Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

Ésszerű határidő az aláírásra 4 Kelet-Magyarország Budapest (MTI) — A’ köz- társasági elnök a kinevezési jogkörébe tartozó döntést olyan ésszerű határidőn be­lül köteles meghozni, amely annak megállapításához szükséges, hogy a kinevezés alkotmányos feltételei fenn- állnaik-e. A határidő túllépé­se alkotmányellenes — álla­pította meg az Alkotmánybí­róság a miniszterelnök indít­ványával kapcsolatban a keddi teljes ülésen, két bíró különvéleményével hozott ha­tározatában. Mint ismeretes, a minisz­terelnök annak megállapítá­sát kérte a testülettől, hogy a köztársasági elnököt kineve­zési jogköre gyakorlásában köti-e határidő. TÚL A MEGYEN 1992. január 29., szerda Lesz-e pénz a munkanélkülieknek? NEW YORK: Gennifer Flowers, a demokrata párti elnök­jelölt, Bili Clinton titkos szerelmi partnere jan. 27-én nyilvánosan válaszolt az újságírók kérdéseire, miután a Start című lapban felfedte 12 éve tartó kapcsolatát. Kö­zépen ügyvédje, Blake Hendrix. MTI — TELEFOTÓ Költségvetési foltozgatás Képviselőink véleménye Budapest (KM — Kovács Éva) — A hétfői parlamenti hozzászólásokat hallgatva akaratlanul is a következő történet jutott eszembe, amely az ifjú csizmadiames­terrel esett meg. Miután kész volt a rámás csizma, a re­mekműnek szánt vizsgada­rab, odafordult mesteréhez. — Mester úr, < készen az új csizma, tehetek rá fótot? S hogy miért éppen ezt a viccet mesélem? Azért, mert az elmúlt év utolsó percei­ben rtieghozott 92-es költség- vetés máris javításra szorul. Az ellenzék véleménye sze­rint a pozitív és a negatív irányba egyaránt eltérő szá­mok összesen hatmilliárdos tévedést takarnák. Mit szólnak hozzá? — tét- tük fel a kérdést megyénk parlamenti képviselőinek. Dr. Mezey Károly MDF: Hallottam a kifogásokról, bár a pontos részleteket nem is­merem. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter előterjesz­tése alapján úgy gondolom, akár a túlzsúfolt munka, akár a kapkodással megho­zott határozat lehet a hiba oka. Mindenekelőtt azt kell tisztázni, mi a fontosabb: égy válóban problémás, de javítható költségvetés, vagy az, ha egyáltalán nem szüle­tik meg a határozat. Szá­momra a dolog egyértelmű, mert úgy gondolom, az elfo­gadott költségvetési határo­zat szinte azonnal éreztette hatását. A forint stabilitása,, a már januárban lefolyta­tott külföldi tárgyalások egy­aránt igazolják, a költségve­tés elfogadásával sikerült megőrizni prioritásunkat a környező országokkal szem­ben. Rajtunk kívül ugyanis csak Lengyelországnak van, s neki is csak az első ne­gyedévre szóló költségvetése. Az ellenzék támadása va­lójában folytatása annak a magatartásnak, amelyet a költségvetési - -vita- ■ során folytattak. Így számomra tel­jesen természetes, hogy a kétségtelenül meglévő hibák­ba most beleköt. Kállay Kristóf független képviselő annak idején a költségvetési vita során számtalanszor kért szót, nyújtott be módosító javasla­tokat, így véleményére ok­kal voltunk kíváncsiak. ■ — Miután a költségvetés valóban kapkodva, az utolsó pillanatban született, s mivel a törvény nyomtatását még szilveszter éjjelén elkezdték, érthető, ha a megjelent szö­veg több helyen is hibás. Ez a hiba többnyire a számok felcserélődéséből adódik. Pontos végösszeg még nincs, ahányan vizsgálják, annyi véleményt mondanak. Tény, hogy a végső szövegbe több módosító indítvány nem ke­rült be. Az, hogy a költség- ; vetés hibás, tény, s ezért egyértelműen a kormány fe­lelős. Nem ez a nagy baj, ennél súlyosabb hibának tar­tom, hogy az elfogadás óta eltelt négy hétben sem volt idő arra, hogy ellenőrizzék, s kijavítsák a téves adato­kat. Annál is inkább, mert van olyan hiba, ahol elég egy helyesbítés, s van olyan, ahol újabb országgyűlési döntés­re van szükség. Véleményem szerint az az igazi mulasz­tás, hogy ezek miatt az el­lenzéknek kellett szólnia. Tudom, vannak akik szándé­kosságot sejtenek a tények mögött. Szerintem ez túlsá­gosan veszélyes akció lenne, a kormány részéről ennyi kockázatot nem ér meg a dolog. Jómagam már kará­csony előtt szóltam, figyel­meztettem a hibákra. Az el­lenzék reagálása várható volt, hiszen kellemetlen do­log, ha hivatalos költségve­tésben hibás adatokat talá­lunk. Budapest (ISB — Sinka Zoltán) — Az Érdekegyezte­tő Tanács (ÉT) szociális bi­zottságának hétfői, maratoni ülésén nem született mege­gyezés a munkanélküliek já­radékrendszeréből kikerülők szociális segélyezésének a feltételeiről. Továbbra is — az ÉT február 7-i plenáris üléséig — nyitott kérdés marad, mekkora legyen a segélyösszeg mértéke, illetve honnan teremtsék elő a rendszer idei finanszírozásá­hoz szükséges másfél milli­árd forint körüli összeget Ez utóbbivál kapcsolatban tettünk fel kérdéseket a kormányzati oldal két kép­viselőjének. Munkácsy Ferenc, a Mun­kaügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára: — A korábbi ÉT-megálla- podás arra vonatkozott, hogy a szociális célú költségvetési pénzösszegeken belüli átcso­portosítással kell megoldani a rendszer finanszírozását. Kérdés, sikerül-e olyan vál­tozatot kialakítani, ami nem jelent idén a költségvetés számára több milliárd forin­tos kiadást. O Többször is hangsúlyoz­ták, hogy a rendszer csak átmeneti jellegű, a szociális törvény megszületéséig lesz érvényben. Ha hihetünk az ígéreteknek, a törvény egy fél éven belül megszületik. Ennek fényében vajon jogo­sak-e az aggodalmak a mil­liárdos többletkiadásokkal kapcsolatban? — A szociális törvény par­lamenti elfogadása nemcsak attól függ, lesz-e elég idejük a honatyáknak. Azzal kell elsősorban számolnunk, hogy a törvénynek komoly költ­ségvetési vonzatai lesznek, és ha még néhány ehhez ha­sonló kiadást „belerakunk”, az a szociális törvény előké­szítését elhúzhatja, másod­szor, ha most adunk bizo­nyos alanyi jogokat —, mint ahogyan ahhoz a munkavál­lalói oldal ragaszkodik —, akkor hiába születik meg a törvény, rendkívül nehéz lesz azökat a jogokat vissza­venni. O Végül is, hogyan látják, honnan lehet átcsoportosíta­ni a megfelelő pénzösszege­ket? — A népjóléti tárcánál és a munkaügyi tárcánál is vannak bizonyos összegek Például a nevelési segély, a foglalkoztatási alap — vala­hol, valami másra szánt ke­retet kell megnyirbálni. Mindegyik problematikus, bárhonnan is vesszük el a pénzt. Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium helyettes ál­lamtitkára: — Az Érdekegyeztető Ta­nácsban még nem vettük számba a konkrétan szóba jöhető forrásokat, ezért nem tudom megmondani, honnan csoportosíthatjuk át a szük­séges pénzeket. Egyik lehet­séges megoldásként fölme­rült a foglalkoztatási alap, mint forrás, de részletesen még nem beszéltünk erről a kérdésről. O A foglalkoztatási alap ilyen célú felhasználása el­len mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal élesen tiltakozik. — Így van, de mint mond­tam, még nem beszéltünk az ÉT-n erről a kérdésről. O A népjóléti tárcának nyilván van saját elképze­lése. Milyen álláspontot fog­nak képviselni az ÉT előtt? — Ebben a pillanatban nem vagyok abban a hely­zetben, hogy erről konkré­tan nyilatkozzak. Azt bizto­san garantálhatom, hogy mi mindenképpen egy jól mű­ködtethető megoldást szor­galmazunk, és ehhez a for­rásokat, akárhonnan is, de biztosítani fogjuk. O Ezt értsem úgy, hogy a kormányzati oldalon sincs még egyetértés ebben a kér­désben? — Ezt ne így értse! Mivel az ÉT előtt még nem szere­pelt ez a kérdés, válóban nem tudok ennél többet mondani. Mádi László interpellációja Budapest (MTI) — Mádi László (Fidesz) ’92 pestise a munkanélküliség címmel tet­te fel kérdéseit a munkaügyi miniszternek. A többi kö­zött arról érdeklődött: mi tekinthető hiteles prognózis nak a munkanélküliség nö­vekedéséről; mekkora pót­lólagos költségvetési forrást igényel a szolidaritási alap hiányának fedezése; milyen inflatorikus hatása lehet az ezzel kapcsolatos költségve­tési kiadásoknak; a munka- nélküliség drámai növekedé­se esetén hajlandó-e a kor­mány változtatni eddigi magatartásán. A távollévő munkaügyi miniszter szere­pét átvevő Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy — a képviselő kérésére — sürgős választ ad. egy héten belül. Mozgósítás Belgrad (MTI) — A Vaj­daságban még az eddiginél is nagyabb mértékű a moz­gósítás, ezreket visznek a frontokra: a szerbiai moz­gósítás továbbra is azokat a körzeteket sújtotta a leg­nagyobb mértékben, ahol ki­sebbségiek élnek — ezt ál­lapította meg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zössége kedden közzétett el­nökségi közleményében. Békeszolgálatos környezetvédő Nyíregyháza (KM) — Ti­zenkét békeszolgálatos kör­nyezetvédő érkezett tavaly novemberben Amerikából Magyarországra, akik to­vábbképzési programban vettek részt. Tegnap egy Gö­döllőn tartott fogadással in­dították útnak őket 11 ma­gyar városba, hogy gyakorla­ti tevékenységüket elkezd­jék. Nyíregyházán, a Kör­nyezetvédelmi Felügyelősé­gen is dolgozik majd egy békeszolgálatos munkatárs, aki kollégáival arra törek­szik, hogy felhívják a kü­lönböző magyar közösségek figyelmét a környezetre le­selkedő veszélyekre és ered­ményes módszerekkel te­gyék hatékonyabbá a kör­nyezetvédelem munkáját. Nem tartják a beígért határidőt Budapest (ISB — S. Z.) — Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) szociális bizottsága hét­fői ülésén a .rnunkahelkttliek járadékrendszeréből' kiszoru­lók szociális ellátásának kér­déseit tekintette át részlete­sen. Az ülés után egyetlen dolog látszik bizonyosan, mégpedig az, hogy a rend­szert nem lehet az előre el­tervezett időpontban, február elsején működésbe hozni. A három oldal álláspont­jai a négyórás vita során je­lentős mértékben eltértek egymástól. Végül a felek ab­ban állapodtak meg, hagy a kérdést ismételten az ÉT — február 7-i — plenáris ülése elé utalják. Amiben megegyezés szüle­tett: a segélyezés rendszerét kormányrendelet szabályoz­za majd. A munkaügyi köz­pontok jelentése alapján a helyi önkormányzatok jegy­zői állapítjék meg a jogo­sultságot, s erről határozatot küldenek az illetékes mun­kaügyi központnak. (Egy má­sik változat szerint — amit a felék végül elvetettek — az önkormányzati testületek ha­táskörébe utalták volna a jogosultságot megállapító mérlegelési jogot. Ehhez azonban az önkormányzati hatásköri törvény módosítá­sára lenne szükség, s ez a je­lenlegi helyzetben akár több hónappal is hátráltatná a rendszer bevezetését.) A felek megegyeztek továbbá abban, hogy a segélyek fe­dezetéül szolgáló forrásokat a szociális célra előirányzott költségvetési összegekből kell előteremteni. Ennek tartalmáról vita bontakozott ki az ülésen. 'Á kormányzati oldal — szerűben a másik két oldal álláspontjával — a foglalkoztatási alapba utalt pénzösszegeket is ebbe a kör­be tartozónak véli. A kérdés­ben döntés az ÉT plenáris ülésén születhet. A kormány számításai szerint 1,35 mil­liárd forintra lenne szükség a segélyezésre ebben az év­ben. Azt ma még nem tudják megmondani, honnan terem­tik elő a pénzt. Ugyancsak nem sikerült megegyezni abban, hogy a jogosultság megállapításakor figyelembe vegyék-e a csalá­di jövedelmek összességét — mint ahogy azt a kormány­zati és a munkaadói oldal szorgalmazta '—, avagy csak a segélyezett saját jövede­lemforrásait vizsgálják. To­vábbra is nyitott a segély mértékének a kérdése. A munkavállalói oldal képvi­selőinek nem volt felhatal­mazásuk arra, hogy az álta­luk alapvetően szükségesnek ítélt 6000 forintos minimum- összegről elmozduljanak. A kormányzati oldal érvei sze­rint azért nem tekinthetnek el az eredetileg javasolt 5000 forintos mértéktől, mert veszélybe kerül a rendszer finanszírozhatósága. A plenáris ülésen dől majd el, hogy a segélyezés időtar­tamára csak egészségbiztosí­tás járjon-e a munkanélküli­nek, vagy — mint ahogyan a munkavállalói oldal szorgal­mazza — minden társada­lombiztosítási juttatás. A plénumon kell majd dönteni arról is, hogy a 18 év feletti pályakezdő munka nélküliek­re is kiterjedjen-e a rend­szer, avagy sem. Végezetül mindhárom ol­dal egyetértett abban, hogy az a szabályozás, amely majd megszületik, csak átmeneti jellegű legyen, amely legké­sőbb a szociáliis törvény megszületéséig maradhat ér­vényben. Budapest (ISB — Domb- rovszkv Ádám) — A rádió és televízió vallási műsorainak kérdésében már ismerhetjük az egyházak, feiekezetek ál­láspontját, és elhangzottak a pártnyilatkozatok is. Vajon nem okoz-e feszültséget egy olyan személyben, aki egy­szerre SZDSZ-es országgyű­lési képviselő és evangélikus lelkész, a két vélemény kö­zötti különbözőség — tettük fel a kérdést Laborczi Gézá­nak. — Mivel a hívő emberek valóban ilyen nagy százalék­ban érzik úgy. hogy sértve vannak érdekeik, én is úgy gondolom: álláspontjukat fi­gyelembe kell venni. Meg kell érteni: sokan vannak éppen közöttük, akik nem is rendelkeznek URH-adások- kat fogó készülékkel. Más­részt az ország egyes szögle­teiben nem is fogható az ultrarövidhullámú adás, har­madrészt pedig* az ö szá­mukra ebben a „felfordult” világban talán éppen ezek­nek a műsoroknak a stabili­tása adott némi kapaszkodót. A mi presbitériumunk is úgy döntött, hogy aláírásokat gyűjtünk a vallásos műsorok érdekében. De amikor a KD­NP révén az ügy a nyilvá­nosság előtt kipattant, akkor már nem volt igazán értel­me. Ebben a vonatkozásban tehát teljesen egyetértek az egyházak azon törekvésével, hogy érdekeiket érvényesíte­ni akarják, s SZDSZ-képvi- selőként sem gondolhatom másképp. — Mi a véleménye a pár­tok, illetve a politikusok fel­lépéséről? — Ha egy köztársasági el­nök, vagy egy miniszterelnök azt mondja, hogy ebben az ügyben meg kell egyezni, ak­kor abban nem látok semmi kivetnivalót. Ha viszont egy párt — mint a keresztényde­mokraták esetében ez úgy tűnt — e tiltakozás élére áll, akkor azt nem tartom he­lyénvalónak. A politikusok­nak tudomásul kell venniük a saját korlátáikat. Direkt politikai eszközökkel egy ilyen kérdést nem lehet meg­oldani. Az az érzésem, hogy ha egy párt egy ilyen kez­deményezés élére áll, akkor politikai hullámlovasként inkább önmagát akarja erő­síteni. Addig teljesen egyet­értek a törekvésükkel, amíg csak inspiráló szándékkal lépnek fel, s nem lépnek ezen túl. — ön szerint mi a megol­dás? Csak a megegyezés a médiákkal. Hiszen az is tel­jesen egyértelmű, hogy a vallási, felekezeti műsorok­nak helyük van az adásban. A műsorok időpontja, és he­lye kiválasztásában pedig az egyházaknak, felekezeteknek is kell, hogy legyen szavuk. Közélet BIT: diákok érdekképviselete Nyíregyháza (KM — BE) — Szeretnénk megismerni a diákok elképzeléseit és fel­lépni azért, hogy a diákság­nak az oktatásról, az iskolai életről véleményezési joga lehessen — egyebek közt ezt fejtette ki Tóbiás József, a Baloldali Ifjúsági Társulás nyíregyházi szervezetének elnöke a megyeszékhelyen hétfőn megtartott sajtótájé­koztatón. A BIT nyíregyházi csoport­ja szeretné felvállalni és egységesíteni az itt élő diá­kok érdekképviseletét, en­nek érdekében a közeljövő­ben diákfórumot szerveznek a készülő oktatási törvény­nyel kapcsolatban. Szót emel a BIT a fiatalok la­káskérdése ügyében is, azt hangoztatva, a nyíregyházi önkormányzat akár régeb­ben bevált módszerek fel­újításával, ifjúsági kedvez­ményekkel segíthetné a fia­talokat lakáshoz jutni. • Kérdésekre válaszolva ar­ról tájékoztatták a sajtó munkatársait: a BIT nem az MSZP „gyermeke", de nevé­ből adódóan is a baloldali ér­tékeket vállalja, és a poli­tikai szervezetek közül az MSZP-vel, a szociáldemok­ratákkal és a Fidesz-szel ke­resik a kapcsolatot. Jelenleg több mint tíz BIT-csoport működik az országban, a nyíregyházi tavaly novem­berben alakult diákokból, fi­atal munkavállalókból. Lelkész a rádiós vitáról Továbbra sincs megegyezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom