Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 1991. október 3., csütörtök Külpolitikai jegyzet Űj fényben a tekete-vörös-arany Barabás László O któber harmadika az egyesült Németország új' nemzeti ünnepe. Fejlett polgári társadal­makban ritkán fordul elő hogy a hosszabb időre visz- szatekintő hagyományokra épült nemzeti ünnepnap megváltozik. Az ismert ese­mények miatt Németor­szágban ez mégis bekövet­kezett. A nemzeti ünnepnap mindig szorosan kötődik a nemzettudathoz. Ebből a szempontból a döntő a „Mihez képest?" kérdés. Egy nemzet mindig viszo­nyítási pontokat keres ön­maga meghatározásához, ez egyrészt korábbi önmaga másrészt az öt körülvevő külső világ. A polgárosodás útját már végigjárt német nemzet ünnepeit hol az egyik, hol a másik szem­pont határozta meg. Az egy­séges német nemzetállam 1871-es megszületésekor ezért január 18. volt az ün­nepnap, a franciák fölötti győzelem nyomán kikiáltott császárság „születésnapja". Az első világháború végén kirobbant forradalmak Né­metországban polgári de­mokráciát eredményeztek így a Weimari Köztársaság Ünnepe, az 1918. november 9-i berlini forradalom nap­ja. A fasiszta diktatúra evei­ben ez a kérdés is Hitler jegyében változott meg. A gyors változásokat még te­tézte Németország nagyha­talmak általi megosztása ill. az államiság mester­séges megkettőzése. így ha­gyományos ünnepnap nél­kül rendezkedett be a két német állam. Az NDK ün­nepként alakulásának nap­ját, október 7-ét tette meg melynek nemzeti jellegét meg kell kérdőjelezni. Az NSZK számára az 1953. jú­lius 17-i levert berlini fel­kelés kínálta az alkalmat hogy a „Német Egység Nap ja"-ként a megoldatlan nemzeti kérdést állandóan napirenden tartva ünnep­napot teremtsen magának. 1989 és 1990 eseményei új dátumokat állítottak a kö­zéppontba. Jóllehet, 1989. november 9-én nyíltak meg a határok a két német ál­lam, ill. Berlin két ré­sze között — soha nem fe­lejthető élményt jelentene e sorok éppen jelenlévő író­jának is —, sőt a weimari hagyományokhoz való kötő­dést is jelenthette volna, mégis 1938. november 9., a náci Németország zsidóel­lenes politikájának legtra­gikusabb fejezetét nyitotta meg a „kristályéjszaka” programjával. Így október harmadika, a nemzeti egység helyreállítá­sának politikai deklarálása lett az új, remélhetőleg biz­tos nyugvópontot talált né­met nemzeti ünnep. Ezen a napon egyesítésről és nem újraegyesítésről van szó hisz ebben a formában és ilyen határok között eddig Németország nem létezett. mtekünk, magyaroknak ly sok közünk van a né­met nemzet grotesz- kül megoldatlan problémá­ja kibogozásához. Már 1848—49-ben a frankfurti magyar követküldés formá­jában, 1989-ben a magyar határok megnyitásával. A „népi diplomácia" szintjén pedig a fallal elválasztot- taknak kontaktusteremtés lehetőségének kínálatával, a Balaton partján vagy a nyíregyházi nyári egyete­men. Csak kívánni tudjuk hogy térségünk véres nem­zeti konfliktusai hasonlóan békésen, az érintettek és környezetük számára a to­vábbfejlődés és az egysége­sülő Európába történő in­tegrálódásra alkalmas ered­ményeket hozóan zárulja­nak. Per csak jövttre Hazánk hídfőállás lehet Antall József amerikai programja Moszkva (MTI) — A rend­kívül bonyolult vizsgálatok miatt csak jövőre kezdődhet meg az augusztusi puccs irá­nyítóinak pere, feltéve, ha egyáltalán lesz ilyen — kö­zölte szerdán az oroszországi főügyészség, amely a szövet­ségi ügyészséggel együtt megfeszített tempóban foly­tatja a történtek és az előz­mények felderítését. A főügyészség közlése sze­rint naponta több kihallga­tást tartanak, ezeken a vád­lottakon kívül a tanúkat is kikérdezik. Az alapos vizs­gálat azonban hosszabb ideig elhúzódik, ezért várhatóan csak januárban kezdődhet meg a tárgyalás, de egyelőre még döntés sincs a megtar­tásáról. — Ha lesz, akkor a bíróság joga eldönteni, hogy nyilvános vagy zárt tárgya­lást tart — mondták az oroszországi ügyészség illeté­kesei. Mihail Gorbacsov szövetsé- ki elnök a napokban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy nyílt tárgyalásra kerül sor. Közben újabb információk láttak napvilágot a fogva tartottak körülmény eiről. Eszerint Gennagyij Janajev, Valentyin Pavlov és Anatollj Varenyikov is találkozhatott feleségével. Mindannyian hallgathatják a rádiót újsá­got olvashatnak, naponta leg­alább egy órát sétálnak a börtön udvarán, és ellátásuk is kielégítő. Anatolij Lukjanov tovább­ra is kórházban van, szobája előtt erős őrség vigyáz rá. Antall József felhívta Ja­vier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár figyelmét a jugoszlá­viai helyzet növekvő súlyos- ságára, elsősorban a mene­kültkérdésre — tájékoztatta kedden a sajtó képviselőit László Balázs kormányszóvi­vő. A főtitkár ígéretet tett rá, hogy megfelelő fórumo­kon megvizsgálják a mene­kül tügyet. A miniszterelnök köszöne­tét mondott Magyarországot is segítő tevékenységéért az év végével visszavonuló fő­titkárnak, akinek végül fel­vetette: huzamosabb ideje egyetlen magyar sincs jelen­tősebb poszton az ENSZ-ben és szakosított intézményei­ben. A főtitkár javaslatokat kért. A magyar kormányfő a találkozók után beszédet mondott a közgyűlés üléssza­kán. Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Görög­ország húsz évig készült az integrálódásra, Norvégiában kétszer is leszavazta a nép a csatlakozást. Anglia csak hosszas alkudozás után lepett be az Európai Közösségbe, de például Svédország vagy Ausztria még ma sem tagja a tizenketteknek. Miért olyan fontos hát nekünk, hogy mi­nél előbb társult, majd ren­des tagjai lehessünk a közös­ségnek? A legjobbak vonzáskörében létezni vitathatatlan előnyök­kel jár. De csakis előnyök­kel? Az európaiság áhítása vajon nem feledteti-e velünk a tények és lehetőségek reális számbavételét? Az illúzió- rombolásban — vagy talán a pontos helyzetértékelésben’ — volt segítségünkre kácz Margit, Mészáros Klára és Mádi István, az MTA Vi­lággazdasági Kutató intéze­tének három munkatársa. — Egy kapcsolat soha nem lehet jó, ha azt csak az egyik fél akarja. Mostaná­ban rá kell döbbennünk: mintha nem mindenki látná szívesen Magyarországot az Európai Közösségben. Mint­ha a politikai nyilatkozatok időszakának elmúltával, a konkrét cselekvés időszaká­ban szaporodnának a fenn­tartások. — Nem csodálkozhatunk ezen, ha meggondoljuk: az európai tizenkettek máskép­pen gondolkodnak, mint mi. ök elsősorban azt mérlege­lik. hogy nekik milyen hasz­nuk származhat hazánk csat­lakozásából. S onnan nézve már jóval szerényebb az eredmény. Kiderül, hogy a közösség, amely egyelőre az Észak- és Dél-Európa között meglévő gazdasági különbsé­geket sem képes felszámolni, a csatlakozásunkkal nemhogy előnyökhöz jutna, hanem még újabb anyagi és társa­dalmi terheket venne magá­ra. S úgy látszik, ezekből a terhekből egyelőre nem kér­nek sem a francia parasztok, sem a közösséghez tartozó acél- és textiliparban érde­kelt iparosok —, hogy csak két példát említsünk. Így belátható időn belül nemhogy rendes tagjai lehetnénk a közösségnek, de ma még az is kétséges, hogy mikor ír­hatjuk alá a társulási szer­ződést. — Nem túl borúlátó ez a jóslat? Hiszen éppen a vár­ható gazdasági előnyökről szólnak a nyilatkozatok. — Bizonyos általános: eío^ nyökről vitathatatlanul lehet beszélni. A mielőbbi csatla­Antall József a nap folya­mán felszólal egy közép-ke- let-európai beruházási lehe­tőségekről vezető amerikai üzletembereknek rendezett tanácskozáson, majd Cleve- landbe utazott. — Magyarország megte­remtette a gazdasági felvi­rágzásához szükséges alapve­tő stabilitást, de a tartós egyensúlyhoz nélkülözhetet­len a Nyugat elkötelezettsége és tátnogatása is — hangsú­lyozta Antall József szerdán Clevelandben, a város és az állam gazdasági életének ve­zető személyiségei előtt. A magyar kormányfő a többek között a védelmi iparban nagy szerepet játszó TRW óriásvállalat vendége volt: Joseph Gorman elnök köszöntötte őt. A miniszterel­nök előadásában' hangoztat­ta : Magyarország határozott kozást azonban megalapo­zott gazdasági számítások nélkül, a nyilvánosság kizá­rásával és a kabinetRglitika eszközeivel készítik elő, így nem tudni, hogy az általá­nos előnyök mellett milyen, a gazdaság egyes részterületei­re vonatkozó hátrányokat kellene elszenvednie az in­tegrálódás kapcsán, mondjuk az iparnak, vagy a szolgálta­tó szférának. Mert, azt senki sem tagadhatja, országunk likviditási gondokkal küszkö­dő, adósságokkal terhelt, meglehetősen ingatag lába­kon álló, a szocialista terv- gazdálkodásból "éppen csak kilábaló gazdasági rendszere és társadalmi struktúrája nem illeszthető a fejlett eu­rópai országokéhoz. — Az újabb piacokra azon­ban mielőbb szüksége lenne a gazdaságnak. — Azt világosan kell látni, hogy a társult tagság nem jelent újabb piacokat a ma­gyar gazdaságnak. Sőt, a kölcsönösség elvén alapuló vámcsökkentések, illetve sza­bad-kereskedelmi megálla­podások éppen hátrányosak lesznek a számunkra. Libe­ralizált piacunk ugyanis aligha lesz képes arra, hogy például megvédj o a meglehe­tősen tőkeszegény mezőgaz­daságot az agyonszubvencio­nált közösségi termékekkel szemben. Az egyenlőtlen importversenyben azonban nemcsak az élelmiszer-ter­melésünk veszthet csatát, ha­nem tönkremehetnek azok a vállalkozások is. amelyek re- ménykeltőek ugyan, de még nem eléggé erősek. — Ez nyilván illúzió. Miért adnának nekünk rendkívüli kedvezményeket? — Éppen ez az alapvető probléma: a magyar alku­pozíció mind gazdasági, mind politikai értelemben meglehetősen gyenge. Ha­zánk ugyanis nem jelent szá­mottevő fizetőképes felvevő­piacot a "sok tekintetben túl­termelési válsággal is küzdő nyugat-európai termelők szá­mára. Ugyanakkor az Euró­pai Közösségnek politikailag sem fűződik szoros érdeke ahhoz, hogy országunk miha­marabb rendes tagjává vál­jon a szervezetnek. — Spanyolország és Portu- 1 gália bolsevizálódni fog, s bekeríti délről a.,közösséget. Gyorsan megszületett tehát az egyébként mindig is poli­tikai döntés*) a nyolcvanas évek elején csatlakozhattak a közösséghez. Hazánk eseté­ben azonban a széthulló szo­cializmus már. jíéna készteti ilyen gyors lépésre a tizen- ketteket. híve annak, hogy az Egye­sült Államok vállaljon elkö­telezettséget Közép-Kelet- Európában, katonai-biztonsá­gi és gazdasági szempontból egyaránt játsszon központi szerepet. — Amerikai és más nyugati országok kiegyenlítő­szerepe annál is fontosabb, mivel térségünkben sok a de­stabilizáló tényező — közölte Antall József. — Magyarország fontos hídfőállás lehet az amerikai tőke számára az egész föld­rajzi övezet szempontjából, beleértve a Szovjetuniót is — mondotta Antall József, aki ezután válaszolt a gazdasági­ipari vezetők kérdéseire. A miniszterelnököt mele­gen köszöntötték Ohio állam és Cleveland város nevé­ben is. Antall József és kísérete szerdán Washingtonba uta­zott tovább. A kormányfő ott tanácskozott a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap veze­tőivel, majd előadást tartott a Világpolitikai Tanácsban. Kínai ajánlat az Expóra Budapest (MTI) — A vi­lágkiállítással kapcsolatos kormánydönités és a megkez­dődött parlamenti vita hatá­sára ismét megélénkült a vi- Lágkiállítással kapcsolatos külföldi érdeklődés. Ennek egyik jeleként kínai cégek a korábbiaknál lényegesen na­gyobb összegű — konkrét lé­tesítmények megvalósítására vonatkozó — ajánlatot tet­tek — nyilatkozta az MTI munkatársának Baráth Etele, az Expo kormánybiztosa. A kínai cégek szándéknyi­latkozatuk szerint elsősorban irodaházak, szállodák és la­kások megépítésére vállal­koznak, de hidak, utak és más infrastrukturális léte­sítmények megvalósításiban is közre kívánnak működni. HM iüpisztci Becsben Bécs (MTI) — Október 7- én Szlovénia és Horvátor­szág nagykövetet cserélt, el­ismerve ezzel egymás füg­getlen államiságát: a .zág­rábi szlovén, illetve a ljubljanai horvát nagykö­vetség megnyitása egyben azt iis jelzi, hogy a két köz­társaság nem tágít elhatáro­zásától, és ajz önállóságot vá­lasztja — egyebek között er­ről tájékoztatta a sajtó mun­katársait szerdán Bécsben Zvonimir Separovic, horvát külügyminiszter. A kétnapos ausztriai láto­gatáson tartózkodó politikus szavai szerint Jugoszlávia már nem létezik, a szövetsé­gi irányítás összeomlott, a helyzet tragikus, a hadsereg kedd esti ultimátuma pedig felér egy hadüzenettel. Nehezményezte, hogy a vi­lág nem vette komolyan a belgrádi katonai puccsot —, s talán ezért nem tesz elég erőfeszítést a válság rende­zésére. Elismeréssel szólt az osztrák kezdeményezésekről, kiemelve közülük a legutób­bit, Alois Mock külügymi­niszter javaslatát, amelynek értelmében Szerbiát gazda­sági bojkottal kellene elszi­getelni. Zvonimir Separovic — akárcsak kedd esti előadásá­ban — Szlovénia és Horvát­ország nemzetközi elismeré­sét szorgalmazta. Mint mondotta, jó néhány ország fontolgatja ezt a lépést — Ausztrián kívül Izllandot, Ír­országot, Ausztráliát, Ar­gentínát, Kanadát, Albániát, Dániát és nem utolsósorban Magyarországot sorolta ezek közé. Ez utóbbival kapcsolat­ban az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, hogy megérti és elfogadja a ma­gyar álláspontot, amennyi­ben Budapest a déli határa­in túl élő magyarokra való tekintettel nem tartaná cél­szerűnek, ha egyedül és első­ként ismerné el a két új ál­lamot. Archívkép az USA legrégibb, még működő atomerőművé­ről, amelynek bezárását biztonsági okokra hivatkozva ok­tóber 1-jén javasolta % Nukleáris Felügyeleti Bizottság. Kedyes Szabolcs Szatmár-Bereg megyeiek! A Szocialista Párt országgyűlési frakciója parlamenti munkájában nélkülözhetetlennek tartja az állampolgá­rokkal folytatott közvetlen eszmecserét. Ezzel a céllal szerveztünk látogatást Önökhöz. Szeretnénk tájékozódni a térség és a lakosok gond­jai felől. Szívesen fogadnánk a törvényhozással kap­csolatos észrevételeiket, javaslataikat. Szeretettel vá­runk minden érdeklődőt tervezett találkozóink színhe­lyein. OKTOBER 4-ÉN, PÉNTEKEN 16.45 órakor TISZALÜK Királyéri Vízgazdálkodási Társulat 17.30 órakor NYÍRBÁTOR Sportcsarnok FEHÉRGYARMAT Polgármesteri Hivatal MÁTÉSZALKA Polgármesteri Hivatal ZÁHONY Polgármesteri Hivatal ÜJFEHÉRTÓ Művelődési Ház 18,00 órakor TISZAVASVÁRI Polgármesteri Hivatal NAGYKÁLLÓ MSZP-iroda 18.30 órakor VÁSÁROSNAMÉNY Művelődési Központ 18.45 órakor SONKÁD Polgármesteri Hivatal 19,15 órakor KISVÁRDA Művelődési Központ NYÍRBOGÁT Polgármesteri Hivatal OKTÓBER 5-ÉN, SZOMBATON 10.30 órakor Nyilvános sajtótájékoztató NYÍREGYHÁZÁN POLITIKAI HIRDETÉS Nem vizitkártya Csatlakozni az Európai Közösséghez New York (MTí) — Antall József miniszterelnök kedden, az ENSZ székházában rövid megbeszélést folytatott Javier Pérez de Cuellar főtitkárral, majd Samir Shihabival, a közgyűlés szaúd-arábiai elnökével. fl puccsisták jól vannak a Magyar Szocialista Part Parlamenti Frakciójának elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom