Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-10 / 238. szám
1991. október 10., csütörtök HATTER Kelet-Magyarország 3 Göröngyös az út Simánál Torlódás a határállomásokon M. Magyar László Csengcrsima (KM) — Olyan a kép a csengersimai határállomáson, mintha közúti ellenőrzésen lennénk. A határ túlsó oldaláról átjönni szándékozók az udvarias felszólításra kapcsolgatják az irányjelzőt, matatják a motort, fel-fel villantják a féklámpát. Más nemigen utal az október 4-től érvényben levő Szigorúbb ellenőrzésre. A még őszi napsütésben kedden a mindennapi, megszokott életét éli a határállomás. Az ellenőrzések után felszabadultan gurulnak tovább az autók, a biciklik, vidáman beszélgetnek a nehéz csomagokat cipelő gyalogosok. Föff az iidilat A határőrség és a vám- és pénzügyőrség ottani parancsnokait keresem, hogy tájékoztatást kérjek az elmúlt napok forgalmáról, a fokozottabb intézkedések tapasztalatairól. Kérésemet meghallgatják, azonban felesleges sietnem, a toli, a notesz visszakerülhet a zakózsebbe, ugyanis, mint a tudtomra adják, információt csak az országos parancsnokság szóvivőjétől kaphatok. Így marad a csöndes nézelődés. A határőrök és a vámosok előírásszerüen mindent ellenőriznek szép sorjában: a gépjármű műszaki állapotát, a szükséges pénz- mennyiséget, a csomagtartóban lévő holmikat Mindez persze időt vesz igénybe, s míg az előbb csak 8—10 kocsi várakozott a magyar határ átlépésére, immár végeláthatatlan a sor. látszólag türelmesen várakoznak sorukra az utasok, belül azonban már forrnak az indulatok. — Az alapgondolattal, vagyis a szigorúbb ellenőrzéssel egyetértek, de az már kicsit túlzás, hogy ilyen sok idővel jár — mondja Kiss Ferenc, aki Szatmárnémeti- bői igyekszik Rozsályra. — Igaz, ma másfél órája érkeztem a román határhoz, s nemsokára rám kerül a sor a magyaroknál, de vasárnap öt órát várakoztam a román oldalon, mert nem haladt á sor az ellenőrzések miatt Vissza is fordultam akkor. Csikkül a forgalma A román oldalon egy ósdi, lerobbant autóbusz állja el épp az utat, a kocsik óvatosan kerülik a kerekei cserélő szerelőket Nálunk már csak útszéli büfének lenne jó, de ott még tömegközlekedésre használják. Hamar megtalálom Petea határállomás parancsnokhelyettesét. Cheta Dán őrnagyot, akit — a magyar tisztekkel ellentétben — sikerül is szóra bírnom. — Minden ország olyan rendeletet hoz, ami a számára megfelelő, ebbe nem szólhatunk bele. Azonban ahogy dolgoznak a magyarok. mi is úgy dolgozunk, s szigorítunk. Az első napokban közel 300 kocsit küldtek vissza a magyarok. Nekünk ez teljesen minúegy, ettől nem lesz több a munkánk. Azt egyértelműen kijelenthetem. a rendelet érvénybe lépése óta csökkeni a forgalom. Máskor naponta 600 feletti a kocsik száma, most jóval alatta van. Szerintem csak ideiglenes ez a visszaesés, ha a románok rendbe hozzák az autót, szereznek pénzt, akkor majd megint mennek. A parkírozóban hagyott Zsigulihoz igyekszem vissza, amikor két házaspár arra kéi, egy darabig vigyem el ökei. Mint kiderül, Napkorra mennének, így nagy az. öröm, ahogy megtudják, , majdnem „házig" utazhatnak. Foriütat feketén — Ha nem jön a rendelet, akkor nem foglalkozunk otthon a pénzszerzéssel — meséli Forgách József, egy Marosvásárhely melletti kisváros lakója. — A bankban forintot nem lehet váltani, ezért csak feketén jutottunl; hozzá, 3 lejt fizettünk 1 forintért. Az otthoni újságban úgy jelent meg, hogy naponta kell ezer forint, így egy kicsit meg is rémültünk, hogy nem engednek át bennünket. Megértjük a kormányt, hallottuk mi is, hogy sokan étlen-szomjan, szállás nélkül tartózkodnak Magyarországon, a gond csak az. hogy Erdélyben a szigorú ellenőrzés miatt a románok előtt a mi tekintélyünk csökken. Üzemi tanács sóqoréknál Nyíregyháza (KM) — Az új munkatörvény megalkotásától függően a tervek szerint jövőre a munkahelyeken üzemi tanácsokat szerveznek, amelyek párhuzamosan fognak működni a szakszervezetekkel. Sokan már előre ódzkodnak ettől, mondván, két dudás, hogy fér meg egy csárdában. Példát viszont elég közelről, Ausztriából lehet hozni, ahova a hónap közepén az MSZOSZ küldöttsége járt, tanulmányozni a sógoroknál az üzemi tanácsok működését, és kapcsolatukat a szakszervezettel. A tapasztalatokról Gégény Istvánt, az MSZOSZ megyei képviselet vezetőjét kérdeztük. — Az osztrák szakszervezeti tömörülés, az ÖGB fogadott bennünket, amelyhez 15 szakmai szakszervezet tartozik, de mellette TlliieS másik szakszervezeti tömörülés. Szerintük, ha lenne, az erőket szétforgácsolnák. A General Motors Opel motn- összeszerelő üzemében, az ÖGB saját nyomdájában és az osztrák rádió, valamim televíziónál jártunk. Az üzemi tanácstagokat mindenütt valamennyi munkavállaló 4 évre választja, függetlenül attól, hogy az illető szak- szervezeti tag. vagy nem. A létszámtól függően alakítják ki a tanácstagok számát, sok helyen függetlenített az üzemi tanács elnöke. Nincs marakodás. civakodás a szak- szervezettel, szoros az együttműködés velük. — A szakszervezeti aktivisták feladata, hogy a dolgozóktól összegyüjtsék a véleményeket. a gondokat, ezeket csoportosítva adják tovább az üzemi tanácsnak, amely a döntéseket hozza, és tárgyal a vállalat vezetőivel. A béralkunál nem érdekli az üzemi tanácsot van fedezet a bérre vagy nem, a kalkulációnál az évi áremelkedést és az inflációt is figyelembe veszik. A tanács a munkaidő-beosztásnál, a személyzeti kérdéseknél tárgyal az igazgatóval, akivel partneri viszonyban áll. — Ha hazánkban valamennyi munkavállaló megérti az üzemi tanácsok célját, és elfogadják a szakszervezetnél kisebb, de szélesebb jogkörrel rendelkező hálózat működését, akkor a dolgozói érdekvédelem jelentősen javulhat. Ehhez természetesen a munkaadók partneri kapcsolata is elengedhetetlen. TÁRCA m neszek egy kicsi kocsit. Veszek egy színes tévét. Veszek egy hűtőszekrényt. Veszek egy kerti traktort. .. De mindennek előtte veszek egy mély lélegzetet. Akkora lélegzetet vesZeJc, hogy feszülnek tőle a herpeszeim. De miért is vennék évi kicsi kocsi!? Ha vennék? Mert azt mondja a pasas, hogy előleg nélkül 60 havi részletre. Hogy oda ne rohanjak. Tovább megyek. Miért is vennék én egy színes tévét? Ha vennék. Mert azt mondja a türkizkék szemű nő, tele mosollyal, hogy 20 százalék befizetés, 12 havi részlet, rendkívüli kedvezmény. Hogy oda ne rohanjak. • Viszont. Miért is vennék én egy hűtőszekrényt? Ha vennék. Mert rámszól egy eszkimó, hogy ez most az eszkimóka, hogy a hűtőszekrényt majdnem ingyen adják, akkor fizetek, amikor akarok. De húsz hónapon át rendszeresen akarjak fizetni. Szó mi szó eladó az egész világ. Én, Te, Ö, Mi, Ti, Ök, mindenki elad. És én veszek. Veszek egy mély lélegzetet és kiszámolom. Azért az egymilliót érő kicsi kocsiért havi törlesztésben 1 millió 400 ezer forintot fizetnék. Havonta 23 ezer 333 forintot. Fussa. De még mennyire fussa a fizuból hiszen havi nettóban 15 ezret keresek. Sót ebbe még a televízió is belefér, hiszen a havi részlet kamatos kamattal csak 4622 forint. Mi több jöhet a hűtőszekrény is. az a csodálatos kis eszkimóka. Akkor fizetek amiSeres Ernő Mindent veszek kor akarok, de havi rendszerességgel 5 412 forint 20 fillért. Egyszóval ha veszek egy kicsi kocsit, színes tévét és hűtőszekrényt, megterhelem a havi bevételem 32 767 forint húsz fillérrel. Ez nem gond. Fussa a fizuból. Végtére is havonta és nettóban 15 ezret keresek. Csak az a 20 fillér ne lenne. Ügy gondolom, hogy az a 20 fillér, ami a törlesztendő összeg számsorának a végén van gondot fog okozná. Honnan vegyek én 20 fillért hatvan hónap múlva? Tudomásom szerint egy két év és a fillér, mint olyan megszűnik. Nem lesznek filléres gondjaink. Csak forintosak. Az meg mit számit. Határoztam. Szilárd és eltökélt szándékom, hogy nem veszek kocsit, színes tévét és hűtőszekrényt. Szörnyű btamás lenne, ha a törlesztésekkor a 20 fillért nem tudnám havonta és rendszeresen leperkálni. Húsz fillér miatt felszólítást, felszólítás követne, jörtne a végrehajtó, peregne a dob, úgy elárvereznének, hogy ingem, gatyám sem maradna. Rongyos húsz fillér miatt. 5 zóval veszek egy mély lélegzetet és már oda sem figyelek, hogy a másfél milliót érő kerti traktort mennyi időre és milyen feltételekkel adják hitelbe. Pedig ha vennék egy kerti traktort, mondjuk ezeréves részletfizetésre. Szóval az a kerti traktor dekorativ lenn/e a nappaliban. Na de hol van nekem most nappalim. Momentán ami nappal az nappali az éjjel az éjjeli.. . Ettől függetlenül. És isten bizony. Élvezem a reklámokat. Televízióm sincs, de bekapcsolom, és ülök előtte. Guvad a szemem. Mi mindent vehetnék, ha vennék. Pardon. Csörög a telefon. Halló itt a Pali Madár. Ott ki beszél? Szintén Pali Madár? Hát hányán vagyunk? Angyal Sándor 4 reggeli postabontáskor gyakorta megrendítő sorok kerül- neki ki a borítékokból: közösségi vagy egyéni sérelmek, fájdalmak, szinte mindegyik egy-egy segélykiáltás. Az újságírók lehetőségükhöz mérten nyomába erednek az ilyen felvetéseknek, s ha tudnak, segítenek. Akad azonban olyan panasz is, amelyhez nem kellene „a sajtó”, csupán emberségre, nagyobb megértésre volna szükség. íme: „Fáj a szívem, úgy írom levelemet, még itt Nagy- kállóban, de ma hazavisz a mentő Ibrányba, a szociális otthonba. A baj ott kezdődik, hogy abban az otthonban csak hétfő reggeltől péntek délig lehet tartózkodni, és sajnos nekem nincs hová menni. A fiam teljesen kiürítette a lakást, leszerelte a fürdőszobát, augusztusban már a tetőről az esővízcsatornát is leszedte. Sajnos engem nem fogad be senki, még a testvérem is fél a fiamtól, hogy utánam jön és balhézni fog. Július utolsó hétvégéjét a szabad ég alatt töltöttem éjjel-nappal, hol a tengeriben, hol a fasorban. Sokszor gondoltam a halálra, de nem volt annyi gyógyszerem. Egyszer otthon, a kerti udvaron aludtam, még a rendőr is odaCipőár Nézem a cipöbolt kirakatában az ilyen-olyan félcipők árait. Kétezer- kilencszáz forintnál kezdődnek és a felső határ a csillagos ég. Most, amikor a létminimum (szeptemberi árakon számolva) 8018 forint, már a kirakatnézés is luxusnak számít, a cipővásárlásról nem is beszélve. Viszont jó hogy néjött, beszélt velem, azután ment tovább... Betöltöttem a 63 évet és nem tudom elhinni, hogy a 20. század végén még ez megengedhető. Már beadtam a kérelmem a szociális otthoni elhelyezésemre, de a kezelőorvosnak azt mondta a megyei tanács, 290 személy van előttem. Előre félek a péntektől, hova megyek éjszakára, mert bizony már a fasorban, a földön aludni, vagy ücsörögni is nehéz. Nem tudom, nem is értem az egészet, hogy aki eny- nyire ráutalt, azt soron kívül miért nem helyezik el. Az ügyiratszámom 1485/1991. Nagyon kérem, hogy a nevem ne legyen kiírva az újságban, mert félek a fiamtól...” # *me egy családi tragédia így alacsonyul- hat rideg ügyiratszámmá. Bizonyára nehéz helyzetben vannak, akik a szociális otthoni elhelyezéssel foglalkoznak, kevés a hely, kevés a pénz. Annyira , azonban nem lehet súlyos a helyzet, hogy egy beteg, kiszolgáltatott asszony kénytelen legyen átfagyoskodni a hideg éjszakákat. Először a rokonság l'elkiismeretére kell hivatkoznunk, amely ha rideg, kegyetlen, akkor a hivatalon, a közösségen a sor. Ha átérzik felelősségük súlyát embertársukért, akkor: név és cím a szerkesztőségben. zem a kirakatot, mert eszembe jut egy régi vicc: — Édesapám — mondja a kölyök az apjának — vegyen már nekem egy félcipőt. — Majd ha fél lábad lesz — mordul az apa. — Akkor meg mit húzzak fel? — nyavajog a pulya. — Egy vödör vizet a kútból, mert Hatni kell. A vicc régi, de a félcipő ára az már nem a régi. És holnap mégin- kább nem lesz az. (S) 4 Kommentár Helykeresés Balogh József ß ö héttel múlt egy éve, hogy az emberek urnához járultak, s megválasztották az önkormányzatokat. A választók az eseményről többnyire elfeledkeztek, ám az önkormányzatok azóta is keresik a helyüket, hiszen ha korábban valami gondjuk volt, fordulhattak a megyei önkormányzathoz. Most a megyei önkormányzatnak sincs több hatásköre, sőt hatósági jogköre nincs is, így mindkét oldaról tisztázatlan: vajon milyenek is legyenek a kapcsolatok? Erre kerestek tulajdonképpen a választ a megyei önkormányzat vezetői, amikor megkeresték a megye településeinek polgármestereit, hogy mondjanak véleményt e formálódó, alakuló, ellentmondásokkal teli kapcsolatról Ilyen ellentmondásosak voltak a válaszok is. hiszen néhol az önállóság megsértését látják abban, ha a megyei önkormányzat regionális érdekeket is felvállal, ha összekötő kapocs akar lenni a kormány és a helyi önkormányzatok között. Eközben természetes ha segítséget kapnak a pályázatok elkészítéséhez, természetes amikor hiányolják, hogy a megyei önkormányzat a választott képviselő nem kötődik az egyes településekhez, ha nem visz folyamatosan információt a megyei közgyűlés munkájáról, vagy éppen saját tevékenységéről. Ugyanígy keresi helyét a megyei önkormányzat is, hiszen nem akar rátelepedni az önálló önkormányzatokra, miközben olyan kérdések fogalmazódnak meg: vajon helyesen tekintik-e át az érdekeket, ha ebben nincs benne a települések érdeke, helyesen élnek a lehetőségeikkel, ha csak az önkormányzati törvényben meghatározott feladatok elvégzését látják el. m aézöpont kérdése tehát, hogy sok vagy kevés, amit a megyei önkormányzat felvállal, sok vagy kevés, amit a helyi önkormányzatok kérnek és igényelnek? Ezért született meg egy olyan határozat a legutóbbi megyei közgyűlésen, hogy felvállalják a települési önkormányzatok igényeinek teljesítését, s megpróbálnak olyan össze- kötökapocs lenni, ahonnan gyors információkat kaphatnak, ahová nyugodtan fordulhatnak szakmai segítségért. 1485/1991
