Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-25 / 250. szám

4 Kelet-Magyarország 9HBHHHIÍHHÍI ^ TÚL A MEGYÉN HIHHHI 1991. október 25., péntek Kitüntetések a Malom évforduliján Nyíregyháza (KM) — Az 1956-os forradalom és sza­badságharc 35. évforduló­ja tiszteletére a Magyar Köz­társaság elnöke, a miniszter­elnök és a parlament elnöke kitüntetéseket adományo­zott. A megyeházán októ­ber 23-án tartott ünnepségen dr. Virágh Pál címzetes ál­lamtitkár, köztársasági meg­bízott adta át a kitüntetése­ket, sajnos sok esetben már a hozzátartozók vehették azt át. ' A Magyar Köztársaság el­nöke emlékéremmel tüntette ki az elhunytak közül Bakos Zoltánt Mátészalka, Bánczki Jánost Nagycserkesz, Cseh Andrást Nagycserkesz, Csi­szár Györgyöt Mátészalka, Csizmadia Lászlót Mátészal­ka, Csizmadia Zoltánt Nagy­kálló, Debreceni Lászlót Nyíregyháza, Gégény Bélát Nyírbogdány, Gereben End­rét Nyírbátor, Gubacsi Jó­zsefet Tiszabecs, Hideg An­talt Nyíregyháza, Iván Andrást Nyíregyháza, Juhos Árpádot Csenger, Katona Zoltánt Mátészalka, Kendi Józsefet Szatmárcseke, Kézi Jánost Mátészalka, Koppány Gyulát Demecser, Lőrinczi Ferencet Nyíregyháza, Os- váth Józsefet Csenger, Papp Györgyöt Mátészalka, dr. Szabó Endrét Vaja, Szabó Sándort Csaroda, Szatmári Sándort Nyíregyháza, Szerdi Gábort Domhrád, Suhánszky Andrást Nagycserkesz, To- masovszky Andrást Nyír­egyháza, Tomasovszky Mi­hályt Nagycserkesz, Tőkés Jánost Mátészalka. Ugyanezt a kitüntetést vet­te át Antek József Jármi, Almási Árpád Demecser, Asztalos János Nyírmada, Balogh János Nyíregyháza, Balázs Győző Baktalóránt- háza, Balogh László Rohad, Balogh Sándor Vaja, Balogh Zoltán Baktalórántháza, Ba­kost Pál Paszab, Barota Mi­hály Szombathely, Bánfalvi István Nyíregyháza, dr. Be- reczki Béla Mátészalka, Be­regi András Tiszabecs, Bí­bort Győző Nyíregyháza, Bo­dor Lajos Ibrány, Bálint Pál Nyíregyháza, Cigándi And­rás Ibrány, Czibula Ferenc Nyíregyháza, Csontos And­rás Nyíregyháza, Demcsák József Nyíregyháza, Deme­ter Miklós Tiszalök, Dér Zol­tán Kisvárda, Erdész Gyula Nyíregyháza, Fekete Ferenc Mátészalka, Ferkó László Nyíregyháza, dr. Győri Pál Mátészalka, Hubicska Zol­tán Nyíregyháza, Hajnal Gá­bor Demecser, Ignáth Imre Tisza eszlár, Izsák István Nyíregyháza, Kabay Dezső Németország, Kalydy György Mátészalka, Kelemen József Nyíregyháza, Kelemen József Szatmárcseke, Koczák Sán­dor Ramocsaháza, Kodácsi József Nyíregyháza, dr. Ko­vács István Kanada, Kovács László Kisvárda, Lakatos Sándor Nyíregyháza, Lábas Zoltán Csaroda, Lukács And­rás Nyíregyháza, Makrai Pál Balkány, Márki Lajos Nyír­egyháza, Mika János Kölese, Nagy Bertalan Demecser, Nagy Béla Kállósemjén, Nagy Károly Nyíregyháza, Nácsa Sándor Tiszadob, Nádasi Jó­zsef Nyíregyháza, Nádaskai Sándor Tiszadob, Nyítrai Miklós .Űjfehértó, Oláh Lász­ló Demecser, Ormos László Nyíregyháza, Pataki Csaba Nyíregyháza, Právicz Béla Nyíregyháza, Pokaraczki Andrásné Nagycserkesz, Riedt László Nyíregyháza, Séra Ferenc Dombrád, Soly- mosi Mihály Nyíregyháza, Soós Sándor Tiszaeszlár, Somogyvári József Nyírbá­tor, ö. Sváb Sándorné Nyír- osaholy, Szabados Jenő Nyír­egyháza, Szentléleky Gyula Mátészalka, dr. Sziklay István Nyíregyháza, Szikszói Tibor Vásárosnamény, Szilvássy Károly Vásárosnamény, Szőke Lovas Antal Nagy- kálló, Szűcs László Tunyog- matolcs, Szuhánszki Mihály Nagycserkesz, Szarka Gábor Kisar, Szarka Kálmán Kisar, Terdik László Nyírbátoi, Toldi Bálint Kisar, Toldi Endre Kisar, Toldi Miklós Kisar, Toldi István Kisar, Tóth Gedeon Kisar, Tóth Béla Dombrád, Tóth Mi­hály Kétérköz, Tóth Sándor Tiszadob, Török János Nyír­egyháza, Tyukodi István Szatmárcseke, Üveges József Tiszaeszlár, dr. Vass Meny­hért Nagykálló, Vágner Jó­zsef Hajdúdorog, Vén Benő Nyíregyháza. A Magyar Köztársaság el­nöke, miniszterelnöke és a parlament elnöke által ado­mányozott emléklapot ka­pott Abonyi Tibor Nyíregy­háza, Antal Zoltán Máté­szalka, Asztalos János Balsa, Baranyi Sándor Tiszadob, Bodó Balázs Tiszadob, Bó- dogh Benjamin Tiszadob, dr. Bodnár Sándor Nyíregyhá­za, Csörsz József Tiszadob, Dankó László Nyíregyháza, Danku Sándor Nyíregyhá­za, Deme Lajos Tiszadob, Dudás János Nyíregyháza, Ecsedi Lajos Nyírbátor, Es­tók Károly Kállósemjén, Er­dős Benjamin Tiszadob. Farkas Antal Tiszabercel, dr. Fazekas Árpád Nyír­egyháza, Fábián Lajos Fe­hérgyarmat, Fekete József Nyírtass, Fincziczki István Tiszadob, Görbedi Miklós Közélet „Minden írásomat vállalom” Beszélgetés Takács Péterrel Budapest (ISB KT.) — Takács Péter Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye 1. számú választókerületének v országgyűlési képviselője, a Magyar Demokrata Fórumnak az alakulás óta tagja, a párt megyei szervezetének elnöke. Történész kandidátus, húsz éve a tanárképző főiskolán dolgozik. Egy gondolat politikai hitvallásából: „Emberi hitem és morális meggyőződésem szerint Balzac szamárbőreként zsugorodó országunk gyors tempóban fogyatkozó lakos­ságának csak a tiszta erkölcs, a humánum és a nemzet egészéért vállalat közéleti felelősség ígér jövőt.” Zétényi Zsolt képviselőtársával együtt szerzője a történelmi igaz­ságtételt szolgálni kívánó, így a kommün évtizedei alatt vétkezők büntethetőségének feltételeit megteremteni cél­zó büntető törvénykönyvet módosító törvényjavaslatnak. Takács Péter 1979-ben kizárólagos szerzője „A forradalmak SzabolesjSzat- már megyei harcosai” cí­mű kiadvány rövid recenzi­ójának. így méltatja az em­lített kiadványt: „Méltób­ban aligha emlékezhettünk volna a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megala­kulásának 60. évfordulójá­ra, mint azok életének, sorsának idézésével, akik tettekkel, példaadó cselek­vések sorozatával tettek hi­tet a szocializmus mellett... Lenin mondotta: minden történelmi tett egy költe­mény. A világhistória leg­szebb költeményét Szovjet- Oroszországban kezdték írni 1917. november 7-én. Jó ér­zés tudni, magyarok százez­re szorította munkától kér­ges tenyerében azokat a fegyvereket, melyekkel se­gített írni ezt a hőskölte­ményt.” Lassan két hete, hogy a parlament plénumán két el­lenzéki képviselő a most igazságtevést sürgető Takács Péter fejére olvasta korábbi mondatait. Az első indula­tok csitulta után munkatár­sunk Takács Péterrel be­szélgetett : O Az ön könyvkritiká­jában olvasható sorok tu­datában megkérdőjelezhe­tő, hogy ilyen gondolatok gazdája felléphet-e ilyen vehemensen a történelmi igazságtétel érdekében. — Nem értem, hogy mi­lyen vonatkozásban lenne olyan tartalma, hogy meg­kérdőjelezhető a fellépés. Százezer internacionalista 1917—18-ban Szovjet-Orosz- országban harcolt a cári abszolutizmus, önkényura­lom ellen. Egyszerű embe­rek, parasztok, kistisztvise­lők, akik az első világhábo­rúban hadifoglyok voltak. Ezek az emberek a hazaté­résük után harcoltak Strom­feld Aurél seregében, har­coltak 1919-ben az ország védelmében a csehek és a románok ellen. A két vi­lágháború között megma­radtak kommunistának, ül­dözték őket. Úgy hiszem, ha valaki következetes, és el­utasítja a terrort, akkor minden változatát el kell utasítania. Ezek az emberek az ötyenes évekre meghal­tak. 1978-ban könyv jelent meg a szabolcsi internaci­onalistákról, s ennek a re- cenzálására kértek fel. 1991-ben sem rugdosom meg azokat, akik elhaltak a harctereken, akiket messi- anisztiku# hit vezetett a ha­lálukig. Kétlem, hogy négy évtized bűneit el lehet búj­tatni egy nyolcoldalas könyvkritika mögé. Nem lenne szerencsés, ha törté­nelmünk minden mozzana­tát kirúgnánk a köztudat­ból, s csak 1990. május 2-tól számítanánk a magyar tör­ténelmet. Minden írásomat vállalom, semmiféle etikát- lanságot vagy erkölcstelen­séget ezekben az írásokban nem követtem el. O Egy múlt hétvégi saj­tótájékoztatón a három koalíciós párt képviselői — Szabó Iván, Zsíros Géza, Füzessy Tibor — mintha más véleményen lettek volna, amikor erre a konkrét esetre nyilatkozva azt mondták: a jövőben körültekintőbbek lesznek. — Nem tudom, mert én még nem beszéltem - a há­rom személyiséggel, de ezek szerint nem ismerik az írá­somat. Nem tudom, miféle bűnt követ el az ember egy könyvrecenzióval, miféle el­határolódásra adhatna okot. A frakcióban még nem me­rült fel a kérdés, ha fel­merülne, akkor ott is el­mondom a véleményemet. Én ma sem tudom negli­gálni a kisemberek messi- anisztikus hitét. A helyi szervezetben a csütörtöki megyei választmányon vi­tatjuk meg ezt a kérdést, amelyet magam hívtam ösz- sze, s magam javaslom na­pirendre tűzni ezt az ügyet. Tiszalök, Gyenes Sándor Nyírvasvári, Gyöngy József Nyírtelek, Hajdú János Ti­szadob, Hegedűs József Ti­szabercel, az elhunyt Hege­dűs Mihály Vásárosnamény, Hermann Ferenc Mátészal­ka, Jakab János Kocsord, Kiss Sándor Tiszadot>, Kocz- ka János Tiszadob, Kodácsi. István Nyíregyháza, Kolozsi Sándor Tiszadob, id. Kása Sándor Mátészalka, Kőmi- . vés Sándor Nyíregyháza, Küzmös László Nyírvasvári, Lenkei Lajos Tiszadob, az elhunyt Litkei Ádám Gyűr­telek, Lubiczki Józsefné Nyíregyháza, Márkus Mihály Nyíregyháza, Mata József Nyírtelek, Mikula István Ti­szadob, Nagy Bertalan Nyír­egyháza, Nagy István Ti- szaadony, Nagy József Kis­várda, Názon Miklós Nyír­egyháza, Németh Lajos Ti­szabercel, Orosz Béla Sóstó­hegy, Oláh Lajos Tiszadob, Oláh Tibor Kisvárda, Papp Sándor Tiszadob, Pavlovics Mihály Nyíregyháza, dr. Péczhi Béla Vitka, dr. Pén­zes András Mátészalka, Si­pos Imre Nyírbátor, Soltész Albert Nyíregyháza, Sörés András Nagykálló, Szabó Bénjamin Tiszadob, Szabó Imre Tiszadob, az elhunyt Szabó István Mátészalka, Szabó István Kocsord, Szabó Lajos Tiszavasvári, Szikszai János Nyíregyháza, az el­hunyt Szerdi Zoltán Domb­rád, Szilágyi Sándor Máté­szalka, Szilvássy Károlynég Nyíregyháza, Szupkai Papp László Császárszállás, Szűcs András Szatmárcseke, Tamás Imre Tiszadob, Tarr József Nagyszekeres, Tóth Mihály Oros, Varga Antal Tiszaber­cel, Varga Gyula Geszteréd, Varga Károly Tiszadob. Ve­res József Mátészalka. Milliók a károk helyreállítására Budapest (MTI) — A kor­mány csütörtöki ülésén tá­jékozódott a jugoszláviai helyzet alakulásáról, és ag­godalmát fejezte ki a világ- örökség részét képező Dub­rovnik sorsa miatt. Erről tá­jékoztatta az újságírókat Ju­hász Judit szóvivő a Parla­mentben. A kormány döntése értel­mében Magyarország állan­dó tagja lesz a Genfben szé­kelő Nemzetközi Migrációs Szervezetnek. Az ülésen szó volt két környezetvédelmi előterjesztésről is. Az egyik a szovjet csapatok által oko­zott környezeti károk elhá­rításának sürgősségi sorrend­jéről és a beavatkozások fi­nanszírozásáról rendelke­zik. A kormány megállapí­totta, hogy a kárelhárítás -mindenkor a tulajdonost ter­heli, de vannak halasztást nem tűrő feladatok is. Ezen rendkívül sürgős beavatkozá­sok finanszírozását 100 mil­lió forint értékben megelőle­gezik a Környezetvédelmi Alapból. „Mát Mát hátán” M óré László a Zemplén megyei Pácin köz­ségben, 1951-ben szü­letett. Sátoraljaújhelyen érettségizett, majd egy bu­dapesti intézetben, radioló­gusként dolgozott,, innen ment a debreceni orvostu- i dományi egyetemre. Deb­recenben, majd a fehér- gyarmati kórházban nőgyó­gyászként dolgozott, jelen­leg körzeti orvos. Nős, két ! gyermeke van, kezdettől MDF-tag. — Mégpedig azért, mert annak idején ez volt az el­ső kommunistaellenes szer­vezet. Bár még ma is, — a többi párt elveit megis­merve — ugyancsak ezt a pártot választanám. — Mit mutat a másfél éves gyorsmérleg? Öröm- j bői, vagy bánatból volt benne több? — Attól függ, miféle lel- j tárra gondol, egyéni vagy társadalmi sikereket, ered- "ményeket szeretne hallani. Előbbiről tálán elég any- nyi, hogy mivel szakmám­ban sajnos nincs időm, dol­gozni, mivel a hét nagy ré,-' szét Budapesten töltöm', tá­lán elhiszik ha mondom, életem jelentős mértékben változott. A társadalom eredményeiről szólva pedig azt nem hallgathatom el, hogy szerintem annak ide­jén mi mindnyájan amatör módon kezdtünk el politi­zálni. A másfél év arra volt elegendő, hogy min­denki belássa, hiába a szándék, korlát korlát há­tán, s az ember olykor a legjobb igyekezet mellett is elérkezik oda, ahonnan csak visszafordulni lehet. — Ez jelentette a kudar­cot? — Meg az, hogy túlbe­csültem a politikai hatalom jelentőségét, azt hittem, előtte van a gazdaságinak. Bármilyen szomorú, mos­tanra rá kellett jönnöm, fordítva van. — Arra gondol, hogy a „pénz beszél’’... ? — Pontosan. Ennek pe­dig szerintem az is magya­rázata, hogy olyan hirtelen tört ránk a piacgazdaság, annak minden erényével és hátrányával együtt, hogy ma valójában nem is első­sorban a hatalomért, ha­nem a pénzért folyik a harc. Ráadásul az ellenzék a gazdasági hatalomra tö­rők malmára hajtja a vi­zet, amikor a gazdasági törvények körüli herce­hurcával a központosítás ellen szól, pedig negyven évi rendkívüli állapot után elérkezett a tettek ideje. Másik kudarcnak azt ér­zem, hogy az emberek a pillanatnyi gazdasági, poli­tikai helyzetből alkotnak véleményt, s nem látják, hogy ami most történik, egy folyamat része, s ha vannak is menetközben kudarcok és buktatók, akért mi még jó irányba haladunk. — Ez magyarázza, hogy az emberek döntő többsége pesszimista? — Szerintem .igen. A va­lóban nehéz anyagiak miatt a kecsegtető távla­toknak se tudnak örülni.-Belátom én, hogy ires zsebbel nehéz az optimiz­mus, de a jelenlegi nehéz­ségekért nem az eltelt más­fél év, nem a jelenlegi kor­mány felel. — Azért bizonyára vol­tak kellemes eredmények is? — Természetesen. Szá­momra közülük az a leg­nagyobb, hogy az eltelt másfél év tisztázta a par­lamenti „frontvonalakat”, az értékek megítélése vilá­gosabb, egyértelműbb lett. Ez pedig egy egészséges, demokratikus rendszer kiépülését segíti. — A képviselőktől azt is elvárják választóik, hogy a nagy, országos ügyek mel­lett személyes segítséget is nyújtsanak... — Jómagam nem szíve­sen beszélek ilyesmiről, úgy érzem, nem a szemé­lyes ügyek intézése a kép­viselők dolga. Ettől függet­lenül néhány választópol­gár ügyes-bajos dolgában segítettem, próbáltam né­mely ' önkormányzat anya­gi helyzetén javítani" — tet­tem, amit tehettem. Talán nem veszik tőlem rossz né­ven az emberek, ha azt mondom, mégsem egy-egy falu. egyes emberek, ha­nem az egész ország hely­zetén szeretnénk javíta­ni... Koalíciós egyeztetés Nyíregyháza (KM — BE) — Lapunk kérdésére válaszolt dr. Szilágyiné Császár Teré­zia, a Kereszténydemokrata Néppárt országos alelnöke az MDF—kisgazdapárti és KD­NP koalíciós tárgyalásokról. Ezzel kapcsolatban a követ­kezőket mondotta: — Nem kerek szobában tárgyaltunk, és az előzetes híresztelésekkel ellentétben nem furkósbottal érkezett a kisgazdapárt, a Torgyán doktortól egyesek szerint várható fenyegetésekből sem­mi sem valósult meg. Na­gyon fontosnak találtuk, hogy mind a három párt ré­széről igény merült fel a né­zetek együttes tisztázására, amit a mi kereszténydemok­rata tagságunk már-már követelésszerűen fogalmazott meg a vezetőség számára. Egybehangzóan napfényre került az a kívánság, hogy a hasonló egyeztetéseket folya­matossá kell tenni. — Két kérdés erősen fog- lelkoztatta a közvéleményt a tárgyalásokat megelőzően, nevezetesen Torgyán József, illetve a kisgazdapárt dönté­se a koalíció esetleges elha­gyásáról. valamint az esetle­ges kormányátalakításról. Torgyán József kinyilvání­totta. hogy nem szándékoz­nak kilépni a koalícióból. A kormányátalakításról és kis­gazdapárti miniszterek beál­lításáról nem került szó a tárgyaláson, szigorúan meg­maradtunk azoknál a napi­rendeknél. amelyek a koalí­ciós tárgyalások folyamatá­val, időrendiségével, a meg­tárgyalandó témakörökkel és a tárgyalásokon részt vevők személyével kapcsolatosak. A jövőbeni koalíciós egyez­tetésektől azt remélem, hogy az segíteni fogja a parlamen­ti törvénykezési munkát. —A Kereszténydemokrata Néppárt kinyilvánította: a párt tagjai folyamatosan azt jelzik, igény van arra, hogy a rendszerváltás a magas po­zíciókban a helyükön maradt személyek lecserélésében is megtörténjék, illetve várnak valamilyen történelmi elszá­molást azokkal szemben, akik politikai okokból, sok­szor koholt vádak alapján ítéltek halálra embereket, és most a rózsadombi villáik­ban veszik fel a magas nyugdíjakat. Megfogalmaz­tuk továbbá azt is; egyetér­tünk azzal, hogy gyorsuló privatizációra lenne szükség, csak az nem mindegy, kinek a kezébe milyen állami va­gyon jut.

Next

/
Oldalképek
Tartalom