Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-05 / 285. szám

1991. december 5., csütörtök OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 1 ] Jó topot lámimlt! Egyoldalú kockázat Megrendíts Kedves Szerkesztőség! Mély megrendüléssel ol­vastuk a nyíregyházi taxis - gyilkosságról szóló hírt, hogy mire vetemednek egyes aljas emberek! Megyénk minden becsü­letes embere együtt gyá­szoljuk a taxis sofőrt és annak családját. Egyben felhívjuk megyénk min­den becsületes dolgozóját, legyen az bármilyen fog­lalkozású is öreg, vagy fi­atal. hogy álljuk útját a bűnözőknek. Most mégin- kább.'mint valaha álljunk a rendőrség mellé. Le­gyünk éberek éjjel-nap­pal, utcán vagy lakások­ban. Ne nézzük ölbe tett kézzel, ha gyanúsat látunk bárhol, értesítsük a rend­őrséget. Szerintem a rendőrség önmagában nem tudja meggátolni az ilyen bűn­cselekményeket. Ehhez a lakosságnak a támogatása is kell. Ha minden becsü­letes ember hazafias köte­lességének fogja tartani ezeket, akkor a bűnözést meg lehet és meg is kell akadályozni. Bíróságaink, akik ezekkel foglalkoznak, szigorú büntetést szabja­nak ki rájuk! Király Béla Szamostatárfalva A nagy utazás A múlt hét végén Salz­burgban rendezték meg az Interpedagógiai oktatástech­nikai kiállítást. A Wiest Uta­zási Iroda körlevelére Nyír­egyházáról 24 gyanútlan pe­dagógus jelentkezett. A költ­ségeket az iskolák és az ala­pítványok segítsége mellett saját zsebünkből fedeztük. A rendezvény nagyszerű volt, a XXI. századot előlegezte, az utazás körülményei azon­ban megkeserítették a szép­nek ígérkező három napot. A West iroda a miskolci Returns BT. rozoga Ikarusát küldte értünk, mivel — mint később megtudtuk — nem érte meg Budapestről lekül- deni a cég saját Mercedesét. Kifizetődőbbnek bizonyult indulás előtt 1 órával riasz­tani egy miskolci sofőrt. A rentábilisnak ítélt jármű műszaki állapota minősíthe­tetlen volt: a fűtés nem mű­ködött, a javítás után pedig kibírhatatlan füst árasztotta el az utasteret, többször kényszerültünk leállni más különböző hibák miatt is. így a szűkre szabott három nap tovább zsugorodott, s még örülhettünk a Bécsre kapott három óránknak. Ami működik, az elromol­hat mondhatnánk Murphy nyomán, csakhogy itt maga a szisztéma nem működött. Az utazásnak nem volt gazdája, a West csak láthatatlan ár­nyékhatalomként kísért ben­nünket. A budapesti képvi­selő tevékenysége annyiban merült ki, hogy a forintleér­tékelés miatt keletkezett ál­lítólagos költségtöbletet ösz- szeszedette, s egyetlen in­formáció nélkül leszállt. A salzburgi munkatárs tőlünk tudta meg, hogy nemcsak tolmácsolnia kell, hanem a program alapján idegenveze­tést is várunk tőle. Pontat­lansága miatt csupán a vé­letlennek köszönhető, hogy a A demecseri „bál” gyermekholmiig Nem vagyok sem termelő, már iskolás gyermekem sin­csen. Igen helyes, hogy a kormányunk felfigyelt a to­jásügyre: az árdrágításra, a spekulánsokra. Ha már a legkisebbet észrevették, ak­kor a többi nagyobb dolgo­kat még könnyebb lenne. Csak nézzük meg a háztar­tási cikkeket. Fűszereknél az egyik, vagy másik boltban milyen eltérések vannak az árban. Vagy nézzük meg az apró gyermekruházat, lábbe­lik árait. Ezeket nem lehet­ne import áruként behozni? Nem is lenne olyan töré­keny, mint a tojás. Brigány Gyula Nyíregyháza, Napfény u. 18. TISZTELT FŐSZERKESZ­TŐ ÚR! Lapjukban — melynek rendszeres olvasója vagyok — önkormányzatunk 1991. november 21-i üléséről Cser- venyák Katalin tollából tu­dósítás jelent meg 1991. no- vember 25-én Áll a bál De-, mecserben címmel. A tudósítást korrekt, tár­gyilagos cikknek tartom, melyben sajnos, napvilágot látott pár pontatlan adat, il­letve információ is. Tisztelet­tel kérem az alábbi helyre- igazítás, illetve pontosítás közzétételére. Négymillió forintot nem sa­ját célomra, illetve nem a saját számlámra helyeztem letétbe. Demecser önkor­mányzata költségvetési szám­lájáról négymillió forintot tartós letétbe helyeztünk hét hónapra 30 százalékos kama­tozásra. Ez a letét hét hónap alatt hétszázezer forint ka­matjövedelmet eredményez a demecseri önkormányzat ja­vára. A demecseri körjegyzőség hivatali apparátusa — Deme­cser és Székely önkormány­zatok hivatali teendőit végzi — nem éri el a tudósitásoan leírt 62 főt. Az aktív állo­mányi létszám a következő. 3 fő csoportvezető és 11 fő ügyintéző előadó, illetve ad­minisztrátor, összesen tehát 14 fő. Ezen túl Demecserben 2 fő, Székelyben 1 fő takarító hivatalsegéd segíti a munkát. Az aktív állományi létszá­mon felül 4 fő van GYED-en, illetve GYES-en. Ez a hiva­tali apparátus, a vitát, illetve problémát jelentő bérfejlesz­tések után bruttó 14 043 fo­rint átlagbérrel rendelkezik. Ez az átlagbér nem haladja meg, illetve esetenként el sem éri a településünkön más intézmények vagy gaz­dálkodó szerveknél viszo­nyítható munkakörök átlag­bérét. Nem lehet tehát azt állítani, hogy a lakosság pénzén a hivatal dolgozói meggazdagodnak. Forgács András nem a pol­gármester gépkocsivezetője. Az egészségügyi ellátásban a hétvégi ügyeletet is ellátó gépjármű vezetője volt. Ezt a gépjárművet hétközben a hivatali teendők ellátására is igénybe vettük. A képviselő-testület egy részének a bizalmát soha sem élveztem, nem beszélhe­tünk tehát a bizalom meg­rendüléséről. Tisztelettel: Újvári Sándor „Másként mondtam" Az 1991. november 25-i- lapban tudósítást közöl -a Kelet-Magyarország buda­pesti tudósítója az MSZOSZ rendkívüli kongresszusáról. A kongresszus helyszín«! (ISB — S. Z.) aláírással a velem készített riportot nem az általam elmondottak alapján közölték le. A „Mi a véleménye a VIKSZ körüli huzavonáról?” feltett kérdésre válaszom lé­nyege nem úgy szólt, ahogy az megjelent. Kérem szíves­kedjenek a helyreigazítási kérelmemnek helyt adni és a következő szöveget lapjuk­ban lehozni. „Amikor meghallottam az elnök bejelentését a VIKSZ megalakítását illetően, jó ér­zés töltött el. Köztu­dott, hogy előzőleg megala­kított VIKSZ nem azon szer­vezetek érdekét szolgálja, akik a vagyon felett kompe­tensek. A törvényesség be­tartása egy jogállamban mindennél fontosabb, bízom benne, hogy a VIKSZ-ügy is rendeződik. Azok kezébe ke­rül a vagyon, feletti döntés, akik a tagság által a megbí­zást kapták a vagyon mű­ködtetését illetően.” Tisztelettel: Mrenkó László megyei szövetség titkára A SZERZŐ, SINKA ZOL­TÁN BUDAPEST (IBS) VÉ­LEMÉNYE : A helyreigazítás­ra szánt szöveg és a megjelent interjú utolsó, inkriminált része között két lényeges, tartalmi kérdéseket is érin­tő eltérés mutatkozik. Az el­ső mondatok értelmükben megegyeznek. A folytatás­ban — ha az emlékezetem nem csal — Mrenkó László arról beszélt, hogy a „jóér­zés” pillanatai után ellenté­tes előjelű érzések is tá­madtak benne, mert — mint mondotta — egy törvény már létezik, és — ezt szó szerint írtam le a beszélge­tést rögzítő magnószalagról — hirtelen nem tudta, „ho­vá is fog ez vezetni.” A másik — szerintem lé­nyeges — momentum, amely a helyreigazítás utolsó két mondatát érinti, a követke­ző: a „VIKSZ-ügyet” meg kell oldani valahogy — ér­telmű nyilatkozata után azt kérdeztem Mrenkó László­tól, hogy „vajon a két szer­vezet közötti megegyezés-e a járható út?”, amire ő „igen”-nel válaszolt. Így született meg az interjú utol­só mondata. E két szempont mellőzésé­vel valóban némileg más színezetet kapnak Mrenkó László szavai. Bízom benne, hogy a kép teljességéhez az interjú, a helyreigazítás és az azt „magyarázó” soraim után már nem férhet kétség. hatalmas területen egyálta­lán megtaláltuk az oktatás- technikai szektort. A „le­gyünk tekintettel egymásra” jelszó jegyében másfél órát késett, s Európa egyik leg­csodálatosabb városát — szó szerint — vágtában tekinthet­tük meg. Hogy még a fokozhatatlan is fokozható, azt szombaton az éjszaka foglyaiként kel­lett megtapasztalnunk: há­rom napi csalódás, törődés és „elgázosítás” után Kál- mánháza határában elfogyott az üzemanyag. Még Salzburgban, két fu­tólépés között hangzott el az egész utazás summázata: „Si­essünk, a Mozart-múzeumot az útikönyvekből is megis­merhetjük!” Még jó, hogy vannak könyvek, de minek vannak az utazási irodák? Húszamé Kádár Ibolya Köszönet TISZTELT TÓTH KOR­NÉLIA! örömmel értesítem önt, hogy Záhony, Hársfa úton épült Ifjúsági lakótelepen 1991. november 7-én be­indult a távfűtés. Azt hi­szem az itt lakóknak ez a nap emlékezetes lesz. Köszönöm, hogy a nyil­vánosság elé tárta az ügyünket. A továbbiakban sok sikert, boldogságot kí­vánunk munkájához. Harangozó Tiborné Záhony, Hársfa u. 22. Leány cserkészek, anno... TISZTELT SZERKESZTŐ ÚR! Rengeteget olvasok a volt fiú cserkészcsapatok nyíregy­házi munkáiról; megalakulás, munkájuk, eszményük, tet­teik stb., stb.-ről. De még meg sem említik az ország­ban elsőnek megalakult Le­ány cserkészcsapatot, itt Nyíregyházán, pedig volt és sok él is még közülük. Utol­só vezetője Molnár Rózsa, a Nyíregyházi Leánygimnázi­um rajz tanárnője volt. Még él ő is, úgy tudom Budapes­ten. De Pesten él még egy orvosné, Bötykös Gizella, egy főmérnökné, Balogh Ilus és én X. Y.-né itt Nyíregyházán, férjem is itt volt műv. oszt. vez. Már fáradt vagyok e ku­tatásokra, de nyomának kell lenni. Helye: a Víz utcai Ha- diárvaház volt. Igazgatónője a néhai Ruszinkó Jenőné. Kb. 6 évig voltam ott cser­kész, mint kiváló tanuló, to­vább mentem tanulni, 3 diplomát szereztem. Talán dr. Margócsi József is tudna erről beszélni, hiszen kisfia, ha jól emlékszem járt oda mint kis cserkészcsemete (kb. 6 éves volt). Már én 79 éves vagyok, a barátnők Pesten laknak, de érdemes lenne kutatni e szép munka után. Egy „szürke” nő a sok közül Községünk komoly hagyo­mányokkal rendelkezik a te- héntartás terén. Jelenleg 87 tejtermelő 240 tehénnel 600 000" liter tejet értékesít a Tejiparnak. Legutóbbi fel­háborodásunkat az váltotta ki, hogy termelőinktől július és augusztus hónapban 182 510 forintot vont le a Tejipar arra hivatkozva, hogy az általunk termelt tej­nek nem volt meg a szab­ványban meghatározott (8,5%) zsírmentes száraz­anyag-tartalma (zs.m.sz.a.). Ezt a minőségi kifogást többször is felülvizsgáltam, és a gyakorlatban alkalma­zott (két mérést alapul véve, majd táblázat segítségével kiszámított) módszer szerint valóban alacsonyabb volt a zs.m.sz.a.-tartalom, mint a kívánatos (8,5%) érték. En­nek ellenére úgy érezzük, mégis jogtalan volt az átvé­teli ár nagymértékű csök­kentése. Ezt a következőkkel indokolnám: A már jól ismert gyakor­lat szerint tejgyűjtőnkből a Tejipar körzetfelelőse rend­szeresen vesz mintát, amit a Debreceni Nyerstejminősítő Laboratóriumban vizsgálnak. A tej minőségi besorolását az innen kapott minősítő jegy adatai alapján végzi a Tejipar. De csak részben! Mert mint esetünk is igazol­ja, ezen adatokból csak azo­kat veszi figyelembe, ami neki kedvező! Ugyanis ami­nősítőjegy egy példányát mi is megkapjuk és egy évig visszamenőleg nem találtam olyat, amelyiken ne lett vol­na megfelelő, az általuk ter­melt tej zs.m.sz.a.-tartalma, pedig ismereteim szerint a laboratóriumban nem szá- mítgatják, hanem pontosan mérik ezt az adatot. Ügy érezzük, hogy a minősítő­jegy ilyen jellegű értelmezé­se nagymértékben sérti a termelők érdekeit és jogait. Másik oldalról vizsgálva a problémát, ha valóban ilyen alacsony lenne a tej zs.m.sz.a.-tartalma, szerin­tünk a Tejipar akkor sem háríthatná a felelősséget egyoldalúan a termelőre! Hi­szen a csökkentett mennyi­ségi felvásárlás kapcsán a Tejipar propagálta az abrak­mentes tejtermelést. Sajnos, éppen az ő szakembereinek kellett volna tisztában lenni leginkább azzal, hogy egy ilyen lényeges takarmány­változtatás milyen termék­szerkezetbeli változást von maga után. Arról nem is be­szélve, hogy a 85%-os ön­korlátozót a Tejipar „közös kockázat” címen futatta. Szerintünk a közös kocká­zatba ez is bele kell, hogy férjen! Fent említett problé­mánk mellett szinte eltörpül az a tény, hogy az alapszer­ződésben lévő tárgyhót kö­vető hónap 12. napján ese­dékes fizetési kötelezettsé­gének újabban 14—16 napos késéssel tesz eleget a Tej­ipar. Addig is kamat nélkül használja pénzünket, holott náluk mindenki időben meg­kapja a fizetését. A környé­künkön tapasztaltak alapján úgy látom, nem állunk egye­dül ezekkel a problémákkal. A kedvezőtlen gazdasági sza­bályozók alakulása miatt a gazdák sorban vágatják le teheneiket (nálunk ez évben 240-ből 80-at). Tisztelettel: Gál István tejterm. képv. Jánd Helytelen szöveg Több részletében is hely­telen szöveg jelent meg a Kelet-Magyarország 1991. november 29-i számának 4. oldalán közölt „Képtávírón érkezett” kép alatt. Nem pá­pai hanem a Püspöki Szi- nódus rendkívüli ülésén vesznek részt Európa püs­pökei. Másrészt a Püspöki Szinódus nem a „keleti blokk romos templomainak újjá­építését tárgyalja meg”, ha­nem a romba dőlt kelet-euró­pai egyházak lelki újjáépíté­sével, evangelizációjával foglalkozik. Ezt fejezi ki a Szinódus jelmondata is: „Hogy tanúi legyünk Krisz­tusinak, aki megszabadított minket.” Dudás László püspöki titkár Nyíregyháza Kit támogassunk? A hat párt (de a rádió és a tv is) zsákutcába futott. Egy pártnak sinos olyan programja, amely megfe­lelne a társadalom igénye­inek, keresik, de nehezen tudnak egymással szót ér­teni és cselekedni. Szűkül a vezetők és a pártok irán­ti bizalom. Annyi a sajtó- orgánum, hogy az olvasók már beleszédülnek az el­lentmondó nyilatkozatok és mindenféle tájékoztatások sokaságába. A történelem megtörte a pártoskodások alkalmas­ságát, mivel a társadalom megfizette a félelem bé­rét. A földön élő emberek csoport- és teljesítményigé­nyei megnövekedtek, a pártoskodást felváltotta az egyéni, kapzsi gyors meg­gazdagodás, luxus igénye. Ezt bizonyítja az is, hogy a 10 millió lakosságnak ma már a meglévő pártok létszáma nem éri el ösz- szességében a 2,5 százalékát sem. Olvastam a Kelet-Ma­gyarország 1991. április 22- én kelt címlapján Antall József miniszterelnök nyi­latkozatát, hogy nincs szük­ség új népfrontra. 'Igaza van. Hogy miért, azt az el­múlt negyven évben foly­tatott tevékenysége iga­zolja. Szerintem pártokra sinos szükség, mert a tör­ténelem tanulsága alapján azok az elmúlt évtizedek­ben és a jelen időben is a parlamentben tapasztalt állapotok azt bizonyítják, hogy a békét kívánó társa­dalmat egymás ellen uszít­ják, akik a látottak és ta­pasztaltak alapján vissza­húzódnak. Javaslom: a kormány és a parlament álljon át a me­gyei és a városi önkor­mányzati szervezet foko­zottabb pénzügyi támo­gatására mégpedig úgy, hogy a kormány és a par­lament szüntesse meg a pártok pénzügyi támoga­tását és azt az összeget, ossza szét az önkormányza­tok között. A szó szoros ér­telmében igazi demokráci­ára van szükség, amely fel­oldja a nép véleményét visszatartó félelmét, azokat a pártviszálykodásokat és agresszív magatartásokat, amelyek még ma is létez­nek. Sohasem szabad elfe­ledni, hogy „megbünhődte már e nép a múltat s jöven­dőt”. S. M. Nyíregyháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom