Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. január 21., kedd Külpolitikai jegyzet Györke László K érem a nyájas olva­sót, ne keresse a címben jelölt szo­katlan hangzású szót. Mert nemhogy a szótárak nem tartalmaznák, de még a köztudatba sem kerülfhe- tett) be. A minap hallot­tam a beregszászi bolhapi­acon. Mit jelent? Nos, mint arról lapunk­ban is beszámoltunk, meg­jelent Ukrajnában az új pénz, a rubel-kupon, ha úgy tetszik, kupon-rubel. A szó tehát a nyelvünkben nagyon is jól ismert ösz- szevonás eredménye. Ám lehet, hogy nem ez az alak honosodik majd meg, ha­nem a rupon. Persze, ez mit sem változtat — ahogy mondani szokás — a leány­zó fekvésén. Piacjárásom során szá­mos érdekes, tanulságos, lehangoló és a helybeli la­kosságot nyilván elkeserítő, sőt, irritáló jelenségre fi­gyelhettem fel. Elsősorban áz érdekelt, hogy a január 10-e óta fizetőeszközként ideiglenesen bevezetett ku­ponnak milyen az árfolya­ma az agonizáló rubelhez képest. Mit mondjak? Nem lettem okosabb. Egy néni a tojás darabját például^ 4 rubelért, avagy 2 kuponért (rubonért) kínálta. Itt tehát az árfolyam 2:1 a rubon javára. Volt olyan kister­melő, aki csakis rubonért (12-ért) volt hajlandó adni az alma kilóját. A kistermelők, annak el­lenére, hogy vasárnap volt, feltűnően kevesen voltak. — Ki meri ilyen bizonyta­lan pénzért elkótyavetyélni portékáját? — jegyezte meg egyik alkalmi beszél­getőpartnerem. A bolhapiaci tapasztala­tok igen tarka képet mu­tattak. Rögtön feltűnt, hogy itt nemcsak a honi pénzek számítanak fizető- eszköznek, hanem például a magyar forint is. (Feltehetően az USD-t sem vetették volna meg az árusok.) És meg kell je­gyezni, hogy igen jó a fo­rint árfolyama, az egyik árusnál 1,80 rubelt ért egy forint. A rubel soha nem látott mértékű inflálódása itt volt a legjobban érzé­kelhető. Egy ódivatú (de új) irhabunda például 30 000 rubel. (Ha ezt vesz- szük alapul, akkor egy ru­bel egy forintot ér.) Meg­lepően sok dohányáru volt. A bolgár BT csomagja pél­dául 30 rubelbe, 20 rubon- ba, illetve 15 forintba ke­rült. Elszomorító látvány volt, hogy ezen a történelmi borvidéken a bor is bolha­piaci árucikk lett. Az árfo­lyam nagyjából itt is meg­felelt az előzőekben elmon­dottaknak, annyi különb­séggel, hogy itt a rubon volt egyenértékű a forint­tal, míg a rubelbeni ára annak duplája! Ügy tűnik tehát, hogy 50 fillér ér ma egy rubelt. Persze, aligha érdemes vásárolni, mert az üzletek polcai változatlanul üresek. Az idén például még nem lehetett benzint kapni a kutakon ... Érdekes viszont, hogy a kezdeti igen magas élelmi­szerárak csökkentek. Az ominózus tejfelár például tizedére! (Jelen pillanatban 6 rubon egy liter.) Egy biz­tos: a rubon nem lesz hosz- szú életű, hiszen átmeneti fizetőeszköznek szánták ele­ve. (Ennek ellenére megle­pő, hogy még sorozatszá­ma sincs.) Az árakhoz ké­pest viszont igen kevés — mindössze 200 — rubont kaptak januárra a dolgo­zók. Hogy ebből mire fut­ja? A fentiekből nagyjá­ból érzékelhető, hogy bi­zony nem sokra... A bé­rük többi hányadát rubel­ben kapták, amit egyre ne­hezebb árura cserélni. De hadd idézzem egyik piaci beszélgetőtársamat, aki ugyan tisztában van a jelenlegi helyzet tartha­tatlanságával: — Higgye el, néhány éven belül gazdagok le­szünk. Ha Magyarország­gal normális kereskedelmi kapcsolat alakulna ki, az ukrán nyersanyag, a ma­gyar késztermék cseréje révén mindkét ország ki­mászhat a gödörből. Próféta beszéljen belőle! Eltűnt a Wartburg Nyíregyháza (KM — Ba­lázs—Tapolcai) — Tegnap délelőtt negyed tízkor Nyír­egyházán egy Wartburg sze­retett volna behajtani a Sós­tói útról a Kond utcára. S ez lett a veszte a mögötte ha­ladó Renault 5-ösnek és a vele szemben szabályosan közlekedő Ladának. Ugyanis a Kond utca (mint ahogy ar­ról már lapunkban is be­számoltunk) tegnap óta egy­irányú. A Sóstói út felől nem lehet behajtani. A Wartburg fékezett, a Renault szintén, de a csúszós úton megpördült, s frontáli­san ütközött a Ladával. A Renault vezetője (sérülése 8 napon túl gyógyul), s a La­dáé egy kis ijedtséggel meg­úszta. A Wartburg eltűnt a helyszínről. Vita a társadalom- biztosításról A parlament hétfői ülése Budapest (MTI) — A szo­kásokhoz híven napirend előtti felszólalásokkal kezd­te rendkívüli ülésszakának hétfői munkanapját az Or­szággyűlés. Az 1942. januári újvidéki vérengzést idézte fel napi­rend előtti mondandójában Kónya Imre. Az MDF frak­cióvezetője — hangsúlyozva, hogy hazánk 50 év elteltével is mélységesen elítéli az új­vidéken történteket — emlé­keztetett arra, hogy Horvát­ország és Szlovénia elisme­résével különös jelentőséget kap a tragikus eseményre való emlékezés. A Parlament padsoraiban minden oldalról erős kriti­kának vetették alá a társa­dalombiztosítás működését annak kapcsán, hogy a Ház hétfői munkanapjának első napirendi pontjaként foly­tatta a TB-alap idei költ­ségvetésének általános vitá­ját. Mezey Károly szabolcsi képviselő (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy a szin­te napról napra élő társada­lombiztosítás nem rendelke­zik tartalékokkal. Hogy a gazdálkodáshoz oly szüksé­ges tartalékképzés megtör­ténhessen, haladéktalanul hozzá kell látni a TB-ala- pok vagyonnal való feltöl­téséhez. Ennek során a kár­pótlás mozzanatának is ér­vényesülnie kell, hiszen az államosítások során jelen­tős tulajdontól fosztották meg a biztosítási alapokat. Mintegy fél órával a ter­vezett időpont előtt, este fél hétkor az Országgyűlés be­fejezte hétfői munkáját. A mai fűtési díjak és energiaárak mellett inár nemcsak biztató kísérlet, hanem jelentős megtakarítást hozó valóság a Nyíregyházán épült napcsapdás lakóház, melynek terve­zője és tulajdonosa Nagylucskay László épületgépész. A 100 m2 alapterületű gázkazános-padlófűtéses lakóházban a délre tájolt napcsapdával egyharmadával sikerült csökken­teni a fűtési költségeket. A nagy üveges, kertes előtérben —20 C' alatt sem esik a hőmérséklet -{-5 C alá. A ház épí­tőanyaga Mátra gázbeton, építésztervezője pedig az Ybl- díjas Bán Ferenc. MTI-FOTÖ — OLÁH TIBOR Növelik a családi pótlékot Az emelés Január elsejétől érvényes Budapest (ISB R. S.) — A népjóléti tárca miniszterének javaslatára valószínűleg át­lagosan 10,7 százalékkal emelik január elsejétől a családi pótlék összegét. A parlament előtt fekvő előter­jesztés szerint az átlagosan 300 forintos összeget diffe­renciáltan kell felosztani a családok között, s elsődleges szempontnak tekintendő az eltartott gyermekek száma. így az 1990. évi XXV. tör­vény ötödik paragrafusának a módosítása az egy gyerme­ket nevelők esetében 9,2, a két gyermeket nevelők eseté­ben 9,7, a három és több gyermeket nevelők esetében 12,1 százalékos növekedést jelent. (Az egyedülálló szü­lők esetében a támogatás mértéke mindhárom esetben magasabb.) A családi pótlék havi ösz- szege tehát a következőkép­pen alakul: az egygyerme­kes család 2370; a kétgyer­mekes család 2820; a három gyermekes család pedig 3250 forintot kap havonta és gyermekenként január else­jétől. Az egyedülálló szülők esetében az összegek sor­rendben 2820; 3250 és 3400 forintra változnak. A tartó­san beteg, illetve a testf vagy értelmi fogyatékos gyerme­kek után pedig 4350 forint családi pótlék jár majd a szülőknek. A parlament szociális bi­zottsága — hétfői döntése alapján — támogatja a mi­niszteri előterjesztést, ám nem értett egyet Sápi József (MDF) képviselő javaslatá­val. Mint megtudtuk a hon­atya nein tartja szerencsés­nek a további differenciáló­dást. s ezért azt javasolja, hogy családtípustól függetle­nül minden gyerek után 10,7 százalékkal, 300 forinttal emelkedjen a pótlék összege. S így az egy és kétgyerme­kes családok nem szenved­nének további relatív hát­rányt. Az előterjesztésről és az említett módosító indít­ványról valószínűleg kedden dönt a parlament, s ha a képviselők igennel szavaz­nak, akkor összesen 11,8 mil­liárd forinttal nő most a csa­ládi pótlékra kiadott éves összeg. Az 1990-ben elfoga­dott törvény szerint egyéb­ként évente kétszer, az év elején, és az esztendő máso­dik felében lehet emelni a családi pótlékot. Ám az év­közi emelés mértékét az első fél évi áralakulások is meg­határozzák majd. Engesztelő nővérek Megyénkén ót Segélyszállító konvoj Nyíregyháza (KM — Cs. Gy.) — Január 19-én, vasár­nap Nyíregyházán több ol­vasónk egy teherautó-kon­vojt látott, mely előtt rend­őrségi URH-gépkocsik ha­ladtak. A telefonálókat a látvány katonai csapatmoz­gásra emlékeztette. Mi tör­tént? — kérdezték. Semmiféle katonai meg­mozdulásról nincs szó — tá­jékoztatta lapunkat Tamás Lajos alezredes, a megyei rendőrfőkapitány közbizton­sági helyettese. — A dolog előzménye, hogy egy héttel ezelőtt, január 12-én bajor segélyszállítmányt vittek át megyénkén, illetve Nyíregy­házán, melynek úticélja Ki- jev volt. A teherautó-konvojt Münchenben indították út­nak, s vele a bajor rendőrség élelmet, ruhát és műszaki cikkeket küldött Ukrajnába. A menetoszlop előtt rendőr­ségi URH-gépkocsik halad­tak. Január 19-én, vasárnap a konvoj rakomány nélkül visszaútban volt, s annak so­rán természetesen megyén­kén ismét áthaladt ezúttal is rendőrségi felvezetéssel. Nyíregyháza (KM — Bojté) — Nyíregyházán a római ka­tolikus templomban négyen csatlakoztak az Esztergomi Boldog özséb Engesztelő Nővérei rendhez, amely 1989-ben alakult. Ketten először öltötték ma­gukra az egyház áldásával a fehér színű ruhát. Mária-Ce- cilia és Mária-Klára nővér — akik felhagytak világi ne­vükkel is — egy év múlva lehetnek teljes tagjai a rend­nek. Hétfőn a kétórás ünne­pélyes szertartás alatt vi­szont másik két személy már az egyéves szolgálat után fogadalmat tett új hivatásuk mellett. Mária-Benedikta és Mária-Euzébia derekukra felkötötték azt a kordát, amely a szeretet négy érté­két hordozza: a tisztaságot, a szegénységet, engedelmessé­get és az engesztelési. A nő­vérek egyelőre hatan van­nak és a kálmánházi plébá­nián élnek, • 'remélve azt, hogy Nyíregyházán hamaro­san kolostoruk lesz. Az MSZP javaslata Megyei vállalkozói nap Nyíregyháza önkormányzati képviselőinek Nyíregyháza (KM) — Ma egész napos rendezvénysoro­zatra várja a vállalkozókat, cégeket, érdeklődőket a PRI- MOM Szabotcs-Szatmár-Be- reg megyei Vállalkozásélén­kítő Alapítvány. Nyíregyhá­zán a Váci Mihály Városi Művelődési Központban 10 órától kezdődik a II. Megyei Vállalkozói Nap. Egész napos A török kamion 77,7 kilo­gramm heroint szállított, s át­haladt Magyarországon. Ha­zánk területére január 14-én lépett be Röszkénél és január 17-én Rajkánál hagyta el az országot. A VPOP illetékese szerint a déligyümölcsöt, mandarint szállító kamion útiokmányait mindkét eset­ben rendben találták, a vám­zár nem volt megsértve, így nem merült fel annak gyanú­ja, hogy a rakomány kábító­szert is tartalmazna. Ezért kiállítás és termékbemutató lesz. Ezen a napon nyitják meg a Vállalkozói Központot is. Este hat órától a Vállalko­zói Estek második előadás­sorozatának megnyitóján A vállalkozások helye és sze­repe a jövő magyar gazdasá­gában címmel hallhatnak előadást. részletes vizsgálatra nem ke­rült sor. Magyarországon különböző eljárásokat alkalmaznak, hogy kiszűrjék a kábítós'zer- szállítmányokat. Igénybe vesznek ilyen feladatra beta­nított, jó szaglású kutyákat is. Röszkénél január 14-én nem volt kutyás ellenőrzés. Az állatokat azonban csak akkor vetik be, ha valami­lyen okból felmerül a gyanú, a jármű az útiokmányokban foglaltakon túl egyéb árut is szállít. Megyénk polgárai tapasz­talták, hogy dz- év elejétől megváltozott időpontban su­gározza adásait a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója. A változás összekapcsolódott a központi adók műsorrend­jének teljes megváltoztatásá­val. Ügy gondoljuk, hogy a reg­gel hét és kilenc óra közötti műsoridő alkalmatlan a re­gionális hírek átadására, a közéleti események bemuta­tására : a munkahelyükre igyekvő vagy munkájukat elkezdő emberek nem hall­gathatják az adásokat. A stú­dió — mint a helyi nyilvá­nosság fontos fóruma — így széles rétegek számára a jö­vőben nem jelent informá­ciós lehetőséget. Tisztában vagyunk azzal, hogy a változás nem a nyír­egyházi stúdió vezetőjének és munkatársainak döntése alapján történt. A műsoridőt tudomásunk szerint a Ma­gyar Rádió illetékesei su­gárzástechnikai indoklással változtatták meg. A módszer és a döntés eredménye azon­ban elfogadhatatlan szá­munkra. A helyi adás a me­gye lakóinak és lakóiról szól, ezért annak változtatása az itt élők ügye is. Ezért fordulunk javaslat­tal a megyeszékhely ónkor­mányzati képviselőihez. Ja­vasoljuk, hogy a közgyűlés foglaljon állást az adásidő megváltoztatásával kapcso­latban. Amennyiben a képvi­selők felsorolt megállapítá­sainkat és aggályainkat va­lós problémának ítélik, for­duljanak javaslattal a stúdió adásának visszaállítása, vagy korrigálása érdekében a Ma­gyar Rádió vezetőihez. Java­soljuk továbbá, hogy állás- foglalásukhoz kérjék a me­gyei települések önkormány­zatai és a megyei közgyűlés csatlakozását is. Bízunk abban, hogy kez­deményezésünkhöz sikerül megnyerni mindazok támo­gatását, akik fontosnak tart­ják helyi nyilvánosság fóru­mainak a polgárok érdeké­ben történő és csorbítatlan működését. Szocialista Párt nyíregyházi elnöksége Szocialisták nyíregyházi önkormányzati frakciója Átcsúszott a heroin TÚL A MEGYÉN Rubonnal fizetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom