Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-21 / 299. szám

1991. december 21., szombat HATTER Kelet-Magyarország 3 Áldozzon, aki eladni akar... Egy amerikai a megyeszékhelyen Nyíregyháza (KM —GB) Egy fiatal amerikai üzletember járt a közeli napokban Nyíregyházán. Cége, a New York állambeli Syracusában székelő Empire Trading Company Ltd., mint közép-európai kereskedelmi osztályának ügyve­zető igazgatóját küldte egy hétre Magyarországra Sandy Kasturát, hogy üzleti kapcsolatokat építsen itteni partne­rekkel. Örömmel kereste föl Nyíregyházát, hisz 1966-ban itt született, s ’85-ben innen indult Kastura Sándor sze­rencsét próbálni. A vasúti műszerészből az Egyesült Államokban, majd a heidelbergi egyetemen ma­gát évek alatt külkereskedő­marketing szakemberré ké­pező fiatalemberrel arról beszélgettünk, milyen lehető­ségek kínálatával érkezett, s milyen benyomásokkal távo­zik szülővárosából. — Cégem, az Empire Tra­ding Company Ltd., az USA egyik vezető kereskedelmi vállalata. Képviselete van Tajvanban, Kínában és a Szovjetunióban. Főként a karibi-térségben, Közel- és Távol-Keleten folytat üzleti tevékenységet. Saját textil- feldolgozó egysége van Kí­nában, Jamaikában. Ter­méklistáján gyakorlatilag minden megtalálható az ál­talános fogyasztási cikkék­től, a textilipari termékeken, a gépeken, öntvényeken, csapágyakon, acél-, gumi- és faárukon át, a műtrágyák, vegyszereken keresztül a mikroelektronikai beren­dezésekig. Mivel az egész vi­lágot behálózó cégről van szó, gyakori az úgynevezett harmadik országbeli keres­kedelmi tevékenységünk, például ázsiai árut szállí­tunk kanadai, netán ma­gyar igény kielégítésére, vagy fordítva. O Tulapdonképpen mi volt a mostani jövetelének célja? — Azzal küldtek Magyar- országra, hogy kapcsolatokat alakítsak ki. Elsősorban per­sze üzleti céllal, de például a polgármesterrel testvérvá­rosi kapcsolat felvételének lehetőségéről is tárgyaltam Syracusa és Nyíregyháza között. Szándékom, hogy föl­karoljak magyar, s ha lehet szabolcsi termékeket, amit értékesíteni lehet valahol a világban. Mivel a cégemnek, az ETC-nek igen jó infor­mációs hálózata van, hisz globális méretekben keres­kedik, nagy esélye van a legkülönbözőbb termékek­nek felvevőpiacot találni. O Eddigi üzleti tárgyalá­sai milyen konkrét eredmé­nyekkel kecsegtetnek? — Ügy néz ki, hogy kínai kerékpárokra, azután ame­rikai sörre van igény. Ke­reskedőkkel tárgyaltam a dobozos „Matts” sör behoza­taláról, amelyhez hasonlóan kedvező áron tudnánk gép­ipari termékeket, korszerű légkondicionáló berendezé­seket szállítani. Felhasználói köröket keresek az egyedül­állóan környezetbarát — nyolcvanfokos vízben felol­dódó — textíliánk számára. O Sikerült-e találni „fel­karolható” termékeket Sza­bolcsban? — Néhányat igen, de meg­győződésem, hogy több is le­hetne, ha például megfelelő A SZERZŐ FELVÉTELE színvonalú városi vagy me­gyei termékkatalógus állna rendelkezésre, rövid angol nyelvű ismertetővel. Aki el­adni szeretne, annak ezt a gesztust meg kell tennie. Az ide néhány napra elugró üz­letembernek — és most nem magamról beszélek elsősor­ban — ugyanis nincs ideje arra, hogy végigjárja az üze­meket és személyesen is­merkedjen meg a termékek­kel. Erre összefogva, áldozni kellene a különböző helyi cégeknek. Jó példaként em­líthetem a nyíregyházi Tra­de Coop-pal folytatott tár­gyalásomat, ahol be tudták mutatni a teljes áruskálát. Ezek közül már sikerült is választani egy-kettőt, ami­nek a gyártásában, világpia­ci értékesítésében együtt fo­gunk tudni működni. O ön egy működd piac- gazdaságból jött, friss tudás­sal, ismeretekkel felvérte­zett külkereskedő. Melyek azok az itt tapasztalt prob­lémák, amelyek a legmeg- hökkentőbbek voltak, s le­hetnek egy külföldi üzletem­ber számára? — Az egyik, hogy a ban­kok igen magas kamatra adnak hitelt. A másik: túl­ságosan nagy haszonnal, nyereségkulccsal dolgoznak a kereskedők és a különféle cégek. A magyarok gyorsan akarnak meggazdagodni. Az USA-ban a hitelkamat 8,5— 9% között mozog, a nyere­ségkulcs 10—15%. Ezzel le­het versenyképes árakkal megjelenni a piacon. A ver­senyképességet itt Szabolcs­ban egyébként is rontja a dunántúlinál is magasabb szállítási költség. Ez, egy bi­zonyos mértéken felül egy­szerűen megöli az üzletet. Csak annyit mondok, hogy Hamburgból Tajvanig 1300 dollár egy konténer áru szállítási költsége, míg ugyanez Nyíregyházától Hamburgig ezer dollárral többe kerül. Azért, hogy ne essen ki a magas költségek miatt eleve a nyugati keres­kedelem lehetőségéből ez az országrész, megfontolásra érdemesnek tartanám, vala­milyen formában helyi pén­zekből dotálni a szállítást. Akár úgy is, hogy egy szál­lítmányozó céget alakítaná­nak itt, amelyben az önkor­mányzatok is részvényesek lennének és amelyik olcsób­ban tudna fuvarozni, mint a monopol helyzetű . cégek. Nem bántó szándékkal mon­dom, de nagyon hiányoznak még a használható telefon- vonalak és a világnyelveken tárgyalóképes szakemberek. A képen lát­ható vasszer­kezet egy két­száz méter ma­gas németor­szági torony- ház csúcsára készült, mint reklámhor­dozó. A nyír­egyházi ICE Voest-Alpine üzemében gyár­tott félkör ala­kú építményt a jövő héten szerelik he­lyére a cég szakemberei Frankfurt am Mainban. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Tárca 4 zt írják a lapok, hogy mizéria van. Megnézem a lexikonban, hogy mi az a mizéria, de hiába aj át kútfőmre hagyatkozva megálla- ítom, hogy a mizéria rosszat jelentő •Iző, amelynek alapján tudomásomra ózzák, hogy veszélybe került a ked- inc reggelim, a tojásrántotta, a tü- örtojás, a sültszalonna tojással. Ez gikus. Annál is inkább, mert azt ják a lapok, hogy nem egyszerűen izéria van, hanem egyenesen tojás- izéria. Miután kéznél van a szom- édom, Stohanek úr — nyugodtan ólíthatom úrnak, hiszen hétpecsétes ása van arról, hogy soha nem volt írttag — megkérdezem, mi a véle- énye a mizériáról? — Semmi. A Mizéria nevű hölgyet im ismerem. Még ha Hortenziáról irdezné. Hortenzia, az igen! Szőke és ik szemű, de veszélyes. Karatézik. ehogy ajánlatokkal éljen, mert ak- >r megnézheti a tojásait. — Tükörben? — Ha tükörtojást akar látni? Elég a marháskodásból. Elmagyará- m a Stohanek úrnak — igazi úr, ar- [ is van igazolása, hogy kuláklistá- tették —, hogy a mizéria az nem y női név, hanem egy állapotjelző, <jan jelző, ami a tojásokkal van kap- olatban. — Nagy ég! — Esik kétségbe a szomszéd — baj van a tojásaival? Mi­zériái lett.. Es mondja gyógyítható? — Most mit hülyéskedik?! A mizéria az nem egy betegség, hanem állapot. A tyúktojással hozták összefüggésbe. Azt írják a lapok, hogy mizéria van a tyúktojással. Seres Ernfi Mizéria — Ne mondja! Ezek szerint a mizé­ria olyan, mint a szalmonella. Mérge­ző, halált okozó. Jó, hogy tudom, nem eszek többé tojást. Mizéria? Megmon­dom őszintén most hallok először erről a betegségről. Voltak már aggályaim Stohanek úr szellemi képességeivel. — nyugodtan titulálhatom úrként, hiszen pecsétes írása van arról, hogy Recsken is járt, állt — szóval ezek után semmi két­ség Stohanek úrnak nem bokaficama, szellemi ficama van. De megértő és türelmes vagyok. Készséggel elmagya­rázom: — A tojásmizéria az nem szalmonel­la, hanem hiány. Kevés a tojás, nem tojnak a tyúkok, ezért felverték a to­jás árát. Már 9 forint a tyúktojás. A mizéria hiány és áremelés. — Hiány vagy áremelés? — A kettő összefügg. Ha valamiből kevés van, akkor vagy árat emelnek, vagy import áruval feltöltik a készle­teket és letörik az árakat. — Értem. Csak azt nem értem, ne­künk mi a jobb? — Ha egyelőre nem veszünk és nem eszünk tojást. — Ilyet ne mondjon. Én tojást aka­rok, sőt tojásokat. Apropó, említette, hogy a tojások árát felemelték. Nincs ez összefüggésben az inflációval? m megmagyarázom. Inflációról itt szó fWJH sem lehet. A lapok mizériáról írnak és nem inflációról. Es miután van elég időnk, most arról vitatkozunk, hogy vajon mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, az infláció vagy a mizéria. A vita még tart és elfajult. A Stohaneket csak azért nem hülyé- zem le mert még képes feljelenteni, hogy múltam van. Idestova hatvan éve élek. A földobott kövek országa Kállai János mjmég magasról nézvést / tWM Megvolna az or­szág — — mondhat­nánk a hazát Párizs maga­sából tsokszor szemlélt Ady Endrével, a messze tornyok ámulójával, a földobott kő földjének örökös visszahul- lójával. Mit láthatna most, így tél elején, születésnap­ja táján, ha közénk jöhet­ne? Mit fedezhetne föl os- torral-vert Hortobágy-lé- tünk változásaiból? Mire mondhatná a továbbra is futni készülő „földnek né­pé”-t nézve: Igen, Ba­kony—Párizsomból haza­tántorogva erről álmod­tam, ezt és így akartam én! Valljuk meg: még nem ele­get az általa vágyottból, még mindig sokat a „giz- gazok" földhöz húzó erejé­ből. Történelmi arculcsa- pásaink, világpolitikai megaláztatásaink, belső gyengeségeink, lelki és cse­lekvési /tehetetlenségünk erőterében túl sokáig él­tünk, rövid idő volt még, hogy kórságainkat kihever­jük. Pedig most nem az Ugar­csönd vesz körül bennün­ket. Kavarog-zuhog körü­löttünk a történelem, az egykor volt „szolga-népek Bábele” megbolydult. A „kalitkás seregély-fiókok", szabadulván rácsaiktól, szárnycsapásaik tétovasá- gával egymást is zavarják röptűk felfelé ívelésében. „Jaj, feltámadtam!” — szólhatna, mert látná népét menetelni valami végtelen úton, a beérhetetlenség le­küzdésének vágyától hajt­va. Amint keressük a ka- p aszkodási pontokat, a talpmegvető szilárdságokat a politikában, a gazdaság­ban, a kultúrában, min­denhol. r udom és hiszem: most sem mondana mást, mint, amikor önma­gát „muszáj-Herkules"- sorsra ítélte. A mindig el- vágyás, de soha kiszakadni nem tudás kettősségében őrlődvén is: csak a meg­kezdett úton — visszafor­dulás nélküli — végigme- nés egyetlen lehetősége maradt számunkra! „Száz­szor is, végül is!” II „Mécses" jubileuma Dr. lásval László Írja Nyíregyházáról Tizenöt évvel ezelőtt nyolc alapító taggal jött létre Nyíregyházán a „Mécses” Nyugdíjas Peda­gógus Klub (ma már 136 taggal rendelkezik), azzal a céllal, hogy az idős, gyak­ran magányos óvónőket, tanítókat, tanárokat köze­lebb hozzák egymáshoz, s életüket színesebbé tegyék A klubot a Pedagógus Szak- szervezet és a Váci Mihály Művelődési Ház támogatja. Rendszeresen támogatják klubunkat a helybeli isko­lák is. Évente 2—3 iskolá­tól kapunk egy-egy in­gyenbuszt kirándulásra, s így hazánk, s a környező Kommentár országok számos neveztes helyére tudunk eljutni. A Pedagógus Szakszervezet egyhetes kedvezményes üdülést biztosít hajdúszo- boszlói üdülőjében. A klub­életet színesítik az iskolák ünnepi meghívásai is. Mun­katervünk egyaránt lehe­tőséget teremt a szórako­zásra, meg az igényes is­meretszerzésre. Szívesen megfordulnak klubunkban aktív kollégáink, hogy ku­tatási eredményeiket, va­lamint utazási élményei­ket megosszák velünk. Ezen a télen karácsonyfa­ünnepélyünkön emléke­zünk, felmérjük a múltat, s tervezzük a jövőt. Pénzeszsák alatt Máthé Csaba J ó fogásnak bizonyult az, hogy az Európai Közösség éppen az angol Lancashire Enter­prises plc. tanácsadó céget választotta ki megyénk szá­mára. A PRIMOM megyei Vállalkozásélénkítő Alapít­vánnyal közösen elkészített üzleti terv az ország hat ré­giója közül a legjobbnak bizonyult a brüsszeli érté­kelésnél. A megpályázott milliók pedig folyamatosan érkeznek és ezekkel a pén­zekkel meg lehet kezdeni a vállalkozásélénkítést. Nyár elején az alapítvány munkatársai úgy érezték, a tanácsadó cég megtette a munkáját, sikeresen dolgo­zott, jelentős támogatást nyújtott a megyének és ez­zel be is fejezte ténykedé­sét ebben a régióban. Az a havonkénti néhány telefon inkább udvarias érdeklő­dést jelentett, nem az üzleti kapcsolat további folytatá­sát. Három hete viszont Lan­cashire megyéből itt jártak a tanácsadó cég szakembe­rei, Budapesten érdeklőd­tek a régió által elnyert pá­lyázat sorsáról, az itteni munkáról és úgy látszik mindez megnyerte a tetszé­süket, mert bővítették a kapcsolatfelvételt. Nemcsak a PRIMOM és az Enter­prises között létesülne újabb üzleti kapocs, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg és Lancashire megye között. A lehetőséget az itteniek is megadták, hiszen Európa egyik legjobb tanácsadó cé­géről van szó, amely az öreg kontinensen 250 ér­dekeltséggel rendelkezik, Brüsszelben, az EK székhe­lyén nyitott irodát és nem utolsósorban szinte minde­gyik tenderkiírást ez a cég nyeri. Jelenleg Albániában készítenek az ottaniakkal közösen vállalkozásélénkítő programot. £ gy profi vállalkozáso­kat szervezői, tanács­adó céggel érdeme­sebb a forrásokat kutatni és együtt állni a pénzeszsák alá. Forrás ugyanis van, csak az ahhoz vezető utat nehéz megtalálni. így talán könnyebb lesz. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom