Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-09 / 288. szám
1991. december 9., hétfő HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Árubőség és üres buksza Gazdasági barométer megyénkben Hajnal Béla Közeledvén az év végéhez, egyre több embert foglalkoztat az a kérdés, mire jutottak az idén. A személyes tapasztalatok természetesen egyénenként nagyon eltérőek, ezért az eddiginél is fontosabb szerepe lehet az objektív tényeknek. 1991-ben mind országosan, mind a megyében a gazdasági teljesítmény csökkenése tapasztalható. A kedvező (vállalkozói fellendülés, gyors piacváltás) és a kedvezőtlen (a szovjet piac elvesztése, magas infláció, növekvő munkanélküliség) folyamatok közül az utóbbiak bizonyultak erősebbnek. Országosan az első háromnegyed évben az ipari (kis- és nagy-) szervezetek 17 százalékkal termeltek kevesebbet a tavalyi első kilenchavinál. A mező- gazdasági (kis- ■ és nagy-) üzemek termékértékesítése 20 százalékkal, a közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 36 százalékkal csökkent. A megye elavult gazdasági szerkezete, a rossz termőhelyi adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, a szovjet piac összeomlásának itteni hangsúlyozott következményei, az infrastruktúra hiányosságai, a lakosság tőkeszegénysége a kialakulóban lévő piacgazdaság viszonyai között tovább rontották Szabolcs-Szatmár- Bereg megye korábban is igen kedvezőtlen pozícióját. A forráshiánnyal, drága hitelekkel, bizonytalan tulajdonosi-irányítási viszonyokkal jellemezhető gazdasági környezetben a hagyományos szervezetek nagy többsége nem kezd számottevő beruházásba. Gyorsan terjednek viszont a gazdasági társaságok, melyek beruházásainak háromnegyede nagyobb színvonalat hozó technikai-technológiai gépbeszerzés. Nagy gond, hogy az induló nése 10—20 százalékot tett ki, ebben az időjáráson kívül- szerepe lehetett annak is, hogy gyenge vetőmaggal és kis műtrágya-fellhasználással dolgoztak (az utóbbiak csak mintegy felét érik el az előző évinek). A megye állatállománya tovább csökkent és ezzel együtt visszaesett az élő állatok és állati termékek felvásárlása is. A szarvasElavult gazdasági szerkezet Ijesztő munkanélküliség Létminimum és feketepiac vállalkozások leginkább kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet végeznek, a termelő jellegűek aránya változatlanul alacsony. Az ipari termelés visszaesése az országosnál valamivel kisebb, de a termelés az egyes ágazatokon belül igen differenciáltan alakul. Az élelmiszer- ipar és a villamosenergiaipar termelése alig változott, drasztikusan csökkent viszont az építőanyagiparé és az egyéb iparé, de a gépipar visszaesése is meghaladja a 25 százalékot. A beruházások mérséklődése meghatározza a kivitelező építőipar helyzetét. A gyümölcsfélék kivételével szinte minden mezőgazdasági termék értékesítése gondot okozott. A kalászos gabonák átlaghozam-csökkemarha-állomány fél év alatt 9300-zal, a tehenek száma 4000-rel lett kevesebb. Ez idő alatt a sertésállomány 10 százalékkal, az anyakocák száma 16 százalékkal mérséklődött. A gazdaság teljesítményeinek csökkenése a munkanélküliek számának gyors ütemű emelkedésével párosult. A regisztrált munkanélküliek száma a január havi 14,2 ezerről 29,4 ezerre nőtt. A munkanélküliségi ráta 5,9 százalékról 12,7 százalékra ugrott. Egyes mikrokörzetek- ben ennél is magasabb a munka nélkül maradó munkaképes korúak aránya: a nagyecsedi régióban eléri a 23 százalékot, a baktalóránt- háziban közel 19 százalék, az ibrányi és a vásárosnaményi körzetben is mintegy 17 százalék. A fogyasztói árszínvonal az 1990. évi 28,9 százalékos emelkedés után az első kilenc hónapjában 35,6 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. Kétségtelen azonban, hogy az utóbbi hónapokban az infláció lefékeződött és árubőség tapasztalható. Legnagyobb mértékben, 107 százalékkal a vízdíjak, 78 százalékkal a fűtés- és háztartási energiaárak, 71 százalékkal a távfűtés és a vízszolgáltatás díja emelkedett. A fogyasztói árszínvonal emelkedése következtében a létminimum is nőtt. Szeptemberben egy négytagú kétgyermekes városi család létminimuma — amiből még megélhetne — 29 907 forint volt, ami júniustól 702 (fejenként 176) forinttal több. Márciustól viszont erre a családtípusra számítva a létminimum 2400 (fejenként 600) forinttal emelkedett. Ilyen kereseti és árviszonyok közepette várható volt a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. Országosan mintegy 25 százalékkal, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében csaknem 30 százalékkal vásároltak kevesebbet. A feketepiaci pénzköltések megfigyelése az egész világon problémás, ezért az nem tartalmazza a lakosságnak azokat a vásárlásait, amit az ún KGST-piacokon és az utcai árusoktól szerez be. Márpedig a magyar valóság részét képezi a „feketeforgalom”, egyre több áru: kávé, banán, pulóver így cserél gazdát. Egészségügyi központ Kisvárdán TÁRCA Tóth M. Ildikó mjm eghökkentem, hogy megint kócs- IwB ma nyílt a lakásom közelében w lévő téren. Immár a harmadik. Egymáshoz olyan közel vannak, hogy egyikből áthallik a hangos szó a másikba. Várhatóan élénk lesz a kiszolgálás — vagy kiszolgáltatás? —, hiszen a három csapszék versenyez egymással a vendégek pénzének megszerzésében. A haszonszerzésnek a csapiári módjáról eszembe jut egy régi történet. Szatmárban esett meg. Összeházasodott két szegény rnber. Az esküvő másnapján leültek, óssze- számölgatták kiadásaikat és a menyegző hasznát, mert ugye a jó lakodalom jövedelmet is hoz. — Van száz liter jó borunk és egy pengőnk! — állapította meg örömmel a férfi. — Valamit kezdeni kéne vele — tanácsolta az újasszony. — Igaz, de mit? — adta föl a kérdést a férj. Törték a fejüket, okoskodtak, meg- hánytak-vetettek minden lehetőséget és végül úgy döntöttek, hogy a száz liter jó bort kimérik, mert kár volna meginni. A kapu előtt nagy a jövőmenő forgalom, lesz rá vevő. A bor árát összerakosgatják, ismét bort vesznek belőle, azt is eladják haszonnal és megint, végül kocsmát nyitnak. Több példa volt előttük, hogy az ital hamar „felszüli’’ a szorgalmas csapiárost. — Ezt jó kitaláltuk, asszony! — kiáltott örömmel az ifjú férj és kért az örömre egy fél liter bort a feleségétől. — Adok, ha megfizeti! Van pénze, egy pengő, adja ide! — mondta az újsütetű asszony. Elszontyolodott az ember, de végül mégis kitette a pengőt a felesége elé, ELEK EMIL FELVÉTELE az asztalra! A bort meg is ittak — ketten. Eljött az első vasárnap, a lakodalmi maradékból megebédeltek. A férfi húsokkal, az asszony édességekkel rakta meg a hasát. — Hékám! — szóit az asszony — most én is meginnék egy kis bort. — Azt lehet, hiszen van pénzed! — felelte a férj. Az asszony sajnálta az egy pengőt, a menyasszonytáncban keresett bor első „hasznát", de szomjas volt. Végül fájó szívvel odaadta az egy pengőt. — Igaza van, első a haszon! — mondta. Így történt az egyik nap, a másik nap is, egyszer aztán üres kancsóval jött be o kamorából a férfi. — Elő a pénzt, asszony, hiszen nálad van, mert elfogyott a bor, venni kell, különben sose leszünk kocsmá- rosok! Az asszony kitette a bor árát, az egy pengőt. Elszomorodva látták, hogy ingyen egyszer sem ittak, mégsincs pénzük. S ha inni akarnak, azt az egyetlen pengőcskét is oda kell adni a közeli csapiárosnak. Angyal Sándor A társadalmi béke érdekében megállapodást ígért a (kormány, amikor a szakszervezetek általános sztrájkot helyeztek kilátásba a közelmúltban, ha a kabinet nem hajlandó a dolgozókat érintő szociális kérdésekről, privatizációról tárgyalni. Az elmúlt hétvégén aztán eredményt hozott a rendkívüli Érdekegyteztető Tanács-ülés. A kormány egyetértett azzal, hogy az eredetileg tervezett havi ezer forintnál 300 forinttal magasabb legyen a gyermekenkénti kedvezmény a személyi jövedelemadórendszerben. Fontos megállapodás az is, hogy a családi pótlékot az első fél évben átlagosan 300 forinttal emelik, később azonban úgy egészítik ki, hogy az összeg az ideinél 20 százalékkal (az előre jelzett infláció mértéke szerint) magasabb legyen. Örömmel nyugtázzuk a mindkét fél részéről megnyilvánuló kompromisszumot, s a szándékot, hogy ez az egyetértésre törekvés ta pasztalható lesz a közeli napokban is. Hiszen nem kerülnek ki az ÉT és a kormány látóköréből azok, akik nem ,kapnak munkanélküli-ellátást, (elképzelések szerint a minimálbér 75 százaléka juthat majd nekik.) Úgyszintén e héten kerül terítékre a parlamentben a társadalombiztosítási önkormányzatok ügye, amely szintén közvetlenül érint milliós tömegeket. Mi, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyeiek fokozott figyelemmel kísérjük majd a lépéseket a munkanélküliek számának csökkentésére, s azt a tervezetet, amely az ipari és agrárpolitikai elképzelésekről, valamint a regionális válságkezelésről szól. Reménysugár, hogy a felek készek rá: két héten belül konzultációt folytatnak az agrárpolitikáról a munkaadókkal. Aztán a garancia: a parlament is nagyobb figyelmet fordít a jövőben a hasonló fórumokon kötött megállapodások teljesítésére. Ezek után érthető a legnagyobb szakszervezeti tömörülés véleménye: a kormány tárgyalókészsége feltétlenül eredménynek számít. Értéktelen Berki letal szinmívész írja Nyíregyházáról Az adótörvény jövő évi tervezete megszünteti az „egyéb” szellemi tevékenységet folytatók------------(írók. művészek, újságírók, feltalálók, más gyülevész népségek) adókedvezményeit. A televízió Ablak című műsorában az adóbeszedő cinikusan vigyorogva magyarázta, hogy a jövőben ezek a gyülevészek is kötelesek kiadásaikról tételes kimutatást vezetni, vagy ha erre képtelenek, úgy 10"0-os költséghányadot a tervezet nagyvonalúan elismer. Az adóbeszedő érvelése hibátlan, annyira, hogy az adásban részt vevő humorista ijedtében nyakkendőkről, telefonokról, más dologi kiadásokról kezdett beszélni, tökéletesen megfeledkezve arról, hogy ez a kedvezmény nem ezeket a költségeket hivatott elismerni. Ez a kedvezmény, ha fogcsikorgatva is, de anyagi értéknek ismerte el a befektetett szellemi munkát, tehetséget. Hogy Kupa Mihály és az adóbeszedő' világosan értse: egy szög fogyasztói ára három forint, ebben az összegben benne foglaltatik az anyagköltség, a ráfordított munka, energia, haszon. A gyülevészek termékében ugyanezek a költségek találhatók, csak ezeket a költségeket tételesen kimutatni nem lehet, a szó hétköznapi értelmében forintra váltani képtelenség. Ez ugyan nem újdonság, ezt az adóbeszedő és Kupa Mihály is pontosan tudja, de abból indulnak ki, hogy ami tételesen ki nem mutatható, azt értékelni nem lehet, az értéktelen. Meg aztán ezek a gyülevészek veszélyes népségek, muszáj őket kordában tartani! Még azt gondolják magukról, hogy képességeik értéket képviselnek, az általuk létrehozott „termékek” hasznot hoznak a nemzetnek ... Kommentár Jódszegényen M. Magyar László B ár napjainkban egyre kevesebbet beszélünk a pajzsmirigy megnagyobbodásáról, vagyis a golyva kialakulásáról, ennek ellenére számolni kell ezzel a betegséggel. A jódhiány miatt az idegrendszeri működés lelassul, csökken az intelligenciaszint, a gyermekek lemaradhatnak a fejlődésben, s az anyagcsere-folya- natok lelassulása következtében elhízhatnak. A közelmúltban az általános iskolák első, ötödik és hetedik osztályos tanulóit vizsgálták, s bizony az eredmények eléggé elkese- rítőek. Pedig „csak" azt kellene figyelembe venni, hogy az adott településen élők vizében mennyi a jód, s ennek megfelelően kellene jódozott sót fogyasztani. A jódtérkép szerint Szolnok, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye az a terület, ahol nincs szükség pluszjódozásra, ám Borsodban, Nyírségben, Nógrádban Veszprém, Vas és Heves megyében katasztrofális a helyzet. Ezt a jódtérképet jó lenne ismerniük a gyermek- és egyéb élelmezési vállalatoknak, hogy kizárólag jódozott sóval főzzenek a jódhiányos megyékben. Otthon is kell lennie azonban jódozott sónak, különben Kialakulhat a golyva. Ha az iskolai szűréseken kiderül, hogy melyik gyermek golyvás, akkor endokrinológiai szakrendelésre kell küldeni. A pajzsmirigy ugyanis úgy működik, hogy ha kevés a hormon, akkor növekszik, nagyobb sejtek képződnek. Az esztétikai látványon túl a golyva nye- lési zavarokat is okoz, az állandó „gombócérzés” nem túl kellemes. A zsírlerakódás megváltozik, növekszik a vér koleszterin tartalma, s ez infarktust kiváltó tényező. y ígéretes...