Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-03 / 2. szám
1992. január 3., péntek HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Kit a kedve, kit a kényszer Vállalkozói Kiskáté Balogh József Nyíregyháza (KM) — Van akit a kényszer, van akit a lehetőség, s van akit a kedve vitt rá, hogy vállalkozó legyen. Sok azonban a megválaszolatlan kérdés, amely a vállalkozójelölteket lehetőségeik felismerésében gátolja, miután pedig vállalkozók lettek, a szolgáltatásaikat igénybe vevőkben ébredhet nyugtalanság: vajon ismerik-e a vevők, a fogyasztók jogait? Most sok kérdésre kapnak választ Nemes Andrástól, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség megyei vezetőjétől, akik ezekre kíváncsiak. — Mi kell ahhoz, hogy valaki vállalkozó legyen? — Pénz és vállalkozói kedv — Hol kapható a vállalkozói igazolvány? — A helyi önkormányzati hivatalban. — Ha megvan a vállalkozói igazolvány, s üzletet (élelmiszer-, italbolt) akar nyitni, tudja-e, hogy a tevékenység megkezdéséhez milyen szak- hatósági engedélyekre van szükség? — Élelmiszerek és vegyiáruk, valamint vendéglátóipari tevékenység folytatása esetén KÖJÁL (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézet) engedélyre, hús, tejtermék forgalmazása során még az Állategészségügyi Hatóság engedélyére is, vendéglátó tevékenység esetében tűzvédelmi hatóságra is. — Élelmiszer- vagy vendéglátóüzlet működéséhez szükség van-e szakképzett eladóra? — Szükséges a szakképesítés, ha nincs ilyen a vállalkozónak. szakképzett személyt köteles alkalmazni. — Lemérik-e a kettévágott kenyeret, vagy félnek tekintik, és az árat annak megfelelően állapítják meg? — A kenyér kettévágása esetén az árut le kell mérni és a tényleges súlynak megfelelő árat kell felszámolni. — Milyen nagyságú csomagolópapírt köteles a vállalkozó biztosítani? — Olyat, amellyel a kenyeret teljes terjedelemben be lehet csomagolni. — Milyen vastagságú zsírréteg lehet a sertéskarajon? — A hús felületét legfeljebb 2 mm vastagságú vékony zsiradék takarhatja. — Tartós fogyasztási cikk meghibásodása esetén mikor nem önnek kell azt beszállítani a szervizbe, hanem a helyszínen fogják azt megjavítani? — Az üzemeltetés helyén kell megjavítani a rögzített bekötésű, valamint a 10 kilogrammnál súlyosabb, vagy a helyi közúti közlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket. (Egyébként a javító szerviz gondoskodik a szállításokról.) — A javítószolgálat (szerviz) a helyszíni kiszállását köteles-e egyeztetni a vásárlóval? — Köteles, mégpedig az egyeztetett nap délelőttjét, vagy délutánját kell teljesítésként, illetve kiszállásként megjelölni. — Ruházati termékek vásárlásakor a kereskedő köteles-e használati-kezelési útmutatót — magyarul mosási KRESZ-t és minőségtanúsító igazoló bizonyítványt adni? — A minőségtanúsítást (melyen a gyártó neve, az áru rendeltetése, anyag- összetétele, minőségi osztálya stb. van feltüntetve) és használati-kezelési útmutatót köteles a forgalmazó adni. — Osztályos vendéglátó- egységben kell-e étel-itallapon tájékoztatni a fogyasztókat? — Kell. Jelentősebb éttermek, vendéglők bejáratánál is. Az asztalokon is el kell helyezni az étel-italárlapo- kat. — Vendéglátóüzletben köteles-e a kereskedő fizetéskor nyugtát adni? — 1991. január 1-jétől kötelező a nyugtaadás, ott, ahol felszolgálás van. 1992. január 1-jétől mindenütt kötelező nyugtát adni. — Milyen kávéfélékből kell főzni a vendéglátóhelyen a presszókávét? — Kizárólag Omnia, Arany Mokka, Cafe de Brasil kávé használható fel presszókávé főzéséhez. — Palackozott italok boltjában mérhetik-e az egyes italféleségeket? — Az ital kimérése, „decizése” tilos (csak palackozott állapotban). — Szolgáltatások igénybevételekor (órajavítás, méretre varrogatás, cipőjavítás stb.) a várható javítási költséget előre kell-e közölni önnel? — A várható javítási költséget előre közölni kell. — Sérelem esetén hová fordulhat a vásárló? — A helyi önkormányzat szakigazgatási szervéhez, vagy a Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez. — Tartós fogyasztási cikk esetén, ha az üzlet minőségi kifogását nem megnyugtatóan intézte, ön hová fordulhat panaszával? — A Minőségvizsgáló Intézethez (KERMI, EMI), (vagy) a Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez. — Építkezés-felújítás során ért kivitelezői sérelem esetén jogorvoslatért hová fordulhat panaszával? — A Megyei Fogyasztóvé- demi Felügyelőséghez (Nyíregyháza, Hősök tere 5. Telefon: 10-705.) Érdekvédelmi Akadémia Nyíregyháza (KM) — Az Érdekvédelmi Akadémia következő előadása január 8- án délelőtt kilenckor kezdődik. Dr. Hartai Ferenc, az MSZOSZ munkavédelmi szakértője a munkavédelmi törvénytervezetről szól, illetve arról, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek a szak- szervezetek a megváltozott gazdasági és jogszabályi környezetben. Szó lesz majd arról is, hogy mit .tervez a jövőben az MSZOSZ, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a munkahelyeken a dolgozók érdekvédelmét a munkáltatókkal szemben. Helyszín: a Szakszervezetek Központi Könyvtára (Nyíregyháza, Szabadság tér 11.). Nyereséggel zárta az 199I-es gazdálkodási évet a Fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet. Ez év elején újabb korszerű japán gyártmányú speciális varrógépei .állítanak munkába. Világszinvotnalú termékeikkel a holland, francia, német és svájci piacok mellett a hazai fogyasztóknak is szeretnének kedveskedni. A 258 dolgozónak volt — van — lesz munkája. Az. átlagbér 130 ezer forint volt 1991-ben, a döntően nőket foglalkoztató üzemben. Fehérgyarmaton. molnár karoly felvitele o Engedélyek erdeje o Helyszíni kiszállás o Kötelezd a nyugta o B panasz átja Tárca F agyra forduló lilásfekete délutánokon, amikor a távoli harangszó úgy hömpölyög elő a várakozó falvak tornyaiból, mint amilyen szakadásokkal tömörödik körénk a köd, az alkonyórák sompolygásá- ban igazán csak a nők tudnak vacogni, dideregni, és óvó mozdulatokkal mégis meleget keresni és adni, csak ők: a magukból sugárzó szeretet- osztogatók. Ülök mellette, csöndben, alig ismerősen, és le nem vetett bundájának bolyhosságát, puha vibrálását érzem nekir}yomódó karomon. Néha rebben, felém fordul, mond valamit, halkra fogva, mert sokan vagyunk. Nem értem, mit susog, csak fülemhez hajló leheletének otthonos páráit érzékelem. Kesztyűtlen keze valahol a ruhaderék táján bújik meg a bundács- ka alatt, és mint csakhamar kiderül: ott lapul az asztalról elvett pogácsa és alma. Nem kívánjuk megenni, olyan vacogtató teremhidegben ku- corgunk már vagy két órája. Nem esne jól az alma fagyos hidege, a hűlt tészta morzsolgatása. Aztán mégis felém kínálja a keble alatt — között? — melengetett étket. Szeme villan egy szikrányit. Törjél! — súgja ismét fülközeiben. És tt^iiat «látta s Testparázs § ahogy elfogadom a felém kínált falatot, megcsap valami különös illat, és érzem: fiatal testétől szinte süt a pogácsa. Mintha a kemencéből vettük volna ki, éppen ebben a pillanatban. Elomlanak a számban a csodálatosan átforrósodott ízek. Mi az, finom? — kérdezi mosolygós huncut kihívással a hangjában. Nagyon! — mormogom kissé zavarodottan az örömtől. Most sütötted? — dobom tovább, vissza — kályhaizzású arcáról le nem véve a szememet — az élcelődés hógolyóját, pedig ez már kicsit „komolyabb", mint ahogyan és aminek indult. Testmeleg pogácsa, asszonylangyosságú almagerezd, és a legegyszerűbb, megtanulhatatlan közvetlenséggel egymáshoz szoruló vállak. Az evés érzéki örömén túllendülő ösztönös vonzalom delejezé- se, húzása-taszítása, próbálkozó egymásba fordulása. 4 mozdulatokban tétován felsejlik egy könnyű kézzel félrehajtott paplanszél ígérete, egy rácsodálkozó téli összebújás ajándékosztó és elfogadó meglepetése, minden, amitől a zúzmaraidő dermedései kiengedhetnek. Amitől a szív megbozsdul még a fagyba forduló, lilán feketedö kora estéken, amikor feledhetetlenné válhat egy testparázson sült, kicsi pogácsa is. Nézőpont) Adódilemma Máthé Csaba mm árom hét izgalom, ff maximum ennyi még vár a már megalakult és a most bejegyzés alatt álló társaságok vezetői számára, hiszen körülbelül január 15—20-a között jelenik meg a Magyar Közlöny, amelyben az új adózási jogszabályok megtalálhatók. Bár a központi tévéből, rádióból és a sajtóból értesülhettünk a főbb változásokról, de ennek értelmezését, magyarázatát nemigen meri még vállalni senki. A cégalapítási láz persze továbbra is tart, hiszen a befektetési kedvezmény várhatóan idén megszűnik, viszont az 1991-ben alakult cégekre még vonatkozik. A kérdés még itt is adott: csak azokra, akiket a cégbíróság bejegyzett, vagy azokra is, akiknek folyamatban van az ügyük. Az is izgatja a cégvezetőket, milyen esetekben tekinthet be a bankszámlájukra az adóhatóság, vagy a társadalombiztosítási igazgatóság? Sok cég több banknál vezet számlát, ilyen esetben vajon mindegyikről tudnia kell az ellenőrző szervnek? A bizonyítási kényszer sem egyértelmű, hiszen újdonság lesz, ha az adóhatóság állít, akkor az adóalanynak kell bizonyítani annak ellenkezőjét, főleg ha adócsalásról van szó. Ugyancsak bizonytalan a mezőgazdasági kistermelőknél a 750 ezer forintos kedvezmény. Vajon ez egy családra, vagy személyekre vonatkozik? Talán sokan kapásból rávágják a kérdésekre a választ, mondván, ők biztosak ezekben a pénzügyi dolgokban. f nkább azt javaslom, ne hamarkodjuk el a választ, a teljes bizonyosságot a Magyar Közlöny adja. Addig is folytatódhat a cégalapítási láz, hiszen a szilveszter éjjeli harangszó előtt megírt társasági szerződést még január végéig, 30 naptári napon belül be lehet nyújtani a cégbírósághoz. Gazdagond Oláh Endre írja Kispaládról Remélem, e so- rókát olvassa r majd a földművelésügyi miniszter is, s megteszi azokat a lépéseket, melyek az alábbi gondjaink megoldásához szükségesek. Mi, kis- és botpaládi újgazdák, akik voltunk bátrak a termelőszövetkezetbe vitt földünket még 1990- ben, 1991-ben visszakérni, földadót fizettünk, míg a szövetkezet nem. Ez pedig diszkrimináció! Nemrég a parlamentben a kisgazdapárti képviselő kérdést tett fel földadóügyben. Az államtitkár válaszában elismerte az érthetetlen megkülönböztetést, de azt ígérte, az új adótörvényben jövőre ez megszűnik. Én ezzel nem vagyok elégedett. Amennyiben jogállamban élünk, ez jogtalan adókivetésnek minősült, minősül. Javaslom, hogy a ránk, újgazdákra az előző években kivetett földadót túlfizetésként vigyék át 1992-re, mert ezzel szűnne meg igazán a diszkrimináció. Vajon meddig élnek még vissza a becsületes falusi gazdák türelmével?! Kommentár Petárda után Nagy István Attila msem tehetek róla, az IV újévi petárdarobba* násokról rögtön a jugoszláviai háború jutott az eszembe. Sorozatok resz- kettették meg az ablakokat, jelzőrakéták hasították a január elsejei égboltot. Az öröm robbanásai és fényei. S nyomukban a nevetés, a szesztől fűtött, harsány nóta, a kábulatban hullámzó elégedettség, trombitaszó. Nem a rohamra hivó, hanem az elriasztó. Vajon hányán tudták az éjszakában, hogy a szilveszteri hangoskodás „rendeltetése" elűzni a rossz szellemeket, a bajt jövendő életünktől, úgy megijeszteni az ördögöt, hogy sokáig ne merészkedjen elő. Soha még ennyi petárda Nyíregyházán, s gondolom az országban sem! Ami tilos volt eddig (most is az) s nehezen hozzáférhető, mára már hétköznapivá vált. Nem lehet beletörődni, de úgy tűnik eredménytelen az ellene való küzdelem. Pedig ezeknek a robbanásoknak is megvannak az áldozatai, a sérültjei. Igaz, nem lehet belehalni a sérülésekbe, mégis. A fájdalomnak vannak ugyan fokozatai, de a legkisebb fájdalom is fényévnyire van a legapróbb örömtől! Sokan nem tudnak betelni a petárdák robbanásaival, mert előidézhetik a borzongást, a félelmet, s tudják, ez nem az igazi. A hatvanas évek közepén egy akkor még fiatal költő azt írta, hogy felnőtt a háborút nem látottak veszélyes nemzedéke. Amelyik nem látott háborús halált, csak a mozirettene- tet. ismeri, az öltözőben visszavedlő halált, a mesterségesen előidézett köny- nyeket. A háború nem igazi, Szergej hurrá-arcába pedig belefáradt a honi mozilátogató. 4 ztán: egy éve sincs, hogy az Öböl-háborút a fotelben, egy pohár sört kortyolva nézhettük végig. Csodáltuk a szupertechnikát, a gépcsodát, de nem láttuk az erekből kispriccelő vért, nem hallottuk a velőtrázó anyai sikolyokat. Bosszúért lihegtünk: vesszen Husszein! De hol van ez már! A petárdák robbanása elnyomja félelmünket, s talán a békevágyunkat is: maradjon meg komolytalan játéknak, ne kelljen megkülönböztetnünk az igazitól!
