Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
Kelet-Magyarország 3 ______________ - ~ _______________ii____ ✓ ____+ 1991. október 16., szerda ܧ11 HATTER Van munkája — s ez manapság nem kis dolog — a Derby Cipőfelsőrész-gyártó Kft. dolgozóinak Záhonyban. A nyolcvan, többségében nőt foglalkoztató könnyűipari üzemben olasz megrendelésre leányka csizmák felső részét készítik. Az új szervezeti formában dolgozó üzemben az eddigi legnagyobb keresetet kapták a dolgozók a múlt havi eredményes munkájukért. Képeinken: Kis Lajosné műszakvezető és Balogh Sándorné tűzőnő a termék minőségét beszéli meg. — A szalag mellett. ELEK EMIL FELVÉTELEI Temetni kell a sertéságazatot? Mindenki más szintről látja Nyíregyháza (KM — G. B.) — Sertéstakarmányozási értekezletet tartott szeptember végén a Pu- rina-Hage amerikai—magyar Takarmányozási és Kereskedelmi Részvénytársaság Mátészalkán Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei sertéstenyésztők részére. Az f ott megjelent különböző szintű szakemberek más és más nézőpontból látják a sertéságazat jelenlegi helyzetét és jövőjét. Dr. Tóth András, a Purina Hage Rt. Nádudvari Alközpontjának vezetője: — Igaz, hogy nem tudjuk mennyi hús szükséges belföldi fogyasztásra, s mennyi lesz az exportlehetőség. Egy azonban biztos, sertéshúsra szükség lesz. A szakembereknek azonban fel kell készülni arra, hogy a minőség itt is fel fog értékelődni. Nem adok neki sok időt és nyolcvan forintnál magasabb lesz az igazán jó minőségű, minimális zsírt tartalmazó sertések felvásárlási ára. A minőségi termék előállításához viszont minőségi hízóalapanyagra és minőségi takarmányra van szükség. Mi már arra számítunk, hogy rövid időn belül a kisüzemi, pontosabban vállalkozói szférába kerül át az állati termék-előállítás 80—90 százaléka. Az egyéni érdekeltség következtében pedig mindenkinek érdeke lesz. hogy jól csinálja. Válságban Páti András, a nábrádi Szikra Tsz főágazat-vezető- je: — Megérezte az idén kialakult sertésválságot a mi takarmánykeverő üzletágunk is. Saját abrakból, Purina- adalékok hozzákeverésével állítunk elő különböző tápokat, amelyeket a környéken több mint kéttucat boltban forgalmazunk. Hiába kedveltek a nábrádi tápok a vásárlók körében, az idén 35%-kal csökkent a forgalmunk. Azt én nem tudom, hogy ugyanilyen mértékű-e a sertésállomány apadása is, csak tippeLni tudom, hogy kevesebb lehet. Nyilván sokan folyamodtak kényszerből a saját abrak — kukorica, árpa — etetéséihez, amitől persze csak zsírosabb, gyengébb minőségű lehet a sertéshús Végh Gyula agrármérnök, porcsalmai magángazdálkodó: Korábban malacneveléssel foglalkoztunk. Amikor a friss diplomámmal nem tudtam elhelyezkedni, újrakezdési kölcsönből építettünk egy kétszáz négyzetméteres istállót, hogy növelhessük az állományt. Ekkor kezdődött a válság és a' malacnak sem lett ára. Ezért bejekezdtünk a hizlalásba, kényszerből. Ha újra kereslet lesz a sertés iránt, ismét visszaállunk a malac előállításra. Most már kezd alakulni a helyzet, száz forintnál tart a választási malac kilónkénti ára. Másfél évvel ezelőtt volt ezen a szinten. Igyekszem minőségi takarmányozást folytatni. Purina koncentrátumot keverek össze házilag saját abrakkal és meg is van eredménye. Megpróbálkoztam ennek a valóban minőségi terméknek a forgalmazásával is a faluban, de sikertelenül. Nem vevők rá az emberek, mert vagy egyszerűbbnek találják az ilyen-olyan kész tápot hazavinni s nem akarnak bajlódni a kevergetéssel, vagy tán azt szeretik a tápboltba járásban, hogy közben be lehet nézni a kocsmába is. Csak akkor lesz érdekelve a korszerű takarmányozásban az átlag termelő, ha látványosan megéri majd minőségi terméket előállítani. Ehhez viszont objektív minőségi átvételnek kell lennie, ahol nem vonalzóval mérik a szalonnavastagságot. Kilábalóban Simon Gyula a Purina- Hage termékmenedzsere: — Már kilábalóban vagyunk a válságból. A vágóhidak keresik a sertést. Az árakat is emelték, már 70—72 forintot adnak a jobb minőségű nagyüzemi első osztályú sertés kilogrammjáért. A fizetési határidő is normalizálódott 15 napra, az év folyamán általánossá vált 60—90 napos fizetésekhez képest. Megjelentek a nyugati kereskedők is, akik éppúgy jó minőségű állatot keresnek, mint a hazai exportvágóhi- dak. Ez utóbbiaknál már működnek, az olyan új minőség ellenőrző berendezések, amelyek lézertechnikával közvetlenül kimutatják » sovány hús részarányát a sertésben. Ha e műszerek általánosé válnak, várhatóan elterjednek és az árakban is tükröződni fognak, a valóban minőségi átvételek. Ez a hizlalásban is éreztetni fogja a hatását, érdekeltté téve a termelőket is a minőségi takarmányozásban. átmeneti hiány lehet Dr. Fesztóry Sándor, az FM Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hivatalának állattenyésztési főmunkatársa: Nincs számottevő csökkenés a megyei kocaállományban. Inkább ott a probléma, — ezt tükrözik az emelkedő malacáfak is — hogy elmaradtak a termékenyítések és miután a kocák 64%-a, a piaci változásokra érzékenyebben reagáló kistermelőknél található, számítani kell egy átmeneti vágósertéshiányra: Jelenleg sincsen annyi, amennyit a vágóhidak igényelnének. Ellátási gondok viszont nem lesznek, mivel mire kiürülnek a most teli hűtőládák, lesz sertés elegendő ismét. A minőségi hízó előállításához, azonban a a termelők szakmai színvonalának is emelkedni kell. Ezen pedig az érdekvédelmi szövetségek, a terméktanácsok megalakulása tudna sokat segíteni, mint ahogy ezek létrejöttével vehetnék fel a termelők a harcot a felvásárló szervezetekkel szemben is az árak jogos emelésének elérése céljából. Alma HUMOR--------------------------Gyarmatról Utazás földön, vizen, levegőben A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ szinte zavartalanul fel tudja vásárolni a szerződéses termelők almáját. Belföldön mintegy 50 tonnát, külpiacon ennek dupláját értékesítették eddig. A hosszú hajóúton a férj tengeribetegséget kapott. A feleség próbálja vigasztalni, kedveskedik neki, szórakoztatja. — Odanézz, drágám — mondja a férjének —, milyen szép tengerjáró hajó úszik el itt mellettünk! — Nem érdekel. Akkor szólj legközelebb, ha autóbuszt látsz! * A rendőr odamegy a járda mellett fekvő nőhöz, s kérdi: — Rosszul érzi magát, asszonyom? — Ugyan, hova gondol. Egészséges vagyok, mint a makk . Egyszerűen foglalom a helyet a férjem kocsija számára. Itt fogunk parkolni. * Az autós át akar haladni a sivatagon. Az egyik benzinkútnál ezt a föliratot olvassa: „Itt töltse föl a benzintartályát! A következő benzinkút csak délibáb!” * Két régi barát találkozik a pályaudvar érkezési oldalán. — Szervusz — szól az egyik. — Te is a feleségedet várod? k — Dehogyis várom! ... Jön! * Egy hölgy be akar állni az autójával két parkoló kocsi közé. Előbb a mögötte állónak koccan, aztán az előtte állót löki meg. Odamegy hozzá a közlekedési rendőr: — Asszonyom, ön most parkol vagy biliárdozik? * — Nos, hogy sikerült tegnap az autóvezetői vizsgád? — kérdi az újdonsült „mazsolától” a barátja. — Nem tudom, mert amikor kijöttem a kórházból, a vizsgabiztos még nem tért magához.. . * Felszállni készül a francia légitársaság római járata. — Hölgyeim és uraim, kérem, kapcsolják be a biztonsági öveket! Rögtön indulunk. A repülési magasság 8000 méter lesz, a menetidő három óra — mondja a gép parancsnoka a mikrofonba. Majd a másodpilótához fordul: — Hej, mit nem• adnék most egy pohár konyakért meg egy tüzes lányért! Az utasok között sürgölődő légikisasszony rémülten hallja, hogy a pilóta elfelejtette kikapcsolni a hangosbeszélőt. Rohanna előre, hogy figyelmeztesse, de az egyik férfi utas elkapja a karját: — Ne rohanjon annyira, kisasszony! Hadd igya meg előbb azt a pohár konyakot! Taneszköz-show Kállai János M ég a „krétapedagógiára” nagy esküt tevőknek is tátva maradhatott a szája a budapesti Hungarodidact ’91 és Isinfo ’91 kiállításon és vársáron. Ott minden terítékre került, amit ma a fejlett oktatástechnika produkálni tud. Nem is lehet ezen csodálkozni, ha végigböngész- szük a bemutatkozók névjegyzékét: AEG Medien Europa, A—Tech, Calde- roni, Datatrain, Leybold— Didactic, MAHO, Műszertechnika, Siemens, Vizual hogy csak példákat említsünk a jól hangzó „áruvédjegyek” közül. S őket — hiszem — nemcsak a szűkebben vett szakma berkeiben ismerik. Mert a nagyszabású, nemzetközi eszköz- és metodikatalálkozót nemcsak a, specialistáknak szánták a szervezők és a védnökök, a magyar művelődési és munkaügyi, valamint a német oktatási tárca vezetői. A most először tető alá hozott rendezvénysorozat az oktatási szféra olyan, az igazi szakmai tapasztalat- cserére kiválóan alkalmas terepe, ahol még azok is kedvet kaphatnak pedogó- giai-tantárgyi eszköztáruk megújítására, akik nem nagyon bíznak a mindentudó masinákban. De a „szuperokos” iskolatábla, a CNC- varázslatok, az emberre szabott, modul rendszerű gyönyörű iskolabútorok mellett nem lehet vágyakozás nélkül elmenni. Ez már a XXI. század! És akkor még nem szóltunk a remek nyomdatechnikájú segédletekről: a könyvekről, térképekről; a játéknak álcázott oktatógépekről, az ezernyi ötletről! Igen. Ha nem is esünk a pedagógiai eszközfetisizmus bódulatába, akkor sem tagadhatjuk: rájuk vagyunk utalva — ha nem is kizárólagosan de oktatásügyünk egészének előmozdítása, színvonalemelése és eredményessége érdekében. Szükségszerűen. A vajai hűtőházban hétezer tonna körszedett almát tároltak be különböző cégek. Többek között németek is. Képünkön a Primafruckt Kft. dolgozói svéd és finn exportra osztályozzák a HUNGAROFRUCT almáját. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Kommentár Idegengyűlölet mm • agyon rosszat tett Iw Zatount Djamel al- w gériai állampolgár, aki a közelmúltban Debrecenben egy 4 éves kisfiút túszul ejtvén azzal fenyegetőzött: ha a válófélben lévő feleségét és a saját gyermekét nem kerítik elő. (azok tőle a brutalitása miatt menekültek), megöli túszát és önmagát. Az algériai férfi a síró gyereket egy 6. emeleti lakás erkélyére vitte, ahol közölte ... Mint tudjuk, egy kommandó Zatount Djamelt ártalmatlanná tette, s a gyereket kimentette karmaiból. Természetesen a veszélyben lévő fiúcskát és az édesanyját az események igencsak megrázták. De szerintem, Djamel még ennél is több kárt okozott azzal, hogy tettével olajat öntött az idegengyűlölet hazánkban is lappangó tüzére. Hogy egyebet ne mondjak, a szóban forgó épület körül izgatottan tolongó tömeg Zatount Djamelt meg akarta lincselni, melytől őt a rendőrség mentette meg. Ez a megdöbbentő sztori senkinek sem hiányzott, pláne napjainkban, amikor a megélhetési lehetőségek nehezedése közepette az emberek egy része mind nagyobb aggodalommal, félelemmel, sőt mondhatni, türelmetlenséggel néz a Magyarországra menekülőkre. Nem beszélve a magukat „ittfelejtett’’ arabokról, akik seftelnek, valu- táznak ... Szerencsére hazánk lakosságának többsége kellő toleranciával, megértést tanúsít irántuk, melynek enyhén szólva nem használt Djamel akciója. Bennünket az sem vígasztal, hogy Európa egyes országaiban az idegengyűlölet hullámai olykor igen magasra csapnak. Például Franciaországban a volt köztársasági elnök, Valery d’ Estaing a bevándorlókkal szembeni keményebb rendszabályok kilátásba helyezésével talán választási sikert szeretne elérni. Nem megnyugtató a helyzet Németországban sem, ahol a napokban ismeretlen tettesek a menekültek szálláshelyét felgyújtották. S ami a legszomorúbb: nem elszigetelt cselekményről van szó, hiszen a kivezényelt rendőrök az idegen- gyűlölettől szinte tajtékzó tömeggel találták magukat szembe. Remélem, mi idáig sosem jutunk el, de azért nem árt, ha Zatount Djamel és a hozzá hasonlók jobban meggondolják, hogyan viselkednek. Cselényi György
