Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-25 / 276. szám
Nincs közvetlen katonai veszély — mondta a nyíregyházi MDF- akadémiáit Keleti György 4 Kelet-Magyarorszäg Nyíregyháza (KM — Ba- raksó Erzsébet) — Keleti György ezredes, a HM szóvivője november 22-én Nyíregyházán tartott előadást az MDF-akadémia résztvevőinek aktuális katonapolitikai kérdésekről. Egyebek között kifejtette: akkor lehet e térségben békésen élni, ha senkit nem tekintünk ellenségünknek, és nincs, aki agresszíven lép fel velünk szemben. A szóvivő itt válaszolt lapunk munkatársának kérdéseire. — Ezredes úr, mit tartana ön most fontosnak összefoglalni a jugoszláviai helyzetről? — Szükségesnek tartom hangsúlyozni a magyar kormány álláspontját, amely szerint nem kell közvetlen katonai veszélytől tartani a jugoszláviai események miatt. Tudomásunk van arról, hogy léteznek Jugoszláviában bizonyos térképek, amelyeken az ottani területekhez hozzárajzolták Pécset és Szegedet is. Tisztában vagyunk azzal, Vukovár eleste után megnyílt az út Szerbia felől Magyarország felé, egy gyűrűt alakítanának ki, amivel Horvátországot elvágják Magyarországtól. Ha Eszék elesik, ki tudnak jutni egy olyan területre, ami a szerb elképzeléseket igazolja. Nem véletlen, hogy most kezdik forszírozni az ENSZ-csapa- tok érkezésének ügyét. — Nagyon nagy jelentőségűnek tartom a 10—10 kilométeres semleges zónát a határ két oldalán, annak tudatában is, hogy a 14 katonai légtérsértésből, Barcs kivételével egyik berepülés sem veszélyeztette a Magyar Köztársaságot. Megkérdezik: miért nem lép fel erélyesebben a magyar honvédelem? Az'a döntés született: ezután már akkor emeljék fel gépjeinket, ha 30 kilométerre megközelítik a jugoszláv oldalt. Nem a magyar kormány és a katonavezetők gyávasága, amikor visszafogottan kezelik ezt a kérdést, amely katonai szempontból beliigy, politikai szempontból viszont Európa egyes térségeinek biztonságát veszélyezteti. Politikai Kérdést politikai eszközökkel lehet megoldani úgy, hogy az érdekeltek tárgyalóasztalhoz üljenek. A határőrségünket megerősítették de a határokon túl élő 550 ezer magyar érdekében egyéb lépések most nem volnának szerencsések. — Itt a szovjet határnál, megyénk lakói köréhen aggodalom tapasztalható az odaátról várható menekültáradat miatt. Melyek a honvédelmi tárca elképzelései, konkrét tervei a menekültügy kezelésére? — A Honvédelmi Minisztériumnak az az álláspontja, hogy a menekültügy nem . a honvédelmi tárca kérdése, hanem a Belügyminisztériumhoz tartozik. Persze, ez nern zárja ki azt, ha a kormány úgy dönt, és hí szükséges lesz, bizonyos humanitárius tevékenységgel segítsünk. például sátrakkal, menekülttáborok létrehozásával, élelmiszer-ellátással. Tudunk például úgy is segíteni, ahogy például Nagyatádon tettük: egy üres laktanyát átadtunk és ott rendezték be az egyik legnagyobb menekülttábort a Jugoszláviából érkezők számára. — ön szerint milyen előnyökkel és kötelezettségekkel járna hazánk esetleges MA- TO-tagsága? — Azt kell világosan látni ebben a kérdésben, mit akar a NATO? A főparancsnok-helyettes úgy . fogalmazott: a NATO egy olyan mentőcsónak, amiben 16 hely van — ennyi a tagállamok száma — és nem tudnak többet felvenni, viszont, ha a hánykolódó tengeren látnak egy másikat vergődni, kötelet dobnak neki és segítik. A főparancsnok azt fogalmazta meg: Európa biztonságát nem a 16 NATO-ország biztonsága jelenti, és ha becsukják a NaTO ajtait és ablakait, nem lesznek nagyobb biztonságban. E jelképekből azt érzékelhetjük, van kapcsolatfelvételi szándék. A tagság előnyt azért jelentene, mert bekerülnénk egy olyan szövetség vérkeringésébe, amelv az egyetlen garanciája jelenleg Európa békéjének és biztonságának. De azzal a kötelezettséggel is járna, hogy a NATO-n belül van egv katonatechnikai színvonal, amit el kell érni. Teljesen kizártnak ►ártom, hogy a NATO felvenne olyan országot, amely nem tudna beilleszkedni egy NATO ki, képzési rendszerbe. Ami most elképzelhető: egy különleges státust kapnának a visegrádi országok (Cseh és Szlovák Köztársaság, Lengyelország és Magyarország), amelyek konzultatív jelleggel, rendszeres tájékoztatással részt vehetnének a NATO politikai munkájában. A NATO célja a politikai munka erősítése, és egy ilyen politikai közeledés, konzultatív lehetőség nagyon sokat jelentene Magyarországnak. Aktív MDF-akadémia Nyíregyháza (KM) — Az országban az első között Nyíregyházán megrendezett MDF-akadémia — három tanácskozási nap után — vasárnap befejezte munkáját. A „Haza és haladás” alapítvány háromnapos rendezvénysorozatának záró programja keretében Végh Miklós újságíró-író tartott előadást „A sajtó és a pártok viszonya" címmel, majd Büki Attila, az MDF sajtó- osztályának csoportvezetője szólt szervezeti, pártépítési kérdésekről, vezetési stílusokról, magatartásról és módszerekről. A tanácskozást az MDF-szervezetek vezetői részéről mindvégig megnyilvánuló aktivitás jellemezte. Olaj Iránból Budapest (MTI) — Mintegy 2 millió tonna kőolaj magyarországi importjáról tárgyal budapesti látogatása során Golamreza Aqc.zadeh, az Iráni Iszlám : társaság olajipari minis:' aki vasárnap Bőd 1 Ákos ipari és keresked-. - miniszter meghívására ■ . ott hazánkba A kéi lárca vezetője a magyar- -iráni energetikai együttműködés szélesítésének lehetőségeiről folytat tárgyalások: t. Bőd Péter Ákos az újságírókat tájékoztatva elmondta: noha Magyarország bízik abban, hogy a szovjet kőolajszállítások a terveknek megfelelően érkeznek, hazánk hosszú távú energiaipari stratégiájában a több lábon kíván állni. E törekvés fontos része, hogy második legnagyobb olajszállítónkkal, az Iráni Iszlám Köztársasággal kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatok 1 - gyenek. TÚL A MEGYEN % 1991. november 25., hétfő Keményedül a szakszervezet MSZOSZ: ismét Hagy Sándor az elnOk — Tárgyalások tíz aagon fcelil, vagy sztrájk — Megyénk küldöttei a kongresszusrél Az MSZOSZ elnöke Nagy Sándor magasba emelt kezekkel. Budapest (ISB — S. Z.) — A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) hétvégi rendkívüli kongresszusa ismét Nagy Sándort választotta a legnagyobb szakszervezeti tömörülés elnökévé. A kongresz- szuson kiegészítették, illetve módosították az MSZOSZ alapokmányát. A küldöttek egyhangú szavazással foglaltak állást a szövetség programjának a módosításáról, valamint az abban megfogalmazott követelésekről. Felszólították a kormányt, hogy tíz napon belül kezdjen érdemi tárgyalásokat a szakszervezetekkel a munkaerőpiaci problémák megoldásának lehetséges módozatairól, a bérek, az infláció és az adórendszer összefüggéseiről. a privatizáció koncepcionális kérdéseiről, valamint a hatékonyabb érdekegyeztetési mechanizmusok kialakításáról. Amennyiben a tárgyalások nem kezdődnek el a jelzett határidőig, és december 31-ig nem járnak valamennyi főbb területen elfogadható eredménnyel, úgy a munkaharc keményebb eszközeinek — beleértve a sztrájkot is — alkalmazására hatalmazta fel a kongresszus a Szövetségi Tanácsot, az MSZOSZ legfőbb képviseleti testületét. A kongresszus második napján, szombaton Göncz Árpád köztársasági elnök is felszólalt. Beszédében hangsúlyozta. hogy a jelenlegi túlhevült politikai hangulatban kemény érdekképviseletre és meggyöződéses érdekegyeztetésre van szükség. Ezt a feladatot mindenek között legjobban a szakszervezetek tudják ellátni — jelentette ki a köztársasági elnök. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatékony érdekvédelmi munka előfeltételeként a szakszervezeteknek egymás között kell megtalálniuk a szót, hiszen az érdekeik azonosak. A kongresszus első napján felszólaló Kiss Gyula munkaügyi miniszter egyebek között kifejtette, hogy a kormány a jogállam működését sértő magatartásnak minősíti azt, ha legitim jogszabályok szerint tevékenykedő érdek- képviseletek nyíltan szembehelyezkednek a Magyar Köztársaság parlamentje által alkotott törvényekkel. Horn Gyula, a szocialista párt elnöke is szót kért a kongresszus első munkanapján. Pártja támogatásáról biztosította a szakszervezeteket abban, hogy érdekeik érvényesítésére minden törvényes lehetőséget felhasználjanak. A kongresszusi küldöttek között foglalt helyet Garasos Lászlóné, a Nyírség Konzervipari Vállalat szakszervezeti tanácsának titkára, a Konzervipari Dolgozók Szak- szervezetének delegáltja. A kétnapos tanácskozás eredményeiről kérdeztük: — A kongresszus összení- vását kéthónapos munka előzte meg, volt lehetőség egy sor kérdés tisztázására. A nyári sztrájkfelhívással kapcsolatban már kialakult egy olyan programcsomag, amelyért az MSZOSZ síkra szállt, így igazán nem lehet csodálkozni azon az akcióegységen, amely ezen a kongresszuson megnyilvánult. — Mi a véleménye a VIKSZ, vagy ellen-VIKSZ megalakításáról? — A vagyont ideiglenesen kezelő szervezet, ahogyan a parlament elképzelte, a mi számunkra elfogadhatatlan. Tagsági vagyonról van szó, amely fölött tagsággal nem rendelkező szervezetnek nem lehet döntési joga. Mrenkó László-, a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetsége megyei szervezetének a titkára: — A kereskedelmi szervezetek többször is megakadályozhatták volna a konszenzus kialakítását. Volt olyan kérdés, amelyben teljesen egyedül maradtunk a szavazáskor, de a szövetség megmaradása érdekében végül alávetettük magunkat a többségi akaratnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mostani társadalmi kihívásokra csak egységes fellépéssel tudunk választ adni. — Hogyan .értékeli azt a tényt, hogy ismét Nagy Sándor az MSZOSZ elnöke? — Nagy Sándor személye meghatározó a szövetség élén, nemcsak idehaza, de külföldön is ismerik a nevét és elismerik az érdekvédelemben végzett munkáját. — Mi a véleménye a VIKSZ körüli huzavonáról? — Amikor meghallottam az elnök ezzel kapcsolatos bejelentését, kellemes érzés, büszkeség töltött el. A következő pillanatban azonban némi szorongást is éreztem, mivel ezzel kapcsolatban már született egy törvény, és igazán nem tudom, hová is fog vezetni ez a dolog. Félő, hogy nem így kellett volna eljárni — a törvényesség betartása egy jogállamban mindennél fontosabb. Valahogy fel kell oldani a feszültségeket, ha lehet, a két VIKSZ, a két ellentétes pólus vezetőinek megegyezésével. Tölgyessy Péter az SZDSZ elnöke Még csak ezután kezdődik a „tánc” Budapest (ISB — Krecz Tibor) 905 küldött látott hozzá szombaton délelőtt a fővárosban, hogy új irányt szabjon a Szabad Demokraták Szövetsége számára a parlamenti ciklus hátralévő két és fél évére. A kétnapos tanácskozás személyi döntéseket is hozott, az SZDSZ-nek 1991. november 23-tól új elnöke van. „Az SZDSZ küldetése, hogy ráébressze a társadalmat a populizmus és polgári rend közötti különbségre. Az előbbi sajátossága, hogy az indulatok elsöprik a gondolatokat, az utóbbié, hogy a gondolatok megmérkőznek, s az eredmény nem csupán a többségnek kedvez, hanem teret nyit a kisebbséggel való szolidaritás számára” — e szavakkal üdvözölte az SZDSZ küldöttgyűlését szombat délelőtt Konrád György. A két munkanapra összeült testület ügyrendi vitapontok taglalása után meghallgatta a leköszönő pártelnök. Kis János előadását. Kis János véleménye szerint az SZDSZ feladata ma sem más, mint határozott nemet mondani a jelenlegi kormány stílusára, s közérthetővé tenni a szabaddemokrata álláspontot. A pártelnök nem kerülhette meg az általa februárban megfogalmazott tétel értékelését. mely szerint a koalíció tevékenysége hátrányos az ország számára, megbuktatása kívánatos. Kis János megállapítása szerint e kijelentés rossz ütemben hangzott el, a közvélemény már elkezdett arra berendezkedni, hogy kényszerű módon 1994- ig együtt él a koalícióval. Ezt nem feledve kell érvényt szerezni a „Liberális alternatíva” címen ismert új, szabaddemokrata programnak^ tudomásul véve, hogy a korábbi két év viszonylag egységesebb magatartásával szemben az SZDSZ társadalmi bázisa polárisabb. A „hogyan tovább?” megválaszolását Kis János az utódokra bízta, egyben leszögezte: az SZDSZ nem engedhet a következő alapelvekből: az állam világnézeti semlegessége, a lelkiismereti és vallásszabadság, a kulturális pluralizmus elismerése és védelme, az emberi jogok védelme. A három elnökjelölt előadása vezette be a politikai vitát. Tölgyessy Péter szólt elsőként, s aratta a legnagyobb tapsot. Beszédének lényege: az SZDSZ-nek másfél évi tétovázás után ismét kezdeményezően kell meghatároznia a közéleti kérdések fontossági sorrendjét, a cél az MDF legyőzése a következő választásokon, eszköz a megújult párttevékenység. Mécs Imre platformok szövetségeként jellemezte az SZDSZ jövőjét, Dörnbach Alajos az egyszemélyi hatalomgyakorlást elvetve hirdetett harcot a választási győzelemért. A küldöttek kétórás vita után már az első fordulóban döntöttek az új elnök személyéről. 895 voks közül 528- at megszerezve, ezzel majd 200 szavazat előnnyel diadalmaskodott: Tölgyessy Péter. Az új elnök beszédet rögtönzött, melyben világgá kiáltotta: a következő választások győztese az SZDSZ! A szombat éjszaka utolsó fejleménye: az ügyvivői testületbe jelölt 44 személy közül 29- en visszaléptek. Elsősorban azok, akik a szabaddemokraták frontembereinek számítanak. * * * Tölgyessy Péter a maga 34 évével, és nem számítva a Fideszt, alighanem a legfiatalabb pártelnök. Tíz évvel ezelőtt Budapesten szerzett jogi diplomát, eddigi egyetlen, nem politikai munkahelye az Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete volt. Az Ellenzéki Kerekasztal megalakulásakor kapcsolódott be az SZDSZ munkájába, a nevezetes „Kék könyv” alkotmányjogi fejezetének szerzője. A többpárti parlament megválasztása után frakcióvezető és egyben az SZDSZ egyik ügyvivője volt. 1990 őszén távozott mindkét tisztségéből, rá egy évre bevette a várat. Pályázaton nyert milliók Nyíregyháza (KM) — A szakképzési alapból a pénteki megyei munkaügyi tanács ülésén 17 pályázó — iskola, egyéb oktatási intézmény, egy vállalat — 33,2 millió forint támogatást kapott. 32 pályázat érkezett be, amelyeken 191 millió forintot igényeltek, ezekből kellett kiválasztani, kik kaphatják a rendelkezésre álló pénzösz- szeget. Most elsősorban az iskolák igényeit vették előre,'azokat, amelyek megalapooztt, a későbbiekben jól hasznosítható szakmákra kívánják oktatni a fiatalokat. A foglalkoztatási alapra beérkezett 46 pályázat sorsáról is döntöttek: hetet fogadtak el.
