Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-30 / 304. szám
1991. december 30., hétfő HATTER Kelet-Magyarország Elszakadt a bábruha Ritmusváltó bútorgyártók Nábrádi Lajos Mátészalka (KM) — Az egykor országos hírű Szatmár Bútorgyár termelő részlege a közelmúltban átalakult. A cégbírósági bejegyzés most van folyamatban, de az üzem máris Szalka Kárpitos Kft. néven működik. A következő hetekben alaptőkét emel a cég és február végén, március elején sor kerül a privatizáció második lépcsőjére. Az átalakulás a vásárlókat is kedvezően érinti: az új diszkontboltban olcsóbb a bútor. A részletekről Szegedi Tamás ügyvezető igazgatóhelyettes tájékoztatta lapunkat. Véknyabb pénztárcák A pár éve szintén Mátészalkán megalakult olasz bútorgyár nem váltotta be a % hozzá fűzött reményeket. Ez a gyár stílusosan szólva hamar elkorhadt. S az olaszok csődje kedvezőtlenül érintette a Szatmár Bútorgyárat is. Elszakadt a bábruha az olaszokkal. Az olasz érdekeltségű cég kis híján hetvenmillió forinttal tartozik a bútorgyárnak, illetve a jogutódnak tekinthető kft.-nek. Ekkora összeget a Szatmár Bútorgyár temészetesen nem tudott nélkülözni, hitelt vett fel, borsos kamattal, ami persze pluszkiadást jelent. A keleti piac összeomlása, a belföldi fizetőképes kereslet csökkenése itt is lecsapódott... Napirendre kellett hát tűzni a privatizációt. Az Állami Vagyonügynökség egyetértésével hozták létre a kft.-t. Már ennek létrehozása előtt vagyonjegyeket bocsátottak ki. A dolgozók vagyonjegyeinek értéke harmincmillió forintra rúgott. A kft. egyébKatonadolog Nyíregyháza (KM — T. K.) — A köszönet ritkán ragadtatja levélírásra manapság az embereket. Sérelmessé, tüskéssé, jó esetben „mindössze” közönyössé süllyedt hétköznapi világunk nem kedvez a hálás szónak. Mi tagadás, szerkesztőségi postánkban is ritkábban látunk ilyen sorokat. Különösen szívet melengető ilyenkor, ünnepek tá ján arról hírt adni, hogy egy városrésznyi nép jó közérzetéhez járultak egyesek. Nem pénzért, nem dicsőségért, pusztán jó szándékból. Papp Gyuláné, Nyíregyháza, Áfonya utca 7. szám alatti lakos azért mondott köszönetéi Havasi Tibor ezredesnek, a helyőrség parancsnokának, mert a Káliói utca északi oldalán, a családi házas lakótelep és a gyakorló pálya közti területen a katonák segítettek rendben tenni az ott élőknek a környéket, csinosítgattak, fákat ültettek. Napirendre térhetnénk a forintmentes segítség ténye felett, mégis érdemes pár pillanatot szentelni a jószándékú cselekvésnek. Bár Havasi ezredes úr tájékoztatása szerint a katonák eddig is mindent megtettek, hogy Nyíregyháza szépüljön, a lakosság és a honvédség kapcsolata egyenrangú partnerek együttműködésére hasonlítson. Most, amikor a honvédség soha nem látott külső és belső változáson megy keresztül, úgy látjuk, oldódnak a korábbi elszigeteltség kaszárnyafalai. Az eddig hangoztatott elv valódi testet ölt. Készül az ülősarok. ként 40 milliós alaptőkével alakult. A „volt” Szatmár Bútorgyár vagyonkezelőként működik. Legalábbis a privatizáció második lépcsőj áig. Raktárra nem... Az elmúlt hetekben fájdalmas lépésre szánták el magukat a gyár vezetői: leépítettek, elbocsátottak hetven embert. Az elbocsátottak többsége az úgynevezett kisegítő és az adminisztratív létszámhoz tartozott. A fizikai dolgozókra, a szakmunkásokra nagy szükség volt és decemberben különösen nagy szükség van. A bútor- vásárlás ugyanis még inkább szezonális jellegűvé vált. Karácsony és szilveszter előtt az átlagosnál többen vásárolnak bútort. A nyári hónapokban viszont alig jut eszébe valakinek, hogy bútort, vásároljon. Mostanában olyan sok a megrendelés, hogy álig győzik teljesíteni, akár fel is vehetnének jó néhány szakmunkást. A decemberi igény- növekedés előre látható volt, ám nyár végén, ősz elején nem lehetett előredolgozni, a bútorok, részben méreteik miatt raktárra nem termelhe- tők. (Más áruk raktárra való termelése is ésszerűtlen és gazdaságtalan.) A leépítések, átszervezések után a kft. 160 dolgozóval alakult. Csakis kárpitos bútorok gyártására rendezkedtek be. 1992-re 250 millió forintos termelési értéket irányoztak elő. Termékük fele várhatóan hazai, a másik fele a német piacra kerül. A németek középtávon is megbízható megrendelőnek számítanak. Egyedi darabok A hazai bútorpiac közismerten telített, a vásárlók zsebéhez képest túlkínálatról beszélhetünk.-Az új kft. ügynöki hálózata azonban a DuA SZERZŐ FELVÉTELE nán innen piacot talál a jó minőségű, korszerű bútoroknak. A kft. feloldott egy régi, merev szokást. Régen csak garnitúrákat lehetett vásárolni, ha tetszett, ha nem a vevő megvett például két fotelt egy dohányzóasztallal. Üjabban egy, vagy három fotel is rendelhető, esetleg dohányzóasztal pélkül is. Mi több: a vevő előre, a gyártás előtt kiválaszthatja a kárpit színét. S ami igen lényeges: a kft. új diszkont boltjában ezreseket takaríthatnak meg a vevők. Egyelőre jól funkcionál a kft. Ám tél végén a céget meghirdetik eladásra, a privatizáció második ütemének jegyében. S ha új lesz a tulajdonos (vagy újak lesznek a tulajdonosok), dönthet így is, úgy is, még profilt is válthat ... A következő hónapokban sok lesz itt a tennivaló. A kft. dolgozói nem ülhetnek nyugodtan az általuk készített kényelmes fotelokban .. . Fagyban is építenek Tiszadobtól Fehérgyarmatig Nyíregyháza (KM) — Megyénk két építőipari vállalata intézkedési tervet készített a téli munkák végzésére. Ha nem lesz rendkívüli hideg, mindkét vállalat a téli hetekben is foglalkoztatja dolgozóit. A Szabolcs megyei Állami építőipari Vállalat ,téliesíté- si tervében az áll, hogy a té liesített munkahelyeken a gazdaságos munkavégzést helyezik előtérbe, a baleset- mentes, energiatakarékos munkára fektetik a hangTórca Á három borbély, j fodrász, vagy figaró egymás mellett dolgozott már, ki tudja mióta a tágas üzletben. Az egyik húsz, a másik harminc, a harmadik negyven valahányéves lehetett, de olyan békés kollega- litásban nyisszantották vállvetve a férfiak felesleges tincseit, fürtjeit, mint ahogy jégkoronghátvédek aprítják az ellenfél támadóinak ábrázatát. Járt a kezük, mint a motolla és a nagy tükörben csak néha vetettek pillantást egymásra vagy vendégeik valamelyikére, amikor új téma merült föl a világ dolgait latolgató társalgásban. Mikor először jártam az üzletben, kora reggel volt, közvetlen nyitás után és egy lélek nem sok, de annyi sem akart hajat vágatni rajtam súlyt, A szociális ellátásra is gondot fordítanak. Minden szakterületre felelősöket jelöltek ki. A SZAÉV a nagykállói kollégiumot a végleges fűtés mellett építi. A nyíregyházi Vay Ádám körúton szintén a végleges fűtés mellett építik a lakásokat. Ti- szadobon az új postahivatal gázkályhák' melegénél épül. Téliesített körülmények közt építik Mátészalkán az pj kórházi szárnyat. Fehérgyarmaton negyvenkét lakás kívül. Így aztán szíves invitálásra, találomra a bal oldali harminconéveshez ültem le. Villámgyors volt, beszédes, de a frizurám olyan tökéletesre sikerült, mintha a fejem, a hajam, meg ő évek óta összeszokott volna. Másodszor a középsőhöz, a legidősebbhez jutottam, aki megnyírt ugyan, de egy hét múlva úgy néztem ki, mintha már hónapokkal azelőtt bevonult volna a borbélyom. Harmadszorra a sok várakozót megelőzve ülhettem a jobb oldali huszonéveshez, aki viszont úgy levágta a haépítését folytatják gázkályhák mellett. A Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat a koncentrált munkahelyeire hőlégfúvókat, gázmelegítőket és fagyásgátlót szállított. A KEMÉV a nyíregyházi kórház területén külső szerkezetépítést és belső munkát egyaránt végez. Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemnek kollégiumot épít a vállalat, s folytatják Debrecenben a bankszékház építését is téliesítés mellett. jamat, mint utoljára tíz éves koromban a Marx bácsi. (Nem azonos az izmus feltalálójával; mesterember volt, aki azokban az időkben is csokornyakkendőt hordott, amikor mostani viselői, lehet gondolni sem mertek volna rá.) Szóval, ott a fodrászüzletben nagy igazságoknak jutottam a nyomára, miközben a bal oldali harmincasra várakozók részvétlen tekintettel bámulták, amint lassan kisfiússá válók a nyisszantások nyomán. H a sietünk, akkor a nagy rohanásban vagy úgy marad minden, mintha mi sem történt volna, vagy f elismerhet etlenre kopaszta- nak bennünket. Arra, hogy pont úgy alakuljanak a dolgaink, amilyennek szeretnénk, bizony várni kell. Érteni egymást Kállai János Á napi gondok, a „lét-" harc" küzdelmei nem mindig engedik meg, hogy az éppen aktuális bélés külpolitika eseményeire komolyabban oda tudjunk figyelni, hogy közéletet éljünk, hogy a szó legjobb értelmében politizáljunk vagy egyszerűen: csak beszélgessünk. Pedig, a vérében van a legtöbb embernek (mozgalmas történelmünk során mindig is politizáló nemzet hírében álltunk) a világ dolgaiba beleszólás, a személyes vélemény kinyilvánításának szándéka, a többet tudók, a tájékozottabbak szavára való odafigyelés igénye. Persze, azért ha alkalom adódik, mégis élünk a felkínált lehetőséggel. Így történt ez Kisszekeresen is a közelmúltban. Hideg, kemény! agyú időben, tükörjég országúton araszoltunk — vendégként — az adventi beszélgetésre, ahová szíves invitálással hívták meg a környék állampolgárait a református egyház és a helyi kisgazdapárt jószándékú szervezői. Kimondottan azzal a céllal, hogy most, az évet zárván megfogalmazhassa minden jelenlevő az őt foglalkoztató kérdéseket, hogy kimondhassa a „cse- hovi fájdalmakat”, ha vannak, és elmondja: mi szüli benne az aggodalmakat, a kételyeket, ha a jövőre gondol. Mert mit tagadjuk: van bánat, van aggodalom, vannak kételyek jócskán, valamennyiünkben. Az egyszerű, kétkezi munkából családját és magát eltartó parasztember — ilyen „nacionáléjú” polgárok töltötték meg a szeke- resi művelődési ház nagytermét — nehezen szól, körülményesebben fogalmaz, nem szeret panaszkodni. Ha mégis rákényszerül, kerüli a cirádákat, őszintén önti ki a szívét, mert őszinte szavakat, igazmondást vár maga is, nem demagógiát, nyakatekert mellébeszélést. Hál’istennek, ezen a télesti összejövetelen ez utóbbiból volt a kevesebb! r E s nem születtek „határozatok", nem fogadtak el az ottlévök nyilatkozatokat, de még csak petíciót sem írtak alá. Meglehet: nem történt más ezen az almával-pogácsával -friss tejjel vendégelő estén, mint hogy néhány ember, ott, a szatmári végeken ösz- szehajolt, és megpróbált tisztességgel és okosan szólni egymáshoz. Kisvárdai pillanatkép. VINCZE PÉTER FELVÉTELE Kommentár A látszat csapdája Seres Ernő H a átsuhan az autó Sza- bolcs-Szatmár-Bereg településein az ablakon át, a szélvédő üveg előtt községeink képe több mint tetszetős, hovatovább ideális. Rengeteg az új ház. Függetlenül attól, hogy melyik irányból közelítjük meg Mátészalkát, a 41-es műúton, avagy Nyírbátorból a 471-es úton, patics- falu, szalmatetős házat már nemigen látunk. Bőviben van viszont sátortetős, cserepes, tágas, kétszintes, sokszobás épület. És még ma is bőviben folyik az építkezés Leveleken, Vaján, Jármiban, Nyírbátorban, Nyír- császáriban, Nyírmeggyesen, sőt szerte a megyében. Mindezt én is tudom és látom, nem lepett hát meg amikor Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter a mátészalkai húsüzem avatásakor azt nyilatkozta a rádióriporternek, hogy ő egyáltalán nem azt látta és tapasztalta, hogy ez a térség elmaradott és kedvezőtlen adottságú. Abban a pillanatban, ahogy ez elhangzott a tulajdonképpen elismerő vélemény, megfogalmazódott a cseppet sem költői kérdés is: Mihez képest nem elmaradott és kedvezőtlen adottságú, sőt gazdag ez a megye. Az épült, vagy épülő házakhoz viszonyítva az országos átlag alapján avagy ahhoz viszonyítva, hogy a 19 megyéről nemrég készült gazdasági mutatók szerint húsz körben tizenhatszor az utolsó helyen állunk. Amiben mi vezetünk és mellhosszal elsők, tehát dobogósak lehetünk, hogy itt. van megyei szinten az ország legalacsonyabb átlag aranykorona értékű termőföldje. Ahol a miniszter útban Mátészalka felé átutazott, ott olyan homokra épültek és épülnek a házak, hogy nullától tíz aranykorona értékű a föld. Dobogós helyünk van, vagy lehet továbbá a népességben, az ingázásban, a munkanélküliségben, de főleg a munkában. E gyszóval látszik sok minden. Nemrég beszéltem egy fiatalemberrel, traktoros és munka- nélküli és a főútról látszik a félig kész háza, 700 ezer forint hitel terheli, ö szántana, hízót tartana, mindent csinálna. Fog is dolgozni, de még nem tudja hogy mit.
