Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. január 23., csütörtök Külpolitikai jegyzet Levél a szomszédnak Páll Géza m g a lószínű nem sokan kapták fel a fejüket ■ a hír olvasásakor, hogy köztársasági elnökünk levelet írt a szerb államfő­nek és ecsetelte a magyar álláspontot, amely szerint Horvátország és Szlovénia elismerése után is kiegyen­súlyozott, jő szomszédi kapcsolatokra törekszünk a többi délszláv álammal, így Szerbiával, ahol csaknem 400 ezer magyar él. Talán az is megfordult némelyek fejében, miért kell magyarázkodni, hisz önálló országban élünk, nemigen kell a szerb veze­tők beleegyezését kérni, hogy eismerhessük a szét­hullani látszó volt Jugo­szlávia azon utódállamait, amelyek megfelelnek az el­ismerés nemzetközi nor­máinak. A magyar köztársasági elnök levele nem ia magya­rázkodás szándékával író­dott. Köztudott, hogy min­den vád koholt, amely ma­gyar beavatkozásról beszél a szerb tájakon, s igyek­szik hazánkat fekete bá­ránynak feltüntetni és szítni a magyarellenességet, mégis több, mint gesztus értéke volt Göncz Árpád levelének. Jó volt a lapok­ban, rádióban, tévében visszahallani, hogy a józan szerb körök elfogadták a levélbeli üzenetet, s nem egy formális protokoll megnyilatkozásnak vették. Külön hangsúlyt adott a magyar és szerb viszony tárgyszerű megítéléséhez, hogy a magyar Országgyű­lés a napokban megemlé­kezett az újvidéki véreng­zésről, amelyet szélsőséges magyar katonai vezetők kö­vettek el a szerb nép ellen. Kötetnyi irodalma van a tragikus eseménynek, csak­úgy, mint az erre felelő és a Tito-partizánok által el­követett rémtetteknek a magyarság ellen, amelynek szerény számítások szerint is negyvenezer ártatlan ember esett áldozatul. Jó lenne azt is megérni, hogy a szerb parlament is meg­emlékezzen róluk, de erre még valószínű várni kell. Köztársasági elnökünk levelét aligha lehetett fél­re magyarázni, mégis akad­tak olyan szélsőséges szerb toliforgatók, akik a régi, jól bevált nacionalista ér­zésekre spekulálva, igye­keztek gunyorosan, meg­kérdőjelezve tálalni a levél egyes részleteit, így azt a közismert tényt, hogy ha­zánk semmilyen területi követelést nem táplál a délszláv országokkal szem­ben. A levél a szomszédnak, a felhangok ellenére is, elér­te célját, jó visszhangot váltott ki Szerbiában. Az átlagember valószínű nem az egyes szerb vezetők fe­jével gondolkodik hazáról, együttélésről, szomszédok­ról. Őszintén hiszi, hogy a feléje nyújtott kezet nem szabad eltaszítani, mert aki így tesz, könnyen magára maradhat és magára vet­het, ha feje fölött össze­csapnak a hullámok ... Dohányzás, vagy egészség Az ENSZ Biztonsági Tanácsa január 21-én egyhangúlag megszavazott határozatában ítéli el Líbiát, amiért nem működik közre azoknak a merényleteknek a felderítésé­ben, amelyek a Panam londoni járata és egy francia utas- szállító gép lezuhanását okozták. Jobbról lent Magyaror­szág képviselője szavaz. mti-telefotö Csőtörésből tízmilliós kár Kedvezményes hitel A mezőgazdasági vállalkozók örömére Budapest (MTI) — Hazánk Európában a legkedvezőtle­nebb helyzetű országok közé tartozik a dohányzás tekin­tetében. Minden magyar ál­lampolgárt számításba véve a csecsemőktől az öregekig évente fejenként 2700 darab cigarettát füstölünk el — mutatja a teljes lakosságra vetített kereskedelmi statisz­tika. Ezt a mennyiséget azonban „mindössze” a lakos­ság 33 százaléka szívja el. Nem véletlen tehát, hogy ép­pen Budapest ad otthont az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Irodája II. szemináriumának. Budapest (MTI) — A va­sárnap hajnalban meghibá­sodott és az azóta kijavított Barátság kőolajvezeték rend- behozatalának költségei, va­lamint a kifolyt olaj értéke meghaladják a 2 millió fo­rintot — tájékoztatta József Gábor, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MÓL) ügyvezető igazgatója az MTI-t. Mint mondotta az olajjal szennyezett talaj el­szállítása és megtisztítása en­nél jóval többe kerül, a költ­ségek összesen várhatóan a 10 millió forintot is megha­ladják. Egyelőre a szakern­Budapest (MTI) — Az MTI értesülése szerint a kormány csütörtöki ülésén várhatóan dönt arról, hogy az államti­tokról és a szolgálati titokról a jövőben a büntetőeljárás­ról szóló törvény rendelkez­zen. Ezeket ugyanis jelen­leg különféle utasítások és rendeletek szabályozzák, ezt az eljárást azonban tavaly az Alkotmánybíróság helytele­nítette. berek nem döntöttek még ar­ról, hogy milyen módszerrel állítják helyre ' az olajjal szennyezett talaj minőségét. A MÓL illetékese közölte azt is: mintegy 200 millió forintba került a kőolajve­zeték elöregedett, 10 kilo­méteres szakaszának kicse­rélése. A biztonságos üzeme­léshez további 40 kilométer­nyi szakasz felújítására len­ne szükség, ám ezt a MÓL anyagi forrásai egyelőre nem teszik lehetővé. Így az idén várhatóan a kicserélendő szakasznak csak egy részére kerül sor. A tervek szerint a kor­mány kiterjeszti az egzisz­tenciahitel felvételére jogo­sultak körét a munkavállalói részvényprogramban szerep­lő csoportokra, illetve a de­vizajogszabályok szerint bel­földinek minősülő magánsze­mélyek társaságaira is. Az elképzelés szerint csökken az E-hitel és a privatizációs hitelek kamatlába is. Budapest (ISB — R. S.) — Cj formában támogatja a kormány a mezőgazdasági vállalkozókat, így a reorga­nizációs program keretén be­lül kedvezményes kamatozá­sú hitelekhez juttatja azokat, akik megfelelnek a pályázati feltételeknek. Minderről Vö­rös Istvánt, a földművelés- ügyi tárca térségi fejlesztési főosztályának vezetőjét kér­deztük. Az idén indítandó prog­ram legfontosabb célja az, hogy segítse a szövetkezetek tulajdonában lévő termelési és állóeszközök mezőgazda- sági magánvállalkozói hasz­nosítását. Éppen ezért kü­lönbséget tesz a mai állami és szövetkezeti tulajdon kö­zött. Ennek oka az, hogy míg az állami vagyon privatizá­lását ma már számtalan hi­telkonstrukció segíti, addig a szövetkezeti tulajdon magám kézbe adását jóval mosto­hábban támogatják, így a re­organizációs programban azok vehetnek részt, akik szövetkezeti tulajdont akar­nak megvásárolni, s ehhez megalapozott üzleti tervvel is rendelkeznek. A kamattámo­gatás igénybevételének felté­teleit kormányrendelet sza­bályozza — Magyar Közlöny 1991/146. —, míg a részletes tájékoztatás és a pályázati felhívás valószínűleg febru­árban lát napvilágot. A kormány a reorganizáci­ós hitelekhez átlagosan 70— 75 százalékos kamattámoga­tást nyújt, s az ehhez szük­séges üzleti tervet a prog­ramban résztvevő s ha­marosan megnevezendő — kereskedelmi bankok és pénzintézetek valamelyiké­hez kell benyújtani. Fontos tudnivaló, hogy a bankok az üzleti terveket a saját erő­nek és a kért hitel fedezett­ségének a figyelembevételé­vel bírálják el, s csak akkor terjesztik az illetékes tárca­közi bizottság elé a doku­mentumokat, ha e szempon­toknak megfelelnek. A programban azonban nemcsak magánszemélyek vehetnek részt, hanem társas vállalkozók is, s természete­sen a megszűnő szövetkeze­tek jogutód szervezetei is pályázhatnak. A kitétel csu­pán az, hogy a megvásáro­landó vagyontárgyakat, me­zőgazdasági alaptevékenység, élelmiszerfeldolgozás vagy mezőgazdasági szolgáltatás területén kell hasznosítani. Az elnyerhető kamattámo­gatás legfeljebb 7 évre szól. S az említett számok tükré­ben állítható, hogy a hitel- felvevőt csupán 8—10 száza­lékos kamat megfizetése ter­heli ezen időszakban. A reor­ganizációs hitel igénybevéte­léhez maximum 30 százalék­nyi magántőke szükséges, ám ez a rész nemcsak készpénz­ből, hanem termelési eszköz­ből és épületből is állhat. Sőt, e szempontból elfogad­ható a máshonnan felvett és igazolt kölcsön is. A programban résztvevő, elmaradott gazdasági térség­hez tartozó gazdálkodók a hitelek igénybevételéhez szükséges saját erő felét — szintén pályázat alapján —, a területfejlesztési alapból is igényelhetik. Míg az agrárhi­tel-garancia alapítvány a hi­telekhez előírt banki garan­ciák 50 százalékos fedezésé­hez nyújt segítséget. A pá­lyázatokat — a hamarosan megjelenő részletes tájékoz­tatás után — március 1-jétől lehet benyújtani az illetékes pénzintézetekhez. II kábítíszer-fegyasztás betegség Törvény az államlitokról Jól jön, csak kevés Körkép a családi pótlékról Megmentlietii drogfogyasztók Megkérdeztük a Társada­lombiztosítási Igazgatóságot, egy háromgyermekes csalá­dot, egy munkahelyet, egy statisztikust, no és az adó­hivatalt: mit jelent, illetve jelent-e nekik érezhető se­gítséget a családipótlék- emelés? Tomkuné Braun Csilla OTP-ügyintéző, három óvo­dás gyermek édesanyja: — Eddig 8700, most való­színűleg 9750 forint családi pótlékot kapunk havonta. Az óvodában 50 százalékos té­rítési díjat fizetünk, így is 900 forint az óvodai díj. Vi­szont olyan mostoha körül­mények közt dolgoznak az intézetek, hogy papírzseb­kendőt, WC-papírt, fogkré­met, szappant, írószert és papírt is a szülőktől kérnek. Örülök a számszerű emelés­nek, de ha azt nézem, hogy januártól drágább a tej, a kenyér, a víz, az energia, így sakkal többe kerül egy gyermek szükségleteinek ki­elégítése, mint korábban. Kovács Józsefné, sztk-ügy- intéző, Nyíregyházi Sütőipari Vállalat: — Remélem, hogy a jövő hét végére hivatalos úton is eljut hozzánk a döntés. Szá­mitógépes bérszámfejtés­sel dolgozunk, ahhoz is idő kell, hogy a változást be­tápláljuk. Nem valószínű, hogy a szellemi dolgozók február 3-án a visszamenő­leges emelést kézhez kapják, de lehet, hogy még a fizi­kaiak sem érzékelik 12-én az — egyébként roppant kis­mértékű — emelést. Nálunk ez több, mint 300 dolgozót érint. Nemigen fognak a csúszás miatt felháborodni, mert sajnos, az összeg szin­te elhanyagolhatóan kicsi, csak a mi munkánkban je­lent többletet. A köztudatban elterjedt, hogy a családi pótlék után adót kell fizetni, vagyis úgy tűnhet, amit az egyik kéz­zel ad az állam, azt a má­sik kézzel vissza is veszi. Mint megtudtuk, szerencsé­re erről nincs szó. — Korábban valóban fel­vetődött, hogy a családi pót­lék adóköteles lesz, de a megjelent jogszabály az adómentességet írja elő — tájékoztatta szerkesztőségün­ket dr. Szikora János, az APEH megyei igazgatóhe­lyettese. — Ehhez a te­rülethez szorosan kapcso­lódik az a jogszabály, hogy családi pótlékra jogo­sult gyermekek után — egyenként — havi 1300 fo­rintot lehet levonni az adó­ból. A munkahelyeken már ennek figyelembevételével számolnak, de mivel ez ja­nuár elsejétől érvényes, így természetesen a jövőre ké­szített adóbevallásban fog megmutatkozni. A két napja elfogadott törvény azt is tar­talmazza, hogy az egy ház­tartásban élő szülők közül bármelyik igényelheti a pót­lékot. Éz azt jelenti, hogy a magasabb jövedelmű szülő­nek érdemes igényelnie a családi pótlékot, mert az előbb említett adócsökkentő tényezők ott jobban jelent­keznék. Dr. Hajdú Bertalanná, a KSH tájékoztatási osztályve­zetője: — A statisztika eszközei­vel erre a kérdésre csak utó­lag lehet választ adni. A ta­valyi infláció 35—36 százalé­kos volt, erre az évre 25 százalékot jeleztek. S bár a családoknak a családi pót­lék bevételt jelent, de ott van az infláció... Az embe­rek naponta érzékelik a vál­tozások hatását, de mi csak az árindexek, a valós lét- fenntartási költségek adatai­nak birtokában tudunk szá­molni. Egyébként e tekintet­ben vannak megyei sajátos­ságok. A családi pótlék rend­szerének egyik kritikus pontja éppen az, hogy nem veszi figyelembe a gyerekek életkorát. Például nálunk a középiskolás korosztályhoz tartozó népesség aránya meg­lehetősen nagy, mások a fo­gyasztási szokások, többek között ez is befolyásolja a családok e forrásból szárma­zó bevételének értékállósá­gát. Az tény, hogy a lakos­sági fogyasztás 40 százalékát élelmiszerre költik. És a tej ára éppen most emelke­dett. A családi pótlék kifizetése háromféle módon történik: a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság a tárgyhóban a havi nyugellátással, a munkahe­lyi kifizetőszervek a munka­bérrel együtt végelszámolás­kor, a társadalombiztosítási igazgatóság a tárgyhónapot követő hó 20—25-e közötti napján folyósítja a családi pótlékot. — Óriási munka vár a Megyei Társadalombiztosítá­si Igazgatóság családi pótlék osztályának munkatársaira — kaptuk a tájékoztatást Virág Gyuláné osztályvezető­től. — A rendeletből adódóan minden nálunk jelentkező igényt visszamenőleg külön- külön kell elbírálni. A csalá­di pótlék alanyi jogon jár, s mivel egyre több munkahely zár be, szerveződik át, hó­napról hónapra nő a munka- nélküliek, s ebből adódóan a jogosult családok száma. Ok ugyanis tőlünk kapták a csa­ládi pótlékot, ’90 márciusá­ban 8 ezren, ’91 decemberé­ben már 20 ezren. Ahol njnes üzemi kifizetőhely, szintén mi fizetjük a dolgozóknak a megemelt pénzt legkorábban februártól. Budapest (ISB — S. Z.) — A becslések szerint 27 ezer­re tehető a magyarországi drogfogyasztók száma. A fel­nőtt lakosság 8—10 százalé­ka legalább egyszer kipró­bált valamilyen kábítószert. Az ország minden tizedik is­kolájában jelentkeznek a drogfogyasztással kapcsolatos problémák — erről számol­tak be az intézmények egy körkérdés kapcsán. Miközben a magyar ható­ságok egyre több segítséget kapnak a kábítószer-keres­kedelem elleni küzdelemben, az országnak nincs straté­giája a drogfüggőség kiala­kulásának a megelőzésére, a szenvedélybetegek gyógyítá­sára. A kórházakban nin­csenek speciális drogosztá-' lyok, az egészségügy kerete­in kívül működő intézmé­nyek finanszírozása megol­datlan. Családi házakban; külföldi segítséggel vegetál­nak, s így is összesen 30 fé­rőhelyet tudnak biztosítani azoknak a beteg emberek­nek, akik szeretnének vég­legesén megszabadulni nap­jaink egyik legsúlyosabb és legkárosabb szenvedélyétől. Minderről a Magyar Nar- kológiai Társaság sajtótájé­koztatóján hallhattunk rész­leteket. A társaság tavaly ősszel alakult, célja a drog­betegek és a velük foglal­kozó intézmények érdekei­nek a képviselete. Amint azt Topolánszky Ákos refor­mátus lelkész, az elnökség tagja elmondta, a szociális, egészségügyi infrastruktúra hiányosságai, valamint a társadalmi szolidaritás hiá­nya teljességgel alkalmatlan­ná teszik az egészségügyi in­tézményeket a drogfüggőség kezelésére, a rehabilitációra. A kábítószer-fogyasztás be­tegség — a tapasztalatok sze­rint szinte minden eset mö­gött valamilyen lelki sérü­lés áll. Eddig egyedülállóan szigorú börtönbüntetéssel sújtották a kábítószer-fo­gyasztást hazánkban. Pedig a betegséget nem börtönnel, hanem hosszan, tartó terápi­ás kezeléssel lehe,t,gyógyíta­ni. A büntető törvénykönyv módosítása elvileg lehetősé­get teremt erre —, azonban a készülő társadalombiztosí­tási törvény nem nyújt ga­ranciákat az intézmények finanszírozására — vélik a társaság tagjai. A terápiás kezelés — amely- a drogo­soknál minimum két év — a tervek szerint nem szere­tjei a törvény biztosította jo­gok között, s az állami tá­mogatások mértéke is in­kább csökkenőben van, mintsem növekedne. A je­lenleg működő rehabilitációs otthonok 300 forint támoga­tást kapnak naponta és be­tegenként — a kórházi ágyakra jutó támogatás ösz- szege 2500—3000 forint. Ez ellen a nyilvánvaló megkü­lönböztetés ellen is fellép a narkológiai társaság, mely­nek tagjai meggyőződéssel vallják: a gyógyulás első lépcsőfoka a megértés, a családias, meleg légkör, amelyet csakis speciálisan erre a célra létrehozott in­tézményrendszer keretein belül tudnak biztosítani a rászorulóknak. TÚL A MEGYÉN

Next

/
Oldalképek
Tartalom