Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

1992. január 20.. hétfő Kelet-Magyarország 3 Hintselek személyeskedő viták Várasérdnk — pártérdekek lelett (1.) Nyíregyháza (KM — B. E.) — Amíg másutt sok a vesze­kedés, vagy a széthúzás a jel­lemző, addig a nyíregyházi önkormányzati képviselő­testületben kerülik a párt­villongásokat, az álláspontok közelítésére törekszenek. Er­ről győződhetett meg lapunk munkatársa is, akit meghív­tak az év eleji hatpárti egyez­tető tárgyalásukra. A frakcióvezetők szerint azért vívott ki országosan jó hírnevet magának a nyír­egyházi közgyűlés, mert ed­dig sikerült a város érdekét a pártérdekek fölé helyezni. A 39 fős képviselő-testület­ben 12-en alkotják a FI- DESZ-frakciót. Vezetőjük Parragh Dénes így véleke­dik: Szigorúan szakmai... — Ha azt nézzük, hogy az ország sok pontján rossz a helyzet, vannak, ahol a kép­viselők nincsenek beszélő viszonyban, akkor — noha nem szeretnénk magunkat dicsérni — valóban igaz, amit ránk mondanak: példa értékű a mi közgyűlésünk pártjainak működése. Ha a munkánkat értékeljük, tud­juk, melyek a hibáink, ezen a területen nem vagyunk ilyen elégedettek magunkkal. Ha a felhasznált időt nézzük: a vitáink szigorúan szakmai jellegűek voltak, s hál’ isten­nek személyeskedő viták itt nem alakultak ki. Hogyan érvényesíti mégis a FIDESZ a választópolgá­roktól kapott megbízatását, tekintettel arra, hogy a sza­vazatok 30 százalékát nekik adták? Parragh Dénes összefogla­lója: — Ez a megbízatásunk akkor érvényesül elsősorban, amikor egy-egy kérdés meg­vitatása után a szavazásra kerül a sor. Meghatározó a testületben, melyik pártra milyen szavazati arány jut. Nagyon fontos a polgármes­ter úr személye, aki döntően a FIDESZ jelölése alapján került posztjára, az ő napi tevékenységében és politizá­lásában is tükröződnek a FIDESZ elképzelései. To­vábbi lehetőségünk a bizott­sági munkák során is adó­dik, így., amikorra az ügyek a végső szavazásra kerülnek, akkor abban már benne van a FIDESZ-álláspont. Lakás a fiataloknak — Az egyik legutóbbi ügy az „indítvány a lakáskon­cepció elkészítésére” volt, amelyben az előkészítés sza­kaszában frakciónk azt kép­viselte, hogy a lakáskérdés megoldását, illetve a fiata­lok lakáshoz jutásának kér­dését nagyon fontosnak tartjuk. Vagy egy másik ese­tet említve ilyen volt a Volán-jegyek díjszabásával kapcsolatos állásfoglalásunk, amelyben szintén igyekez­tünk képviselni azoknak a választópolgároknak az érde­keit, akik leginkább a FIDESZ-ben bíztak. A 30 százalékos arány meghatá­rozza azt, milyen döntés szü­letik és esetleg az egész köz­gyűlés véleményére hatni tu­dunk. Konszenzusra jutni Az önkormányzati munka politikai stílusáról a frakció- vezető elmondta: azt a par­lamenti FIDESZ-frakció te­vékenységének mintájára alakítják. Igyekeznek kerülni a személyeskedést, előtérbe helyezik a szakmaiságot, a lényeget érintik, konstruktív magatartást követnek. Ak­kor hallatják hangjukat, amikor érdemi viták vad­nak és nem tartják fontos­nak akkor is belemenni -a vitába, ha az nem viszi előre az ügyet. Béres József, a függetlenek frakcióvezetője így vélekedik a képviselő-testület munká­járól: — A függetlenek szemszö­géből én minden pártnak a képviselőit jó értelemben vett lokálpatriótának látom. Az egész közgyűlést, azon belül a pártok képviselőit a szakmaiasság jellemzi, a füg­getleneket minden esetben partnerüknek tekintik. Na­gyon jó véleményünk van a pártok képviselőiről, minden párt képviselője a városért dolgozik, mert vannak ugyan viták, de azok egészséges vi­ták, és mindig konszenzusra tudunk jutni. Nagyon kevés olyan eset van, amikor a függetlenek és a pártok kép­viselői között vita alakul ki, ami pedig az „elszámolta­tást” illeti, rajtunk nem a pártok vezetői, vagy tagsága kéri számon, mit végeztünk, hanem naponta számon kér­hetik és kérik is a választók, akik az egyéni kerületekből bennünket a közgyűlésbe be­juttattak. A bizalomért fele­lősséggel nekik tartozunk. A függetlenek ezért mindig an­nak a pártnak a javaslata mellé fognak állni, amelyről úgy látják, hogy az szolgálja a leginkább a város érdekét. (Folytatjuk) Következik: Kritizál a párt­tagság. Csőbe húzott repedések lyukakat, üregeket) megtalál­ja, azokon kiszivárog, s az adott részeket átitatja. Ez­után a vegyi anyag nagy ré­szét a csatornából kiszivaty- tyúzzák, majd a vezetéksza­kaszt egy másik vegyszerrel töltik fel, ami az előzőből visszamaradt réteget meg­szilárdítja, vagyis abból olyan vízzáró, gumiszerű réteget hoz létre, amelyet még a só­sav sem képes feloldani. A felesleges anyagmennyiséget ekkor is kiszivattyúzzák. Így a szennyvízvezeték ismét hosszú ideig kitűnően meg­felel funkciójának. Az eljárás előnye, hogy vele a csatornák felújítása a korábbinál lényegesen gyor­sabb és olcsóbb. Az útfelbon­tások és ezzel együtt a forga­lomelterelések feleslegessé válnak, a „túrások” okozta városképcsúfításról nem is beszélve. A kísérleti és a referencia- munkák olyan jól sikerültek, hogy hasonlók elvégzésére Hollandiából is kaptak meg­rendelést. Nyíregyháza (KM — Cs. Gy.) — A megyénkben lévő mintegy 365 kilométer (s re­méljük, egyre több) szenny­vízvezeték karbantartása, fel­újítása a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Víz- és Csator­namű Vállalatot (SZAVI- CSAV) egyre nagyobb feladat elé állítja. Az említett mun­kákat korábban szinte tehe­tetlen volt útfelbontás, és a csatorna kiásása nélkül elvé­gezni, a közlekedők és mások nem kis bosszúságára. E mód­szer lassan a múlté. Tóth Tibor, a SZAVICSAV műszaki igazgatóhelyettese, valamint Vadnay Ákos tech­nológiai osztályvezető talál­mányának lényege az, hogy a nagy víznyomással kitaka­rított csatornaszakaszt egy vegyi anyaggal feltöltik, amely a vezetéken lévő vala­mennyi hibahelyet (repedést. A SZAVICSAV szakemberei a hollandiai Arnhemben tevékenykednek. ARCHÍV FELVÉTEL Tárca Kisbér, kis foci. De hülye vagyok. Már a klasszikusokat sem tudom pon­tosan idézni. Mert mit is mondott az öcsi? A Puskás? Kis pénz, kis foci. Na végre felforrt la kamilla. Gőzölök. Fölé hajolok fejemen a fürdőlepedő­vel és dunsztolom magam. Nagy és forrógőz-lélegzeteket veszek. De nyomják a 'csengőt, verik az ajtót. A Stohanek. De sürgős neki, ihogy a nyavaja törje ki. Még három slukk és kitárom a nyílászáró szerkezetet. — Mit akar már megint? Néz rám a szomszéd, mi több, bá­mul, mint borjú az új kapura, aztán, mert nem tetszett a hanghor­dozásom, azt mondja: — Szerintem már az elvtársak kö­zött is vannak úriemberek, de nem maga az. Különben mi történt, kék mint a főtt rák. — A rák az Vörös. — Tudom, csak nem akartam a múltjában vájkálni. Egyébként mit főz? Ahá, kamillát. Ez meg itt hárs­favirág. Nicsak, még körömvirág is van az asztalon. Megjegyzem, aki a virágot szereti, rossz ember nem le­het. — Csak náthás. Nem veszi észre, hogy kúrálom magamat ? — Próbálja meg a kalapkúrát. For­ró fürdő lés forralt bor. — Gyógyszert szedek. Bort nem ihatok. — Maga, szegény ember. Tudja mit, segítek magának. Maga fürdik, én meg iszok. De borsot és fahéjat is tegyen a forralt borba, mert úgy sze­retem. Ernő Kisbér Nem tudom, hogy csinálja, de ez a Stohanek mindig levesz a lábamról. Ügyannyira levesz a lábamról, hogy már ülünk és iszogatjuk a forralt bort. Én is iszom. Egye fene, legfel­jebb gyógyszermérgezést kapok. Iszo- gatás közben azt mondja a szomszéd. — Na mit szól la kisbéri fejlemé­nyekhez? — Mit szóljak. Kis munka, kis bér, nagy infláció. Tavaly több mint hét százalékkal csökkent a :nemzeti ter­melés. Hát lehet ezek után szó nagy bérről, nagy fizetésről, nagy kereset­ről? Kis munka, kis bér. — Ne hülyítsen. Ki beszél itt a munkáról. Kisbér az egy választókör­zet. Képzelje, azt írta az újság, hogy a kisbéri hármas számú választókerü­letben a 44 ezer 765 választópolgárból csak 10 egész 17 százalék ment el sza­vazni. — Az újság hazudik. — Már miért hazudna? — Azért, mert ugyanaz az újság előző nap azt írta, hogy a választásra jogosultak száma 45 361. Hová lett 604 lélek? — Mit számít az. De, hogy Bábol­nán és Nagyigmándon 5000 főből csak 13 fő szavazott, az már jelent vala­mit. — Persze, hogy jelent. Egyesek sze­rint 13 az egy szerencsés szám, má­sok szerint szerencsétlen. Ez esetben lehet, hogy szerencsétlen ... Erre rá is tüsszentettem. Stohanek egészségemre kívánta és megjegyezte, hogy ez a Kisbér az ország hangula­tára utal. Kit érdekel. Az én hangu­latomat momentán a nátha és Stoha­nek rontja. Stohanek szűrét kiteszem, forró fürdőt veszek, lázat mérek, de mielőtt hónom alá vágnám a lázmé­rőt, megnézem, nehogy vöröshigany legyen benne, mert még letartóztat­nak. Néző^onl) Tavaszi (be?)zsangás Galambos Béla B ár még korántsincs vége a télnek — azt mondják, márciusig keményen tartani fogja ál­lásait — már sokan a kö­zelgő tavaszra gondolnak. Főként a termelőszövetke­zetekben bizony szorongva, mert ami idén tavasszal rá­juk vár, az bizony nem lesz könnyű menet. Szinte nap mint nap ol­vashatók, hallhatók a me­zőgazdaságot alapjaiban érintő különböző törvények életbelépésével, vagy ezek végrehajtásával kapcsola­tos legújabb fejlemények. Itt van mindjárt a kárpót­lás. A kárrendezési hivata­loknak február közepéig kell az összesített kárpótlá­si igényeket a szövetkeze­tekhez eljuttatni. Itt har­minc nap áll rendelkezés­re, hogy kijelöljék azokat a táblákat amelyek árverés­re kerülnek a kárpótlási jegyek ellenében. A közben megalakítandó társadalmi egyeztető fórum elbírálja, megfelelő-e a kijelqlt terü­let a kívánalmaknak. Amennyiben nem felel meg (márpedig ezzel számolni lehet, hisz Magyarországon vagyunk), fordulhatnak a megyei, majd az országos kárrendezési hivatalhoz, végső esetben pedig a me­gyei bírósághoz. Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy fcktételezük: el tart majd egy jó ideig, mire mindenki elégedetten szor­goskodhat saját birtokán belül. Azután, pontosabban eköz­ben, végre kell még hajtani az új szövetkezeti és átme­neti törvények előfeltételéül szolgáló vagyonnevesítése­ket is. Ennek határideje április 30., de ehhez — mármint a neuralgikus pontnak számító vagyon­felosztási elveknek, s a ki­vihető vagyontárgyak kö­rének a meghatározásához — éppúgy a közgyűlés ha­tározata szükséges, mint az ezt megelőző, a múlt évi gazdálkodást lezáró mérleg elfogadásához. Azoknál a szövetkezeteknél, amelyek tartósan fizetésképtelenek — ilyen sajnos nem kevés van megyénkben — a janu­ár 1-jétől „ketyegő”“ csőd­törvény kilencven napos várakozási ideje is március végével jár le, ami után csődöt kell jelentenie a tsz-nek. Ez is csak közgyű­lési egyetértéssel tekinthető érvényesnek. Zsúfolt program vár te­hát a mezőgazdasági üze­mekre az idei tavaszon. Az „elintézni valók” között pe­dig még nem is említettük az őszi lemaradások miatt régen látott hatalmas mennyiségűre gyűlt tavaszi munkákat a földeken. Re­mélhetőleg lesz arra is idő, pénz s energia. A hidegben is dolgoznak a SZÁÉV emberei Nyíregyházán, a Nyár utcai lakásépítkezésen. elek emil felvétele KOMMENTÁR___________ Környezetvédelei Bojté Gizella Ü krajna és Magyaror­szág környezetvé­delmi minisztériu­mainak képviselői az el­múlt napokban tartottak tanácskozást a két ország együttműködésének lehe­tőségeiről. A környezetvé­delem szinte az egyedüli olyan terület, ahol minden világnézeti, politikai hova­tartozástól függetlenül az élet, a természetvilág meg­őrzéséért, fennmaradásáért közösen.kell küzdenünk. Ukrajna, mint önálló ál­lam, óriási lendülettel, ten- niakarással kíván részt venni minden nemzetközi folyamatban, amely orszá­guk felemelkedését szol­gálhatja. Az egyre növek­vő levegő-, vízszennyeződés nagy veszélyt jelent a tér­ségnek. A mezőgazdaság, az ipar nagyon sok káros hul­ladékot juttat a környe­zetbe. A csernobili atom­erőműben bekövetkezett szerencsétlenség még to­vábbra is problémát jelent. A két állam közötti egyezményt valószínű, már márciusban aláírják, amelynek mindenképpen pozitívuma, hogy a két fél ilyen rövid határidőn belül az alapvető feladatokban képes megállapodni. Az előkészítő tárgyaláson szó volt a megyénket konkré­tan érintő kérdésekről is. Jó volt hallani, hogy a kárpátaljai környezetvé­delmi kirendeltség vezető­je készségesen támogatja azt az elképzelést, hogy a magyar féllel közösen egy nagy laboratóriumot építe­nek, sőt ebbe még Romá­niát is szeretnék bevonni. A beruházás közel 40 mil- liöhß kerül, de a költségek viseléséről egyelőre még nem esett szó. Ami viszont a laboratórium munkáját illeti, lehetőség nyílna ar­ra. hogy közös kutatásokat végezzenek. Azonos mód­szerrel, technológiával vizs­gálnák azt például, hogy a szomszédos országok beru­házásai milyen hatásokat gyakorolnak ihazánkra. A határmenti térségek környezetvédelmi együtt­működése rendkívül ked­vezőnek ígérkezik. Az egyezményben vállalt in­formációcsere, segítség­nyújtás, a tájvédelmi kör­zetek kialakítása azonban, reméljük, nem csak papír­ra vetett nyilatkozat ma­rad. HÁTTÉR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom