Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-21 / 273. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 1991. november 21., csütörtök K ül politikai jegyzet Bős a Tiszán? Gyöcke László P ersze, nem vagyok földrajzból analfabéta, hiszen tudom, hogy Bős — azaz Gabciko- vo — nem a Tiszán van. Bős(—Nagymaros) viszont már fogalommá vált nálunk. Ügy tűnik, most az igazi Bőstől keletebbre akarnak valami hasonlót a lembergiek (Ivoviak). A Lvovenergo (= Lvovi villamos-energetikai tröszt) a Tisza kárpátaljai szakaszán — Gyilovétól Tiszaúj- lakig — vízerőműrendszert akar építtetni. Erről Szte- pan Filip, az Állami Útépítő Konszern Kárpátaljai Autóügyi Igazgatóságának vezetője, a kárpátaljai területi tanács képviselője számolt be a Kárpáti Igaz Szó munkatársának. A képviselő éppen arra apellál, hogy milyen jogon építtetnek Kárpátalján a lembergiek. Tovább foh/tató- dik a kizsákmányolás? Eddig Moszkva tette ezt, most pedig a nyugat-ukrajnai hatalmasságok? Mi a dolog pikantériája? Nevezetesen az, hogy a Tisza nemzetközi folyó. Bár igaz, hogy a románokkal már tárgyaltak — egy szakaszon a Tisza képezi az országhatárt —, ám a magyarokat eddig meg sem kérdezték. Pedig, csak a térképre kell nézni, s láthatjuk, hogy a folyó Tisza- újlak után nem sokkal lépi át a magyar határt. Talán illene megkérdezni a magyar kormányt, . vízügyi, környezetvédelmi hatóságot! Hisz nem mindegy, hogy milyen víz érkezik Magyarországra a Tiszán. A beregszászi Petöfi-szo- bor körül újabb — nem éppen szívderítő — fejlemények szinte rettegésben tartják a város magyar lakosságát. Nem volt elég, hogy a szobrot korábban megcsonkították, utóbb három részeg letörte a másik karját is, majd ledöntötte és a közeli Vérke-csator- nába akarta vonszolni. A példátlan vandalizmus- (hullám) elkeseredett tiltakozásra késztette a járási és városi képviselők egy csoportját: „A szabadság megtestesítőjének szobra, úgy tűnik, már azzal is bőszít, hogy van .. A vandalizmust nem lehet másként értékelni, mint nemzeti öntudatunk, önbecsülésünk ellen intézett támadást, politikai gengszterizmust. Mélyen elítéljük ezt az aljas, minden erkölcsi normát felrúgó, elvetemült provokációt! Követeljük a vandál akciók szervezőinek és végrehajtóinak büntetőjogi felelősségrevonását” — hangzik a tiltakozás. A beregszásziak jobbnak látták, ha biztos helyre t’i- szik a most már mindkét karját vesztett szobrot, s az emlékmű helyén megjelent tábla szerint hozzáláttak a felújításhoz. Azt hiszem, a fentieket aligha kell kommentálMoszkva (MTI) — A Szovjetunióban jelenleg jóval bonyolultabb a helyzet, mint az augusztusi események előtt, így nem maradhattam külső szemlélő — jelentette ki az Izvesztyija című lapnak és az Interfax hírügynökségnek adott szerdai nyilatkozatában Eduard Sevardnad- ze. Az új szovjet külügyminiszter kijelentette: mindenkinek el kell foglalnia a saját helyét a barikádokon, hogy megmenthessük a világot, mivel a bizonytalan szovjet belső helyzet jelenti a legnagyobb fenyegetést az egész Föld számára. Sevardnadze egyik legfőbb feladatának nevezte az újfajta politika kialakítását a volt tagköztársaságok iráEduard Sevardnadze, a régi-új külügyminiszter. nyában. Hitelt érdemlő források szerint Sevardnadze csütörtökön már ismét régi munkahelyén lát munkához, s haladéktalanul megkezdi az ügyek átvételét Borisz Pankintól. Ami Pankint illeti, ő a londoni szovjet nagy- követség élére kerül majd. Sevardnadze kinevezése egyébként külföldön általában igen pozitív visszhangot keltett. Sevardnadzéhoz közelálló körök szerdán azt közölték az MTI moszkvai irodájával, hogy november végén feltehetőleg sor kerül Sevardnadze budapesti látogatására, ám a végleges döntés magától az új külügyminisztertől függ. Párhuzamos világtörténet Budapest (MTI) — Megjelent a „Párhuzamos világ- történet diákoknak” — jelentették be a Cserépfalvi Könyvkiadó szerdai sajtótájékoztatóján. A nagyméretű, leporellószerűen kihajtható könyv, párhuzamos sorokban, különböző szempontok szerint tagolva mutatja be a FIDESZ-mérleg egy évről Nyíregyháza (KM — B. E.) — Jónak minősítette a Fidesz-frakció egy éven át a nyíregyházi önkormányzati képviselő-testületben végzett munkáját Parragh Dénes frakcióvezető a szerdán megtartott fideszes sajtótájékoztatón. Többek között elmondta: az állampolgárok szerintük azért adták a fideszesekre szavazataikat, mert lendületesek, van szaktudásuk és nem elkötelezettek, mert nincsenek veszíteni való pozícióik és személyes érdekeik. A fiataloknak sikerült megőrizniük lendületüket, annak ellenére, hogy a politizálásra igen nehéz gazdasági körülmények között és tapasztalatok nélkül vállalkoztak, egy általánosságban megfáradt társadalomban. Bár az önkormányzati választások első helyezettje a Fidesz lett Nyíregyházán, a képviselő-testületben nem a pártérdekek ütköztek meg, hanem sikerült azokon felülemelkedniük más pártok képviselőivel együtt, a városlakók érdekében. Lapunk munkatársának kérdésére válaszolva elmondta: nem lehet a pénzek elosztásánál például az oktatást a sporttal, vagy az ivóvízellátással összehasonlítani, a képviselők számára a gazdálkodásban az az elv érvényesül, mivel minden ágazatra kevés jut, onnan vegyenek el, ahol a kevesebb összeggel az ágazat még működtethető, és ott használják fel azokat az összegeket, ahol világtörténelem legfontosabb eseményeit. Az eredeti angol kiadást eddig öt más — német, spanyol, portugál, lengyel és magyar — változat követte. A magyar variánst a szerkesztők kiegészítették hazánk történelmével. A kiadók tervezik a sorozat más darabjainak a megjelentetését. is. ÁLOM drasztikus helyzet alakulhat ki. Példaként az intézmények működtetését, az infrastruktúra fejlesztését, a környezetvédelmet és a szociális gondoskodást említette. Politikai kérdésre adott válaszukban nyíregyházi Fi- desz-vezetők megfogalmazták: nem akar nagy párt lenni a fiataloké, amely jelenleg mintegy 14 ezer tagot számlál. Szakértői párt kíván lenni, amely a közvéle- ményiku tatások adatai szerint növekvő szimpátiának örvend, konkrétan Nyíregyházán sem veszített népszerűségéből. A sajtótájékoztatón több önkormányzati bizottság képviselője ismertette, miként tevékenykedtek az elmúlt időszakban — ezekre a kérdésekre folyamatosan visszatérünk. A nők naponta átlag fél órával többet alszanak, mint a férfiak. Az alvási idő évszakonként változik és télen 20 perccel hosszabb mint nyárón. Minden negyedik megkérdezett (24 százalék) svájci azt is elmondta, hogy gyakran szundít egyet napközben is. Ezeket az eredményeket kedden hozta nyilvánosságra Zürichben az Alváskutatás, Alvásegészségügy és Chronobiolágia Svájci Társasága. Ezek szerint a nők napi átlag 8,3, a férfiak pedig 7,8 órát alszanak. „Anyaországbeli kiránduló Nagy István Attila Szatmárnémeti (KM) — Az elegáns (bár évek óta csöndes félhományba burkolódzó) étterem fehér termébe a pincérközlekedőn át jutunk be. Minden bizonnyal csak a megkülönböztetett vendégeknek van fenntartva. Körben mindenütt tükör, az asztalon terítékek, egy-egy tálban alma. Aranyozás, üvegcsillárok. Egy benyílóban télikert, a növények is fázósan húzzák össze magukat. A kis szökőkútban csobog a víz. Hárman vacsorázunk, majd a csendes ejtőzésben vendéglátó kollégánk, egy fiatal újságíró, elkezdi a nótát. Egymás szájába adjuk a népdalokat, pontosabban csak a címeket, mert jobbára csak ő énekel. „Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek”. A hangjában nagy- nagy fájdalom, reménytelenség, kiúttalanság remeg. „Nem értitek ti ezt” — mondja. Az anyaországbéli csak kiránduló, nem érzi át a kisebbségben élő sanyarú helyzetét, az üldöztetést, a fenyegetettséget, a szegénységet ... Kitört belőlem egy félmondat, amivel arra utalok, hogy vajon nem hibás-e az a szemüveg, amelyen keresztül a világot nézi. Lehet-e erkölcsi tőkét kovácsolni a nótázásbán fuldokló magyarságtudatból? Különösen a kisebbségi létben? Még különösebben a mai Romániában? A fiatalember felkapja a fejét, abbamarad az ének. Feszültség telepedik közénk. Hiába mondom neki, hogy nem lehet azonosulni — még érzelmileg sem — a valaha született népdal gondolati tartalmával, a busongó magyar mentalitás felemészti a szükséges energiát. Nem figyel rám. Majd később lecsendesedik, bocsánatot kér. Én pedig elindulok a sötét szatmárnémeti utcákon a szálloda felé. Itt-ott világít egy villanykörte. József Attila jut az eszembe: „rám törhet, ki érti, e táj oly elhagyott. S im váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott." Ki^ hát a magyar? — kérdezem magamtól, s titokban azt remélem, hogy a rám váró három nap ad erre is választ. A szállodában nincs meleg víz, de tudom, hogy reggelre az is lesz. Elmarad a zuhanyozás, s emiatt vagy más miatt, sokáig nem tudok elaludni. Másnap megkezdődött a rohanás. Román és magyar újságírók kísértek bennünket, megmutatták, amit eny- nyi idő alatt lehet: Kaffka Margit szülőházát, a majté- nyi síkságot, Ady Endre szülőházát, a gazdagságot és a szegénységet. Beszélgettünk románokkal és magyarokkal, kísérőink románról magyarra váltották a szót. Együtt éltek, ha patetikusan akarnék fogalmazni. A két nép közötti gyűlölet a nagypolitika szintjén valóság csak, mondja a román kolléga. A parlamenti közvetítések idején egyszerűen más adóra kapcsoltunk. S mintha ezt akarná erősíteni, sötét este volt, amikor egy kis faluban megálltunk. Itt lakik a testvérem, mondta. Megígértem, hpgy mindig bejövök hozzá legalább öt percre. , Nincs otthon, de egy-két perc múlva előkerül a szomszédból. Szép paraszti portára invitál bennünket, mintha egy alföldi tornácos házba lépnénk. A szobában bekapcsolva a televízió (a magyar tévé 1-es műsora!) a házigazda pezsgővel és Kent cigarettával kínál. Ülünk egy kicsit, beszélgetünk. Jó egészséget kívánunk, és indulunk tovább. A benzinkutaknál kilométeres sorok, az autósok a nagy benzináremeléstől félnek (azóta be is következett), az üzletekből hiányzik a bőség, de az emberek nyugodtak- nak látszanak. Egyaránt viaskodik a megélhetéssel itt román és magyar. A tanárnő, aki kétszer tud megtán- kolni a fizetéséből, s az Ady Endre házáya felvigyázó asz- szony, aki szorongva fogadja el a cipót, amit magammal vittem. Nem neki, csak úgy. De magyarellenességgel nem találkoztam, sem a Tisza, sem az Iza partján. Amikor megálltunk egy forrásnál, a kísérőink ránk mutatva azt mondták: magyar barátaink. A vizet gyűjtő románok a forrásvízzel teli üveget nyújtották felénk: kóstoljuk csak, milyen finom. Nem volt olyan jó, de azért ittunk belőle. Egy kicsit furcsa volt a színe, de azért jólesett. Ki hát a magyar? Nem tudom. Én mindenesetre többre becsültem a cselekvő ha- zafiságot mindig az önsaj- náltatásnál. Akár magyar, akár román, akár orosz emberről volt szó. És bizony Ady Endre portája elhanyagoltnak látszott, ráférne az udvarra egy kis takarítás, egy kis csinosítás, gondoskodás. Nemcsak az ünnepeken, hanem a hétköznapokon is. Mert a porta körül csupa idős ember lakik, akik lassan a kapát is alig tudják felemelni. Hát, kire számítsak? — még most is hallom a cipót szorongató asszony utolsó mondatát. Támogatásra érdemes folyóiratok MPF-qkqdémiq — alapítvánnyal A művelődési tárca összefogásra szólít fel a koltáráórt Nyíregyháza (KM) — Az országban az elsők között Nyíregyházán rendezik meg a Haza és haladás alapítvány akadémiáját, november 22—24. között. Pénteken délután 3-kor Takács Péter országgyűlési képviselő (MDF) nyitja meg az előadássorozatot, majd Keleti György ezredes, a HM szóvivője elemzi hazánk külpolitikáját és a jugoszláv helyzetet. Büki Attila az MDF sajtóosztályának csoportvezetője szól a vezetési stílusokról, magatartásról és módszerekről, este 8-tól pedig Sándor György humo- ralista estje következik. A szombati programban 9 órától részben az MDF-es tagságot közvetlenül érintő ügyekről tanácskoznak, részben pedig most aktuális kérdésekről, mint például a föld, a kárpótlás, a közvélemény. A vendégek között lesznek Debreceni József és Roszik Gábor parlamenti képviselők (MDF), valamint Salamon Konrád, az ÉLTÉ tanára. Este 9-től politikai vitaest lesz az MDF székház, ban. Két választás között címmel vasárnap délelőtt 9- kor tart előadást Mészáros László, az MDF Országos Hivatalának igazgatója, majd gazdálkodási és párt- építési témákról tárgyalnak. Az elsősorban MDF-tagok- nak ajánlott akadémián minden érdeklődőt szívesen látnak a Luther utca 6. szám alatt. Gazdasági együttműködés Budapest (MTI) — Gazdasági szemináriumot és árubemutatót rendez december 2—7. között Kárpátalján két magyar cég — a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szervező Vállalat, az Archív Kft. — valamint a Kárpátaljai Árutőzsde. A kiállítással egy időben a szakértők „A gazdasági kapcsolatok kiépítésének lehetőségei Ukrajnával és a vele határos régiókkal” címmel eszmecserét rendeznek a többoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. Az árubemutatón nemcsak magyar vállalatok, hanem cseh és szlovák, görög, mol- dáv, olasz, orosz és ukrán cégek is kiállítják termékeiket. Budapest (ISB) — Domb- rovszky Ádám — 1992 évi folyóirattámogatási pályázatról tartottak sajtótájékoztatót szerdán a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Mint Taxner Tóth Ernő - miniszteri biztos és Havasi János szóvivő elmondták, az előző két évhez hasonlóan e pályázati formát a továbbiakban is fenn kívánják tartani. Egy éve mintegy 200 pályázóból 90 kapott a 100 milliós támogatásból, idén e számok nyilván növekedni fognak. A pályázatokat december 15-ig lehet beadni. A támogatás forrása az állami költségvetésből e célra biztosított összeg, amelynek nagysága a parlament döntésétől függ. A minisztérium javaslata szerint legalább 180 millió forintot kellene az irodalmi, művészeti és közművelődési lapok támogatására szánni. A sajtótájékoztatón az újságírói kérdésekre rendre azt a választ kaptuk, hogy e pályázat még csak előkészítő stádiumban van. Nem állt még össze a kilenctagú kuratórium sem. Az elosztás elveiről, a műhelymunka, a kialakult szakmai megítélés, az előző évi támogatás hasznosítása lehet többek között szempont a döntéshez. Taxner Tóth Ernő elismerte: nem könnyű kiszűrni a szubjektív megközelítéseket, de ennél a rossz megoldásnál nem tudnak jobbat. Mindenesetre a társadalom maga is dönthet arról, hogy melyek a fontos folyóiratok a számára. Ha például az Üj írás mögött volna egy olyan szellemi tábor, mely garanciát vállalna érte ... több esélye volna a megmaradásra. A minisztérium sajtóirodája az újságírók kezébe adott egy olyan tájékoztatót, amelyben arról számoltak be, hogy mit tett eddig And- rásfalvy Bertalan a jobb költségvetési pozíció kiharcolásáért. Ebből kiderült az is, hogy a miniszter épp elégedetlensége miatt nem írta alá a költségvetési irányelvek tervezetét. Az állami költségvetés egészéhez viszonyítva a kultúra finanszírozásának részaránya 1988. óta 8 százalékról 17 százalékra nőtt. A példák sokaságával illusztrált anyag summázata: a tárca tisztában van a nemzetgazdaság súlyos helyzetével, de számos lépést tett már a kultúra érdekében, és kéri az érdekvédelmi szervezeteket, hogy ne ellenséget, hanem partnert lássanak a minisztérium képviselőiben. Sevardnadze: éj polkái!
