Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-18 / 296. szám
1991. december 18., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország ] 1 fl kis koldus j^idereg a világ, famt gyos északi szél ko- cogtatja a fák ágait. A gyerek ül az áruház sarkánál, feneke alatt ősz- szehajtott papírdobozok. Hajlong előre, hátra, elnyújtott hangon kántál, csörgeti dobozát: — Adjanak, adjanak, jó emberek, ételre, ruhára . .. Az emberek szemében szánakozás, az asszonyok rászólnak, hogy álljon föl a hideg kőről, a férfiak közönyösebbek. Néhány fémpénz hullik a kon- zervesdobozba. A gyerek — nyolcéves forma, olajbarna bőrű, szakadt dzsekiben és pantallóban — Isten áldását kéri az adakozóra. — Ki tanított ki, fiú? — kérdi tőle egy ősz ember prémes télikabátban. — Mire tyell a pénz? — Nyolc kistestvérem van otthon, édesanyám beteg, édesapám elhagyott minket, nincs tüzelőnk, tegnap óta1 nem ettem — darálja a betanult szöveget és megcsörgeti a dobozt az ember orra előtt. — Na, fiú — mondja az öreg — úgy is a boltba megyek. Kapsz tőlem egy kenyeret, két liter tejet, hogy legyen vacsorátok. Jó lesz? A fiú egy pillanatra meghökken, aztán hálásra igazítja ábrázatát és nagyot bólint. Az ember negyedóra múlva átadja neki az ennivalót és elballag a teli szatyrokkal. A gyerek sokáig kíséri a szemével. Amikor eltűnik az utca forgatagában feláll a kőről, magához veszi az ajándékot és megy az ABC-be. — Tessék visszavenni, néni — könyörög a meglepett eladónak. — Itt vette az édesnyám, de az apukám is hozott. Levásárolom ... Az eladónő sajnálkozva bólint. A kisfiú pedig egy kisüveg szilvapálinkát rak a kosarába. Didereg a világ, fáznak otthon ... Krimit, horrort Uraim és Hölgyeim, minden mennyiségben, de ennek a galambnak legfeljebb szerelmes regényt tudnánk ajánlani a karácsonyi könyv választékból. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Hol parkoljanak? Nyíregyházán, a Vay Ádám körúti orvosi rendelők előtt van egy közlekedési tábla, amely 8—16 óra között korlátozza a megállást, várakozást. Az egészségügyi dolgozók — orvosok, asszisztensek — többsége autóval jár ide a munkahelyére. Így ez a rendelkezés őket sújtja elsősorban, valamint azokat a betegeket, akik nehezen mozognak, fájdalommal járnak. Az orvosoknak, de nővéreknek is sokszor minden pillanat számít, amikor beteghez kell szaladniuk. A parkolóhely messze van, amíg kocsijaikhoz érnek, értékes perceket veszítenek el emiatt. Kérjük, vizsgálják fölül, mert ez nem egyéni érdek. Ugyancsak nehézkes jobbra kanyarodni a körútra a Síp utcáról, mivel a gyalogosoknak is akkor van zöld jelzés. Javasoljuk a kiegészítő tábla felszerelését jobbra, kis ívben, amikor a körúton zöld jelzése van a járműveknek a Búza tér irányába. Az egészségügyi dolgozók és az orvosi rendelők betegei nevében: Palicz Istvánné mozgássérült körzeti ápolónő Nyíregyháza Gödör Tavasszal fektették a vízvezetéket Nyíregyházán, a Róka-zúgban, és a kiásott gödröt félig betemetve otthagyták. A Róka utca és -zúg sarkán lévő csapadékelvezető cső is eltömődött és a víz odafolyik a házam elé. Kérem az illetékeseket, hogy intézkedjenek. Szabó János Nyíregyháza, Róka-zúg 10. Oda igaz, vissza nem Érpatakról járok be Űjfe- hértóra. A 880 Ft-os bérletem tíz kilométeres útra, Űjfehértó központjáig szólna, de a járat csak a vasútállologászszemmel azókné dr. Petróczi Olga CS. JÖZSEF MÁTÉSZAL- AI LEVÉLÍRÓNK az ötve- 5S évek végén tizenkét hold ildet vitt be a termelőszö- ;tkezetbe, de a föld után ;ak 1974-ig kapott földjára- íkot. Sérelmezi, hogy a terelőszövetkezet azóta in- 'en használta a földjét. Sajnos, levélírónk nem kö- ilte, hogy 1974-ben meg- űnt-e tagsági viszonya a rmelőszövetkezetnél, vagy an. Ha megszűnt, úgy ldjét megváltották, és ezál- 1 földjáradékra a továbbiban már nem volt jogolt. Abban az esetben vi- ont, ha tagsági viszonya jelenleg is fennáll, jogosult a földjáradékra, amelyet a termelőszövetkezet három évre visszamenőleg köteles elszámolni és kifizetni. termelőszövetkezeti tör- ny szerint a tagsági vi- myból származó igény há- n év után elévül, ezért leiírónk csak az elmúlt háti évre visszamenőleg ér- ayesítheti földjáradék nti igényét. Kérelmével a Vetkezeti döntőbizottság- i kell fordulnia. )ZV. D. CS.-NÉ NYlR- YHÁZI OLVASÓNK te bonyolultabb. Férje hét lA földjáradék éve elhunyt, mivel végrendeletet nem hagyott hátra, hagyatékát az eljáró közjegyző a törvényes öröklés rendje szerint két gyermekének adta át. A hagyatékra a túlélő házastárs — levélírónk — haszonélvezeti jogát terhelte. Ezt mindany- nyian elfogadták. Problémát jelent viszont az egyik termelőszövetkezet használatában lévő föld, amelyet ugyan a két gyermek örökölt, s levélírónknak erre is haszonélvezeti joga van, de az ő haszonélvezeti jogát megelőzi az elhunyt férj mostohaanyjának (édesapja második feleségének) az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti joga. Olvasónk nem érti, hogyan lehet egy földre két haszon- élvező, amikor az elhalt férj és a mostohaanyja között még vérségi kapcsolat sincs. Ennek oka, hogy olvasónk apósa halála előtt végrendelkezett, és a földre haszonélvezeti jogot biztosított a második feleségének. Emiatt a mostohaanya haszon- élvezeti joga korábbi, mint levélírónkké, aki férjének elhunyta után kapott haszonélvezetet a kérdéses földterületre. A földjáradék összege tehát a rangsorban előbb álló haszonélvezőt — a mostohaanyát — illeti meg. Az ő elhunyta után lesz jogosult a levélíró földjáradékra. Olvasónk kérdi azt is, kihez kell benyújtani a kárpótlási igényt? Erre a földre kárpótlási igényt érvényesi- teni nem kell, mert a .tulajdonjog jelenleg is fennáll. A haszonélvezettel terhelt földet a földtulajdonos akkor kérheti ki a termelőszövetkezetből, ha a haszonélvező lemond a föld haszonélvezeti jogáról. S. BÉLA TÁRPÁI OLVASÓNKNAK az állatpásztorok hibájából elhullott a jól tejelő tehene. A téesz legelőjének bérét mindig időben befizették. Arra kér választ, kihez kell fordulnia, hogy kb. hatvanezer forintnyi kárát kifizessék? Olvasónk a téesszel kötött megállapodást a legeltetésre. A pásztorok a termelőszövetkezet dolgozói, vétkes károkozásukért a szövetkezet felelős. Javaslom, hogy forduljon kérelemmel a téesz vezetőségéhez, annak elutasító határozata ellen pedig a területileg illetékes bírósághoz. Az oldalt összeállította: TÖTH M. ILDIKÓ Szerkesztői üzenetek KOVÁCS LÓRÁNT, MÁTÉSZALKA: Az új Kárpótlási Törvény tervez -tét tárgyalta meg a kormány. Ezt az Ország- gyűlésnek is meg kell vitatnia és elfogadnia, amíg ez nem történik meg, a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás- igényét nem tudják elbírálni. GAAL ILONA, CSENGEK: Panaszával kapcsolatban a postahivatal vezetőjének állásfoglalását várjuk, addig szíves türelmét kérjük. IDŐS BALAMBOS PÉTER, NYÍREGYHÁZA:. A per állásáról ön is meggyőződhet, ha a bíróság polgári irodájában megtekinti az adatokat. „GYESEN LÉVŐ ANYUKA"’: Ha a munka- viszonyát felmondással szünteti meg, akkor a munkáltató nem köteles önt a munkavégzés alól felmenteni, és kilencven napig nem kaphat munkanélküli-járadékot sem. A munkáltató viszont csak a gyermekgondozási szabadságának lejártát követő három hónap elteltével mondhatja föl az ön munkaviszonyát, addig nem. D. IRÉN, SZAMOSSA- LYI: Jókívánságait ezúton viszonozzuk. Az autóbusz- megálló kihelyezésével kapcsolatban az illetékestől megkaptuk a választ, reméljük, a többi se késik majd. CSOMBAI GÉZA, TISZA VAS VÄRI: A részesművelői szerződés alapján csak a ténylegesen leadott termés ellenértékének harmincöt százaléka illeti meg a kistermelőket.. Másik kérdésével kapcsolatban szíveskedjen adatokat küldeni kérésünk szerint. másig megy. Ha onnan a falu központjába akarok jutni, váltanom kell 236 Ft-ért egy másik bérletet, végül is ugyanarra az útvonalra, amire az előző bérletem jogosítana. Az ellenőr 28-án délután megbüntetett 334 Ft-ra, mert az érpataki, helyközi bérlettel szálltam föl az újfehértói helyi járatra. Érdekesség viszont, hogy az újfehértói helyi járat bérletével el lehet utazni Érpatakra. Ami oda igaz, vissza már nem .. .? Fölkerestem a Volán központját, ott azt mondták, hogy az országban mindenütt így van, változtatni nem tudnak rajta. Arra a kérdésemre pedig, hogy miért nem tájékoztatják erről az utasokat, azt válaszolták, propagáljam az ismerőseim körében, nem tudják, hol közölni (remélem, jól értettem). Jelenleg az a helyzet, hogy az utazási fortélyokban járatlan utas csak akkor értesül erről az oda igen, visz- sza már nem működő szisztémáról, amikor megjelenik az ellenőr a csekkel. Krisztián Tiborné (cím a szerkesztőségben) Válaszol az illetékes Néhány kereskedő ügyeskedik A szabadárak dzsungeléról írtunk november 26-diki lapszámunk Tüskés sarkában „Kopaszodó” címmel. A kereskedői élelmességre volt egyik példa, hogy a reklámozott fejszeszt egy boltos 898 Ft-ért kínálta a vásárlóknak. A Megyei Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség állásfoglalását Nemes András felügyelőségvezető közölte levelében: A cikkben felsorolt termékek ún. szabad árformába tartoznak, így azok fogyasztói árát a kereskedők szabadon alakíthatják ki. A vállalkozók által alkalmazott árak — az árak megállapításáról szóló LXXXVII. törvény — hatóságilag nem kifogásolhatók. Ugyanakkor a vállalkozó kötelessége egyértelmű, mert a fogyasztói forgalomba kerülő termékek árát jól láthatóan, beazonosításra alkalmas módon kell feltüntetniük. Erről kötelesek gondoskodni. A vásárló dönt arról, hogy az adott áron megvásárolja-e a vállalkozótól a termékeket. Azt javasoljuk a vásárlóknak, hogy tájékozódjanak az árviszonyokról és azokat a boltokat részesítsék előnyben, ahol az árak alacsonyabbak és kulturált kiszolgálásban részesülnek. Vannak kivételes esetek, amikor tisztességtelen piaci magatartás állapítható meg: áruelrejtéssel, minőségrontással, hamis reklámmal stb. alkalmaz a vállalkozó kifogásolható árakat. A cikkben felsorolt példák nem tartoznak ebbe a körbe. A számlaadási kötelezettség nem . azonos a nyugtaadási kötelezettséggel. Az, hogy egy autóalkatrész-kereskedő a „főfékhenger mellé kitesz egy palack italt”, ez nem mentesíti a számlaadási kötelezettség alól. Az általános forgalmi adóról szóló törvény kimondja, hogy kész- pénzfizetéskor a kereskedő a vásárló kérésére köteles egyszerűsített számlát adni, ezt nem tagadhatja meg. Más kérdés a nyugtaadási kötelezettség, amit a boltok üzletköri besorolásától függően 1990. július 1-jétől 1992. január elsejéig folyamatosan vezetnek be. Mivel a különböző profilú boltokban különböző időponttól kell, illetve kellett nyugtát adni, egyes kereskedők manipulációkkal — névleges profilmódosítással — igyekeztek kibújni a nyugtaadási kötelezettség alól. Ezt a magatartást elítéljük, lehetőségét a jogalkotó mulasztásának tartjuk. A forgalmi adóról szóló törvény- tervezet véglegesen megoldani látszik ezt a problémát, mivel 1992. január elsejétől általánosan kötelezővé teszi a nyugtaadási kötelezettséget. Kipusztulásra ítéltettek? (11.) ARIAS DÍSZBOGARA, ez a mediterrán, hazánkban csak a hetvenes években felfedezett faj is a kihalás veszélyével küzd. Ennek valószínű oka, hogy a molyhostölgy Balatonudva- ri környékén, amelynek száraz ágain nevelték, eltűnőben van a kopárosok- ból. Védett, egy példány értéke: 3000 Ft. GUERIN KARCSÚ DÍSZBOGARA egyedül a bátorligeti őslápon található meg, ahol tápnövénye a kecskefűz. Talán a kihalófélben lévő díszbogár még a jégkorok előtti maradványok egyike. Nem védett. A RÁNCOS GYÁSZBOGÁR, a dél-orosz pusztákon és a Balkánon át Magyarországig elterjedt faj i's kipusztulásra ítéltetett, nem védett, utoljára a Debrecen melletti Pallagon és Kerecsenden, az erdőszéli löszgyepen találták Villanófényben meg. A SÁPADT ÉJICIN- CÉR sorsa szorosan összefügg a Cerambyx cerdo (Nagy hőscincér) sorsával, nem védett, lárvája csak öreg tölgyesekben található meg. A HÁRTYÁSSZÁRNYŰ- AK (Hymenoptera) rendjéből a legnagyobb fémdarazsunk, a NAGY SMARAGD FÉMDARÁZS kihalására is gondolni lehet annak ellenére, hogy Európától egészen Mandzsúriáig elterjedt faj. Bár számos helyen gyűjtötték hazánkban, mindenütt ritka lárvája például a lopódarázsban élősködik. Nem áll védelem alatt. AZ ÓRIÁS TÖRÖSDA- RÁZS viszont darazsaink közül a legnagyobb, testének hossza meghaladhatja a negyven millimétert is. Elsősorban az Alföldről ismerjük, Magyarországtól délre, a Mediterránumban egyre gyakoribb. Mivel gazdaállatai is visszaszorulóban vannak — az Óriás tőrösdarázs a Nagy szarvasbogár és az Orrszarvú bogár élősködője, a kipusztulás közvetlen veszélyébe került. Nem védett faj. A DÉLVIDÉKI POSZMÉH ritka magyarországi faj. A földközi-tengeri országokban általánosan elterjedt, a Mediterránumtól északra viszont nagyon megritkult. Hazánkban az elmúlt másfél-két évtizedben feltűnően kevésszer találták meg. Pusztai, nyílt vegetációi ú területeken él, itt elsősorban a jól mézelő ajakosok és érdeslevelűek virágait látogatja. Kipusztulás leselkedik rá, nem védett faj. (Sorozatunkat az aktuálisan veszélyben lévő állatfajok ismertetésével folytatjuk.)
