Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-14 / 267. szám
1991. november 14., csütörtök OLVASÓINK LEVELEIBŐL ’ Kelet-Magyarország 11 Forrongás az öregek otthonában Most már jól érzik magukat Sándor Istvánné, a segítő „sofor". A SZERZŐ FELVÉTELE Tapolcai Zoltán „Ez idáig volt az öregotthonban egy kedves vezetőnő, Anikó, és négy mosolygós gondozónőnk. Most ezt mind a gyógyszerész úr, aki már polgármester is, átrendezi az ő szája íze szerint. Minket el akar költöztetni a megszokott helyünkről a bölcsődébe. Ráadásul egy új vezetőt akar nekünk, aki nekünk nem kell, mert mi jól meg voltunk elégedve a miénkkel. Ráadásul még el is akarnak küldeni valakit, mert sokan lennének a bölcsődésekkel.” — Ne mondjon semmit arról, mi áll a levélben, nem, nem, nem akarom látni. Ha a tények után maradnak kétségei, állok elébe. Gedeon Árpád, a patikus, polgármester Tiszadadán. — Volt nekünk egy napközi otthonunk az öregek számára. Hullámos padlóval, domborodó, repedező fallal. Hajdan egy istállóból alakították át lakóépületté. Az otthon vezetője a nyolc osztály után végezte el a 3 éves szakiskolát. Aztán volt egy bölcsődénk. Egyre csökkenő létszámmal, végül már csupán három gyerek. Nyolc gondozónővel. Egyre több mama használta lei a gyedet, s egyre több papának kellett munkanélküli-segélyre mennie. Ott állt tehát az újnak mondható épület kihasználatlanul. — A költözés logikus. De a vezetőváltás? — A bölcsőde élén Sándor Istvánné állt, egészségügyi diplomával. S ő már volt az Kapros tökfánk Hozzávalók (4 személyre): 25 dkg gyalult főzőtök, kb. 20—25 dkg liszt, 2 tojás, 1— 1,5 dl tej, 1 csokor kapor, 1 teáskanál só, 1 púpozott mokkáskanál sütőpor, 1 gerezd fokhagyma, olaj a sütéshez. A tojást habosra verjük a tejjel és a sóval, ezután hozzáadjuk a nagyon finomra aprított kaprot, valamint az apróra összevágott tököt. Annyi lisztet keverünk bele, hogy a szokásosnál valamivel sűrűbb galuskatészta legyen belőle. Belekeverjük a sütőport és a zúzott fokhagymát, majd forró olajba mártott teáskanállal adagolva, bő öregek otthonának vezetője korábban is. — Miért hagyta ott? — A Jolly Jokert mindig odateszik, ahol a nagyobb szükség van rá. — Azért én megértem az olajban szép pirosra megsütjük. Az első oldalát fedő alatt sütjük. Ha az alsó fele szép pirosra megsült, megfordítjuk és fedő nélkül sütjük a nagyra megnőtt fánkokat. Az olajat gondosan le- csöpögtetjük és meleg tálra rakjuk. Hideg tejföllel vagy tartármártással tálalhatjuk. (Elkészítési ideje: kb. 40 perc.) Túrógombóc nyersen Hozzávalók (4 személyre): 3 zsemle, 25 dkg tehéntúró, tej a zsemlék áztatásához, 2 evőkanál porcukor, 1 citrom reszelt héja, 1 mokkáskainál- nyi só, a morzsához 5 dkg idős emberek húzódozását. Ragaszkodnak az ismerős arcokhoz! — De hát senkit sem küldtünk el! A volt vezetőnő is ott maradt, mint gondozó. A bölcsődébe, akarom mondani öregek otthonába indulunk, hátha találunk még ott valakit a délutáni órán. — Marika, várjon már egy kicsit! Egy fehér Skodába épp akkor próbál bekászálódni egy nénike. A segítség Sándor Istvánné. — Hazaviszem Erzsiké nénit, néhány perc és itt vagyok. Az otthonban a dolgozókon kívül már csak egyetlen embert találunk. Czihat Benja- minnét. Bözsi nénit. — Már minden rendben. Ezt én mondom, akinek az ellenzők közül a legnagyobb hangja volt. — S véletlenül nem tetszett levelet írni az újságnak? — Már hogy írtam volna?! Amikor Sándor Istvánné visszatérve megtudja jövetelem célját, látom a'cán a kérdést. Ki lehetett? Gedeon Árpád ad választ. — A levél még az átalakítás kellős közepén íródott. Ne eméssze ezért magát Marika, s ne keresse, ki volt a szerzője. Most már jól érzik magukat. Itt és magával. vaj (vagy margarin), 15 dkg zsemlemorzsa, 2 dl tejföl. A zsemléket kis kockákra vágjuk, majd annyi tejjel öntjük le, hogy majdnem ellepje. 15 percnyi áztatás után megkeverjük, majd villával összetörjük és kissé kinyomkodva keverőtálba rakjuk. Hozzáadjuk a tehéntúrót, a sót, a cukrot és a reszelt eitromhéjat. Kézzel, mintha tésztát gyúrnánk, jól összekeverjük, majd nedves kézzel nagy gombócokat formálunk belőle. Tálra rakjuk. A vajon a zsemlemorzsát megpirítjuk és a gombócokat egyenként megforgatjuk benne. Tálaláskor tejföllel lelocsoljuk és kevés porcukorral meghintve tesszük az asztalra. (Elkészítési ideje kb.: 20 perc.) Finom falatok Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA A torna fiatalít Az idő ugyan elszáll, de megöregedni, a jókedvet feladni nem szükséges. Hogy a fentiekhez hol is a recept? íme: Az egészséges idős ember mindennap tornázzon! Valamennyi ízületét mozgassa meg, a nyakcsigolyától kezdve a lábujjakig. A naponta elvégzett reggeli torna legjobb ellenszere a vérkeringési és ízületi bajoknak. Nem igaz, hogy csak fiatal korban lehet kezdeni a tornázást, ez a lusták kifogásá: az egészséges idős ember is elkezdheti a regééli tornát, persze fokozatosai* szoktassa magát a mozgáshoz. Egy-ikét perccel kezdje, s naponta egy-egy perccel tovább dolgozzon. Felkelés után tanácsos az ablakot kinyitni és a reggeli tornát erőteljes ki- és be- légzéssel elkezdeni 5—15 perc az az idő, amíg az ösz- szes ízületeket megmozgatjuk. A reggeli torna csak addig hasznos, amíg űrömet okoz és felfrissít. Történelmet idéző élmények Dankó Mihály Tivadar (KM) — Még javában tartott a szüret, amikor — régi adósságomat leróva — megkerestem Kiss Lajos bácsit Tivadaron. — Szorít a munka — mentegetőzik, miközben beinvitál a lakásba. — Ki kell használni a jó időt. Rend, tisztaság mindenütt. Lajos bácsi 84 évesen még be-bejár Gyarmatra, állandóan tesz-vesz a ház körül. Iratok, újságkivágások, régi képek, megsárgult igazolványok kerülnek elő. Precízen sorba rakva, megőrizve mindet. — Beregszászon születtem, ott jártam gimnáziumba, majd ipari tanuló lettem — kezdi a beszélgetést. — Azt mondták,a szüleim: „Ha mindenki urat nevel a fiából, ki fog dolgozni?”. Négyféle szakmát tanultam ki. Épület- és bútorasztalost, festőt és üvegezőt. Később a családunk erre a vidékre költözött. Apám kántortanító lett Gulácson. Mint a legtöbb férfi életében, a Lajos bácsiéban is jelentős esemény volt a katonaság. 1938-ban vonult be, később a határvadászokhoz került. Ott volt Erdély, a Fel- és Délvidék visszacsatolásánál. A hathónapos „gyorstalpaló” elvégzése után altiszt lett, de hamar lefokozták, mert nyilvánosan kijelentette: Magyarországon az urak csak mulatni tudnak. — Bejártam én ungot- berket, azért nincs lábam — mutat az egyik katonafényképre. 43-ban kaptam két hét szabadságot, akkor építettem ezt a házat. Éjjel-nappal dolgoztam rajta. Nagyon boldog voltam, amikor még az évben le is szereltettek. Sajnos, az örömöm korainak tűnt. Rá egy évre elhajtottak Oroszországba a Fekete-tenger mellé. Három év múlva jöttünk haza, az idevalósi huszonötből alig nyolcán. Feleségem kilenc évig egyedül nevelte a gyerekeket... Isten nyugosztalja, három éve hagyott itt, ötvennyolc évi házasság után. Szeme könnybe lábad ... Hagyom, hadd szenteljen néhány percet újra az emlékeknek. Egyek voltak ők jóban-rosszban ... Még a fogság ideje alatt kapott az asszony öt hold földet. De közben háromszor „jött ki” a víz, a háborúban három szép lova pusztult el. Mindent élőről kellett kezdeni. Dolgozott a család látástól sötétedésig. A meglévőhöz még béreltek is földet. De oda kellett adni szinte mindent ingyen. Maga Dobi István írta alá azt az emléklapot, — amit még ma is őriz Lajos bácsi — melyben elismerik, hogy „Nevezett 200 százalékra teljesítette a beadási kötelezettséget”. Neves gazda lett, a járásban egyedül ő termelt lent. — Az 1956-os forradalom után hat hónapig börtönbe zártak. Még ma sem tudom miért. Hiába vizsgálgatták, mindig tiszta maradtam — mosolyog, s egyszer-egyszer megpödri hófehér bajszát. — Utána is állandóan ellenőrizték, hogy meg ne szökjek. Mikor bejött a tsz, megint oda lett mindenem. Csak a gyönyörű két szép törzskönyvezett lovamat sajnálom. A 700 holdas tivadari határt kizsigerelték. Rimánkodtam, ne vágják ki a diófákat, de ők kipucolták még az árterületet is. Most hogy kérjem vissza a jussomat?! Háborog a lelke. Még ma is fáj a pusztítás.. . Nem . . ., az okos szót nem hallgatták meg, lehurrogták: „Maga nem ért ehhez Lajos bátyám.” S ő ment, és mondta a magáét, de hiába . . . — Nem volt a falunak református kántora. Én még a kutyámat is énekszóval temettem el, hát akkor az embert... Elvállaltam azt is... Meséi, a múltról, véleményt mond a jelenről, gondjairól. Rendszeresen nézi a televíziót, van egy kis szilvása, melyről lesz vagy két „felöntésnyi” pálinka. Szeret enni, inni, bár sohasem volt nagyétkű — vallja. Egyetlen gyengéje a kövér hús. „Nem adnák semennyiért egy mangalicát a mostani fajtákért.” Pedig vigyázni kell az egészségére, mert az ő szavai szerint „vérnyomása van”. tlúcsúzáskor a kapuig kísér. V! — a mátészalkai repülő- hídon ... HARASZTOSI PÁL FELVETELE Vendégségben Nyíregyháziak Panyolán 4 Panyola (KM) — Kedves vendégeket fogadott a napokban a panyolai nyugdíjasklub — írja levelében Filep György klubvezető. A nyíregyházi nyugdíjasklubok vezetői eleget téve a házigazdák meghívásának, jó hangulatú beszélgetésen vitatták meg a klubok működésének lehetőségeit, a nyugdíjasok érdekvédelmét, a mindennapok gondjait. A nyíregyháziak rövid kulturális műsorát egy tájjellegű vacsorával „honorálták” a helybeliek, s ígéretet tettek, hogy mihamarabb viszonozzák a látogatást.
