Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-20 / 298. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. december 20., péntek Atomaggedalmak Baker megbeszélései a Szovjetunióban Brüsszel (MTI) — Baker amerikai külügyminiszter — tájékozott források sze­rint — megnyugtatónak mi­nősítette kollégáinak nyúj­tott csütörtöki tájékoztató­jában a volt szovjet köz­társaságokban folytatott megbeszéléseinek mérlegét. Kiemelte: a köztársasá­gok egyetértenek abban, hogy a nukleáris erőket egyetlen központi parancs­nokság ellenőrzése alatt kell tartani — amint azt a NATO sürgette. Az ameri­kai külügyminiszter újra megerősítette, hogy Wa­shington január elején nem­zetközi értekezletet szervez a Szovjetuniónak nyújtan­dó nyugati támogatás össze­hangolására és megszerve­zésére. Az MTI-t tájékoztató for­rások szerint Franciaország továbbra is ellenzi az ér­tekezlet gondolatát — Mit­terrand már kifejtette Bush elnöknek, hogy Európa sok­kal nagyobb támogatást nyújtott eddig is —, illet­ve azt, hogy NATO-struk- túrákat használjanak fel a segítség eljuttatására vagy a szovjet atomfegyverzet szétszerelésének meggyorsí­tására (amit Ukrajna kért). A szovjet köztársaságok elismerésével kapcsolatban Genscher bonni külügymi­niszter javasolta, hogy az Európai Közösség által az új országok elismerésére ki­dolgozott kritériumokat biztosítsa támogatásáról a NATO is, de ezzel kapcso­latban nem volt teljes egyetértés. A közösségnek 11 országa NATO-tag, és Genscher partnerei na­gyobb rugalmasságot tar­tottak szükségesnek a ma­guk számára — például Tö­rökországnak speciális megoldásai lehetnek új muzulmán szomszédaival. Bizonytalan tulajdoni viszonyok Fél év múlva megkezdődhet a patikák privatizáciéia Budapest (ISB — KS) Ezerháromszáz gyógyszertár több mint háromezer patikusa várja hónapok óta türel­metlenül azt az időpontot, amikor megkezdődhet az álla­mi vagy önkormányzati tulajdonban lévő gyógyszertárak privatizációja. A késlekedés oka az, hogy egyelőre tisztá­zatlan, kit is illet meg a gyógyszertári központok, vala­mint a patikák tulajdonjoga. Az államot vagy az önkor­mányzatokat? A privatizációról Hamvas Józsefet, a nép­jóléti tárca főosztályvezetőjét kérdeztük. Marad az ötven dollár jövőre Kormányszévivdi tájékoztató Budapest (MTI) — Január elsejétől új típusú útlevelet bocsát ki a Belügyminiszté­rium. Az okmányra már az új címert nyomják, lapjain pedig az Alkotmány előírá­sainak megfelelő — géppel is leolvasható — adatokat rögzítik, az ENSZ hat hiva­talos nyelvén. Lényeges vál­tozás, hogy útleveleket — a kishatárforgalmi engedélyek kivételével — ezentúl nem a rendőrségek, hanem a civil hatóságok adják ki — jelen­tette be Juhász Judit szóvi­vő a kabinet csütörtöki ülé­sén hozott döntéseket ismer­tetve, a kormányülés szüne­tében tartott tájékoztatón. A jelenlegi útleveleket fo­lyamatosan cserélik ki az újakra, s az iratokért tovább­ra is ezer forintot kell fizetni A most használatban lévő út­levelek lejártukig érvénye­sek. Azok, akik 1988 január 1. után kapták meg útleve­lüket, igen egyszerűen hozzá­juthatnak az új okmányhoz: ha postán elküldik a régi iratot a Belügyminisztérium­ba, ugyancsak postázva átve­hetik az újat. Akiknek pedig régebbi keltezésű az útleve­le, a lakóhely szerinti önkor­mányzat jegyzőjénél kérhetik a cserét. A kabinet az egyéni és a szervezett turizmus könnyí­tése érdekében úgy döntött, hogy ezentúl forintért is meg lehessen vásárolni bizonyos, eddig devizában fizetett uta­kat. Látszólag technikai jel­legű — ám valójában lénye­ges könnyebbséget jelent majd a magyar turistáknak — a kormány másik, e té­mában hozott rendelkezése, mely szerint az utazásszer­vezők a kiutaztatásra fordít­ható devizát a jövőben nem csupán az általuk szervezett beutaztatások arányában használhatják fel. A szerve­zett idegenforgalom deviza- szabályozása tehát keretkö­töttség nélkülivé válik. Nem változik viszont, az a kitétel, hogy a szervezett utaknál költőpénz legfeljebb 14 nap­ra adható, miként megma­rad az 50 dolláros devizakz- ret is. A kormány — miként László Balázs szóvivő beje­lentette — határozatot hozott a Szovjetunió tagköztársasá­gaival történő kapcsolatfelvé­telről. Ennek alapján az Orosz Köztársaság, Ukrajna és a három balti köztársaság után a függetlenségüket ki­nyilvánító további volt szov­jet tagköztársaságokkal is — a körülmények és az időpont megfelelő mérlegelése után — diplomáciai kapcsolatra lépünk. A köztársaságok el­ismerésének különösebb' fel­tételeit a kormány nem fo­galmazta meg, ám azt fon­tosnak tartja és figyelemmel kíséri, hogy az egykori Szov­jetunió által vállalt kötele­zettségekből teljesítik-e a rá­juk eső részt. Nullszaldós lesz a MÁV Budapest (MTI) — Az idén sem számíthat nyereségre a Magyar Állam Vasutak, éves mérlege legfeljebb csak null­szaldós lehet — jelentette ki Csárádi János, a MÁV vezér- igazgatója a vállalat szokásos év végi sajtótájékoztatóján. Mint elmondta: az ez évre tervezett 80 millió tonna he­lyett mindössze 65,7 millió tonna árut sikerült fuvaroz­niuk, aminek főbb okai a szovjet szállítások jelentős visszaesésében, az Öböl-ha- ború és a jugoszláv belviszálv következményeiben keresen­dők. A MÁV mérlegét tovább rontja, hogy belföldi cégek 10,3 milliárd, külföldiek pe­dig 4,5 milliárd forinttal tar­toznak a magyar vasutaknak. Emiatt jelenleg már több, mint 600 fuvaroztató számára csak kézpénzfizetés ellenében vállalják a szállítást. A tét meglehetősen nagy, hiszen több tíz, egyes becs­lések szerint 30 milliárdos vagyonról van szó. Ráadásul a gyógyszertárak privatizá­ciója esetében a szakmai szempontok nagyobb súllyal esnek latba, mint például a pénz. A patikák magánkézbe adásiról szóló első anyagot tavaly ősszel dolgozták ki, majd idén áprilisban a Nem­zeti Megújhodás Program keretében meghatározták azokat az elveket, amelyek a magyar egészségügy átalakí­tására vonatkoznak. E két dokumentum ide vonatkozó lényege az, hogy a mai gyógyszer-elosztási rendszer helyett kialakítják a gyógy­szerellátási rendszert. A gyártótól a gyógyszertárig terjedő intézményrendszer felállításának több pontja van, s ezek közül csak az egyik a patikák magántulaj­donba kerülése. Hiszen ha nincs gyógyszer, akkor mind­egy, hogy a patikák kinek a birtokában vannak. Éppen ezért a minisztéri­umban a következő alapelve­ket határozták meg: egyfe­lől a tulajdonosváltozásnak lényeges javulást kell hoznia az ellátásban, másfelől a privatizáció folyamán nem szenvedhet csorbát az egész­ségügyi ellátás. A privatizá­RÓMA: Államfőnek kijáró tiszteletadással fogadták de­cember 19-én Borisz Jelcin orosz elnököt, aki első kül­földi látogatásra érkezett Rómába, azt követően, hogy kinyilvánították Oroszország függetlenségét. MTI — FOTO Szigorodé feltételek Csökken a munkantlküli-láradík folyósítási Időtartama Budapest (ISB — S. Z. ) — A munkanélküliek jára­dékrendszerének finanszí­rozási költségei jövőre mint­egy 65 milliárd forintot tesz­nek majd ki, míg a kifizeté­sek fedezetéül szolgáló Mun­kanélküliek Szolidaritási Alapja 54—55 milliárd forint bevételre számíthat. De csak abban az esetben, ha a foglalkoztatás elősegí­téséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt az előterjesztésnek megfelelően módosítja a Parlament. Ez azt jelenti, hogy a szolidari­tási alapba» befizetett munkaadói és munka- vállalói hozzájárulás mér­tékét a dolgozó bruttó kere­setének 2 százalékáról — melyből eddig 0,5 százalékot fizetett a munkavállaló a nettó keresetéből, s 1,5 szá­zalékot a munkaadója — fel­emelik 6 százalékra, melyből 5 százalékot fizet a munka­adó. A munkanélküliek növek­vő száma, s a segélyekkel való visszaélések visszaszo­rításának kényszere, arra ösztönözte a kormányzatot, hogy szigorítson a segélyjo­gosultság törvényi feltétele­in, illetve csökkentse a jogo­sultsági idő hosszúságát. Ha a Parlament elfogadja, a kétlépcsős támogatási rend­szer második szakaszában a felére csökken az az időtar­tam, amíg a munkanélküli a járadék — a járadékalap 50 százaléka — felvételére jo­gosult. Csökken a munka­nélküli-járadék összegének felső határa is, a mindenko­ri minimálbér háromszoro­sáról annak kétszeresére. A módosítási javaslat sze­rint a munkanélküli-jára­dék folyósítását az eddigie­ken kívül abban az esetben is meg kell szüntetni, ha a munkanélküli a számára fel­ajánlott közhasznú munka elvégzését nem vállalja. Ha a munkanélküli utolsó munka- viszonyának megszűntekor végkielégítést kapott a mun­káltatójától, járadék csak annyi hónap elteltével fo­lyósítható' számára, ahány havi átlagkeresetének meg­felelő végkielégítésre a mun­kajogi szabályok szerint jo­gosult. A.kormány által javasolt módosításokon kívül számta­lan honatya is élt a lehető­séggel, és önálló módosító indítványt nyújtott be. Van, aki az eredeti két évről egy évre kíváhná csökkenteni a járadékfolyósítás időtarta­mát (a kormány-előterjesz­tés másfél évre), ezen túl pedig többen indítványozzák, hogy a járadékrendszerből kiesett, de járadékra még mindig jogosult munkanél­küli kapjon szociális se­gélyt, amelynek forrása a költségvetés. Egy másik ja­vaslat szerint a települési önkormányzat a munkanél­külit meghatározott időre, szakmai végzettségének megfelelően közhasznú mun­kára kötelezhetné, s közben gondoskodna az élelmezésé­ről. Mindössze ez utóbbi javas­lat váltott ki hevesebb vitát a Parlamentben a törvény- módosítás részletes vitájá­ban. Ellenzéki képviselők azt kifogásolták, hogy ez nemzetközi előírásokba ütkö­zik, mivel szerintük kény­szermunkának számít. ció nem lesz kényszer, tehát szabadon választható, s a magántulajdonba kerülés után kötelezően gyógyszer- tárként kell működtetni a patikákat, így, szemben az előprivatizációs törvénnyel, nem elsősorban az számít, hogy jó pénzért eladják a tu­lajdonjogot, hanem az, hogy aki megveszi a gyógyszertá­rat, az szakmailag felkészült legyen az ellátandó feladat­ra. Mindezzel védik azokat a kerületeket és települése­ket, ahol pénzügyi szem­pontból nem a legkifizető­dőbb gyógyszertárat működ­tetni. Eddig még egyetlen patikát sem adtak magánkézbe, s talán ez az oka, hogy az utóbbi időben egyre több, eddig összesen 100 új magán­gyógyszertár létesült ha­zánkban. A késlekedésért a patikusok a minisztériumot, s azon belül a 8-as főosztályt teszik felelőssé. Hamvas Jó­zsef ezzel szemben leszögezi, hogy nem rajtuk múlik a privatizáció megindítása. Szeptemberben ugyanis ki­derült, hogy tisztázatlanok a tulajdoni viszonyok. A vita tárgya az, hogy a gyógyszer­tári központokat, s a kebelü­kön belül működő gyógy­szertárakat kinek van joga privatizálni. Az állam, ezen belül a népjóléti tárca, illet­ve az önkormányzatok egy­formán magukénak tekintik a patikákat és az ellátó köz­pontokat, s így privatizálni is ekként szeretnének. Bonyo­lítja a helyzetet, hogy az Or­szággyűlés a gyógyszerellá­tást állami feladatként hatá­rozta meg. így a népjóléti tárca, az esetleges önkor­mányzati tulajdon esetén is bele kíván szólni az eladá­sokba, tehát akkor is, ha ezt az Állami Vagyonügynökség segédletével a települések, kerületek végzik majd. A tulajdonjogi kérdést tehát először a Parlamentben kell tisztázni, s csak ezután kez­dődhet meg a privatizáció. Ennek időpontja valószí­nűleg egy jó fél év múlva következik be, hiszen a re­mélhetően hamar bekövet­kező parlamenti döntés és a jogszabályok megjelenése után, még ki kell hirdetni a privatizációs feltételrend­szert. Pontosan meg kell ha­tározni a gyógyszertárak és központok értékét, s meg kell határozni a kereskedel­mi árrés nagyságát. E nem látványos munka egyébként már folyik, tudtuk meg Hamvas Józseftől. Az eladások során termé­szetesen a külföldi tőkének is teret adnak, ám a patikákat, megőrizendő az ellátás biz­tonságát, legalább 51 száza­lékban hazai gyógyszeré­szek, illetve az állam, vagy az önkormányzatok birto­kolják majd. Elképzelhető az is, hogy a megvásárláshoz az általában igénybe vehető kölcsönökön kívül speciáli­san e célra felhasználható hiteleket nyújt majd az ál­lam. Meghalt Jéna Pál Hosszan tartó súlyos be­tegség után elhunyt Jóna Pál a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat nyug­díjas igazgatója. Élete, mun­kássága szorosan kapcsoló­dott városunk és megyénk fejlődéséhez. Elévülhetet­len érdemeket szerzett a dohány — tájkörzetünk egyik meghatározó terméke — termesztésének fejleszté­sében és egy nemzetközi mércével is igen korszerű­nek mondható dohányfel­dolgozó üzem létrehozásá­ban. Ez irányú munkáját a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Alkotói Díjával is­merte el 1987-ben. A megye élelmiszeriparának köztisz­teletben álló, mindenki ál­tal elismert egyénisége volt, évekig töltötte be a MÉTE megyei szervezetének elnö­ki tisztét. 1989-ben meg­romlott egészségi állapota miatt nyugállományba vo­nult. Sajnos a sors csak rövid időt engedélyezett számára a nyugdíjas éves élvezetére. Januárban lett volna 62 éves. Emlékét meg­őrizzük. A Nyíregyházi Dohányfermentáló V. dolgozói A TAKARÉKPÉNZTÁRI FIÓKOK ÜNNEPI NYITVA TARTÁSÁRÓL Az OTP Bank értesíti a lakosságot, hogy az évvégi ünne­pek miatt nyitvatartási rendje az alábbiak szerint alakul: december 2Ö-án a keddi napokon érvényes munkarend szerint december 21-én a pénteki napokon szokásos munkarend szerint december 23-án a szokásos hétfői rend szerint december 24—25—26-án ZÁRVA december 27-én keddi nyitvatartási rend szerint december 28-án a keddi munkarend szerint december 30-án, 12 óráig (pénztár 11 óráig) december 31-én és január 1-jén ZÁRVA Kérjük T. ügyfeleinket, hqgy szolgáltatásunk igénybevéte­lével kapcsolatos ügyeikhez nyitvatartási rendünket fi­gyelembe venni szíveskedjenek. Ugyancsak megváltozik a megyeszékhelyen az eltérő munkarendben dolgozó örökösföldi és jósavárosi egysé­geink munkarendje, december 21-én a csütörtöki munkarend december 27-én a szokásos pénteki december 28-án 10—16 óráig (pénztár 15 óráig) december 30-án 10—14,30 óráig (pénztár 14 óráig) állnak ügyfeleink rendelkezésére. Egyéb napokon a szokásos nyitva tartás szerint üzemel­nek, illetve zárva tartanak. BOLDOG KARÁCSONYT ÉS EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ÜJ ÉVET KÍVÁN AZ OTP BANK 6011)

Next

/
Oldalképek
Tartalom