Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-14 / 293. szám

12 L_Ä 'Kelet -üvíafliiarország hétvégi meÜekieU 1991. december 14. Plüssben, bársonyban Plüss pulóver arany dombormintákkal Bársonykabátka Újból elővehetjük a néhány éve mellőzött pamut- és selyem­bársonyt, a plüsst egyszínű és nyomott mintás változatban. Ezek az anyagok puhán, mele­gen övezik a testet, követve a nőies formákat. Bő swingert vagy miniszoknyákat, kiskabáto- kat, férfifazonú mellényeket, pu­lóvereket szabnak-varrnak belő­lük. Merthogy a bársony és a bár­sonyos hatású szövetek nem csak alkalmakra valók. Többnyi­re nem is alkalmi színekben nyomják őket. Legkedveltebb a tarka virágos, a török mintás és a szabálytalan apró geometriai formákat idéző minta, élénk szí­nekkel. Előszeretettel steppelik, béle­lik a laza esésű anyagot tafttal, pamutszövettel, könnyű gyapjú- szövettel, hogy némi tartást kap­janak például a kiskabátok, kosztümfelsők. Bársonykosztümhöz, szok­nyához Niki pulóver illik. A plüss- szerűen bolyhos kötszövött an­yagú pulcsik többnyire sötét, egyszínű, gyakran fekete, sötét­lila, mélyvörös színekben tündö­kölnek. Egyszerű fazonjuk teszi lehetővé, hogy színes üveggyön­gyökkel, kövekkel, aranydíszek­kel ékesítsék. Az arany, fényes­színes ragyogást a nyomott, dombornyomott foltok adják. Ezeket fokozzák a színes „drá­gakövek”, amelyek a pulóver nyakkivágását vagy teljes elejét beborítják. Bársonyból készül a szűk szá­rú halásznadrág, a télre divatos bermuda vagy a nadrágszoknya is. Ezeket mindig mellény egé­szíti ki, azonos színű, mintájú anyagból vagy ha nem mintás, akkor a nadrág színei közül az egyik jelenik meg a mellényen. Receptötletek A varázsszó: alma Almagombóc HOZZÁVALÓK: fél kg alma, 20 dkg dara (gríz), egy tojás, 4 dkg vaj vagy margarin, 2 dl tej, zsemlemozsa, kevés cukor, 5 dkg darált dió, fahéjas cukor. Az almát megmossuk, meghá­mozzuk, és apró kockákra vág­juk. A vajhoz hozzákeverjük a to­jást, hozzáadjuk az almadarabo­kat, darát, kevés cukrot, sót, a langyos tejet, valamint a darált diót. Annyi zsemlemorzsát adunk hozzá, hogy lisztezett kézzel gombócokat tudjunk for­málni belőle. 30 percig pihentet­jük. Forrásban lévő vízbe tesz- szük. Forrás után 2-3 perccel óvatosan megkeverjük, majd le­fedve még 10 percig főzzük. Ol­vasztott zsírba kiszedjük és fa­héjas cukorral meghintjük. Almás lepény 1 tojásból, 1 evőkanál lisztből, 5 evőkanál sovány tejből tésztát keverünk. Megsózzuk. Megsüt­jük. Az almákat felszeleteljük, magházát eltávolítjuk és egy ká­véskanál olajon megsütjük. A tészta tetejére rakjuk. 3 evőkanál joghurtot fahéjjal és cukorral íze­sítünk és az almára öntjük. Tete­jére diót szórunk. Dióval töltött alma Az almát félbe vágjuk, maghá­zát eltávolítjuk. A magház helyét megtöltjük lekvárral és cukrozott darált dióval, majd rövid időre a grillsütőbe tesszük és megsüt­jük. Ki mit kapjon karácsonyra? (MTI-Press) — Mindenekelőtt családtagjaink, közeli, távolabbi rokonaink jönnek számításba, ha az ajándékozandók listáját ösz- szeállítjuk. Érdemes valóban írásban is rögzíteni, kinek mit akarunk vásárolni, készíteni. Közeli hozzátartozónknak bátran vásárolhatunk praktikus ajándé­kokat. Csak ötletként említünk néhány bevált ajándéknak valót: gyerekeknek ruhái, cipőt, kislá­nyoknak egy csinos sapkát, kesztyűt, kötényt, sporttáskát, házicipőt, ceruzakészletet, kis­fiúknak nadrágtartót, mellényt, olcsó karórát, kis számítógépet. Nagylánynak, feleségnek bizsut, gyöngyöt, virágkitűzőt, ezüst karkötőt, hajdíszt, muszlinken­dőt, vállkendőt, piperecikket, rúzst, testápolót, dezodort. Nagyfiúnak, férjnek nyakkendő­tűt, sálat, aktatáskát, tusfürdőt, borotválkozási szereket, töltőtol­lat, barkácskészletet, manikűr- készletet. Aki nagyobb összeget tud szánni az ajándékozásra, gondoljon egy finom parfümre, egy márkás órára, egy hordoz­ható rádióra, magnóra, porcelán dísztárgyra. Távolabbi rokonoknak, isme­rősöknek, barátoknak mindig ajándékozható valamilyen szép könyv, képes album, lemez, ka­zetta, valódi bőr óraszíj, tollkész- let, asztali vagy falinaptár, fali­óra, vekker. Aki jó háziasszony hírében áll, bizonyára örül egy új edénynek, tálnak, asztalterítő­nek, konyhai szettnek, csészék­nek, tálcának, rőmertopf, teflon, gőzedénynek. Aki barkácsol, kaphat szerszámot, kelléket, barkácskönyvet, asztali vagy ál­lólámpát. Felnőttnek, gyereknek, fiúnak, leánynak, családtagnak és ismerősnek bátran ajándé­kozhatunk opera-, színház- vagy hangversenyjegyet, bérletet, ha különösen figyelmesek akarunk lenni, akkor az előadáshoz kap­csolódó irodalmat, hangzóanya­got is mellékelhetünk. Nagyma­mának, nagypapának előfizet­hetjük egy évre kedvenc újság­ját, vásárolhatunk nekik uszoda- bérletet, kaphatnak díszcsoma­golásban kávét, teát, kakaót, bőr szemüvegtokot. Ha kevés a pénzünk, előtérbe kerülnek az sk — azaz a saját kezűleg — készített ajándékok. Köthetünk, varrhatunk, horgolha­tunk, hímezhetünk, rajzolhatunk, süthetünk és még sok mindent kisüthetünk. Becsomagolhatjuk egyik kedvelt könyvünket az unokának, adhatunk fényképet magunkról a nagymamának. Ügyes férfiember — férj, fiú, ud­varló — készíthet övét kedvesé­nek, a nők köthetnek mellényt, pulóvert, kesztyűt, kalapot, ha­risnyát mindkét nembeli ajándé- kozandóknak. És így tovább... Csak azt ne feledjük, maga az ajándékozás ténye az öröm. S még a nem jól sikerült ajándék­nak is illik örülni. Egyszerű praktikák Érvek a sérvek sebészi gyógyítása mellett Dr. Szabó Gyula Műtét: félelem, rettegés, misz­tikum, tévhitek övezte fogalom. Egy bizonyos fokú félelem ter­mészetes, hiszen nincsen olyan ember, aki szorongás nélkül fe­küdne fel a műtőasztalra. A szükséges műtéti beavatkozá­sok betegek részéről történő el­utasításának leggyakoribb oka azonban a túlzott mértékű rette­gés, amely egyrészt az emberek egészségügyi kultúrájának ala­csony színvonalából adódik, másrészt egy sajátos — vélemé­nyem szerint jellegzetesen ma­gyar — jelenség is megnehezíti a betegek meggyőzését az ope­ráció helyességéről. Nevezete­sen: kis országunkban mindenki jobban ért a másik dolgához, mint a sajátjához, és így egy műtét szükségességét avagy szükségtelenségét is jobban meg tudják ítélni azok, akik nem orvosok, de még csak nem is egészségügyi dolgozók. A manapság gombamód sza­porodó varázslók megjelenése előtt is az volt a helyzet, hogy ha egy orvos a betegnek műtétet javasolt, biztosan akadt a pá­ciens környezetében jónéhány nem egészségügyben dolgozó „jóakaró”, akik rendkívüli felké­szültségükre, óriási egyéni ta­pasztalataikra hivatkozva köny- nyedén letérítették a gyógyulni vágyót az egyetlen helyes útról. Mégis szeretném kérni a Tisz­telt Olvasót, hogy a szomszédok meghallgatása mellett szentelje­nek néhány percet e rövid írás­nak is! A sebészi kórképek egyik nagy csoportjában a műtét gyors szükségessége nem lehet kérdé­ses. A hashártyagyulladás, bél­elzáródás, vakbélgyulladás, vér­zés vagy akár az ellenkezője: hirtelen érelzáródás okozta vér- telenség valamely testrészben. Ezekben az esetekben rendsze­rint — hál’ istennek — nincs is idő a környezet káros hatásának érvényesülésére. Más a helyzet azoknál a be­tegségeknél, amelyeknél szük­séges lenne ugyan az operáció, de a beavatkozás nem sürgős, vagyis halasztható, sőt a beteg beleegyezése nélkül el sem vé­gezhető. A baj itt kezdődik! A sebészetnek egyik ilyen nagy betegségcsoportjával, a sérvekkel szeretném bizonyítani, hogy a műtét itt is elkerülhetetle­nül szükséges a nagyobb baj megelőzése céljából. A sérv — felejthetetlen pa­rasztnagymamám népi szóhasz­nálatában: „bélszakadás" (ké­sőbb látni fogjuk, hogy az elne­vezés helytelensége csak lát­szólagos) — a has különböző pontjain időnként vagy állandóan látható, tapintható, különböző nagyságú kidomborodás, dudor. Létrejötte egyszerű: a hasfal nem mindenütt egyformán erős, vannak gyenge pontjai, ahol vagy már veleszületetten vagy az élet későbbi szakaszaiban sérvek türemkednek eiő. A sér­vet úgy kell egyszerűen elkép­zelni, mint a hasüreg kilépését a hasfalon át. A hasüreget bélelő hashártya megnyúlik, a hashár- tyazsákból kisebb-nagyobb zacskó formájában kitüremkedik, de az így keletkezett úgyneve­zett sérvtömlő a sérv nyakán ke­resztül összeköttetésben marad a hasüreggel. A műtét lényege a sérv nyaká­nak lekötése, a kitüremkedett hashártyazacskó (tömlő) eltávo­lítása és a hasfal gyenge pontjá­nak megerősítése. A jól elvég­zett műtét után — a közhiede­lemmel ellentétben — ugyan­azon a helyen igen ritkán kelet­kezik újabb sérv. A beavatkozás nem megterhelő, még idős korban is kis kockázattal és he­lyi érzéstelenítéssel is elvégez­hető. Mi történik a sérvvel, ha a be­teg nem egyezik bele a műtétbe? 1. Növekszik és ez a növekedés ugyanúgy bekövetkezik moz­gásszegény életmód, elhízás mellett, mint erős fizikai munka végzése során! Folyamatos nö­vekedéséhez a normál hasüregi nyomás is bőven elegendő. 2. Fáj, mert a hashártya mindenfaj­ta nyúlása, feszülése, húzódása fájdalommal jár. 3. Benne rövi- debb-hosszabb ideig — vagy akár állandóan — hasüregi szerv, legtöbbször bél tartózko­dik, ami tovább fokozza a fájdal­makat és nehezítetté válik a bél­tartalom továbbítása. Ez utóbbi miatt rendszertelenné válhat a székietürítés, kellemetlen hasi görcsök, hasfeszülés, puffadás, teltségérzet kínozzák a beteget, sőt krónikus bélbetegségek, hosszabb távon akár daganatok alakulhatnak ki. 4. A legnagyobb veszély azonban a sérv kizáró­dása, ami azt jelenti, hogy a ha­süregen kívül, a sérvtömlőben tartózkodó bélszakasz — vagy más hasüregi szerv — egyszer csak többé nem helyezhető vissza normális helyére, a kinn­rekedt részek vérellátása a sérv nyakánál kialakult leszorítás miatt megszűnik, s mivel vérellá­tás nélkül egyetlen szervünk sem marad életképes, kialakul a kizáródott bél elhalása, majd az elhalt fal kilyukadása, szakadása következében béltartalom önti el a hashártyát. A beteg állapota ebben a stádiumban már válsá­gos és a sebész helyzete sem éppen irigylésre méltó. A népi „bélszakadás” elneve­zés így válik érthetővé, hisz a sebészet megjelenése előtt sok beteg juthatott el a sérv kizáró­dásának és így a bél kiszakadá­sának stádiumába. így vezethet tehát a banálisnak tartott sérv a beteg halálához. Van még egy átok, amely söL tét árnyékként ül a sérv helyes kezelésének kapujánál, és az azon való belépést még mindig sok esetben meggátolja. Sérvkö­tő e kapuőr neve. A múlt megkö­vült, kártékony maradványa. Aligha van még egy a gyógyá­szati segédeszközök sorában, amely annyi bajt csinál beteg­nek, orvosnak egyaránt. Tönkre­teszi a bőrt, külső leszorítással kombinálja a sérvtartalom sérv­nyaknál létrejövő károsodását, krónikus gyulladást tart fenn a sérvtömlőben, összenövések kialakulását segíti elő a bélka­csok között, hogy csak néhányat említsek a sok rossz közül, arait a sérvkötő létezése jelent a gyó­gyítás akadályozásában. Visszatérve ezek után a he­lyes útra, higgyék el, hogyha egy sebész műtétet ajánl a betegnek, azt azért teszi, mert tisztában van a műtét elmulasztása esetén várható súlyos, nem egyszer ha­lálos szövődményekkel. A műtét rizikója mindig kisebb, ha idő­pontját mi választjuk meg és nem a szövődmények. Felesle­gesen senkit nem teszünk ki egy műtéti megterhelésnek, azaz olyan betegség gyógyítására nem ajánlunk operációt, amelyik­nél más módon is lehet ered­ményt elérni. De tudomásul kell venni, hogy vannak olyan kórké­pek, amelyek tablettákkal, gyer­mekeknél testnevelés alóli fel­mentéssel, a manapság divatos kézrátétellel és egyéb varázsla­tokkal nem gyógyíthatóak. És ezeknek csupán egyike a sérv. A borsóleves nem kozmásodik le, ha egy szelet kenyeret is te­szünk a fazékba. A borsók így a felszínen maradnak, és nem süllyednek le a fazék aljára. ♦ ♦♦ Hogy friss-e a hal, azt a követ­kezőképpen állapíthatjuk meg: nyomjuk rá hüvelykujjunkat a hal bőrére vagy pikkelyére, ha a nyomás helye látható marad, akkor a hal már nem teljesen friss. Egészen friss halnál a ko­poltyú sötétpiros színű, és a pik­kelyek szorosan, vastag bőrként a hal testére feszülnek. ♦ ♦♦ A kissé beszáradt liptói túrót ismét frissé és kenhetővé tehet­jük, ha kevés tejet adunk hozzá. Ha vizet vagy ásványvizet keve­rünk hozzá, az kicsapódik és ra­gacsossá teszi. Bizalom és szüzesség Vassné Figula Erika „Éretlen vagyok? jeligére: 19 éves lány vagyok. Most já­rok egy komoly szándékú fiú­val, akivel házasságot is terve­zünk, de én két ok miatt nem akarom még. Egyik, hogy ak­kor vesz csak el, ha szűz va­gyok. Én még szexuális kap­csolatot nem létesítettem sen­kivel, de 15 éves korom óta tampont használok. Most olva­stam, hogy el lehet veszteni tőle a szüzességet. Ha így van, félek, hogy a barátom azt hiszi majd, hogy nem mondok neki igazat. Másik, hogy nem merek közel kerülni hozzá. Az esküvő után.jön a nászéjszaka és nem tudok erről a dologról semmit. Nálunk otthon a szex tabu, nincs semmi tapasztala­tom, félek a csalódástól!" A szűzhártya általában az első közösülés alkalmával át­szakad, egy idő után a marad­ványai elsorvadnak. Termé­szetesen előfordulhat az is, hogy tampon használatakor ez a hártya átszakad, ez azonban nem jelenti abban az értelem­ben a szüzesség elvesztését, mint ahogyan ezt a kifejezést használjuk. Gondolom partne­rével már beszélgettek arról, hogy volt-e már önöknek más­sal szexuális kapcsolata. S ha önnek vele lesz az első ilyen jellegű élménye, ezt el kell hogy higgye a partnere, meg kell hogy bízzon magában, ha tényleg szereti önt. Sajnálatos, hogy szülei nem világosították fel kellő időben. Ezért alakul­hatott ki önben a szexualitástól való félelem, szorongás, mert nem úgy készült erre, mint az élettel együtt járó természetes folyamatra. Ajánlom, olvasson el néhány e témával foglalkozó szakiro­dalmat. A könyvekből számta­lan olyan kérdésére megtalálja a választ, ami most még szo­rongást okoz önnek. Feltétle­nül beszélgessen erről is ba­rátjával. Mondja el neki félel­meit, s véleményem szerint ő is segíteni fog leküzdeni eze­ket. Nem szabad, hogy ez aka­dályozza meg abban, hogy a szeretett férfihoz kösse az éle­tét. Ha beszélgetnek ezekről a kérdésekről, s a partnere meg­értőén, gyengéden fog köze­ledni önhöz, akkor nem lesz az első szexuális élménye kelle­metlen, s félelme fokozatosan oldódni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom