Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1991. november 27., szerda Kovács Éva M icsoda megtiszteltetés! — gondoltam ma­gamban, amikor a televízió Hét című műsorá­nak vezetője ország-világ előtt boldogan közölte: idei utolsó adásukat egy vidéki kistelepülésről készülnek sugározni. Nyomban fel is kérte az önkormányzatokat, nosza, írjanak levelet a Szabadság térre, s ajánlják (fel) magukat! Hogy mik a feltételek, ki nyeri a köz­vetítés helyszínének jogát és milyen alapon, arról ez­úttal szó sem esett. Azóta is bosszankodom. Rendszeres nézője lévén a Hét-nek, bizton állítha­tom, az utóbbi jó néhány hónapban a nagytekinté­lyű fővárosi' riporterek alig jártak falun. Nem soltat háborgatták a kistelepülé­sek, aprófalvak népét, eldu­gott tanyák lakóit,' az or­szág problémáit többnyire a fővárosi flaszteron, vagy annak közelében ■ vélték megtalálni, s bármely kér­désükre választ is leggyak­rabban ebben a körben ke­restek. Tudom én, hogyne tud­nám, nem könnyű a kiszál­lás, nagyon is szegény a Magyar Televízió. Kevés pénze van arra, hogy a „vi­lág végére", Zalába vagy éppen Szabolcsba utaztassa a stábot, melynek létszáma sem csekély. Hogy miért, arról most szó ne essék, le­gyen elég az alábbi törté­net, amelyet évekkel ezelőtt olvastam, s mely arról szólt, egyik „nagy magya­runknál” felvételt készített egy külföldi televíziós stáb. A riportalany illő módon előre készült, várt is vagy tíz-tizenöt embert, de ajta­jában mindössze ketten je­lentek meg. A csodálkozó kérdésre, hogy hol vannak a többiek, még nagyobb csodálkozás volt a felelet: mindenki itt van, akinek itt kell lennie... A Hét karácsonyi aján­déknak szánta az ötletet, bizonyára ily módon kíván­va megajándékozni jelenlé­tével is a vidéken élő, hát­rányos helyzetű népeket. Tudatni velük, hogy az év egy napján ők is fontosak, ne érezzék hát magukat ki­sebbnek, mint a városokban élő milliónyi mások. Az öt­let persze jó, járjon a tv mind gyakrabban falun! De ha kérhetjük, mégsem olyan „gyakran”, hogy azo­kat a napokat ünnepnek érezzük... Mindenféle FOGADÓÓRA. Dr. Kele­men Barnabás Mátészalka jegyzője november 28-án, csütörtökön 8—10 óra kö­zött hivatali helyiségében fogadóórát tart. KIHELYEZETT ÜGY­FÉLSZOLGÁLATOT tart a Megyei Társadalombizto­sítási Igazgatóság novem­ber 28-áin, csütörtökön 10— 14 óra között Vásárosna- ményban, a polgármesteri hivatalban. Az állampolgá­rok érdeklődésére nyugdíj-, családipótlék-, betegségi­anyasági ellátási és egyéb társadalombiztosítási ügyekben adnak tájékozta­tást, felvilágosítást a TB munkatársai. TANÁCSÜLÉST TART az MTESZ megyei szervezeté­nek szövetségi tanácsa no­vember 28-án. csütörtökön 14 órától a Technika Há­zában. Megkezdik az elő­készületeket a vezetőség újraválasztására, beszá­moló hangzik el az éves te­vékenységről, s megvitat­ják a jövő évi működés fel­tételeit. MEGEMLÉKEZETT Re­viczky Imre ezredesről a közelműLtban megtartott megyei aktívaértekezleten a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, s megkoszorúzták emléktáb­láját is. Gratulálunk A Magyar Vörös- kereszt megyei ve­zetősége szerve­zésében először tartottak vér­adónapot november 20-án középiskolások részére. A nyíregyházi Kölcsey • és Vasvári gimnázium tizen­nyolcadik életévüket be­töltött diákjai emberségből „vizsgáztak”, élve az ön­kéntes segítségnyújtás le­hetőségével. Negyvenen mintegy tizenhat Titer élet­mentő vért adtak,” amiből a legkülönbözőbb gyógysze­reket és vérkészítményeket állítják elő. Áldozatkészsé­gükkel ők már hozzájárul­tak a november 27-i „Vér­adók napja" megünneplé­séhez. Rendezvények Mozi játsszák, a Széchenyi-bérlet érvényes. KRÜDY MOZI: Csókoltat a halál. Előadás: 16, 18 és 20 órakor. BÉKE MOZI: Ragadozó Los Angelesben (Predator II.) Előadás: 16, 18 és 20 órakor. VIDEOMOZI: Reszkes­setek betörők. Előadás: 9,30, 11,30, 14, 16, 18 és 20 óra­kor. KABALÄS AUTÓSMOZI VIDEOTERME: Nindzsa imája a halálért. Előadás: 18 és 20 órakor. FEHÉRGYARMAT: Irány Colorádó. KISVÄRDA: Kutyapara­dicsom. MÁTÉSZALKA: Thelma pe T .rvi 1 i co NYÍRBÁTOR: A király ágyasa. Színház A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban ma 18 órától a Szigorúan ellen­őrzött vonatok c. darabot Kiállítások Nyíregyházán, a Városi Galériában vendégkiállítás látható december 22-ig: a kijevi Pecserszki Lavra barlangkolostor kincsei, hétfő kivételével 10—18 óra között. A Benczúr Gyula-terem­ben — ugyancsak Nyíregy­házán — Fegyó Béla festő­művész tárlata tekinthető meg, november 30-ig. A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban Az ásvá­nyok világa címmel ren­deztek érdekes kiállítást, mely január közepéig lá­togatható. Vásárosnaményban a mű­velődési házban, tekinthetik meg Kassay Márton kár­pátaljai festőművész tárla­tát. Nyírbátorban a Báthori István Múzeumban Nyilas Tibor, Kanadában élő ma­gyar festőművész kiállítá­sát tekinthetik meg. Vendégségben Kijev kincsei t Először hazánkban Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Meg­lehetősen hiányos ismerete­ink voltak eddig nagy kele­ti szomszédaink kultúrájáról, hisz maguk az ott élők sem láthatták eddig páratlanul gazdag szakrális műkincse­ik nagy részét. Mint Vaku­lenko Jurij kijevi muzeoló­gus elmondta, a Lavra kin­cseinek megtekintését ugyan konkrétan nem tiltották, de valahogy hosszú évtizedekig nem tették lehetővé. Hogy miért? Leegyszerűsítve talán azért, mert nem szolgálta a hivatalos ideológiát. De mik is ezek a Lavra kincsei, amelyek egy parányi töredéke is oly gazdag kiál­lítást jelent Nyíregyházán. A Pecserszkaja Lavra, azaz a kijevi barlangkolostor az óorosz—ukrán egyház és művelődéstörténet páratlan értékű emléke, az egyetemes ortodoxia büszkesége, a ke­resztény Ukrajna jelképe Mintegy ezer évvel ezelőtt alapították. A földbe vájt remetekunyhók fölé hatal­mas kolostorkomplexumot építettek, csodálatos építé­szeti együttes született az év­századok során, amely az ukán barokk legnagyobb al­kotása. A kijevi barlangkolostor nemcsak egyházpolitikai szempontból jelentős, de művészettörténeti értékeit tekintve is páratlan alkotá­sok születtek itt. Kiváló mű­vészek, tipográfusok száza­it foglalkoztatta; ikonfestő, fa metsző-, fafaragó és öt­vösműhelyt tartott fenn. Az itt alkotott (és a környéken gyűjtött) műremekekből több mint hatvanezer darabot őriznek itt. Ez a gyűjtemény Európa kulturális örökségé­nek elidegeníthetetlen része. (A kijevi nyomdákban ké­szült misekönyvek közül né­hány a magyar gyűjtemé­nyek büszkesége.) Az egyház csak néhány éve kapta vissza — a válto­zásoknak köszönhetően — abból az alkalomból, hogy a keleti kereszténység felvéte­lének ezeréves évfordulóját ünnepelték. A most újra mű­ködő templom egyúttal szer­zetesotthon és papképző sze­minárium. A kolostor gazdag anyagá­ból — mint említettük — Nyíregyházán csak viszony­lag kevés, mintegy százhúsz műremeket láthatunk, mégis a keleti egyházban használa­tos eszközök szinte teljes kelléktára és minden pom­pája feltárul előttünk. Iko­nok, liturgikus könyvek, kegytárgyak, miseruhák — három-négy évszázad gondo­san megőrzött műremekei. Az anyag külföldön elő­ször Magyarországon látha­tó egy vándorkiállítás kere­tében; Budapest és Eszter­gom után a megyeszékhe­lyen a Városi Galériában ka­rácsonyig tekinthető meg. Polgári őrség Nyírteleken Katonák helyett Nyírtelek (KM — D. M.) — Nagyon sok szóbeszéd ke­ringett arról a közelmúltban, hogy milyen változások lesz­nek a nyírteleki laktanyá­ban. A jól értesültek tudni vélték, hogy felszámolják itt a katonaságot. Mi történt tu­lajdonképpen? — kérdeztük Poczok Tibor alezredestől, a fegyverbázis parancsnokától. A honvédségi objektumok őrzése a mai viszonyok kö­zött sorkatonákkal egyre bi­zonytalanabbá vált. Megnőtt például a fegyverlopások száma. Egy tavalyi döntés alapján lehetőség nyílt a ve­szélyesebb technikai raktá­raik őrzésére polgárőrséget szervezni. A biztonsági kö­vetelményeken túl szerepet játszott, hogy a bevonulta­tott őrkatonák igen egysíkú feladatot láttak el. S az sem mellékes, hogy a jelenlegi munkanélküliség mellett ez­zel új állások teremtődtek. A parancsnok azt is el­mondta, a nyírteleki alaku­latnál majd félszáz polgár­őrről van szó, akinek nagy része helybeli, vagy Nyíregy­házáról jár ki. A felvettek zöme, elsősorban az év ele­jén elbocsátott honvédségi dolgozókból, valamint az időközben munkanélkülivé vált, leszerelt sorkatonákból került ki. A beosztás ellátá­sához szükség volt például a civilek rendőrség hozzájárulására is, mivel ezek az emberek szol­gálatban fegyvert viselnek. A november 1-jei indulás­tól a tapasztalatok azt mu­tatják, — amit a próbariasz­tás és az ellenőrzés alátá­maszt —, hogy az alakulat őrzésbiztonsága jelentősen megnőtt. Ez az állomány szakmájának, megélhetésé­nek tekinti á szolgálatot és ennek megfelelő komoly­sággal látja el. A polgáriak beállítása száz kiskatonát tett felesle­gessé. A felszabaduló őrka­tonák leszereltek, vagy más alakulathoz kerültek. De még mindig maradtak itt né- hányan, sőt novemberben is lesz bevonulás — akiket szakmájukban, a kiszolgálás területén alkalmaznak (gép­kocsivezetőnek, szakácsnak). A későbbiekben viszont to­vábbi létszámcsökkentés vár­ható, így valószínű, az ö he­lyükre is civil dolgozó kerül. — összességében a polgá­ri állományra áttéréssel az alakulatunk jelenlegi létszá­ma egyharmadával csökken. Ezek a változások a jövő hadseregét vetítik elő, hisz nálunk — a békefeladatok­hoz szükséges létszám — csak magasan képzett, hiva­tásos és polgári állomány teljesít szolgálatot — fejezte be a parancsnok. Pénzt visz a postás Nyíregyháza (KM — K. É.) — Mind több olvasónk kér­dezi: lesz-e, s ha igen, mikor valami abból az ígéretből, mely szerint a nyugdíjasok és más rászorulók nehéz anyagi helyzetük enyhítésére háromezer forint egyszeri tá­mogatást kapnak? — Egyszeri támogatás lesz, csak nem háromezer forint — közli Ólmán Zoltánná, a me­gyei társadalombiztosítási igazgatóság osztályvezetője. — Ä Magyar Közlöny 117. számában jelent meg az a kormányrendelet, amely az egyes nyugellátásban, a nyugdíjszerű rendszeres szo­ciális ellátásban, valamint a családi pótlékban részesülők egyszeri, rendkívüli támoga­tásáról szól. Ez a rendelet kimondja: egyszeri támoga­tás jár annak a személynek, akinek öregségi, rokkantsá­gi, baleseti rokkantsági nyug­díja, özvegyi ellátása — az árvaellátás kivételével — a mezőgazdasági szövetkezeti, vagy növelt összegű szakszö­vetkezeti járadéka, öregségi, munkaképtelenségi vagy öz­vegyi járadéka, valamint több, együtt folyósított társa­dalombiztosítási ellátása van, s annak összege 1991 szep­temberében a 7000 forintot nem haladta meg. A beharangozott összeg va­lamikor valóban háromezer forint volt, ez azonban mos­tanra lényegesen csökkent. Ha a nyugdíj összege 5500 forint, akkor 1200, ha ennél több, de a 7000 forintot nem haladja meg, akkor pedig 600 forint az egyszeri támo­gatás mértéke. Fontos tudni, hogy amikor a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság — mely az egyszeri tá­mogatást kiutalja — az 5500, illetve a 7000 forintot meg­állapítja, minden esetben fi­gyelmen kívül hagyja a csa­ládi és házastársi pótlékot, a házastárs után járó jövede­lempótlékot, valamint a rendszeres szociális járadék mellett folyósított növelést és a nem társadalombiztosí­tási jogszabályokon alapuló ellátásokat, mint például a vakoknak nyújtott személyi járadék. Nem számítják be a politikai rehabilitáció kere­tében megállapított nyugdíj- emelést sem. Számíthatnak ugyanis tá­mogatásra a családi pótlék­ban részesülő szülők, nevelő­szülők is. A jogszabály sze­rint azonban kizárólag csak akkor, ha a gyermek 1991 októberében jogosult volt a családi pótlékra. S hogy mennyi ez az összeg? Egy- é« kétgyermekes családoknál gyermekenként ötszáz, há­rom- és többgyermekesnél pedig gyermekenként 750 fo­rint. Az egyedülállók, a tar­tósan beteg, illetve testi, szel­lemi fogyatékosságban szen­vedő gyermekek után ezer fo­rint támogatás jár. Zsaroló gyerekek Mátészalka (KM — Cs. Gy.) — Eszem ágában sincs gyerekek meggondolatlan tetteiből messzemenő követ­keztetéseket levonni, de a következő két zsarolási tör­ténet tragikomikus. Nagyecseden Judit és Zsolt (a lány 16, a fiú 13 éves) arról beszélgetett, milyen jó lenne, ha sok pénzük volna Zsolt nyugati autót, Judit pedig bútorokat és szőnyege-, két kívánt vásárolni. Mivel megtudták, a szom­szédjukban lakó P. Kálmán­ná el akarja adni a házát, s feltehetően nagyobb összeg­hez fog jutni, ezért elhatá­rozták, az asszonytól pénzt szereznek. — Zsolt és Judit írógépen B. Kálmánnénak levelet írt, melyben őt felszólítják arra, hogy a megjelölt időpontban a nagyecsedi vasbolt elé vi­gyen 500 ezer forintot — tá­jékoztatott Szondi Gyula, a Mátészalkai Rendőrkapi­tányság nyomozója. — A két — egyébként jó körülmé­nyek között élő — gyerek el­mondta, a zsarolás ötletét egy videofilmből merítet­ték A rendőrség ugyancsak zsarolás bűntettének alapos gyanúja miatt folytatott el­járást a 13 éves K. Sándor és a szintén 13 éves D. Ti­bor nyírparasznyai lakosok ellen. A vizsgálat során Sándor beismerte, hogy a 12 éves K. Miklóst két éve rendszeresen azzal zsarolja, ha nem ad neki pénzt, megveri. Miklós egy-egy alkalommal 50—100 —300 forintot vitt Sándor­nak, valamint otthonról el­csent arany nyakláncot, to­vábbá magnókazettákat. Két év alatt Sándor összesen mintegy 20 ezer forintot ka­pott Miklóstól. A zsarolásról egy harma­dik személy, D. Tibor idén januárban szerzett tudomást, s ő sem volt rest, hiszen Miklóst azzal fenyegette meg, ha nem ad neki is pénzt, el­mondja Miklós anyjának, hogy a fia K. Sándornak hosszú ideje pénzt hord. Miklós a nyomozókkal kö­zölte, K. Sándortól és D. Tibortól annyira félt, hogy a zsarolásról még a szüleinek sem mert szólni, s a pénzt titokban vitte el ottnonról. Sürgős esetekben Nyír­egyházán, a Megyei Ren­delőintézetben (SZTK) fogadják a felnőtt és gyer­mek betegeket, este héttől reggel hétig. Cím: Bocskai u. 73. A balesetet szen­vedetteket ugyanitt a tra­umatológiai állomáson látják el. Gyógyszertári ügyeletet Nyíregyházán, a Szabad­ság tér 1. sz. alatt tarta­nak, este fél kilenctől reg­gel fél nyolcig. Tüzkés tarok _______ Közvetítés A barokk kor egyik pompás remeke, a Lavra egyik tornya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom