Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-06 / 260. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN november 6.,rszerda Külpolitikai jogyzet Csapda-jelentés Sike Lajos N em, ez így nem me­het! Olvasom a Har­gita és Kovászna me­gyéből elűzött románok lis­táját és már az első lapon mit találok? Három olyan nevet, amely ismétlődik! Codreanu Emil nevéhez azt írták a 29-es sorszámnál, hogy „megfenyegették és megsértették”. De ugyan­akkor ez a név és megjegy­zés tűnik fel a 82-es szám­nál is. Marian Vasile ese­tében csak az a különbség, hogy a 31-es sorszámnál „ismeretlen tettes halállal fenyegette”, a 84-esnél pe­dig a „helyi hivatalosságok fenyegették”. Tudorán Cod- rut, a 61-es és a 92-es sor­számnál jelentkezik. A má­sik, a Hargita megyével kapcsolatos listán meg ki­lenc személy neve ismétlő­dik. S érdekes, mind a ki­lenc belügyis tiszt! így hát 118 helyett csak 109 sze­mély a valós. Szinte hihe­tetlen! Milyen bizalmad le­gyen a jelentés többi ré­szében? A parlamenti jelentés azt akarja bebizonyítani, hogy mindezek a személyek a székelyek és a magyarok fenyegetései miatt mentek el. Lehetséges. Nézzük csak. A Hargita megye 109 el- űzöttből 61 belügyi káder. Vagyis nagyobb részük, pontosabban 56 százalék. Szekus és milic. önként adódik a kérdés: vajon leg­alább ezekben az esetek­ben, nem inkább arról van szó, hogy román állampol­gárok elűzték az elnyomó hatalom embereit, mint ar­ról, hogy magyarok és szé­kelyek románokat üldöz­tek el? A parlamenti bi­zottság miért nem teszi fel ezt a kérdést? Azt gon­dolják, hogy a világ kor­mányai, ahová el akarják küldeni ezt a jelentést, nem teszik fel ezt a kérdést? ... Nem erdélyi magyar, s ha úgy tetszik székely toll­forgató írta a fenti sorokat, hanem Anton Uncu, a ne­ves ellenzéki román napi­lap, a Bukarestben megje­lenő Románia Libera fő- szerkesztője. S ez csak a cikk bevezetője, mert az országosan ismert publicis­ta hosszan boncolgatja a magyargyűlölettel átita­tott jelentést, melynek ösz- szeállítói elvakultságuk- ban még arra sem vigyáz­tak, hogy az első olvasás­ra is könnyen felfedezhető formai hibákat elkerüljék. Miután Anca Uncu szétsze­di a jelentést és szinte té­telről tételre kimutatja hi­báit, végül megállapítja: „Függetlenül attól, hogy a parlament miként jár el, meggyőződésem: ez a je­lentés egy rudimentális po­litikai gondolkozás ered­ménye és súlyos károkat okoz Romániának és a román nép érdekeinek, mert csak a gyűlöletet szít­ja és az erőszakot bátorít­ja ... ” Megjegyzendő: ugyan­csak ebben a lapszámban (R. L. nr. 518, okt. 30.) egy másik írás is elmarasztaló­an fogalmaz nevezett je­lentésről. Daniel Cocoru ezt a címet adta cikkének: Csapda-jelentés. Pécsi Ferenc, az RMDSZ Szatmár megyei parlamen­ti képviselője pedig arra hívja fel az erdélyi ma­gyar közvélemény figyel­mét a Romániai Magyar Szóban, hogy azért nem kell annyira szívre venni az egész „román elűzési” mesét, mert adataiban azok se hisznek, akik kitalálták és feltalálták. Átlátszóan azért kaparták elő, hogy el­tereljék a figyelmet az or­szág súlyos gazdasági, tár­sadalmi és politikai válsá­gáról. Antall Mubaraknál Bizonyos értelemben hasonló szakaszban van az egyipto­mi és a magyar gazdasági átalakulás — állapította meg Antall József Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel keddi kairói tárgyalásain. mti — telefotc Parlamenti összefnglaló Budapest (MTI) Több kép­viselő jelentkezett napirend előtti felszólalásra a keddi parlamenti munkanap kez­detén. Csurka István múlt heti felszólalására reagált Halda Aliz (SZDSZ), aki vitatta az MDF-es képviselő azon ki­jelentését, miszerint a rádió október 23-án sugárzott mű­soraiban nem foglalkozott jelentőségének megfelelően az 1956-os forradalommal. Horváth Vilmos (SZDSZ) na­pirend előtti felszólalásában azzal a kéréssel fordult a kormányhoz és az Ország- gyűléshez, hogy a Magyar Köztársaság ismerje el az önálló, független Horvátor­szágot. Nem egyszer éles hangú felszólalások, indulatos vi­szontválaszok kísérték a vi­lágkiállítási törvény parla­menti vitáját, amely különö­sen elmérgesedett az Expo Olt a netil-albobol Debrecen (MTI) — Ed­dig egy halálos áldozata és két életveszélyes sérültje van a metilalkohol-fo- gyasztásnak Debrecenben. S. Józsefné beismerte, hogy munkahelyéről, a Debrece­ni Agrártudományi Egye­temről származott a tiszta szesznek vélt metil-alkohol, amiből otthon konyakot készített. Ezzel az itallal kínálta meg családját. Nem ilyen pártra gondoltam — hangsúlyozza Kávássy Sándor Budapest (KM —K. É.) — A Kisgazdapárttal kapcsola­tosan napról napra botrá­nyokról hallani. Kizárások és kitiltások, határozatok és nyi­latkozatok bizonyítják: a párt súlyos válságát éli. Ho­gyan vélekedik mindezekről dr. Kávássy Sándor, a párt Szabolcs-Szatmár-Bcreg me­gyei elnöke. Ilyen Kisgazda- pártról álmodott a választá­sok idején? — Megvallom őszintén, magam sem ilyen pártra gondoltam. Olyan lelkes csa­patra számítottam, amely együttküzd az emberekért Én ugyanis mindig a nép mellett álltam, ez nevelteté­semből is következik. József Attilának, kedvenc költőm­nek a véleményét osztom, aki azt monta: az egyedüli helyes politika az elvi poli­tika. Ha egy dolgot kigondol­tunk, gondoljuk végig alapo­san, s cselekedjünk eszerint. Én jelenleg ezen az elvi ala­pon állok. Kiindulópontom az, hogy koalíciót mindenütt csak pártok kötnek egymás­sal. Ezért úgy gondolom, a koalíció kérdéseiben a pár­tot megtestesítő elnökség és országos vezetőség illetékes nyilatkozni. A frakció tehát * nem tolhatja fel magát olyan polcra, s nem követelhet ma­gának olyan jogokat, amihez nem formálhat igényt. Ügy gondolom, a rész nem beszel­het az egész helyett. Ez alap­vető filozófiai szabály, me­lyet annak idején én is jól megtanultam. — Akkor hát nem lesz bé­ke a frakció tagjai és a párt­elnökség között? — A koalíció ügyében, még egyszer mondom csak­is a pártelnökség és vezető­ség nyilatkozhat. Megint mondok egy idézetet: „Ha­bár felül a gálya, alul a víz­nek árja, azért a víz az úr”. S még egy fontos dolog: Mi nem mondtuk fel a koalíciót, s két személynek a kineve­zésére javaslatot is tettünk a kormánynak. — Egyikük Cseh Sándor, Torgyán javasolta földműve­lésügyi miniszternek, ugyan­akkor egykori falubelije ... — Igen. A másik pedig dr. Görgei Géza kisvárdai ügyvéd, akit belügyi politikai államtitkárnak javasoltunk. — A legfrissebb párthírek egyike, hogy Torgyán Józse­fet a parlamenti frakció ki­zárta soraiból... — Kérem, ez komikus. — S ez egyben afféle vá­laszlépés is arra, — gondol­ják sokan — hogy korábban .Torgyán tette ugyanezt má­sokkal. — De nem egyszemélyben. Ö csak az országos vezető­ségnek terjesztette elő javas­latát, a pecsétet ez a csapat tette a papírra. Én magam például Prepaliczay István kizárása ellen szavaztam, de a többiek leszavaztak engem. Ezentúl minden pénteken közéleti hetilap A megyéből a megyéről KERESSE AZ .ÚJSÁGÁRUSOKNÁL (Ára: 17,50 Ft) Előfizetési díj egy hóra 70,— Ft. (5079) ügyében kezdeményezett népszavazási kampány meg­ítélésének kérdésében. Délután interpellációk és kérdések hangzottak el. Legérdekesebb interpelláci­ót Boross Péter belügymi­niszter kapta Trombitás Zoltán fideszes képviselőtől arról, hogy Pécsett a karha- talmisták emlékművét ko- szorúzták meg a rendőrök s aki jelentette, az már nem is rendőr, illetve, hogy Túrós András is késleltette a jelentés eljuttatását a miniszterhez. A válasz meg­nyugtató volt: a koszorú- zók már nincsenek a rend­őrség állományában. Megvitatták a költségveté­si irányelveket, s határoza­tot is hoztak, majd este fél nyolc után a pénzintézeti törvény részletes vitájával ért véget a keddi munka­nap. Szcmtaní a jugoszláv helyzetről Nyíregyháza (KM — Ba- raksó Erzsébet) — Jugoszlá­viában járt a napokban Föl­di László, a Móricz Zsig- mond Színház színművésze, aki 1986-ban települt Nyír­egyházára, de hozzátartozói, szülei, felesége, gyermeke most is ott élnek, Szabad­kán, Újvidéken, Csantavé- ren. Mi is történik most a szomszéd országban? — er­ről készült a szemtanúval az alábbi exkluzív beszélgetés. — A szerbek és horvátok ellentéte hagyományos és igen régi időkre vezethető vissza. Ismerünk olyan ma­gas rarígú szerb tisztet, aki­nek a családjából a horvá­tok húsz személyt öltek meg a világháború idején. Az utóbbi években gyakran vol­tak tüntetések, leszámolá­sok, ugyanakkor az ország elérkezett a teljes gazdasági összeomláshoz. Amikor éh eljöttem, az infláció kétezer százalékos volt. Igaz, közben volt egy pozitív szakasz, amikor ez megállhatott vol­na, de a nemzetiségi nézet- eltérés miatt nem tartották be a jó javaslatot sem. O Konkrétan mi áll a vé­res események hátterében, és kik harcolnak kik ellen? — Nagyon kusza a hely­zet, hiszen van a területi kö­vetelés, a szerbek azt mond­ják, ahol egy szerb él,' az a település Szerbia részének tekinthető. Ilyenformán mit mondjunk New Yorkról, hi­szen bizonyára ott is élnek szerbek? Van egy vallási el­lentét a pravoszlávok és a katolikusok között, és meg­osztja a társadalmat a kom­munista eszmékhez ragasz­kodó, illetve a már nem kommunista vezetők szem­benállása. Ha nagyon leegy­szerűsítjük, akkor az alap­képlet azt mutatja: harc dúl a szerb és a horvát katona­ság között, egy második szinten a magukat minden­hová befészkelő szerb cset- nikek és az otthonukat védő horvát usztasák között, és Kupa igent mondott Elhárult az akadály az M 3-as elől Budapest (KM — Kovács Éva) — Kupa Mihály pénz­ügyminiszter társaságában megyénk több MDF-es kép­viselője sietett keresztül a parlamenti tanácskozás szünetében a folyosón. Honnan jönnek, miről tár­gyaltak? — kérdeztük dr. Szilassy Géza MDF-es kép­viselőt. — A miniszter úrral fon­tos kérdésekről tárgyal­tunk. Ma már nem titok, a Szabolcs megyei kihelye­zett kormányülésen a kor­mány felelős képviselőinek a szájából is elhangzott, hogy az elmaradottság leg­főbb akadálya az infra­struktúra, az út, a hírközlés stb. hiánya. Épp ezért rend­kívül fontos az M 3-as au­tópálya megépítése, mégpe­dig záros határidőn belül, s terveink szerint a pálya nemcsak a határig érne, hanem keresztülszelné a megyét. A Közlekedési Mi­nisztériumban megtudtuk, hogy az M 3-as építése és tervezése megvalósítható. Tőlük azt kérdeztük, mi az építés legnagyobb akadálya. — Mi volt a válasz? — A minisztérium fő­osztályvezetőinek vélemé­nye szerint valójában egyet­len igazi komoly akadály van, mégpedig az, hogy a nyomvonalakba eső kisajá­títandó területek anyagi fedezete nincs meg. Ez pe­dig nem a Közlekedési, ha­nem a Pénzügyminisztéri­um hatásköre. E tárgyban kerestük hát Kupa Mihályt.- •' •£» » •' c ^ j ' ­— S mi' volt a válasz, van-e pénz a kisajátításra? — A miniszter rábólintott a kérdésre, ez pedig hatá­rozott igen. A gyakorlat­ban ez azt jelenti, ameny- nyiben az M 3-as tervezése és a koncesszió ’ kiírása megtörténik, az autópálya megépítésének a Pénzügy­minisztérium részéről nem lesz akadálya. — Említette, hogy az M 3-as mellett más kérdé­seket is szóba hoztak a megyei képviselők. — Kérdéseket tettünk fel az 1992-es költségvetés­ben szereplő tervezett terü­letfejlesztési alap összegé­ről, az infrastruktúra fej­lesztéséről, valamint a vár­ható adópolitikáról is. — Hogyan érintik mind­ezek a megyét? — Az eddigi elmaradott térségeket érintő adóked­vezmények a tervezet sze­rint megszűnnek, ugyan­akkor lényegesen nagyobb összeget fordítanak a terü­letfejlesztésre, az ezt szol­gáló alapra, épp azért, hogy a kiesést ellensúlyoz­zák. Szót ejtettünk még egy nyíregyházi leányvállalat ügyéről is, erről azonban még korai lenne konkrétu­mot mondani. reket, akik áldozataivá vál­nak. Kilencven százalékban a szerb kommunista vezető­ket hibáztatom, és tíz száza­lékban Tugymant, aki nem elég jó politikus. A szerbek azzal szítják a kedélyeket, hogy'eddig mindig ők nyer­tek, de én abban bízom, hogy csak a szerbek lehet­nek a vesztesek. O Mit tehetne a Nyugat, ha elismerné Horvátorszá­got? — Már régen el kellett volna ismernie, de most na­gyon bonyolult helyzet ala­kult ki, mert kezdetben igen ragaszkodtak az egységes Jugoszláviához. Amint elis­mernék, az elektromosságból kölcsönözve a . kifejezést, „földelnénk” a feszültséget. Szerintem arra kell még na­gyon vigyázni, nehogy Ma­gyarország lépjen ebben a kérdésben, mert nem keve­redhet bele. O Súlyos kérdés hazánk­ban a menekültek befogadá­sa. önnek, „első kézből" er­ről mi a véleménye? — Nagyon fontos erről a kérdésről beszélni, és én úgy vélem, beszélhetek is, hiszen a „kerítésről” mindkét ol­dalra belátok. Megértem, ha a magyar közvéleményt irri­tálja a nagyszámú menekült megjelenése, -mégis, igen meglep egy jelenség. Az er­délyi testvéreket mintha tárt karokkal fogadnák, a ju­goszláviai menekültektől ugyanazt megtagadják. Mondhatok példákat, hogy ezer német márkáért lehet egy jugoszláviai menekült­nek álláshoz jutni. O Tud-e valami konkré­tumot Barcs bombázásáról? — Sajnos nem, annyira nincs kézben az egész or­szág, és teljes a káosz, hogy az erről szóló információk egyelőre megbízhatatla­nok ... sajnos, van egy harmadik szint is: a teljes erkölcsi csőd már odáig fajult, hogy bárki lelőheti az utcán a ha­ragosát. O Szörnyű hírek érkeztek legújabban arról, hogy is­meretlen személyek holttes­tét fogják ki a Dunából. Mi történik most a civil lakos­ság körében? — Mindenki azt csinál, amit akar. Felborult a rend, és köztörvényes bűncselek­mények történnek. Előfor­dulnak ilyenek Szabadkán és Újvidéken is, de inkább a válságövezetekben dúl a ter­ror. Újvidéknél vannak olyan napok, amikor tíz­húsz azonosíthatatlan tete­met fognak ki a Dunából, nincs náluk semmilyen irat, okmány, nem tudják,' kik voltak, honnan sodorta őket a víz. Most már százával vannak a temetőben olyan sírok, amelyeken nincs név, hanem csak egy sorszám ta­lálható rajtuk. O Azt is hallani, hogy a legkeményebben bánnak el a bevonulási parancs megta­gadóival szemben. — Nagyon sok sorköteles megszökik, vagy ha odaáll a parancsnak elé, annak jóin­dulatától függ az élete. Gyorsított eljárással hoztak egy rendeletet, ami szerint a katonai szolgálatot megtaga­dókkal szemben a halálbün­tetésig is elmehetnek. Elő­fordultak ilyen esetek, azon­nali tarkón lövés volt a bün­tetés. Hadd mondjam el, nemcsak a magyar fiatalok körében gyakori a szolgálat megtagadása, vannak jó ér­zésű szerbek is, akik józa­nul gondolkodnak, és látják a harc értelmetlenségét. O Közvetlen közelről ta­pasztalva ön milyen kime­netelét látja a háborúnak? — A háború eleve agresz- szív és gonosz, és nagyon sajnálom a ártatlan embe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom