Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-29 / 253. szám

____i__________-.................... 1991. október 29., kedd CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 1 1 Ültessünk gyümölcsfát! A jó választás és a gondos munka Dr. Széles Csaba „Aki fát ültet, bízik a jövő­ben” tartja a régi kertész­mondás. S ez valóban így van, hiszen a gyümölcsfák évtizedekig maradnak ugyan­azon a helyen, ezért a tele­pítés munkáit a gondos gaz­da fokozott figyelemmel ké­szíti elő, illetve végzi. A gyü­mölcsfák telepítését a ter­mészeti-környezeti ténye­zők mellett — különösen az utóbbi években — a közgaz­dasági tényezők, főként a piaci viszonyok befolyásol­ják. Mielőtt a telepítéshez lát­nánk, meg kell terveznünk a telepítési rendszert, s a tele­pítéshez szükséges szaporító­anyag mennyiségét. A gyü­mölcsös létesítése a gyakor­latban talajmintavétellel és talajvizsgálattal kezdődik, melyhez hathatós segítséget tudnak nyújtani a Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat laboratóriumai, a talaj állapotáról és a táp­anyag-visszapótlás feladatai­ról. Minőség a törzsön Minden jó és minden rossz a faiskolákból származik — mondotta mindig Probocskai Endre professzor úr tanítvá­nyainak. Így a faiskolai le- rakatokból, ha csak lehetsé­ges, vírusmentes szaporító­anyagot vásároljunk. Rosz- szul spórol az, aki megelég­szik a másod- vagy harmad- , rendű oltványokkal. Az első osztályú szaporítóanyag gyor­sabb kezdeti növekedést és fejlődést biztosít. Az első osztályú koronás oltvány jelzése sárga. Ez a törzsükre festett jelzés, illet­ve szín egyértelműen bizo­nyítja, de jelzi a minőséget az áru törzsén lévő árucímke is. A koronavesszők száma legalább négy, és egyenként minimum harminc centimé­ter hosszúak, s arányos el- helyezkedésűek. Az oltvány gyökérzetét legalább négy egészséges és ép, nyolcvan centiméter összhosszúságot meghaladó gyökér alkotja. A gyökérnyak felett 30 cm ma­gasságban mérve a törzs át­mérője legalább 12 mm le­gyen. A II. osztályú koronás olt­vány sárga jelzésű, s az elő­zőtől csak abban különbözik, hogy 3 négyzetcentiméternyi Megkezdődött a késő őszi faültetés. Gyümölcsfákból, cserjékből a nyíregyházi Ilex nyír­egyházi lerakatban bőséges a választék. mechanikai sérülésük jól be­forrott. Kisebb törzsgörbület még elfogadható, törZsmágas- ság alapján elkülöníthetünk közepes törzsű (jelé ktV,' mé­retei : 90—120 cm, alacsony törzsű (jele at), méretei: 70— 80 cm, bokorfa (jele: b), mé­retei 50—60 cm, nagyság­rendbe tartozó koronás olt­ványokat. Ha suhángot vásárolunk (mely visszavágás nélkül ne­velt gyümölcsfaoltvány), úgy az I. osztályú áru, kék jelzé- , sű. Gyökérzete a koronás olt­ványokéhoz hasonló* torzsát- ' mérője: legalább 10 hím, s to’rfcfthosszúsága legúlább tlO ,t-t!4Ü cm.’. . fi n ,8dOI S J'ViTi r . • '■.i'JílíS ; 1 M í n piacos meggy A telepítési terv készítése­kor meg kell határoznunk, hogy hány darab gyümölcs­fát akarunk elültetni, illetve hány oltványt kell vásárolni. Ezt egyértelműen meghatá­rozza: a faalak, a koronafor- ma és az ültetési rendszer. A meggytelepítők, ha fáikat ág- csoportos sudaras koronájú fának akarják nevelni, úgy a sor- és tőtávolság 8X6 m legyen. Tölcsérkorona eseté­ben 8X6 m-es tenyé.szterü- let, illetve gyengébb talajo­kon 7X5 m-gs ültetési tá­volság ajánlható. A ferdeka­rú sövény 7X4 m-es tenyész- területen fejlődik szépen. Jó piacos meggy a Pándy 48, a Pándy 279, a Párídy Bp. 119, az Űjfehértói fürtös és a Kántorjánosi meggy. A Pándy meggyet, illetve kión­jait porzófajtákkal (cigány­meggyekkel keverten) célsze­rű ültetni. A meggy számára legjobb alanynak a sajmeggy minősül. Ami az almafaoltványok kiválasztását illeti, itt meg­határozó szerepe van dönté­sünkkor a különböző ala­nyoknak: az M '4; MM 106 és M 26 alanyú oltványokból, a fajták -növekedési erélye, a termőhelyi viszonyok és a térmesztéstechnológia alap­ján’«ajánlatos megválasztani a kor onalormát és a tenyész- területet. Szabad orsó és ter­mőkaros orsó esetén 6X4 m és 7X4 m legyen a sor- és tőtávolság. A karcsú orsó. 4,5—5X1,5—2 m-es tenyész- területen díszük szépen. Aki szabad sövényt akar nevel­ni, annak az 5X3 vagy az 5X4 m-es tenyészterület ki­alakítása javasolható, a ter­mőhelyi viszonyok figyelem - bevételével. A gondos gazda, ha teheti, a talajt 60 cm mélyen meg­forgatja. Ha erre nincs lehe­tőség, akkor megfelelő nagy­ságú gödröket kell ásni. Az ültetőgödör nagysága 120X 120X70 cm legyen. . JVlieljitt azonban a gödrök kiásásálíofe hozzákezdenének, ki kell je^ lölnünk a fák helyét. Ültetés előtt visszametszeni . 'A gödör áfásakor a felső 20 cm-es feltalajt képező ta­lajréteget a gödörtől jobbra, s az altalajt balra rakjuk Később a feltalaj kerüljön alulra, s az altalaj felülre, mert így jobb lesz a gyöke­rek fejlődése. A szaporító­anyagot, az oltványokat ülte­tés előtt szívassuk még, azaz­tegyük néhány órára vízbe. A íácskák gyökérzetét metsz- szük meg, de csak a roncsolt, sérült részeket vágjuk vissza; sima metszlapra. Az ültetés megkezdése előtt az oltvá­nyok gyökérzetét, agyagból és vízből készített, s trikórfon tartalmú rovarölő szerrel ki­egészített (mely pajorölő ha­tással rendelkezik, s előírá­sos töménységű, pl. Unitron 40 esetében 0,2 százalék) pépbe mártjuk. Az ültetőgö­dörben a gyökereket porha­nyó földdel befedjük. Az olt­vány ugyanolyan mélységbe kerüljön, mint gyökérzete, előzőleg a faiskolában volt. Végül a fácskákat felcsirkéz- zük. Ha száraz lenne a talaj, úgy a csirkézést megelőzően a szaporítóanyagot 20—25 liter vízzel öntözzük be. A nyúlkár megelőzése érdeké­ben a fák törzsét dróthálóval vagy műanyag törzsvédő hengerrel borítsuk be. Diktál a hideg ősz Samu András Az elmúlt napok hűvös, csapadékos időjárása, a me­teorológusok hajnali fagy jóslásai ugyancsak megriasz­tották a kertbarátokat, noha nincs abban semmi rendkí­vüli, ha ilyentájt már fa­gyosak, deresek a reggelek. BáiNnjnden megtörténhet, de bízhatunk abban is, hogy no­vember első fele enyhe, csa­padékban szegényebb lesz, így elvégezhetjük a kertben az időszerű munkákat. Ha még nem tettük meg, most már szedjük fel a gyö­kérzöldségeket, a gyökgumó-' sokat. Ha sárosak is, ne mossuk meg a répát, petre­zselymet, zellert mert törőd­nek, tároláskor gyorsabban romlanak. A pasztinák egy részét felszedjük, a többi — egy kis ágyás petrezselyem^ mel együtt — a talajban ma­radhat, ott áttelel vékony lombtakaró alatt, keményebb télen is. Tavasszal friss gyö­kérként fogyaszthatjuk, a petrezselyem zöldje pedig korán rendelkezésünkre áll. A bimbóskel és a fodros-, kel yidáman érzi magát a néhány fokos hidegben is — a hó alól is szedhetjük a tápanyagban és vitaminok­ban gazdag bimbókat és kel­leveleket. A betakarított zöldségágyások helyén a hűl-, ladékot gyűjtsük össze, vi­gyük a komposzttelepre, s ha megengedi a talaj, végez­zük el a mélyásást. Vegyes kertben jó lenne bevárni a fák lombhullását, és utána vé­gezni az ásást, hogy a leve­leket jó mélyre leforgatva gyérítsük a lombkártevőket. A telepítési szezon eddigi része ideális volt. A gyü­mölcsoltványokat, ribizli,- köszméte, málna, josta bök-- rókát, a tüskétlen szedertö­veket nyugodtan telepithet- jük az erősebb fagyok beáll­táig. Csak arra vigyázzunk, hogy a gyökérzet meg ne fázzon szállításkor. A karó­zott, védőanyaggal, drótszö­vet, papír, stb. körbevett fá­kat csirkézzük fel, a bokro­kat hasonlóképpen a gyökér­zet védelme végett. A gyökeres szőlőoltványo­kat is ültethetjük’ a tartó- sabb fagyokig, sőt a tőke­pótlást is elvégezhetjük a hiányzó mellett lévő tőke erőteljes vesszőjének a bujtásával. Az óvatosan vé­gigropogtatott, a gödörbe lefektetett vessző — felső végén a földből kiálló két- három rügyes résszel a kö­vetkező évben meggyökere­sedik, az „anyatőrőT’ ügyes ásóvágással leválasztható, s a következő esztendőben akár már teremhet is. A sző­lők fedését lombhullás után végezzük el akár csirkézés- sel vagy bakhátasan úgy, hogy az alsó rügyek- védve legyenek. Ha már a szőlőnél tartunk, ne feledkezzünk meg a bor­ról sem. Van ismerősöm, aki már azzal dicsekedett, hogy tisztul a bora, egy másik azt mondja, sikerült elkapnia az^ érés előtti utolsó permete-s zést, a fürtök nem penészed-1 tek, ki sem csattantak a bo-V gyök, ezért csak november elején kerít sort a szüretre. Tehát vegyes a képlet. An­nak nagy a valószínűsége, hogy akiknek már tisztul az újbora, ott csemege és bor­szőlő vegyesen került a kád­ba, a cukorfok sem lehetett rekordszintű. Az ebből nyert könnyebb, lágyabb, savsze- gényebb újbort mielőbb cél­szerű lefejteni a seprőről, mert a seprőben sok a köny- nyen bomlö anyag. A lefej­tett újborral mindig töltsük fel teljesen az előkészített hordót, hogy így is elejét ve­gyük a virágzásnak, a tejsa­vas erjedésnek és a többi borhibának, bőrbetegségnek. Mert ha borunk nem is ex­portképes, de a gazda adjon annyit magára, hogy egész évi munkája gyümölcseként egészséges ital kerüljön az asztalára. Az oldalt összeállította: SERES ERNŐ Gazdakörök, kertbarátok hii újság a házuk táján ? A TIT-gazdakör, a kertba­rátszövetség és a Központi Kertbarát Klub október ele­jén előadói konferenciát tar­tott. Többek között előadás hangzott el az árutermelés­hez szükséges fedezeti alap­ról. Az úgynevezett fedezeti pont alatt, illetve a fedezeti ponton nem érdemes áru­termeléssel foglalkozni, mert ezekben az esetekben nincs nyereség. Hasznos megálla­pítások hangzottak el az adó­zásról, a hitelfelvételről, a fejlesztések meghatározásá­ról. Nem mindegy például, hogy a vállalkozó forgóesz­közöket vagy állóeszközöket kíván beszerezni, illetve a termelés finanszírozásához rövid vagy hosszú lejáratú kölcsönökre van szüksége. Sajnos a jelenlegi kamatok nem ösztönöznek a vállalko­zásra, termel ésfej lesztésre. De ha már vállalkozunk, ve­gyük figyelembe a piac igé­nyeit. x Svéd népfőiskolások dele­gációja járt október közepén Nyíregyházán. A vendégeket dr. Lukácskó Zsolt, a nyíregy­házi népfőiskola főigazgatója fogadta, ismertette a város történelmét, a táj mezőgaz­dasági, kertészeti kultúráit. Illés Balázs, az egyesület tit­kára nagyra értékelte a svéd vendégek által ismertetett módszereket, hangsúlyozva a jó példák adaptálásának le­hetőségeit. A Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal a nép­főiskolái gazdaköri, kertba­rátmozgalomnak a tájköz­pont kialakításához megfele­lő helyiséget biztosított. Így a nyugdíjasok, farmerek nép­főiskolái képzése, ha anyagi gondokkal is — eredményes. A svéd delegáció részéről Haus Hovenberg elismeréssel szólt a látottakról, hallottak­ról, csupán azt kifogásolta, hogy a bentlakásos képzés, mint Svédországban, itt még nem gyakorlat. X Egri tanulmányúton jártak a nyíregyházi Westsik Vil­mos Farmer Népfőiskola tag­jai. Az egri kertbarátok a vendégeknek bemutatták az egri piaccsarnokot. Jártak a nyíregyháziak az Egri Kert­gazda Kör termékbemutató­ján, ahol tájjellegű szőlőfaj­tákkal ismerkedtek. Az eg­riek zöldség- és gyümölcs- termesztésben is jelesked­nek. A tanulmányút város­nézéssel is kiegészült, meg­tekintették a minorita templomot, jártak az egri várban és voltak a Gárdonyi Géza-emlékháznál. A tanul­mányúton negyven nyíregy­házi vett részt és bőséges ta­pasztalatokkal, szép élmé­nyekkel tértek haza. A bőrbetegségek gyógyítása Diagnózis a pohárban A bőrbetegségek megelő­zésének és gyógyításának legfőbb kritériuma a tiszta­ság. A must préseléséhez használt eszközök tisztasága, a hordók szakszerű előkészí­tése és kénezése, a must er­jedéséhez szükséges egyenle­tes (10—14 C-fok) hőmérsék­let biztosítása nélkülözhetet­len. A bőrbetegségeket kü­lönböző mikroorganizmusok (baktériumok és gombák) idézhetik elő. Ha nem volt kellően be­érett a szőlő és így megfelelő cukortartalmú a must, úgy előfordulhat, hogy gyen­gébb, lágyabb, 11 Malli- gand-fok alatti lesz a bo­runk. A meleg pince, a leve­gővel érintkező, darabban tártott bor, s a töltögetés el­mulasztása következtében a bor felületén „virághártya” alakulhat ki. A „virágoso- dás” lassan fogyasztani kezdi a bor alkoholtartalmát, s ha nem avatkozunk be kellő időben, a bor zavaros, darab­ízű lesz. Ilyenkor a tele töl­tött lopó segítségével átszúr­juk a „virághártyát”, majd feltöltjük a hordót, s a föl­emelkedő virághártyát óva­tosan lefújjuk a bor felülecé- ről. Fontos, hogy a hordó színültig legyen, enyhén ké- nezett (10 gramm borként számítva száz literhez) bor­ral. A bor levegővel érintkező felületén az ecettoaktériuimok is elszaporodhatnak, melyek a bor alkoholtartalmát ecet­savra és vízre bonthatják le. Az egyre szaporodó mikro­organizmusok szinte alig lát­ható hártyát képeznek a bor felületén, s ha a hordót da­rabban tartjuk, s nem töltö­getjük szakszerűen, nehezen tudjuk az ecetedést megállí­tani. Ha idejében végeztük a kénezést (15 gramm borként dozírozva száz liter borhoz), úgy megbéníthatjuk az ecet- baktériumok „működését”. Ha valamilyen oknál fogva az alkoholos erjedés lelassul, vagy lágy, kevés savat tar­talmaz a mustunk, úgy tej- savas erjedés léphet fel. Ilyenkor a beteg bor zavaros, opálos lesz, a pohárba öntve szinte füstszerűen kavarog. Ize karcolóan csípőssé, éme­lyítővé válik, s kellemetlen szúrós szagot áraszt. A tej- savbaktériumok a borban idéznek elő sajátos változá­sokat. a cukrot és az almasa­vat vízre és tejsavra bontják. E kórokozó kifejlődése gyors beavatkozással leküzdhető, ha szellőztetéssel, átfejtéssel megakadályozzuk a must hő­mérsékletének 28 C-fok fölé történő megemelkedését, s ha a lágy mustot kellően sa­vanyú musttal házasítjuk. A gyógyítás további lépése a gondos kénezés (20 g borként adjunk 100 liter borhoz). S6k eső esett és ha á szü­ret előtti napokban nem tud­tuk megóvni a szőlőt a pené­szek támadásától, úgy az új- borokban, a penészek által termelt oxidáz enzim barna törést okozhat. A későbbiek­ben a beteg bor szine sötét­barnává és . zavarossá válik, szaga és íze egyre inkább a rosszul aszalt gyümölcsre kezd emlékeztetni. A baj megelőzhető, ha az első fej­tés előtt gondosan megké- nezziik a bort. A törési pró­ba függvényében 10—30 g. borkénre van szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom