Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

1991. december 2., hétfő 4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN Ukrajna a jövőjéről szavazott Beregszász (KM — Györ- ke László) — Tegnap Uk- rajna-szerte megtartották a népszavazást. Országos vi­szonylatban két kérdés sze­repelt a szavazólapon: akar­ják-e a teljes függetlenséget, a hat elnökjelölt közül kire voksolnak. Az előzetes la­tolgatás szerint Leonyid Kravcsuknak, az eddigi el­nöknek volt a legtöbb esélye. Kik szálltak még ringbe? Volodtmir Hrinyov, az ed­digi elnökhelyettes, az Uk­rajnai Demokratikus Újjá­születés Pártjának színeiben, Levko Lukjanenko, a Köz- társasági Párt jelöltje, Leo­pold Taburjanszkij, az Ukrán Néppárt részéről, Igor Juh- novszkij és Vjaeseszlav Csor- novil független jelöltek. A kárpátaljaiak számára nagyobb volt a tét, hiszen (autonómia helyett) a kü­lönleges önkormányzati ad­minisztratív státusra is vok­soltak. A beregszászi járás­ban pedig még egy szavazó­lapot kaptak a választópol­gárok, melyen az szerepelt: akarják-e a járás bázisán a magyar autonóm körzetet. Már reggel hatkor nyitva voltak a szavazóhelyiségek. Beregszász gyárnegyedébe látogattam el, ahol kilenc óra körül a jogosultak egyharma- da már voksolt. Érdekes mo­mentumok is akadtak. Egy idősebb magyar házaspár szerint, ennek az egésznek nincs semmi értelme, hiszen úgysem változik semmi, et­től nem telnek meg az üzle­tek polcai. Pár percre he­lyet foglaltam az egyik meg­figyelő asztalnál. Egy oro­szul beszélő idős házaspár te­lepedett mellém, nem vo­nultak a fülkébe. Nem csi­náltak titkot belőle, kit sze­retnének elnöknek, a néni félhangosan még mondta is: „Na ezeket kihúzom, megha­gyom Rravcsukot. Ugye jó lesz, apa?” Akár csendes agi- tációnak is fölfoghattam vol­na. Árgus szemekkel lestem, ha már Uyen izgalmas szi­tuba kerültem, hogy vajon mit fog mondani a magyar autonóm körzetre. Minden teketória nélkül az igent hagyta meg! Akárcsak Uk­rajna függetlensége eseté­ben. Nagyberegen tíz órára a választópolgárok háromne­gyed része már letette vok- sát. A legérdekesebb azon­ban Ma'kkosjánosiban volt a referendum, hiszen itt még egy kérdésre válaszoltak a község lakosai: akarják-e hogy a Makkosjánosi Köz­ségi Tanács nemzetiségi ta­nács legyen. Fanta Zoltán ta­nácselnököt kérdeztem, hogy tudták ez végigvinni, hiszen az egész megyében egydül iti iktatták be hivatalosan az immár ötödik kérdést. — A tanácstagok KMKSZ. csoportja nyújtotta be az indítványt, amelyet a képvi­selő-testület megszavazott. Sokan támadták ezért fel­sőbb helyről, de végül is sem­mi jogi alapja nincs a vétó­nak. Ez a jövő! Persze eredményről még nem szólhat á tudósítás, hi­szen este nyolckor zárták le az urnákat. II Liga fóruma Kisvárdán Kisvárda (V. P.) — Si­keres volt Kisvárdán az or­szágban elsőként a művelő­dési központban a Független Szakszervezetek Demokrati­kus Ligájának — a társ­szervekkel közösen rende­zett — kétnapos hétvégi fóruma. A fórumon többek között részt vett Forgács Pál, a Liga elnöke is. Elő­adást tartott dr. Völgyes Iván, a nevraszkai egyetem professzora, az IMD főkon­zultánsa, az országos mun­kaerő-fejlesztési tanács tit­kára, valamint dr. Kovács Zita, az IMD programfele­lőse. A délelőtti előadásokat követően, délután a kér­désekre válaszoltak a részt­vevők. Szombaton délelőtt a térség gazdasági kihívá­sairól, s körzetben lévő munkanélküliség kezelésé­ről volt kötetlen beszélgetés. Felvételünkön a fórum résztvevői; Forgács Pál a A SZERZŐ FELVÉTELE Vagyonátadási iránytű A költségvetési üzemekről Dr. Maleczki Imre, a VÁB helyettes vezetője Már a korábbiakban hi­vatkoztunk rá: az egyes ál­lami tulajdonban lévő va­gyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adását az 1991. évi XXXIII. Tv. az úgyne­vezett vagyontörvény szabá­lyozza. A volt" tanácsosok által alapított és a tanácsok fel­ügyelete alatt álló, közüzemi célra alapított állami gazdál­kodó szervek, továbbá a költségvetési üzemek vagyo­na és az e szervezetekből át­alakuló gazdaságokban az ál­lamot mgillető vagyonrész az állam tulajdonából az önkor­mányzatok tulajdonába kerül. ' A költségvetési üzemek kezelésében lévő ingatlanok nem vagyonátadással kerül­nek önkormányzati tulajdon­ba, mert az ÖTv. 107. § (2) bekezdésének alkalmazása során intézménynek minő­sültek, így a kezelésükben lévő ingatlanok e törvény­hely alapján már az önkor­mányzat tulajdonát képezik. A költségvetési üzemek, mint a , közüzemi célra tanácsok által alapított állami vagyon kerülnek átadásra az önkor­mányzatok tulajdonába. Főszabályként a tanácsi közüzemek teljes vagyoma az önkormányzatok tulajdonába kerül.. A törvényjavaslat általában azt az elvet érvé­nyesíti, hogy a közműva­gyon és így a költségvetési üzemek vagyona is annak a településnek a tulajdonába kerüljön, amely a közszolgál­tatást biztosítja. Az ÖTv. nem rendelkezett a tanácsi intézmények ingó vagyoná­ról. A tanács és szerveinek ingó vagyona viszont a jog­utódlást kimondó ÖTv. 103. § (3) bekezdése alapján már önkormányzati tulajdonba került a törvény hatálybalé­pésekor 1990. szeptember 20- án. Az az ingó vagyon, amely nem önkormányzati funkciók ellátását szolgálja, nem kerülhet az önkormány­zat tulajdonába. Az ilyen jel­legű ingó vagyont át kell ad­ni annak az állami szervnek, amely a tanácsi szerv, vagy intézmény jogutódja. Az át­adásnál célszerű a nagyobb eszközök, irodabútorok stb.), gépkocsi, számítástechnikai eszközök, irodabtúorok stb.). Tehát a vagyonátadó bizott­ság közreműködésével törté­nő tulajdonosváltozásról van szó abban az esetben is, ha a költségvetési üzem több önkormányzat területén van és az önkormányzatok egy­más között megállapodnak az intézmények és a költségve­tési üzem ingó vagyonáról. Ahol az ingatlanok keze­lői jogának rendezése elma­radt, ott a vagyonátadást nem lehet elvégezni, amíg a jogszerű kezelői szerv nem kerül megállapításra. Ameny- nyiben a jogszerű kezelőnek a tanácsot, vagy a tanács szervét, intézményét, köz­üzemét, illetve költségvetési üzemét kellett volna tekinte­ni az önkormányzati törvény hatálybalépésekor, akkor a bizottság az ingatlant az ön- kormányzat tulajdonába adja át. Az önkormányzatnak dön­teni kell, hogy a közüzemet, s ennek keretén belül a költ­ségvetési üzemet működteti-e vagy megszünteti, illetve át­szervezi. Amennyiben a fenn­tartás mellett foglal állást, a közüzemet el kell látni a működtetéséhez szükséges vagyonnal. Az önkormányzat közüzeme — költségvetési üzeme — ezáltal nem lesz a vagyon tulajdonosa, hanem lehetővé válik, hogy mint a gazdálkodó tevékenység ala­nya, funkcióit teljesítse. A szolgáltatás biztonsága megköveteli, hogy a a köz­üzem — költségvetési üzem — rendelkezzen a rábízott vagyonnal. Ha á jogszabály másként nem rendelkezik, az önkor­mányzat közüzeme — költ­ségvetési üzeme — az állami vállalatokra vonatkozó jog­szabályok szerint önállóan gazdálkodik. A Surányi ügyről Miniszterelnöki magyarázat Budapest (MTI) — A ma­gyar pénzügyi politikáról, az MNB-nél szükségessé vált személyi változásokról, a mi­nisztériumok összevonásáról sajtóban elterjedt híresztelé­sekről, valamint a Külügymi­nisztériumban tervezett sze­mélycserékről adott nyilatko­zatot Antall József minisz­terelnök a Magyar Televízió Híradójának és a Magyar Távirati Irodának szombaton este. A miniszterelnök hangsú­lyozta: a december 1-jén életbelépő jegybanktörvény teszi szükségessé azt, hogy felmentsék, majd újra kine­vezzék a Magyar Nemzeti Bank legfelső vezetőit. Azzal a kérdéssel kapcso­latban, hogy Surányi György aláírta a demokratikus char­tát. Antall József hangsú­lyozta: a charta egy ellenzéki politikai kezdeményezés volt. A miniszterelnök elmond­ta, hogy személyesen közöl­te kifogását Surányi Györggyel, beleértve azt is, hogy ez a cselekedet össze­egyeztethetetlen a jegybank elnöki tisztséggel. Ilyen nyi­latkozatot független értelmi­ségiek, magánszemélyek, ál­lampolgárok írhatnak alá. Nem terjesztette elő a bank­elnök felmentését a pénz­ügyi politikai folyamatossá- kának fenntartása érdeké­ben, ám jelenleg, amikor az új jegybanktörvény alapján javaslatot kell tennie az MNB új vezetőségére, őt ter­heli a felelősség, hogy kit terjeszt elő. Bőd Péter Ákos vállalta azt, hogy lemond minden politikai tevékenységéről, parlamentben betöltött kép­viselői tisztéről. Egy másik témára áttérve a miniszterelnök cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint hamarosan ösz- szevonják az Ipari és Ke­reskedelmi, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumát. Ilyen változtatás nemcsak a kormány döntésén múlik, ahhoz a parlamentnek is törvényt kellene módosíta­nia. Fábiánházán a Hét műsora Nyíregyháza (KM) — Amint azt egy ország a tévé képernyője előtt láthatta, ki­sorsolták, hogy a Hét műso­rát december 22-én Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéből, Fá- biánházáról közvetítik. így hazánk minden lakója „test­közelből” láthatja, miként készül az ország eme távoli települése karácsonyra illet­ve az új esztendőre. Szabad beutalók Nyíregyháza (KM) — Mátrafüred, házaspári december 4-től 17-ig, 4480 Ft-ért. Mátrafüred, házaspári, december 4— 17-ig, 5320-ért. Siófok, házaspári december 6— 19-ig, 5040-ért. Hajdúszo­boszló, házaspári, de­cember 6—19-ig, 4480-ért. Galyatető, szóló, decem­ber 5—11-ig, 1160-ért. Érdeklődni lehet: ÉDOSZ Megyei Szövetségénél. Telefon: 12-344/103. Ba- latonfüred, szóló, szana­tóriumi december 5—25- ig, 2730-ért. Igényelhe- hető: Pedagógus Szak­szervezet, 12-344/118. Kikötő, gyár és börtön Burgaszi mozaikok Kováts Dénes Burgasz (KM) — Bő egy hetet tölthettem Burgasz- ban, e tengerparti város­ban, kedves és segítőkész vendéglátóim révén számos emberrel találkoztam, né­mi bepillantást nyerve mindennapjaikba. Bulgá­riában is a változások idő­szaka zajlik, a nálunk is tapasztalható nehézségek ott sem ismeretlenek. Pártharcok, munkanél­küliség, szegénység és ellá­tási gondok nehezítik-kese- rítik a lakosság életét. Né- hányan szinte' irigykedve jegyezték meg: mi jobb alapokról indultunk, elő­rébb járunk, közelebb Eu­a külföldi társtulajdonos feladata. Most éppen az okozza az egyik ellentétet közöttük, hogy ezt nem igazán sikeresen teszik. A metál és fa teniszütők­ből húszezer készül egy év­ben, amatőröknek és pro­fiknak egyaránt. Az első kísérlet volt a TANGRA, mely külföldi céggel alko­tott vegyes vállalatot közel egy évtizede — már csak azért sem igazán sikerrel, mert a szocialista rendszer nem volt erre igazán fel­készülve, törvényekkel sem. Az igazgató úgy véli, — utálva a partnerrel kapcso­latos ellentétekre —, hogy hasonló lehet a helyzet a vegyes vállalatok többségé­nél: egyeseknek lehet, hogy Bulgária legnagyobb forgaimat lebonyolító kikötőjében mindig sok a hajó. a szerző felvétele répához ... Nem véletlen tehát, hogy sokat faggattak a magyarországi viszo­nyokról, a változásokról, életkörülményeinkről. n Burgaszban található az ország legforgalmasabb ki­kötője, az export és import 43 százalékát itt bonyolít­ják a vüág minden tája fe­lé. A kezdet 1903-ig nyúlik vissza, akkor nyitotta ugyanis meg az első, négy hajóállásos kikötőt Ferdi- nánd király — saját szüle­tésnapján. Emlékmű is állt ott tiszteletére, melyet az­tán 1944-ben ledöntöttek, helyét később a Dimitrové foglalta el. Évente 2500—3000 hajó fordul itt meg, s mintegy 18 és fél millió tonna árut rakodnak ki és be. Mosta­nában — az általánosan tapasztalható válság miatt — csökkent kissé a forga­lom, a Szovjetunióval való tengeri kapcsolatok pedig szinte teljesen megszakad­tak. Ennek ellenére —, hi­szen azért még mindig sok a munka — az itt dolgozók fizetése jóval a bolgár át­lag fölött van. A dokk­munkások keresnek a leg­jobban, de nem panaszkod­hatnak a kvalifikált mér­nökök és kapitányok sem. A kikötő parancsnoka tré­fásan meg is jegyezte: or­vos és pedagógus ismerősei kevesebbet keresnek, mint azok a takarítónők, akik itt dolgoznak... Kísérőm n Bár roppant kedves és udvarias volt a TANGRA nevű gyár igazgatója, a kollégáival való konzultá­lás után mégsem engedett fényképezni. Gondjaik, el­lentéteik vannak a külföldi partnerrel — hangzott az indoklás. Ez az egyetlen gyár Bulgáriában, ahol go- lyóstollakat gyártanak, má­sik fő termékük a tenisz­ütő. Előbbiből húszmilliót gyártanak évente, s mind­össze 5—10 százaléka ma­rad a hazai piacra, a töb­bit külföldre, főként Afri­kába és az arab országok­ba szállítják, az értékesítés jó üzlet, de magának ■ az országnak nem ... Igaz, ma már korszerű technológiá­val dolgoznak (Nyugat-Eu- rópából hozták a gépeket is), de a hiányos piacpoli­tika következtében a ko­rábbi kifejezetten jó kere­setek némileg csökkentek. Talán jobbra fordul majd a helyzet — reménykedik az igazgató. n A börtön —, mint min­denütt — itt is külön, zárt világ. Néhány évvel ezelőtt még nagy volt a zsúfoltság, több mint ezer elítéltet tartottak fogva, most csu­pán fele annyit. Az első külföldi újságíróként lép­hettem be a szigorúan őr­zött intézetbe egy rövid órácskára. A parancsnok­tól megtudtam, hogy poli­tikai okokból senki sem ül börtönben, halálbüntetés pedig jelenleg náluk sincs. A fogva tartottaknak —, ha tudnak számukra mun­kát adni — dolgozniuk kell. Bútor-, s egy másik üzem is van a kőfalakon belül, néhány tucatnyian pedig egy kis farmon dolgoznák. A koszt — többek állítá­sa szerint — kifejezetten jó, könyvtár, tv-szoba, mo­zi- és konditerem is az el­ítéltek rendelkezésére áll, a vallásgyakorlásra szintén módjuk nyílik. A könyvtár gazdag választékából gyak­ran válogatnak. Ha a lehe­tőségeket, vagy a jutalma­kat és a büntetéseket ösz- szehasonlítom a hazánkban tapasztaltakkal: lényegi különbséget nem lehet fel­fedezni. Még abban sem, hogy ott is előfordul szö­kés ... S a lakosság véle­ménye is egybeesik számos honfitársaméval: nehezmé­nyezték az átgondolatlan amnesztiát, a nagy „szél­nek engedést”. A szabadul­tak egy része előbb-utóbb - visszatért... n Néhány pillanatképet vil­lantottam fel csupán abból a programból, amit ven­déglátóim, a Csernomorsz- ki Far című helyi napilap munkatársai szerveztek ké­résemre. egyetem professzora, az IMD főkonzultánsa és Csu­haj V. Imre, a Munkaügyi Minisztérium főosztályveze­tője. Liga elnöke, dr. Illyés Ár­pád a helyi szervezet veze­tője, dr. Kovács Zita az IMD programfelelőse, dr. Völ- gyesi Iván a nevraszkai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom