Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-27 / 302. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. december 27., péntek Külpolitikai jegyzet _________ Birodalom született Ésik Sándor mtincs ember a földön, Imi aki egy-két évvel ezelőtt elhitte volna, hogy a Kreml tornyán lobogó sarlós-kalapácsos vörös lobogó egyszerűen lekúszik majd a rúdján, és helyét ugyanolyan magától értetődően foglalja el az orosz nemzeti színű zászló. A BBC késő esti híradójában láttam az eseményt, Gorbacsov hattyúdala után. Ilyen események alkalmával himnusz is el szokott hangzani,. most azonban néma volt a képernyő. Ettől persze a helyszínen lehetett zene, de talán a technika ördöge ... „Szövetségbe forrt, szabad köztársaságok..." — hangzott volna a szovjet himnusz első sora. — Szövetség volt ez? — tehettük volna fel magunkban a kérdést. Ilyesmire szabad akaratából lép egy ország. Legalább négy esetben — a Baltikumra és Moldáviára gondolok — nyilvánvalóan szó sem volt önkéntességről. A többiek esetében is találhatnánk kívánnivalót a szabad akarattal kapcsolatban. „A nagy Oroszország kovácsolta frigy...” A himnusznak ezzel a sorával nem nagyon lehet ba-junk, mert ezt a frigyet valóban kovácsolták, és a kovácsoló személye is „ül.” Nem szabad elkerülnie figyelmünket a „nagy” jelzőnek sem. A deklarált testvériség, az egyenlőség és az internacionalizmus hetven éve alatt is szem előtt kellett tartani a többieknek, hogy mindenki egyenlő, ám akad aki egyenlőbb. Borisz Jelcin, a tévelygő üstökös végre pályára állt a világbirodalmak csillagköziterében. Gorbacsov- val szemben, aki tudatos politikusként volt ismert, ö inkább ösztönösnek nevezhető. Jó néhány lépésben ugyanis hiába keresnénk a logikát, a szerencsének pedig nem tulajdonítható minden sikeres lépése. A legnagyobb formátumú alakítása a hirtelen szétesett frigy bűvészmutatvány számba menő újabb összekovácsolása volt, és ezzel Oroszország megmentése attól, hogy középhatalommá váljon, és egy sorba kerüljön Németországgal, Franciaországgal, Nagy Britanniával. A huszadik századi orosz történelem legfontosabb pillanatai valóban pillanatok voltak, napok alatt végbementek. A ’92-es esztendő Eurázsiában csaknem érintetlenül találja az Orosz Birodalmat. A köztársaságok — tagadva, hogy vazallusok — ismét ott állnak a megszokott nagy testvér mellett, ha nem is teljes számban. — Borisz cár — ahogy máris elkeresztelték egyes nyugati elemzők — erős kézzel fogja a gyeplőt. Még mindig vannak államfőhöz méltatlan allűrjei, de majdcsak beleszokik. A világ pedig találgathat: az újszülött birodalom vajon hogyan illeszkedik majd a régi világrendbe? A terrortámadás után BUDAPEST: David Kraus izraeli nagykövet december 24-én a Honvéd Kórházban meglátogatta a Ferihegyi úton december 23-án történt terrortámadás sérültjeit. MTI — FOTO Elismerjük a Független Államok Közösségét A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata Az elmúlt napokban világ- történelmi események szemtanúi lehettünk. Megszűnt a Szovjetunió és megalakult a Független Államok Közössége. Az 1985 óta zajló eseményekben kiemelkedő történelmi szerepe volt Mihail Gorbacsovnak. Mint azt Antall József december 6-i személyes találkozásukkor is hangsúlyozta, Mihail Gorbacsovnak és az általa folytatott politikának óriási szerepe volt abban, hogy a világ egyhatodán megszűnt a tota- litarista rendszer és Közép- Kelet-Európa országaiban békés rendszerváltozás mehetett végbe. Ezalatt az időszak alatt megszűnt a Varsói Szerződés, a KGST és Magyarországról kivonták a szovjet csapatokat. Mihail Gorbacsov december 6-i nyilatkozatával, melyben elítélte a szovjet csapatok 1956. évi magyarországi beavatkozását, elhárult az utolsó akadály is az országaink közötti zavartalan viszony alakításának útjából. A magyar miniszterelnök moszkvai látogatása során aláírt alapszerződéssel új alapokra helyeztük az országaink közötti kapcsolatokat. A Magyar Köztársaság kormánya nagyra értékeli azt a politikusi bölcsességet és méltóságot, amellyel Gorbacsov elnök a Szovjetunió átalakulását követően önként távozott posztjáról és utat engedett a további szükséges demokratikus változásoknak. A Magyar Köztársaság elismeri az alma-atai tanácskozás eredményéként létrejött Független Államok Közösségét és érdekeinek megfelelően kész a szuverén államokkal a legrövidebb időn belül a diplomáciai kapcsolatokat felvenni. Az alma- atai találkozó dokumentumait a magyar kormányfő december 23-án Ivan Aboi- mov nagykövettől átvette. Oroszországgal és Ukrajnával Antall József moszkvai és kijevi látogatása idején az alsók között létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat. A Belorusz Köztársasággal és Moldovával megkezdtük a diplomáciai kapcsolatok mielőbbi felvételét szolgáló tárgyalásokat. A három függetlenné vált balti állammal már az augusztusi pucs- csot követő napokban (szeptember 1-én) helyreállítottuk a diplomáciai kapcsolatokat. Mint ahogy azt december 6-i Antall—Jelcin találkozón is hangsúlyoztuk, támogatjuk az Oroszországi Föderációnak azt a törekvését, hogy az ENSZ-ben és annak Biztonsági Tanácsában átvegye a Szovjetunió helyét. Üdvözöljük az utódállamok vezetőinek céltudatos és felelős politikáját, amellyel megteremtették a Szovjetunió békés, demokratikus átalakulásának elengedhetetlen feltételeit. Ebben a folyamatban meghatározó szerepet játszott az augusztusi puccs elhárításában személyes bátorságot és kiemelkedő államférfiúi magatartást tanúsító Borisz Jelcin orosz elnök. Bízunk benne;, hogy Borisz Jelcin és a Független Államok Közösségébe tömörülő áliamofc vezetői képesek lesznek elhárítani az előttük tornyosuló nehézségeket és tovább haladni a demokratikus fejlődés és a piacgazdaság útján. Budapest, 1991. december 26. Jelcinnél az atomgomb flz orosz parlament döntései Világosságot a népétet II. János Pál pápa urbi et orbi üzenete Moszkva (MTI) — Az oroszországi parlament szerdán ratifikálta az Oroszországi Föderáció, Ukrajna. Belorusszia és Kazahsztán által Alma-Atában az atomfegyverekkel kapcsolatos egyeztetett lépésekről kötött egyezményt. Borisz Jelcin elnök az ülésen bejelentette: az atomrakéták „indítógombját” azonnal átveszi, amint Mihail Gorbacsov bejelenti lemondását. Közölte továbbá: rendeletet adott ki a Karabahba és Grúziába vezényelt belbiztonsági csapatok kivonásáról. Az akció máris megkezdődött, eddig mintegy 1300 fő hagyta el a térséget. A nukleári-s fegyverekről szóló dokumentum szerint Oroszország, akárcsak a többi szerződő fél, elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. Hadászati atomrakétákat csak akkor indíthat, ha előzőleg ezt egyeztette a másik három állammal. E gyors konzultáció céljára speciális telefonvonalat építettek ki a négy fél között. Jelcin elmondta, hogy megkezdték a köztársasági védelmi minisztérium szervezését. A szövetségi elnök mellett működő katonai tanácsadók átkerülnek hozzá. Képviselők kérdésére válaszolva jelezte: a december 30-án Minszkben sorra kerülő újabb államfői tanácskozáson mindenképpen megoldást kell találni a vitatott katonapolitikai kérdésekre. Az ezzel kapcsolatos nézet- eltérésekre utalva pedig azt mondta: Alma-Atában nem védelmi szövetséget kötöttünk, hanem politikait és gazdaságit”. Az ülésen úgy döntöttek, hogy elhagyják az ország nevéből a szocialista és a szovjet jelzőt, ezentúl hivatalosan az Oroszországi Föderáció (Oroszország) megjelölést használják. II. János Pál pápa hagyományos karácsonyi „urbi et orbi” üzenetében a jugoszláviai polgárháború befejezéséért, valamint a népek közötti harmónia megteremtésére intézett felhívást a Szent Péter téren összesereglett nyolcvanezernyi zarándokhoz, valamint a világ négy kontinensének ötven országában a televíziók előtt szavait figyelő mintegy egymil- liárd nézőhöz. — Elég a gyűlöletből és az elnyomásból — hangzott a Szentatya beszéde a napsütötte, de szeles téren. — Legyen vége a jugoszláviai háborúnak, legyen vége a háborúnak a szeretett Horvátország földjén és szomszédságában, ahol szenvedélyek és erőszak dacolnak az értelemmel, a józan ésszel — mondotta a pápa. Beszéde után a katolikus egyház feje 54 nyelven, köztük magyarul üdvözölte a karácsonyt ünneplőket. A pápa szólt az új világrendhez igazodó európai kontinensen jelentkező gondok sokaságáról, utalva volt kommunista országokból érkező emberekkel, menekültekkel szemben megmutatkozó intoleranciára. .V,' — Európában, miut&h leomlottak a megosztottság, a félreértések falai, növekszik az egymás jobb megismerésére irányuló akarás, a kölcsönös megértésre és együttműködésre. Különböző nemzetek az együttélés új formáit keresik, saját történelmükkel való megbékélésre és kultúrájuk harmonizálására törekednek — fejtette ki a pápa. — A harmadik ezredév küszöbén a világ minden népének és fajának világosságra van szüksége — mondotta. Az Ausztria által adományozott 30 méter magas karácsonyfával díszített téren összegyűltekhez szólva, a Szentatya hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy a gazdasági érdekek az embert puszta profitforrássá.'alacso- nyítsák le. „Elvi okokból mondtam le” Gorbacsov búcsúja a Kremltől Csaknem hét évvel hatalomra kerülése után Mihail Gorbacsov szerda este a központi televízióban bejelentette: lemond elnöki posztjáról. Döntését a Független Államok Közösségének megalakulása után kialakult helyzettel magyarázta. Hozzátette azonban: elvi okokból cselekszik. Az új államalakulat vezetőinek alma-atai találkozóján véglegesítették: nincs szükség a szövetségi elnöki tisztre, lévén nem létezik a Szovjetunió, mint geopolitikai és nemzetközi jogi tényező. Gorbacsov 1985 márciusában lett az akkor még egyeduralkodó SZKP főtitkára, majd 1990 márciusától látta el a Szovjetunió elnöki tisztét. Tízperces, indulatoktól szinte teljesen mentes beszédét azzal kezdte: „A Független Államok Közösségének megalakulásával előállt helyzet miatt beszüntetem tevékenységemet a Szovjetunió elnöki posztján. E döntésemet elvi megfontolásból hozom”. A továbbiakban hangoztatta: mindvégig a népek függetlenségéért, önállóságáért lépett fel, de sohasem tagadta: a szövetségi állam, vagyis az unió mellett teszi le a voksát. Szerinte az események mégsem ebbe az irányba haladtak, és elkezdődött az ország felbomlása. Most is annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az új államalakulattal kapcsolatban külön ki kellett volna kérni a nép véleményét. Ezzel együtt azt ígérte: mindent megtesz, hogy az Alma-Atában elfogadott egyezmények meghozzák a valódi egyetértést a társadalomban, és megkönnyítsék a válságból kivezető utat és a reformokat. Végigtekintve a hatalom csúcsán eltöltött csaknem hét évét, hangsúlyozta: már főtitkárrá választásakor tisztában volt azzal, hogy nagy bajban van az ország, a társadalom fuldoklott a parancsuralmi rendszerben. A részleges reformkísérletek kudarcba fulladtak, az ország elvesztette a távlatot, nyilvánvaló lett: gyökeres változások kellenek. — Meggyőződésem, hogy történelmileg helyes az 1985- ben elindított demokratikus reformfolyamat — mondta, majd azt hangoztatta, hogy az értékén kell mérni mindazt, ami azóta történt. A társadalom szabaddá vált, politikailag és lelkileg is felszabadult, kitört az iga alól — vélekedett. Az eredményeket méltatva sorolta: megszüntették az egyeduralmi rendszert; áttörést hajtottak végre a demokratikus átalakulás felé, vagyis valósággá vált a szabad választás, a sajtó és a vallásszabadság, a népképviseleti szervek, a többpártrendszer és az emberi jogokat mindenek fölöttinek ismerték el; megkezdték a többszektorú gazdaság kiépítését, törvénybe foglalták a vállalkozási szabadságot, erőre kapott a privatizáció. Eközben nagy figyelmet szentelnek az emberek szociális védelmére is, különös tekintettel az öregekre és a gyerekekre. Nemzetközi téren hatalmas tett, hogy befejeződött a hidegháború, megállították a fegyverkezési versenyt, az ország értelmetlen militari - zálódását. Hangsúlyozta: az átmeneti időszakban mindent megtett az atomfegyverek fölötti ellenőrzés biztonsága érdekében. — Nyitottá váltunk, lemondtunk a mások ügyeibe való beavatkozásról, haderőnk külföldi bevetéséről, cserébe bizalmat, együttérzést és tiszteletet kaptunk — mondta. A régi rendszer ellenállása illetve saját beidegződéseink, az alacsony politikai kultúra és a változásoktól való félelem miatt időveszteséget szenvedtünk. A régi rendszer összeomlott, még mielőtt az új elkezdett volna működni — ismerte el. Az augusztusi puccs a végletekig kiélezte a helyzetet, amelynek legpusztítóbb eleme az volt, hogy szétesett az állam — hangoztatta, majd sajnálatát és nyugtalanságát fejezte ki amiatt hogy honfitársai elvesztették egy nagy ország állampolgárságát. Ennek következményei nagyon súlyosak lehetnek — figyelmeztetett. Végezetül köszönetét mondott mindenkinek, aki a megújulás politikájának megvalósítása során segítségére volt, beleértve a külföldi államférfiakat és politikusokat is. Ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: „Meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb közös erőfeszítéseink meghozzák gyümölcsüket, népeink * virágzó, demokratikus társadalomban élnek majd. Mindannyiuknak a legjobbakat kívánom!’
