Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-11 / 264. szám
4 Kelet-Magyarország TULA MEGYEN Menekültek a vajdaság! Több mint húszezren Üjvidék (MTI) — A polgárháború, áz erőszakos mozgósítás elleni múlt. heti bácskai tömegtiltakozások arra utalnak, hogy megérett a helyzet olyan köztársasági rendelet meghozatalára, amely a szerbiai albánok és muzulmánok mintájára, a magyarokat sem mozgósítaná, és nem küldenék a frontra, az ott levőket pedig sürgősen hazavezényelnék — ez áll többek között a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökségének a szerb parlamenthez intézett levelében, amelyet eljuttatott a hágai békeértekezlet alel- nökéhez és a nyugati nagy- követségekhez is. Az elmúlt hónapokban több mint húszezer vajdasági magyar menekült külföldre — folytatja a levél — a teljes bizonytalanság és az erőszakos mozgósítás elől. Itt az ideje, hogy a szerb parlaSzentlászlói fronton A hideg beálltával is folyamatosan dörögnek a fegyverek a horvátországi Szentlászlőn, Eszék „előretolt védőbástyáján”. A horvát gárdisták folyamatosan verik vissza a szerb csapatok támadását. Visszamenőleges igazságszolgáltatás 'ment, a Vajdaság nemzeti összetételének erőszakos megváltoztatása miatti objektív felelősségének csökkentésére, felhívásban kérje hazatérésre a magyar menekülteket, szavatolva számukra a hazatérés biztonságát, és a szankciók elkerülését azok esetében is, akik a behívók elől szöktek külföldre. A bácskai békemegmozdulások és a fenti levél kapcsán Ágoston András, a VMDK elnöke az MTI tudósítójának kijelentette: — Olyan módszerekkel mondott tömegtüntetéseken véleményt a vajdasági magyar kisebbség kollektív politikai szubjektumként, amilyenre még nem volt példa. Az elhangzott követelések megegyeznek a VMDK álláspontjaival. Ez nem a magyarok háborúja. Saját akarata ellenére senki sem szólítható polgárháborúba. Budapest (MTI) — Befejezte munkáját a visszamenőleges igazságszolgáltatással foglalkozó, a Magyar Tudományos Akadémián az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete és a Friedrich Neumann Alapítvány szervezte kétnapos nemzetközi konferencia. A tanácskozáson kutatók, bírók, alkotmánybírák, ügyészek, ügyvédek, képviselők vettek részt. A hazai szakembereken kívül német, olasz, osztrák és spanyol vendégek mondták el véleményüket a kérdésről, a visz- szamenőleges igazságszolgáltatás emberi jogi szempontjairól, nemzetközi büntetőjogi aspektusairól, valamint saját országuk ezirányú gyakorlatáról. A kétnapos tanácskozás tapasztalatait összegezve Lamm Vanda, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója elmondta: a visszamenőleges igazságszolgáltatás kérdése — a parlament döntésétől függetlenül — a jogtudománynak olyan problémája, amellyel minden bukott diktatúra után szembe kell néznie az új államhatalomnak. Vagyis: a korábbi rezsim prominens személyeivel szemben folytassanak-e eljárást vagy sem, s ha igen, akkor miképpen. Érdekes e tekintetben a spanyol megoldás: Franco negyvenéves uralma után amnesztiatörvényekkel „futni hagyták” a régi rezsim prominens képviselőit, mert úgy gondolták, hogy 40 év után nehéz bizonyítékokat, tanúkat táláliji. Minden bizonnyal hozzájárult éhhez a megoldáshoz az is, hogy a Franco- diktatúra az utolsó időszakában már nem egy kemény diktatúra volt, hanem liberálisabb lett, bizonyos demokratikus intézményeket engedélyezett. Az amnesztia viszont — a speciális spanyol viszonyok miatt — nem vonatkozott a terrorcselekményekre. A külföldi vendégek egyébként a visszamenőleges igazságszolgáltatás létjogosultságát, az európai jogi tradíciókkal való összeegyeztethetőségét jogilag, szakmai szempontból erősen vitatták. Kisgazda-gyűlés Dalműéi! Cseh Sándor nem akar az Antall-kormányban a Független Kisgazdapárt harmadik bukott fölművelésügyi minisztere lenni. Számára az a hely elfogadható, ahonnan érdemben befolyásolhatja a magyar mezőgazdaság ügyét, s ma ez nem a földművelés- ügyi tárca. A Kisgazdapárt országos ügyvezető alelnöke — és egyben hajdú-bihari elnöke — erről vasárnap Debrecenben, pártja megyei rendkívüli intéző bizottsági ülésén beszélt. Az alelnök egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy neve az utóbbi napokban az FM leendő irányítójaként forog közszájon. Szerinte ugyanis nincs itt az ideje személyi ügyeknek, inkább azt kell tisztázni: hogyan módosulhatnak az erőviszonyok a koalícióban. Határsértők Budapest (MTI) — Az idén október végéig majdnem 26 ezren sértették meg a magyar határt, s ez a szám több mint kétszerese az elmúlt év hasonló időszaki adatának — mondta pénteken az MTI érdeklődésére Z uhek János szóvivő. A határőrség 91 ország állampolgárával szemben intézkedett. A legtöbbször román — 16 600 —, török — 2500 — és Pakisztán — 1542 — állampolgárok „okoztak munkát” a határőröknek. A határsértések elkövetésében majdnem 400 embercsempész működött közre. összességében a magyar államhatárt 37 alkalommal sértették meg külföldi repülőgépek, ezen belül október 31-ig 19 esetben észleltek légtérsértést a magyar—jugoszláv határszakaszon. Figyelemre méltó adat az is, hogy az idén 76 alkalommal összesen 165 fegyvert, 21 810 lőszert foglaltak le a határőrök a vámőrséggel közösen. Zubek János azt is elmondta. hogy a jugoszláviai polgárháború kezdete óta 6658-an kértek ideiglenes védelmet a határőrségtől. Közélet Tisztázást, tisztulást — mondja Szűcs M. Sándor református lelkész Budapest (KM — K. É.) — A parlament hosszas vita után végül is elfogadta a Zé- tényi—Takács-törvényjavaslatot, így nincs akadálya annak, hogy a különféle bűnökért — hazaárulás, államellenes cselekedetek, gyilkosság — akár visszamenőleges hatállyal is felelősségre vonjanak embereket. A törvény elfogadása után Roszik Gábor és Deme László lelkészek sajtótájékoztatón bejelentették, a törvényhez módosító indítványt nyújtanak be, amely arról szól, hogy a UljlU-as vizsgálatba vonják be az egyházi személyeket is, különös tekintettel annak vezetőire, a püspökökre, püspökhelyettesekre, esperesekre, teológiai tanárokra, az egyházi újságok főszerkesztőire is. A javaslathoz csatlakozott, s a sajtótájékoztatón az asztalnál ült megyénk parlamenti képviselője, Szűcs M. Sándor református lelkész is. — Miért tette? — Mindannyian a jövőért tettük, tesszük. A felelősség nagy, s ez alól mi, egyházi személyek sem térhetünk ki. — Ez arra is feljogosítja önöket, hogy számonkéréseket kezdeményezhetnek? — Erre minket az egyházért érzett féltő szeretet jogosít fel. Áz egyház küldetése nagy, szerintem tíz évvel kullog az események után. Még mindig nagy a lefoj- tottság, a félelem, hiszen akiket beépítettek, nem politikai pancserek, hanem éveken, évtizedeken át tanulták a konspirációt. A parlamentnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy ha a református zsinat úgy dönt, kikéri majd az adatokat, az előremenetel és a lelki megbékélés miatt ez lehetséges legyen. — Nem találja furcsának, hogy épp a papok kiáltanak bosszút, holott tőlük inkább a békére való törekvést, a megbocsátást várná el az ember...? — Negyven évig hallottuk ezt: „Ne azt nézd, ami elválaszt. hanem azt, ami összeköt”. Én azonban úgy gondolom, összekötni csak a kereszt tud igazán, s ehhez hozzátartozik a személyes bűnbánat, Péter sírása is. A bűnbánat után jöhet a megbocsátás öröme a Biblia tanítása szerint. Emlékeztetni szeretnék arra, amit Antall József római látogatása idején olvashattunk: a kompromittálódott emberek zsarolhatók, velük viszont nem mehet előbbre az ország ügye. Mi úgy gondoltuk, nem dughatjuk továbbra is homokba a fejünket. . . — És arra gondoltak-e, vajon lelkésztársaik hogyan fogadják az önök fellépését, osztják-e a véleményüket? — Jól ismerem a lelkésztársadalmat, nem fogok bennük csalódni. — Ennyire biztos a dolgában? — Inkább azt mondanám, engem a támadások sem fognak meglepni.,. Most történelmi időket élünk, s a költővel együtt valljuk, „növeli, ki elfödi a bajt...”. Mi evangélikus lelkészek vagyunk, ezért nem a törvény, hanem az evangélium oldaláról közelítjük a dolgot, de a tisztázást, a tisztulást a tovább - lépés szempontjából fontosnak tartjuk. MM Helyzetet j teremteni../' Kovács Éva G ulyás József az SZDSZ parlamenti képviselője. A debreceni Csokonai Gimnáziumban érettségizett, majd a nyíregyházi tanárképző főiskolán szerzett történelem-népművelő szakos diplomát. Jelenleg is tanul. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem és a Századvég Politikai Iskola hallgatója. Felesége középiskolai tanár. Most várják első gyermeküket. — 1986 óta tagja, 1988-tól elnökségi tagja vagyok a helyi közélet formálásában, alakításában fontos szerepet játszó, az ellenzéki politizálás műhelyének tekinthető Párbeszéd Egyesületnek. Annak idejénrészF'vét- tem az SZDSZ alakuló ülésén, egy ‘évvel később az^SZgS^.,^ Országos taní- csánaÉfc-Jtágjává választt t-1 tak. A parlamentbe az országos listán jutottam be, a frakció titkára, a Parlament választási és mandátumvizsgáló bizottságának tagja vagyok. — Közben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politikaelméletet, a Századvég Politikai iskoláján szintén politikát tanul. Főállású politikusnak tartja magát? — Annák muszáj lennem. Azt gondolom — bár sokaknak voltak illúzióik, mely szerint a képviselőség mellett megtarthatják főállásukat, munkahelyüket — mára kiderült, a két dolgot tisztességesen összeegyeztetni nem lehet. Én most csakis a képviselőségre koncentrálok, ha úgy tetszik, tényleg főállású politikus vagyok. A tanulás számomra azért fontos, mert indulni szeretnék a következő választásokon is, feltéve persze, ha a politikai viszonyok az én elképzeléseim szerint alakulnak, ha az akkori helyzetet vállalhatom. — Mennyiben más egy országos listán parlamentbe jutott képviselő munkája, mint egyéni választókerületben mandátumhoz ju1 tott társaié? — Az országos listán megválasztott képviselőnek elsődleges törvényalkotási feladatok mellett foglalkoznia kell egyéni problémákkal, falvak, települések, önkormányzatok gondjaival is. Nehezíti a dolgunkat, hogy szemben az egyéni képviselőkkel — akik tudják, hol húzódnak választókerületüknek határai — nekünk a megyehatárokon túlról érkező meghívásokat sem illik visszautasítanunk. — Milyen konkrét segítséget köszönhet Önöknek, pontosabban az SZDSZ-nek a megye? — Többet is. Elsőként interpelláltam például a megye elmaradottsága ügyében a miniszterelnökhöz, számos indítványt, javaslatot tettem a költségvetési vitában, vagy mint legutóbb is, — a hátrányos helyzetű önkormányzatok ügyében. — A célom, hogy olyan helyzetet teremtsek, amelyben a megye falvai, önkormányzatai világosan látják, mi a feladatuk, milyenek a lehetőségeik. Meggyőződésem, hogy e téren eddig nem volt világos a kép. A költségvetési vitában is szeretném azt elérni, szűnjön meg az elmaradottság, amely megyénket mindmáig jellemzi. Mindezekben nem vagyok egyedül, nargy segítséget nyújt a szakértői apparátus, amely rendelkezésünkre áll, de nagy segítség a helyben jól működő önkormányzati háttér is. Persze tennivalónk ezután is bőven maradd Különösen az általunk képviselt szociál-liberális értékekre épül® "pblitijka közérthető megfogalmazásában van még dolgunk. Gyakorta tapasztaljuk ugyanis, hogy nem azzal van baj, amit képviselünk, hanem azzal, hogy szándékainkat nem tudtuk egyszerű nyelven, közérthető módon megfogalmazni. — Közönségesen szólva eladni? — Pontosan. Ez pedig azért is baj, mert így céljaink nem jutnak el mindenkihez, s mert politikai ellenfeleink is kijátszották, kijátszhatják ezt. — Több képviselő is panaszolja, nem erre számított, a dolgok másképpen alakulnak, mint ahogyan megválasztásuk előtt gondolták volna ... Aki ezt állítja, annak idején rosszul mérte fel saját helyzetét. A képviselői munka szellemileg is, fizikailag is igen megterhelő. Ami pedig a. politikai sikereket illeti, sokan elhitték és elhitették, hogy a választásokat követően itt nagyszerűen fognak menni a dolgok. Beszállunk a liftbe, a „nyugodt erő” megnyomja a nemzeti felemelkedés gombját és hipp-hopp megérkezünk ... Megszűnnek a katnnai bíréságok Budapest (MTI) — A bíróságokról és a büntetőeljárásról szóló törvények módosítása alapján megszűnnek az év végéig még különbírósági jelleggel működő katonai bíróságok és beépülnek az egységes bírósági szervezetbe. A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben a jövőben — első fokon — katonai tanácsok fognak bíráskodni az Országgyűlés által kijelölt fővárosi és 4 megyei bíróságon, több megyére kiterjedő illetékességgel. Ezek a tanácsok hivatásos katonai bírókból és katonai népi ülnökökből állnak majd. Fellebbezés esetén — másodfokon — a Legfelsőbb Bíróságon azonban a katonai bűnügyekben is csak polgári bírók járnak majd el. 1991. november 11., hétfő