Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-21 / 299. szám
10[ A‘Keíet-Magyarország hétvégi mebbékCete 1991. december 21. A hegedű mestere A SZERZŐ FELVÉTELE Kovács Éva Kokas Pál, a nyírbátori Kakukk étterem híres prímása idén 70 éves. Nem látszik annyinak. Hogy mitől maradt fiatal? Talán attól, hogy lélekben úgy tudta megőrizni belső nyugalmát, derűjét, ahogy csak keveseknek sikerül. Erdélyben született, Nagyváradon túl, Élesden, az akkori járási székhelyen. Apja, amint mondja, kreolbőrű magyar, anyja hófehér bőrű, hullámos hajú, zöld szemű cigánylány volt, aki muzsikus családból származott. A család 1925-ben települt át Magyarországra, majd némi vándorlás után Nyírbátorban kötött ki. Nemigen él a régi bátoriak között olyan, aki a híres prímás, Zilahi Kokas Dezső nevét ne hallotta volna, muzsikáját ne élvezte volna. Kokas Dezső nemcsak hegedűjére lehetett büszke, hanem gyönyörű feleségére is, akit szinte mindenki a legszebb asz- szonyként tartott nyilván Bátorban. Zilahi Kokas Dezső a ma is jónevű Kakukk étterem prímása volt. A harmincas években, a némafilmek idején már játszotta a filmek alá az éppen aktuális zenét. Fiát, aki apjától vette át a stafétabotot, már apró gyermekkorában tanítgatta. így történt, hogy Kokas Pál a kottát és a betűvetést egyszerre ismerte meg, s tizenhat éves korában már apja zenekarában játszott. Hogy büszke volt-e apja tehetséges fiára? Nem különösebben, hiszen a hegedű szeretete, a zenélés akkoriban apáról fiúra szállt, természetes volt. Kokas Pál számtalan híres helyen — Kolozsvártól a legnevesebb budapesti kávéházakig — játszott különféle zenekarokban. — Ahogy a testnek van orvosa, úgy a léleknek is lennie kell — vallja Kokas Pál. — Amit én az eltelt évtizedek alatt muzsikával csináltam, szerintem valami ilyesmi volt. A magyar nóta, a cigányzene egyféle lelki táplálék lehetett, s aki mindezeket jól adagolja, másokon segít vele. Nemcsak a szórakoztatás, a mulatós a fontos. Én nem szégyellem kimondani, némelyik nótában legalább annyi bölcsesség, élettapasztalat sűrűsödik össze, akár egy regényben vagy egy színdarabban! Azt mondják, nyelvében él a nemzet, s ez így igaz. Én még hozzá szoktam tenni, hogy nótáiban, meg dalaiban is! — Tisztelem a népdalt, de a nótát se hagyom. Dankó Pista, Fráter Lórándés a többiek joggal tartoznak a ma is megbecsült nótaszerzők közé. Úgy gondolom, egy-egy daluktól kicsit má- sabb, kicsit jobb is lehet az ember. Nem igaz, hogy a mulatás, a nótázás csak a dzsentrik szokása volt. Valamikor, amikor még nem volt tv, meg ez az elzárkózás, begubózás, a vendéglői szórakozás virágkorát élte, valahogy az emberek is közelebb álltak egymáshoz. Hétvégeken, szombat, vasárnaponként vagy az ünnepeken megtelt a bátori Utas meg a Kakukk, a fehér abrosz mellett eltöltött órák jelentették a kikapcsolódást. Rendeztünk akkoriban nótaversenyeket is. Aki többet ismert és tudott, apró ajándékot, egy-egy üveg bort nyert. Kultuszt csináltunk a nótából, a népdalból... Nyári estéken meg rendszeresen adtunk éjjelizenét, a május volt a főszezon. Nemigen akadt olyan éjszaka, hogy valamelyik bátori ház ablaka alatt ne szólalt volna meg a cigányzene, a hegedű. S tudja — mondja Pali bácsi szomorúan — nem volt civódás, csendháborítás címén elmondott kifogás. Az emberek kihajoltak az ablakokon, élvezték az orgona illatát, no meg a muzsikát. Hány szerelmes férfi, szomorú legény, epekedő udvarló mondott így vallomást... — Nem dicsekvésképp mondom, de jólesik, hogy ma is sokan megismernek, köszöntenek az utcán. Sokan előre üdvözölnek, nem mulasztják el megkérdezni, hogy vagyok, mit csinálok... Pali bácsi már nyugdíjas, de ma sem tud pihenni. Nagy öröm és elégtétel számára, hogy Rácz Mihály, a Kakukk éttermet működtető ÁFÉSZ elnöke jó érzékkel felismerte, van még igény a magyar nótára, a népzenére. Ezért tette lehetővé, hogy Kokas Pál nyugdíj mellett ma is rendszeresen játsszon. Igaz, nem mindennap veszi kézbe a hófehérre gyantázott vonót. Leginkább akkor boldog, ha a szünnapokon otthonában felkeresik: jöjjön, mert egy régi törzsvendég érkezett, aki Pali bácsi nótáit, hegedűjének szavát szeretné hallani. Ilyenkor veszi a kabátját, fogja hangszerét, már indul is, hogy szórakoztasson, közben maga is szórakozzon... — Sajnos, nagyon eltelt az idő. Most szeretnék igazából fiatal lenni. Hogy miért? Annyi minden történik a világban, oly mértékű a fejlődés, hogy szeretném még látni, hová érünk, meddig jutunk. Engem mindig is nagyon érdekeltek a világ problémái, gondjai, a technika eredménye. Imádtam a könyveket, tizenkét éves korom óta rendszeresen olvasok. Régóta foglalkoztat a természettudomány, különösen érdekelnek az UFO-k. Először még gyermekként, a Tolnay világlapjában olvastam róluk. Néha úgy érzem, mostanában azért jönnek gyakrabban a földre, mert tudják, valami nagy veszély fenyegeti az emberiséget, s figyelmeztetni akarnak bennünket... A zene mellett az olvasás és a horgászás az ismert prímás nagy-nagy szenvedélye. Még gyermekként, édesapja mellett szerette meg a természetet, s mikor az első halat megfogta, már tudta, életreszóló szenvedély rabja lett. Az olvasásban is rendkívüli örömét leli. Ha egy szerzőt megszeret, végigolvassa valamennyi művét. A teljes Jókaitól az amerikaiakig, az orosz klasszikusoktól Rejtő Jenőig... Legboldogabbnak akkor látni őt, ha olyan fiatal zenésszel találkozik, aki magas szinten viszi tovább a nóta, a szórakoztatás szeretetét... A szabaddá vált gyógymód Alkati gyengeségeinkről Gyüre Ágnes Létezett Magyarországon egy orvoslásfajta — a homeopátia — melyről 1935-ben még itt rendezték meg a X. nemzetközi kongresszust. Aztán? 1949-ben, az államosítás alkalmával szűkítették az itthoni gyógyszerválasztékot. E lépésnek estek áldozatul a homeopátiás tabletták. Ezzel egyidejűleg tiltották be magát a terápiát is. 1990 áprilisában az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke az illetékes szakbizottságok véleménye alapján feloldotta a tilalmat. Most aztán mindent újra kell tanulnunk a természetgyógyászat ezen ágáról, melynek igen kevés hazai művelője között ott találjuk Kovácsné dr. Sári Erzsébetet. Az orvosnő belgyógyászként dolgozik a Jósa András megyei kórházban, ezenkívül a nyíregyházi, Fazekas János téri Energia Klinika akupunktőre és homeopátia-specialistája. Vele beszélgettünk a számunkra még ismeretlen, várhatóan felbukkanó medicinák hatóköréről. j Hogyan határozható meg a homeopátia? — Gyógymódként, melynek során olyan szerek igen kis mennyiségeit juttatjuk a szervezetbe, melyek nagyobb adagban az adott tüneteket váltják ki. A felhasznált anyagok természetes alapúak, nem allergizálnak, mellékhatásuk nincs. □ Olvasgattam az Orvosi Lexikont. Az azért utasítja el az újjáéledt terapeutika szereit, mert olyan sokszoros hígítással készülnek, hogy nem mutatható ki bennük hatóanyag. — Amit állít, az tény. Mégis: Kovácsné dr. Sári Erzsébet A SZERZŐ FELVÉTELE például egy ötvenezerszeres hígítással készült pirulának olyan nagy lehet az ereje, hogy havonta egy is elegendőnek bizonyul belőle. Én ezeket a szereket hirtelen az atombombához tudnám hasonlítani. Persze, az a pusztulás, emezek pedig az épülés irányába hatnak. A párhuzam annak az érzékeltetésére szolgál: a mi tudásunk szerint az általunk használt orvosság nem holt anyag, hanem energia. □ Ön megengedte, hogy lássam, miképpen alkalmazza a régi-új eljárást az Energia Klinikán. Két momentumra figyeltem fel: az egyik az, milyen alapossággal kérdezi ki a pácienseit. Nemcsak a testi bajaik, elváltozásaik kerülnek felszínre, hanem személyiségük jellemzői is. A másik érdekesség: gyakran használja az alkat szót. — A két dolog összefügg. A homeopátia célja ugyanis, hogy ne tüneti, hanem oki kezelést végezzen. Az alkati sajátosságból adódó, legbelső betegségeket szeretném meggyógyítani. Azért faggatózom pszichés tulajdonságokról is, mert a lélek is az emberi lény része, és ha valakinek az alkatát meg akarom állapítani, szükségem van ezekre az információkra is. J Hányféle alkatot különböztet meg? — 64 félét. Minden egyes „típus" szomatikus és lelki jegyek sokaságából áll. Mindegyikre igaz, hogy valamilyen veleszületett szervi gyengeséggel jár. Sokféleképpen lehet felderíteni egy alkatot. A vizsgálat során lényeges az íriszdiagnosztika, a komoly kórelőzmény-felvétel, szükség esetén fizikális eltérések értékelése, az aura érzékelése. Ezek a módszerek dr. Irina Steblucova munkájának kiindulópontjai, melyeket megpróbálok átvenni. A lényeg egy: ha megérkezik hozzánk valaki egy tünetegyüttessel, nem külön-külön kezdjük el gyógyítgatni minden baját, hanem igyekszünk megkeresni az összes gond közös eredőjét. □ Ön tart-e attól, hogy a szakma nem veszi jónéven „kétirányú” tevékenységét? — Szerintem az orvoslás minden ágának van létjogosultsága, mindegyik jól szolgálhat a maga helyén. Hiszem, hogy minden betegségre találunk majd gyógymódot. Semmilyen érdek nem lehet fontosabb ettől. Tudja, milyen kicsinek érzem magam, amikor nem tudok egy emberen segíteni? DELICATESSEN Színes, szinkronizált francia film Betü-e a eh? Minya Károly Vajon miért nincs a eh a magyar ábécében? Nyilvánvaló, erre válaszoltak annak idején a helyesírási szabályzat készítői, azonban talán érdemes e rövid írás erejéig újra elővenni a kérdést. Mint közismert, a magyar ábécé hagyományos állományába 40 betű tartozik, és ehhez jön még négy betű: a q, w, x, y. Miért nem kapott ezek között a „kiegészítő” betűk között helyet a c/7? Néhány adat ugyanis a betű önállósága mellett szól. Elég sok köznevünkben szerepel, és sok esetben keményebben ejtjük, mint a h-1. Például: technika, pech, cech, jacht stb. A szabályzat szerint a ,,ch kétjegyű ugyan, de egyetlen hangot jelöl... így egy betűnek számít az elválasztáskor.” Tehát például: pe-ches, almana-chot. (Bár ugyanez elmondható a fh-ról is. azonban ez a jelkapcsolat csak tulajdonnévben fordul elő. (Pl. mikszá- thos.) Ugyancsak a szabályzat írja, hogy az újabban átvett keresztneveket a mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk (Betti, Raul), a eh-1 és az x-et a közszókhoz hasonlóan megtartjuk (Richárd). Eszerint a eh „felértékelődik” az x „rangjára”, azaz ez a tény is bizonyítékul szolgál arra, hogy a ch-nak is helye lenne a kiegészítő betűk között. Érdekes megemlíteni azt is, hogy a nyelvészeti szakiroda- lom megemlíti az ejtéshibák között a h-nak úgynevezett lingvális ejtését, tehát az indokolatlanul kemény ejtését, és ezt c/7-val jelöli. Pl. pichen, vi- cheti. A következő szabályzatig talán érdemes erről vitázni, érvek ellenérvek felsorakoztatásával eldönteni, hogy van-e helye a c/7-nak a magyar ábécében. Természetesen lehet, hogy ez „első látásra” szokatlan felvetés, de minden bizonnyal így volt ez korábban a dz és dzs betűvel is. Van másik megoldás is: a köznevekben a eh-1 átírni h-ra. Gyarmathy Zsigmond il Tankönyvkiadó BuA dapesten 223 oldalon könyvet jelente- J=^=^=y tett meg, melyet az 1956-os Kutatóintézet, a TI B és a Magyar Tudományos Akadémia közös gondozása hozott létre. A könyv bemutatja az 1956- os forradalom előzményeit, történeti eseményeit, majd az azt követő megtorlást, elvezet a mai rendszerváltás és az 1956-os események összefüggéseinek feltárásáig, végül szinte önálló részként tárgyalja a forradalom eszméit, ideológiáját. Érdekes memoárfejezet és bibliográfia zárja az olvasmányos és mégis tudományos alaposságú középiskolai tankönyvet. Mi azért szólunk itt e kötetről, mert több is, mint egy középiskolásoknak szánt olvasókönyv. Az olvasókönyvekre jellemző műfaji elkülönítés is csupán egy konkrét cél, az ifjúság felvilágosítását szolgáló mű kategorizálása. Ennél azonban többet, szélesebb igények kielégítését képes szolgálni, ezáltal lesz tankönyv, s a felnőtt lakosság számára pedig — akik nem élték át közvetlenül — történelmi mű. Az átélők és a mai élők számára pedig emlékeinek, sorsának sommás összefoglalója az események, az eszmék rendszeréről. Szükséges is, hogy így legyen, hiszen egyetlen középiskola és tanárai sem maradhatnak magukra a sokat vitatott, gyalázott és magasztalt események igaz, a valóságnak megfelelő történetének tanításában. Ehhez kell a felnőtt társadalom, a család, a környezet széles körű támogatása, együttműködése. A könyv szerzői elfogultságtól mentesen ismerik el a közreműködő hazai és nemzetközi történeti személyiségek és jelentősebb résztvevők erényeit és ehhez hasonlóan mutatnak rá a hibákra is. Többek között a forradalom előkészítésében játszott pártreformerek érdemeit. Nagy Imre negatív szerepét a forradalmi fordulat pillanatáig, erényeit az üldöztetés hónapjaiban. A forradalom nemzetközi tekintélyét növelő emberi kiállást egészen a vérpadig. A forradalom lendítőereje az utca népe volt, akkor vált el a pártreformerek és a tömegek forradalmi magatartása egymástól, egyik fékezett, a másik előrevitt. Nem hallgathatjuk el az USA és vezetői felelősségét sem, diplomáciai és katonai téren egyaránt leírták Kelet-Európát. Hruscsov „demokratizálási programja" a moszkvai és belgrádi döntések alapján azonnali magyar- országi beavatkozást jelentett. A forradalom központi irányítása nem tudott mit kezdeni a szovjet csapatok Budapestről való kivonulása és az állandó bevonulása között. Erről éppen innen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Csarodáról, Vásáros- naményból és Nyíregyháza Nemzeti Bizottságától nap mint nap telefonon, levélben és személyesen kaptak tájékoztatást. Bár erről a hírről a Szabad Európa Rádió a világot tájékoztatta, egyébként pedig az ENSZ-szel együtt hitegették a magyar népet és ez értelmetlen áldozatok meghozatalához vezetett több helyen. Budapest 1956. november 6- án szovjet megszállás alá került. Grebenyik szovjet marsall 1. számú napiparancsa a közvetlen erőszakos beavatkozás vitathatatlan bizonyítéka. Szól a könyv arról is, hogy Mező Imre, a ramocsaházi származású, munkásmozgalmi múltú, budapesti pártbizottsági titkár Nagy Imre köréhez tartozott, Nagy Imre oldalán állt. Vajon nem volt elkapkodott intézkedés Ramocsaházán a szobrát múzeumi (tévesen irattári) megőrzésre ítélni? Erről és más tényekről ismereteink még hiányosak, ezt a szerzők elismerik és a hiányok pótlására hívnak fel. 1957 novemberében ítélték el azokat az írókat, Varga Domokost, Molnár Zoltánt, Fekete Gyulát, akik majd 1965-ben az első Beregi Ünnepek keretében, a népi írókkal, Veres Péterrel, Féja Gézával, Szabó Pállal, továbbá a romániai emigrációt-ki- toloncolást átélt Bozóky Évával együtt kaptak nyilvánosságot, nagyobb falusi tömeg előtt szereplési lehetőséget. Bozóky Éva Donáth Ferenc feleségeként került az üldözöttek listájára. Kötet az 1956-os forradalomról
