloida tevékenységéhez. Az utóbbiak egy része kisebbsé­gi, másik többségi tulajdont kí­ván szerezni. Utóbbiak az ÁVÜ határozata alapján várhatóan visszalépnek a pályázattól. A zárt tenderen csak azok vehet­nek majd részt, akikkel előzete­sen tárgyaltak és meghívják őket. A kérők, úgy érzem, jogosan tolonganak, hiszen az Alkaloida évek óta nyereséges cég. Tavaly 4,8 milliárdos árbevételt könyvelt el a gyár, idén, bár szeptember 30-val lezárták az állami vállalat mérlegét és a társaság folytatja tovább a termelést, a várható szám 6—6,5 milliárd forint lesz. Mivel az idei évet árbevétel és jövedelmezőség szempontjából jónak értékelik mind a belső szakemberek, mind a külső be­fektetők, a részvények értéke ennek arányában emelkedik Ekkora mamutcégnél (2163-an dolgoznak) pedig az a legjobb ajánlólevél, hogy sem az adóha­tóságnak, sem a tébének nincs tartozásuk. Persze a társaság pénzügyi helyzete is könnyebb lenne, ha a megvalósított 100 milliós alaptőkeemelés helyett (Postabank) a tervezett 640 mil­lió forintot tudták volna elérni. A külföldiek nevei egyelőre titko­sak és azoknak a cégének a ne­vei is, akiket az Alkaloida szíve­sen látna a részvénytársaság­ban. Erre majd a jövő év köze­péig kell várni. Négy százalékot már letudtunk az idei inflációból A Gazdasági Kabinet leg­utóbbi ülésén a költségvetési törvény elfogadásával és a gazdaságpolitikai programmal összefüggő áremelkedésekkel foglalkozott. Megállapította, hogy az elfogadott 1992. évi költségvetés összhangban van a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseivel, s nem módo­sítja az inflációs előrejelzése­Az MNB valutaárfolyamai Érvényben: 1992. január 3. két sem. A kabinet tudomásul vette a január eleji áremelkedé­seket. A parlament döntésének kö­vetkeztében a többi között má­tól átlagosan 60 százalékkal emelkedik az ivóvíz- és a csa­tornahasználat lakossági díja. A lakosság terheinek mérséklé­sére a költségvetés 1,5 milliárd forintot juttat vissza támogatás gyanánt a lakosoknak. Február 1-jétől drágulnak a vasúti sze­mélyszállítás, a távolsági autó­busz-közlekedés és a postai szolgáltatások díjai is, ám a közlekedési kedvezmények változatlanul fennmaradnak. A felsorolt áremelkedések 4 szá­zalékot képviselnek az 1992-re prognosztizált 20-25 százalé­kos inflációból. Lakossági betéti és értékpapírkamatok Éves kamat (%-ban) bruttó nettó Látra szóló betét (OTP) 12 12 Átutalási betétszámla (OTP) 17 17 Betétszámlakönyv (Postabank) 17 17 Letéti jegy (OTP, 1—3 évre) 33 26,4 Letéti jegy (Kereskedelmi Bank, 1 éven túl) 36 28,8 Florenus letéti jegy (Iparbank, 1 éven túl) ■ 36 28,8 Lánchíd értékjegy (MHB, látra szóló) 26 20,8 Pénztárjegy II. (OTP, 6—26 hét között) 26 20,8 Pénztárjegy II. (OTP, 27—36 hét között) 30 24 Takaréklevél (OTP, legalább 1 év) 33,75 27 Lakáscélú betét (OTP, 5 éven belül) 26,5 26,5 Lakáscélú betét (OTP, 6 évtől) 32, 32,5 Nyugdíj-előtakarékossági betét (OTP, 1 éven túl) 33,7 27 Reállízing-kötvény (3 havonta sávosan emelkedő kamat) 31—41 24,8—32,8 Gyámhatósági zárolt betétek 29 29 A forint A forint szabadpiaci feketepiaci árfolyama árfolyamai (100 egységre) Budapest (Ft) Vétel Eladás USD 78,00-79,00 Bécs (schilling) 12,50 15,0 DEM 50,00—51,00 Berlin (márka) 1,80 2,40 ATS 7,20—7,30 Megszűnt a banktitok? Nyíregyháza (KM) — A turpisság egyszerű volt: több helyen kellett számlát vezet­ni, így senki sem jött rá, hogy I az adott cég melyikre utaltat­ja a pénzt, és melyiket adja j meg akkor, ha tartozásai vannak. A banktitok miatt pedig egy cég összes szám- ; Iáját nem lehetett nyomon | követni, és ami fontos volt, : nem lehetett betekinteni a I számlára. November 15-től viszont erre már mód nyílik egy kormányrendelet alap­ján. A pénzforgalmi jellegű bankszámlát vezető pénzin­tézet a bankszámla megnyi­tásától számított 15 napon belül köteles a pénzforgalmi i jelzőszámot — a számlatu- j lajdonoson kívül — az Adó­lés Pénzügyi Ellenőrző Hiva­tallal, a Központi Statisztikai i Hivatallal és az Országos Társadalombiztosítási Igaz­gatósággal közölni. Ezek a szervek vagy a bíróság eseti 'megkeresésére a korábban | megnyitott bankszámlák számát is köteles közölni a ; pénzintézet. Sikeres dinárcsere Szerbiában Belgrad (MTI) Sikeresnek bi­zonyul a régi dinárok újakra cse­rélése — közölte szombaton Rade Jakovljevic, a szerb köz­ponti bank igazgatóhelyettese. Az illetékes szerint a december végén kibocsátott bankjegyek január közepére már betöltik ren­deltetésüket — jelentette a Tan- jug hírügynökség. A bankvezetés karácsony előtt döntött arról, hogy új bankjegye­ket bocsát ki — megelőzendő az új horvát dinárral és a korábban forgalomba hozott szlovén tolar- ral végrehajtható „bűvészmutat­ványokat”. Az új bankókat egyébként Szerbián kívül Bosz­nia-Hercegovinában, Macedó­niában és Montenegróban is be­vezették. Budapest (MTI-Press) — De­cember végén az országgyűlés új törvényt fogadott el a földadó­ról. A földadó megfizetésének szabályairól Vámosi Nagy Sza- bolcsot, az APEH illetékes osz­tályvezetőjét kérdezte az MTI- Press munkatársa. — A törvény 1992. január 1- jétől lépett hatályba. Ez azt jelen­ti, hogy a mezőgazdasági kister­melőknek valójában csak 1993 elején kell majd érdemben foglal­kozniuk a földadóval. Az Ország- gyűlés által efogadott szabályo­zás úgy rendelkezik, hogy a föld­adót személyi jövedelemadó be­vallásával és fizetésével együtt kell majd bevallaniuk, illetve megfizetniük a mezőgazdasági kistermelőknek. Az adófizetőnek magának kell majd meghatároz­nia, hogy milyen adót kell fizetnie az általa megművelt föld után, s ez alapján teljesíti majd adófize­tési kötelezettségét. Az adó mértéke több tényező­től is függ. Egyrészt a művelési ágtól, vagyis attól, hogy az adott Az oldalt összeállította: Máthé Csaba „Ötmilliós” lízing A kis cégeket lesöpörték Nyíregyháza (KM) — Tavaly december elsejétől már törvény szabályozza a lízing végzését, feltételeit illetve a pénzügyi lízing fogalmát. Két éve lendült fel iga­zán a lízingpiac, amely tavaly érte el csúcspontját, hiszen a pénzügyi világ egyik meghatáro­zó fogalma lett. Az 1991-es év pénzügyi botránya is egy autó­eladással illetve — lízingeléssel foglalkozó cég, a Klapka GmbH. körül robbant ki. Az újdonságról Lakatos Tiborral a Fedezet Kft. igazgatójával beszélgettünk. Korábban pénzügyminiszteri rendelet szabályozta a gépek és berendezések bérbeadását, de a feltételekről és a tartalomról ke­vés szó esett. Óriási vita alakult ki az APEH és a lízingbe adó valamint a lízingbe vevő között, hiszen az adóhatóság a rövid fu­tamidejű vagy helyből, illetve azonnali lízingnél azt bizonygat­ta, hogy például egy autó lízinge­lése lízingformába bujtatott adásvétel. A másik fél azt az ér­vet hozta fel, hogy az adásvétel együtt jár a tulajdonjog átadásá­val, viszont egy több hónapos lí­zingnél csak a teljes vételár kifi­zetése után, a határidő leteltét követően kerül a tulajdonjog a lí­zingbe vevőhöz. — Az új törvényi szabályozás csak a pénzügyi lízing fogalmá­val foglalkozik, az operatív lí­zinggel nem. Előbb személyi fel­tételeként a gazdasági társasá­goknál meghatározza a közgaz­dasági, jogi egyetemi, illetve számviteli főiskolai végzettségű szakembert. A másik feltétel a jogi személyiségű, a nem jogi személyiségű gazdasági társa­ságoknál és az egyéni vállalko­zóknál az ötmillió forint befizetett saját tőkerész, vagy ekkora nagyságú vagyon. A harmadik kitétel, hogy a lízingelést azok folytathatják, akik ezt 1991. de­cember 31-ig bejelentették a bankfelügyeletnek. A törvény szerint december elsejétől lízing esetén a bérbe adónak meg kell növelni a nyere­ségadóalapját a lízing tárgyának amortizációval csökkentett érté­ke és a maradvány értékkülönb­ségével. Ezzel a megkötéssel a futamidő közelíteni fog az amor­tizációs időhöz, amely a jelenleg elfogadott társasági adótörvény szerint gépeknél és berendezé­seknél 39 hónap, személygép­kocsiknál 60 hónap, épületnél és építménynél több mint 8 év. Le­hetőség van egyébként a futam­időt rövidíteni a számviteli tör­vény által engedélyezett terven felüli értékcsökkenés elszámolá­sával, de ezután is a lízingbe­adónak kell adózni. A hírek szerint a mamutlízin­gelő cégek ajánlották a törvény legfőbb pontjait a kormánynak, hiszen például az ötmilliós va­gyoni kötöttséggel „megölik” a kis cégeket. Ráadásul a hosz- szabb futamidejű lízingeket is csak a tőkeerős cégek vállalják. Kényszerpihenők Kárpátalján Ungvár (MTI) — Terhek és gondok tömkelegét zúdította a kárpátaljaiak nyakába az új esztendő. Anyaghiány miatt már karácsony környékén leállt a gyárak és üzemek nagy ré­sze, az emberek ezreit küldték el három-négyhetes kényszer- szabadságra, pedig most nagy szükségük lenne a munkabé­rükre, hiszen január 3-án egyes élelmiszerek — köztük a ke­nyér — ára a három-ötszörösé­re növekedett. Amikortól pedig a kolbász és húsfélék is sza­badárasak lesznek, az áruk fel­tehetően a mostani piaci áral< szintjén alakul ki, tehát 80 rubel körül lesz (egy jól kereső dol­gozó tehát akár 10 kilót is vehet havi keresetéből). Sovány vigasz, hogy Ukraj­nában a lakosság szociális ér­dekeinek védelmében elnöki rendelet írja elő a fizetések megkétszerezését, és nehezen képzelhető el az is, hogy javíta­nak az ellátáson a január 10- étől bevezetésre kerülő új ku­ponok, amelyeket már pénz­ként kezelnek. Ezeket a fizeté­sek 25 százalékára adják ki, maximum 400 rubeles érték­ben. Ezért az új árak mellett mindössze 4 kilónyi kolbász, vagy 10 liter tejföl vásárolható. Márpedig az üzletekben csakis a kupon lesz a fizetőeszköz. föld szántó, kert, gyümölcsös kert, gyep, illetve nádas-e. Más­részt függ a föld minőségétől is, amit az aranykorona érték fejez ki. A legtöbb adót a szántóföldek után kell fizetni. Tíz aranykoro­náig adómentes a föld. A fizeten­dő tétel 40 aranykorona értékig folyamatosan emelkedik, és 40 aranykoronánál éri el a maximu­mot. Ezen felül az adózó aranyko­ronánként és hektáronként 82 forintot fizet. Ez 40 aranykorona esetén éves adóban hektáron­ként 3280 forintot jelent. A szőlő- és gyümölcsterme­lésre szolgáló területeken az adómentes mérték 24 aranyko­ronáig terjed, s a legjobb földek­nél 48 aranykorona felett 48 fo­rintot kell fizetni hektáronként és aranykoronánként. A 48 arany­koronás föld után fizetendő évi adó hektáronként 2304 forint. Azok a művelési ágak, ame­lyek a telepítés után csak hosz- szabb időszak elteltével hoznak hasznot, művelési ágtól függően 1-től 10 évig terjedő ideiglenes mentességet élveznek. Gyep és nádas esetén szintén 10 aranykoronáig terjed az adó­mentes sáv. Ebben a művelési ágban is fokozatosan emelkedik a fizetendő adó mértéke. A leg­magasabb fizetendő adó, 28 aranykorona felett hektáronként és aranykoronánként 12 forint. Ez 28 korona esetén évi 336 fo­rint fizetését jelenti. Az úgynevezett háztájinak mi­nősülő nagyságú, 0,6 hektárnál kisebb földekre nem kell adót fi­zetni. A törvény kedvezménye­ket biztosít egyes tulajdonos ré­tegeknek is. Három évig mente­sülnek az adó megfizetése alól azok a gazdák, akik 1990. január 1 -jétől a személyi jövedelemadó törvény szerint egyéni mezőgaz­dasági vállalkozásba fogtak, illet­ve önállóan gazdálkodnak. Ezen­túl a földadó fizetésére kötelezett magánszemélyek a földadó ösz- . szegét bizonyos feltételek meg­léte esetén levonhatják mező- gazdasági tevékenységük után befizetett jövedelemadójukból. Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egys. Ft-ban Angol font 13 772,060 14 623,940 Ausztrál dollár 5 537,730 5 880,270 Belga frank 234,940 249,480 Dán korona 1 244,510 1 321,490 Finn márka 1 778,980 1 889,020 Francia frank 1 417,170 1 504,830 Görög drachma 41,860 44,440 Holland forint 4296,130 4561,870 írfont 12841,830 13636,170 Japán jen 59,220 62,880 Kanadai dollár 6 359,320 6 752,680 Kuvaiti dinár 25 762,230 27 355,770 Német márka 4 841,270 5 140,730 Norvég korona 1 221,230 1 296,770 Olasz líra (1000) 63,820 67,760 Osztrák schilling 685,920 728,340 Portugál escudo 55,040 58,440 Spanyol peseta 75,990 80,690 Svájci frank 5 418,420 5 753,580 Svéd korona 1 325,020 1 406,980 USA-dollár 7 325,440 7 778,560 ECU (Közös Piac) 9 830,950 10 439,050 Régi adó — új köntösben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom