Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám

4 keleí-Magyarorszag TÚL A MEGYEN 1991. október 17., csütörtök Beutazási szigorítások kedvező eredménnyel Jelentős visszaesés a „KGSr-piacok forgalmában Budaörsön október 16-án ünnepélyesen lerakták Küzép- Európa legnagyobb bevásárlóközpontjának az alapkövét. Az ünnepségen jelen volt Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke is. Határvízi teendők Nemzetközi előadói konferencia Sinka Zoltán Budapest (ISB) — Az 1991. október 4-én bevezetett ha- társzigorítási intézkedések eddigi tapasztalatairól tartot­tak sajtótájékoztatót szerdán a Belügyminiszérinmban. Elmondták, hogy a szigorító intézkedések alapját képező' törvényerejű rendelet nem újkeletű, közel 10 évvel ez­előtt született, most csak igyekeznek fokozottabban ér­vényt szerezni a benne fog­laltaknak. Az első 12 napban 103 ezer 175 beutazni szándékozót for­dítottak vissza a magyar ha­tároktól, döntő többségüket — mintegy 90 százalékukat — a valutával kapcsolatos szabályok be nem tartása miatt. Ezek a külföldi ál­lampolgárok a tapasztalatok szerint általában illegális ke­reskedelmi céllal igyekeztek hazánkba. Azok az utasok — 37 or­szág állampolgárai —, akis­től a magyar hatóságok meg­tagadták a belépési enge­délyt, általában tudomásul vették a visszautasítást, nyílt ellenszegülésre sehol sem került sor. Záhonyban egy alkalommal a szovjet konzul segítségét kérték az intézke­dés megértetéséhez. A határforgalom ellenőriz­hetőbbé vált, a kritikus ha­társzakaszokon — az első na­pok kivételével — nem növe­kedett a várakozási idő. Pest és Nógrád megye kivételével mindenütt csökkent — 10— 50 százalékkal — a piacokon, pályaudvarokon engedély nélkül árusító, feketemunkát vállaló külföldiek száma. Csaknem a felére csökkent a tiltott határátlépési kísérle­tek száma is. Jelentős visz- szaesés tapasztalható — töb­bek között — Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szat.már-Bereg megye „KGST”-piacainak a forgalmában. A szigorító intézkedések alapvetően önvédelmi jelle­gűek — hangoztatták az il­letékesek. Valamennyi euró­pai állam jogrendjében is­mertek, bizonyos értelemben helyettesítik a vízumkény­szert, lehetőséget adnak a nemkívánatos külföldiek tá­voltartására. Ugyanakkor nem akadályozzák a tisztes­séges utasforgalmat, s nem állítanak korlátokat a kül­földi magyarsággal fennálló kapcsolatokban. Bevezetésükre a- külföldiek által elkövetett bűncselekmé­nyek számának jelentős nö­vekedése miatt is szükség volt. „Legnépszerűbb” bűn­elkövetések: az ember-, a fegyver-, a kábítószer-csem­pészet, a tiltott valutakeres­kedelem, illetve a gépjármű- lopás. A hazánkban „dolgo­zó” román bűnözők a zseb­tolvajlásra specializálódtak, míg az oroszok az illegális kereskedelemben, illetve az úgynevezett „védelmi pén­zek” behajtásában jelesked­nek. A szovjet „művészek” közvetítése Magyarországra a „legősibb ipar” utánpótlását jelenti. A budapesti leány­kereskedelem immár jelen­tős méreteket öltött — a „szolgáltatásokat” igénybe vevő urak többségének bi­zony nyelvi nehézségekkel is szembe kell néznie. Az év első felében össze­sen 2924 külföldi bűnelköve­tőt füleltek le, legtöbbet — 606-ot — a fővárosban. Ki­emelkedően sok jogsértő kül­földi ellen jártak el az ille­tékes hatóságok Csongrád- ban (349), Szabolcsban (270;, Győr-Sopronban (200), Bara­nyában (148), Hajdú-Bihar- ban (114), Borsodban és Zemplénben (100—100). Nyíregyháza (KM) — Fe­lül kell vizsgálnunk az or­szág határvízi egyezményeit, s nem csak azért mert szom­szédainknál is létrejött egy új rendszer, hanem azért is, mert nem lehet kötelező ér­vényű egy korábban kötött megállapodás, például Cseh­szlovákiával. Nekünk most Szlovákiával kell határvízi egyezményt kötnünk, mert velük vagyunk határosak és ugyanígy Ukrajnával is — jelentette ki most első íz­ben, a Nyíregyházán az MTESZ-székházban rende­zett nemzetközi vízügyi elő­adóülésen tartott nyitóbeszé­dében dr. Rajkay Zsolt, köz­lekedési, hírközlési és víz­ügyi államtitkár. A Felső-Tisza és mellék­folyói vízgyűjtő területén történő ár- és belvízvédeke­zésekkel kapcsolatos nemzet­közi feladatokról négy or­szág szakemberének előadá­sai hangzottak el. Fazekas Lászlót a FETIVIZIG igaz­gatóját a kassai, az ungvári, a szatmárnémeti és a kolozs­vári vízügyi vezetők követ­ték az előadók sorában. Az államtitkár az előadó­ülést követően, tegnap dél­után ünnepélyes keretek kö­zött felavatta a vízügyi igaz­gatóság simái úti raktárépü­letéből munkahelyteremtő beruházásként — a megyei Foglalkoztatási Alapból is támogatott — kialakított asztalosipari műhelyt. Neobolseyista emberkínzás a Geodéziai és Térképészeti Vállalat nyíregyházi csoportjánál A történet Nyíregyházán zajlik napjainkban. Azzal kezdődött, hogy Hankovszki Gabriella műszaki rajzoló és szakszervezeti bizalmi alkot­mányos jogainak védelmében az országgyűlési képviselő­höz fordult 1991 áprilisában. A képviselő — választópol­gára panasza kapcsán — két levelet váltott Markó Ferenc csoportvezetővel. A levélvál­táshoz — Markó Ferenc „las­súsága miatt” — négy hónap kellett. Ez alatt a négy hó­nap alatt Markó úr egyik hű alattvalója bizalmatlansági indítvánnyal élt Hankovszki Gabriella ellen. Az indít­ványt negyvenhat dolgozóból négyen írták alá. Az indítvá­nyozó — kudarcát látván — gyorsan szabadságra ment. Már-már úgy tűnt, rende­ződnek a dolgok. Markó úr új munkásokat vett fel a Ge­odéziához. .. Majd hirtelen szeptember 2-án közölte Hankovszki Gabriellával: — Nincs tovább szükség a mun­kájára. Holnaptól be se jöj­jön dolgozni. Markó úr nem törődött az­zal, hogy tettével két ponton sérti a Munka Törvénykönyv érvényes jogszabályait. Han­kovszki Gabriella szakszer­vezeti bizalmi. Csak a szak- szervezet beleegyezésével mondható fel munkaviszo­nya. Hankovszki Gabriella — 17 éve egy szóbeli figyelmez­tetést sem kapott, olyan munkák elvégzését bízták rá. melyeket mások nem tudtak megcsinálni — két „ gyerme­két neveli egyedül. Törvény szerint csak végső esetben mondható fel munkaviszonya. Hankovszki Gabriella szeptember 7-én Sárossy László államtitkárhoz és az országgyűlési képviselőjéhez fordult panaszával. A nyilvánvaló törvénysér­tést sem az államtitkár, sem a képviselő nem hagyhatta szó nélkül. Megkapta az ügyet Zsámboki Sándor mi­nisztériumi főosztályvezető kivizsgálásra, aki megnyu­godott abban, hogy a Geodé­ziai Vállalat személyzeti osz­tályvezetője szerint Hankov­szki Gabriella „összeférhe­tetlen”. Ismerős az érv. Ödön bolsevik zsargonban fogalmazódott. Sok ezer em­ber életét keserítette meg MSZMP-uralom idején a minősítés, tme a Geodéziánál ismét előkerült a lomtár­ból. .. Markó Ferenc úr szeptem­ber 9-től nem merte kiadni Hankovszki Gabriellának sem az elbocsátó levelet. Megtűrte, hogy bejárjon a munkahelyre, de munkát nem adott neki. A geodétá­kat is eltiltotta tőle, hogy bármilyen sürgős munkájuk lévén, Hankovszki Gabriellá­nak rajzolnivalót adjanak. Jött azonban Pestről Bíró Gyula igazgató úr jogtaná­csosával, és szép hármasban — Markó—Bíró—Jogtaná­csos Úr — kioktatták Han­kovszki Gabriellát, hogy mi történne vele egy német cég­nél, ha képviselőhöz fordul­na panaszával. Kioktatták, hogy lejáratja a vállalatot, és hogy azért vesznek fel fris­sen érettségizett embereket á régi szakemberek helyett, mert így takarékoskodnak a munkabérrel.. . Folyt a szó.. Csattogtak a dörgedelmek. . . Bíró Gyula igazgató úr még a képviselőnek is időben válaszolt a levelére, sőt két­órányi időt pazarolt arra, hogy meggyőzze a képviselőt: — A vállalat presztízsét rontja Hankovszki Gabriel­la! A képviselőnek adatai van­nak arról, hogy nem a gyere­keit egyedül nevelő rajzoló rontja a vállalat renoméját, s Bíró Gyula igazgató úrnak sem hiszi el, hogy attól lesz nyereséges egy vállalat, ha a jó szakembereket elzavar­ják. Inkább arra gyanakszik a képviselő, hogy így akar­ják egyesek áron alul priva­tizálni a vállalatot... Nyíregyházán azonban — most már Bíró Gyula igaz­gató, Zsámboki Sándor mi­nisztériumi . főosztályvezető tudtával és beleegyezésével — folyik tovább az ember­kínzás. Markó úr naponként szemébe nevet Hankovszki Gabriellának, s elmondja: van munka, de megtiltom, hogy magának adjanak! Közben készül a védeke­zésre. Szeptember 29-ig a 46 dolgozó közül sikerült tucat­nyi hűségnyilatkozatot ki­szedni, hogy ő a világ legde­rekabb csoportvezetője. Mivel vazallusai hódolnak neki, biztonságban érzi ma­gát, s hajtogatja naponként: — Mást leszek kénytelen el­bocsátani, mert Hankovszki mögött magas protektorok állnak. Munkát azonban nem ad neki. Felmondani sem mer neki. Várja amíg Hankovszki Gabriella idegei mondják fel a szolgálatot. Várja, amíg két neveletlen gyermek ma­rad kenyér nélkül, mert egy egyedülálló kétgyermekes családanyát, akit csak a tör­vény véd, Zzámboki Sándor minisztériumi főosztályveze­tő tudtával — aki mellesleg évekig volt'munkatársa Bíró Gyula igazgatónak és Markó Ferenc csoportvezetőnek — Bíró Gyula igazgató úr tud­tával, csak kikészítik annyi­ra, hogy idegszanatóriumba vonul. Ma már nem hívhatja Bí­ró Ür, Markó Ür, Zsám­boki Ür az MSZMP-fő- titkárságot, hogy adják ki az ukázt „összeférhetetlen dolgozójuk” Recskre, bolon­dok házába szállítására ... Ma már neobolsevista mód­szereket dolgoznak ki a tör­vénytelenségek védelmére. Ilyen világban, amikor Sza- bolcs-Szatmár-Beregben 36 ezer a munkanélküliek szá­ma, könnyű megfélemlíteni egy műszaki rajzolót. Bevo­nul az magától is az ideg- szanatóriumba, csak legyen elég kitartása Zsámboki Sándor, Bíró Gyula és Mar­kó Ferenc triumvirátusnak. Ügy hiszik még mindig, hogy ők még ma is felette állnak a törvénynek. Gergátz Elemér Miniszter Úrtól kérdezem: Lehet, hogy igaza van a triumvirá­tusnak? És interpellálok egyben; — Mit tesz Miniszter Jjr azért, hogy a felügyelete alatt álló vállalatoknál ne ismétlődjenek ilyen törvény­telenségek?! Takács Péter országgyűlési képviselő „Most történelmet csinálunk..” Kovács Éva V árkonyi István a 3-as számú, tiszavasvári választókerület MDF- es képviselője, 1946-ban Tokajban született, ott is érettségizett. Betanított munkásként egy évig dol­gozott. majd tanárképző »fő­iskolát végzett. Diploma után szakmunkásképzőben tanított, jelenleg pedig a Tiszavasvári Ipari Szak­munkásképző Intézet igaz­gatója, Nős, három gyer­mekük van, felesége agrár­mérnök-közgazdász. — A rossz nyelvek azt mondják, ön a Berecz Já­nos ellen indított, s meg­nyert perével lett népsze­rű, holott korábban az MSZMP tagja volt.. . — Valóban az voltam, de a lakiteleki nyilatkozat el­hangzása után rögvest csatlakoztam az MDF-hez. Mégpedig azért, mert olyan mozgalom látszott ott meg­fogalmazódni, amely a gondolati szabadságot ígér­te. Akkor még nem hittem, hogy egyszer parlamenti képviselő leszek . . . — Most mégis az. — Az élet csinált belő­lem politikust, nem tekin­tem magam profinak, s ta­nult szakmámat sem sze­retném elfelejteni. Épp ezért nem vállaltam bizott­sági tagságot sem. Mint egyéni képviselő hetente járom a választókörzete­met. hogy az emberek gond­ját minél jobban megis­merjem . . . — Akkor bőven szerez­het közvetlen tapasztalato­kat ... — Minden pátosz nélkül mondhatom, a mai idők­ben bármely párt színei­ben politizálni óriási fele­lősség. hiszen mi most tör­ténelmet csinálunk. Az idő dönti majd el, jól csinál­tuk-e. Mindenesetre a kép­viselőséget én úgy tekin­tem. mint egy ajándékot az élettől, hiszen tehetek az országért valamit — Akkor ön most elége­dett? — Annyira azért nem vagyok az. Főleg azzal nem. ahogyan az idővel és a lehetőségekkel bánunk, szerintem haladhatnánk gyorsabban is. A késede­lem oka, hogy többnyire morális alapon politizá­lunk, miközben tőlünk a társadalom konkrét ered­ményeket vár... - h — Ügy érzi, amíg Önök elmélkednek, addig az or­szág elszegényedik? — Valahogy úgy. emiatt gyakran elég ideges is va­gyok. — Azért csak érik néha örömök is? — Természetesen, s eb­ben a körzetem lakóinak élni akarása is sokat segít- Számos olyan ötletet mon­danak. amelyeket én meg­próbálok menedzselni. Ilyen volt a rendőrőrsök kiala­kítása. az iskolaépítések, vagy a crossbartelefon lé­tesítése is. — A felsoroltak személy szerint Önnek köszönhe­tők? Értsük úgy, hogy ön „járta ki” ezeket? — Én nem ezt mondtam, hanem azt, hogv részem van bennük. — Az ön körzetében ta­lálható a Tiszavasvári Al­kaloida, amelynek környe­zetszennyezéséről koráb­ban sokat lehetett hallani. — Szerencsére a helyzet mára javulóban van. hi­szen a gyár pályázat útján több millióhoz jutott. Öröm az is. hogy ötven-hat- van új munkahely teremté­sére kaptak lehetőséget, s főleg az, hogy ma már nem gyártják a korábban egyik legveszélyesebbnek tartott terméküket. — Mit gondol, képvise­lői munkájával az állam­polgárok elégedettek? — Ezt tőlük kellene meg­kérdeznie. de én nem hi­szem. Azt azonban el kell mondanom, bármely párt jutott volna most hatalom­ra. ugyanezt a csődtörhegát, ugyanezeket a problémákat kapja, s ezekből nem lehet egykönnyen sikert produ­kálni ... Orosz—szerb találkozó Borisz Jelcin orosz elnök október 16-án találkozott a Szov­jetunióban tartózkodó Slobodan Milosevics szerb elnökkel. MTI TELEFOTO

Next

/
Oldalképek
Tartalom