Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám

1991. október 14., hétfő HATTER Kelet-Magyarország 3 Puskások terület nélkül Vadászati blokád Máthé Csaba Ibrány—Nagyhalász—Ke- mecse (KM) — Manapság az emberek többsége még min­dig úri passziónak, a kivált­ságosok szórakozásának, a korábbi pártállam első em­berei kikapcsolódásának te­kintik a vadászatot. Az iga­zi vadászok, akik a vadgaz­dálkodást is szem előtt tart­ják, ilyen kijelentés halla­tán azonnal csőre töltenek, mondván, a magyar vadá­szok alig 10 százaléka tarto­zik ebbe az előbb említett kasztba. Persze a vadászat­hoz vad és terület is szük­séges. Történetünk arról szól, kik és miért ragaszkod­nak a vadászterülethez és kik akarják átvenni tőlük. A vitatott terület 33,5 ezer hektár, amely Beszterec, Ib­rány, Nagyhalász, Vasme- gyer, Tiszatelek, Tiszarád, Paszab környékén terül el. A vadászati jogot a Keme- csei Állami Gazdaság kapta, ami a vadásztatás mellett a tervszerű vadgazdálkodást is jelenti. Mivel a vadászati jog úgymond állami mono­pólium, a Földművelésügyi Minisztériumnak bármikor jogában áll valakitől elven­ni és odaadni másnak. Ehhez persze nyomós indokok szük­ségesek. Marakodás a logon — Az ok egyszerű — nyi­latkozta Csepely Botiul az Ibrány-Paszab Nimród \]Bér- kilövő Társaság titkára. — A Kemecsei Állami Gazdaság kft.-kre bomlott. a va­gyonkezelőnél mindössze 14- en maradtak. Bár még nincs ellenük felszámolás, a „0ÉP- gyében egyetlen állami' gaz­daság sem marad ebben a formában, így várhatóan a kemecsei is átalakul, vagy az adóssághalmaza miatt esetleg valamelyik cég meg­indítja ellene a felszámo­lást. Ha ez bekövetkezik, ak­kor bármilyen földterület vadászati jogáról kár be­szélni. Mi ezt szeretnénk megelőzni. Ügy gondoljuk, 30 ezer hektáron az állami gazdaságtól 8 vadász látja el a teendőiket, a hár<*m giem- rég alakult bérkilövő "társa­ságnál pedig közel 100-an vagyunk. ' Megsárgult papírokat mu­tatnak az egykori ibrányi és nagyhalászi vadászok, mely Archív felvételünkön egy német vadász az elejtett vaddal. Lehet, hogy öt is megzavar­ták az ibrányiak és a halásziak? TÁRCA A baj ott kezdődött, hogy megnőttek a gyümölcs­fák Nagyék kertjében, emiatt a kerítésen túl, Kis- séknél kisebbre nőtt árnyé­kában a petrezselyem. Ekkorra felcseperedett Kissék szeme fénye, a pufók Gergő, és labdázása közben egyszer átrepült a pöttyös, épp a virágzás idején, és le­tört egy meggyfaágat. — Jézusmáriám, tönrement a fánk! Ha még egyszer át­rúgod, kiszúrom a labdádat — szólt át barátságosan a szomszéd Nagy úr. Legközelebb Nagyék tyúk­ja repült át, mert nem volt megmetszve a'szárnya, éska- pirgálni kezdett a vetemé­nyesben. De ezt Kiss már nem néz­hette tétlenül, ráuszította va­dászebét, és az elharppta a tyúk torkát. A tetemet Kiss hazadobta. Nosza, Nagy erre mérgezett kolbászt dobott át a keríté­senmitől Kissék vizslája megdöglött. Kiss válaszul kihasználva Nagyék nyaralásának idejét átmászott a kerítésen, és ad­dig öntözte gázolajjal a szomszéd meggyfáit, hogy mire azok hazatértek Spa­nyolországból, a gyümölcsös szerint 1957-ben illetve 1959- ben csak egy határozatot kaptak, megszűnik a vadász- társaságuk, a puskákat pedig adják le” Most a korábban elvett vadászati jogot sze­retnék visszakapni. Levelü­ket még májusban elküldték a Földművelésügyi Minisz­tériumba. de azóta szerintük igencsak cifra dolgok történ­ték. Kezdődött azzal, hogy a Kemecsei ÁG kebelén be­lül megalakult a Ksmecsei Vadászati Kft., amely szerin­tük haszonbérletbe kiadta a vadászati jogot, amit ugye­bár átruházni nem lehet. Gyakorlatilag állami tulaj­dont kívántak kft.-be vinni, mivel ez jogtalan volt. a kft. ugyan megmaradt, a vadász­tatás joga visszakerült az ÁG-hez.. Időközben az érintett te­lepülések polgármesterei le­vélben értesítették a Keme­csei ÁG-t és a Kemecsei Va­dászati Kft.-t, hogy a va­dásztatást, a vadvédelmet, a vadgazdálkodási feladatok önkormányzati hatáskörbe kerültek, így azokat a bérki­lövő társaságoknak adták át, a címzettek pedig ezentúl ezekkel a tevékenységekkel mielőbb hagyjanak fel. Mi­vel ez Jogilag megalapozat­lan vöTt. a polgármesterek visszavonták határozatukat. A helyzet közben annyira el­mérgesedett, hogy nyílt szí­ni vitákba bonyolódtak egy­mással a kemecsei és a terü­letkövetelő társaságok vadá­szai. Utóbbiak. úgymond féltve a sajátjuknak vélt va­dászterületet. jelenlétükkel korra megakadályozták, hogy minden levelét elhullatta. A gyümölcsös helyére Nagy 10 000 darabos baromfineve- ' löt kezdett építeni. Ventilá­torai természetesen a szom­széd felé ontották volna a büdöset. Kiss feljelentést tett az en­gedély nélküli építkezésről a Hivatalban, mire az az épít­kezést leállíttatta, Nagyot megbüntették. Nagy fellebbezett, és elő­vette azt a régi földhivatali rajzot, mely szerint Kiss la­kóháza annak idején, har­minc centiméternyit átépült az ő telkére. Ebben akkor bé­késen megegyeztek, de nem készült róla megállapodás. A Bíróság Kisst lakóháza lebontására, vagy a méreg­drága teleksáv megvásárlá­sára kötelezte. Kiss fellebbezett, és emlé­kezni kezdett Nagy ÁVÓ-s múltjára. Keresett egy em­külföldieket vadásztathassa- nak a kemecseiek. Augusz­tus közepén a szakminiszté­riumból Rócz Fodor Gábor és Pintér István érkezett le a tárgyalásra, amely mint utólag kiderült, hamar el­dőlt, ugyanis a bérkilövők szerint Szabó László, a Ke­mecsei Vadászati Kft. ügy­vezetője a tárgyalás előesté­jén „megvadásztatta” a pesti hivatalnokokat, akiknek egy őzbakot is sikerült elejteni. Mondták is nekik a tárgya­láson. legalább a cipőjükről a sárt lemoshatták volna ... Egymásra Ifinek? — Ha nem megfelelően gazdálkodnánk — mondja Szabó László, akkor az FM már visszavette volna a va­dászati jogot, de ezt nem tet­te, mert nincs ilyen indok. A kft. alapító okiratában egyéb­ként egyértelműen az szere­pelt, a vadászati jogot nem adja át az ÁG. A vadgazdál­kodást pedig szolgáltatásként végezte volna a kft., amit módosítottunk, a vadászok visszakerültek az ÁG-hez, és a vadgazdálkodás sem ma­radt a kft.-nél. A polgármes­terek leveleit egyszerűen nem értettük, hiszen az ön- kormányzatoknak ehhez nincs joga. mint kiderült, igazunk volt. Ennél jobban felháborított az ibrányiak blokádja, lehetetlen helyze­tet teremtettek azzal, hogy állandóan zavarták a vadá­szatot, szinte pattanásig fe­szültek az idegek, még sze­rencse. hogy fegyverhaszná­bért, akinek az apja Nagy kezei között, vallatás közben megfulladt a tűzdelt pulyka­melltől. Nagy viszont tanúvallo­mást tett a néhai sarki fűsze­res izraeli rokonainál, hogy Kiss volt az a besúgó, aki azt az áldott jó embert — akit ő bújtatott — 44-ben a nyila­sok kezébe juttatta. Kiss segítséget kért és ka­pott illetékes pártoktól az antiszemita rágalmak miatt. Nagyról erre, a máshol il­letékes pártok kiderítették, hogy szerb származású kom­munista ögynök, és a Nagy- szerb törekvések magyaror­szági megbízottja. A magyar kormány a Kiss mögé felsorakozott politikai erők követelésének engedve tiltakozott a jugoszláv követ­ségen. Kissre ekkorra felfigyeltek Belgrádban, és az egyik este megérkezett egy láda lőszer erősítésként a fáskamrába egy kommandós egységgel. Nagy és a magyar kormány az ENSZ-hez fordult az ag­resszió miatt. Most itt tart az ügy. De jobb lenne a' békesség, ezért én azt tanácsolom, hogy mindenki béküljön ki a szomszédjával. lat egyik oldalon sem tör­tént. Nagyhalász környékén CB-rádiókkal jelezték a helyzetünket, a leszerződött őzbakokat nem tudtuk »lelö­vetni. Az ibrányi polgár­mester is a blokádautóban ült. A kár miatt bíróság előtt perlekedünk jogainkért. Ja­vasoltuk, lehetőséget kapnak bérkilövésre és kértük, segít­senek a vadgazdálkodásban, de ezt nem vállalták. Az új vadászati törvényig szerin­tem várni kell bármilyen változásra. Szénégető László, a me­gyei földművelésügyi hivatal vezetője szerint a vadgazdál­kodásból azoknak kell bevé­telt szerezni, akik azon az adott területen élnek. A je­len gyakorlat szerint nem ők élvezik a hasznot, mond­ta, majd hozzátette. a tu­lajdonjoghoz kellene kötni a vadászati jogot. Az .önkor­mányzatok azért próbáltak cselekedni, mert az önkor­mányzati törvény szerint a vadásztatásból származó bérletet az önkormányzatok kapják. Végül kifejtette: a vitás ügyben az FM dönt. Maradion helyben a bevétel Szeptemberben megérke­zett az FM álláspontja: a vadászati jog marad a Ke­mecsei ÁG-nál, a bérkilövő társaságok kérelmét elutasí­tották. így ők továbbra is vadászterület nélkül marad­tak. Akadémia és filmklub Nyíregyháza (KM — BE) — Jelentős érdeklődés kí­sérte tavaly, főként a kö­zép- és főiskolások részéről a Fidesz nyíregyházi szerve­zetének kulturális program­jait, ezért ezeket újra meg­szervezték. Már megkezdődött a Fi- desz-akadémia eszmetörté­neti sorozata, amelynek ti­zenegy előadását a nyíregy­házi Dózsa György út 5. szám alatti Narancs-klubban tartják este 6 órai kezdettel, egy kivételével mindig pén­teken este. A főként filozó­fiai ihlettetésű sorozatban kitérnek olyan, a fiatalokat érdeklő témakörökre, mint például az ökológia, vagy a halál értelmezése Krúdy mű­veiben. A Narancs-zselé filmklub őszi programját ismét a mű­vészfilmek rajongóinak fi­gyelmébe ajánlják. A Videó- házban október I4-től hétfő esténként 8 órakor kezdődő vetítéseken egyebek között Jiri Menzel, Roman Polanski, Francois Truffaut, W. Herzog és néhány magyar rendező alkotását mutatják be, össze­sen 10 filmet. Piacra magyar Galambos Béla ■ >ór november végére Imt létrejöhet a három *wm kelet-európai or­szág, köztük hazánk közös piaci társult tagságát szentesítő szerződés — nyi­latkozta az EGK brüsszeli bizottságának elnöke, a Kö­zösség külügyminiszterei­nek múlt hétfői tanácsko­zása után. Régen várt hír ez, első­sorban az erősen export­orientációjú magyar élel­miszertermelő ágazat szá­mára, amelyiknek létkér­dés, hogy a belföldi szük­ségleteket messze meghala­dó kínálatát sikerüljön el­helyezni fizetőképes külpi­acokon. Azzal azonban tisz­tában kell lennünk, hogy Nyugat-Európa farmerei a legkevésbé sem örülnek a kormányaik által Lengyel- országnak, a Cseh és Szlo­vák köztársaságnak és Ma­gyarországnak tett enged­ménynek. Bár társult tag­ként lehetőséget kapunk rá, hogy a kövétkező öt évben évi 10 százalékkal növeljük a Közös Piacra szállított mezőgazdasági termékeink i mennyiségét, fel kell készül­nünk a számukra most is igen magas, de „veszély” esetén akár még feljebb is kúszó minőségi, egészség- ügyi követelmények teljesí­tésére. A minőséget kell tehát minden eddiginél jobban a termelés, csomagolás és ke­reskedelem terén egyaránt a fókuszba állítanunk. Csak így lesz esélyünk arra, hogy valóban meg is tölthessük áruval a lehetőségként ka­pott kereteket. A keretek­ről jut eszembe: lehet, hogy előrelátóbbak voltak északi szomszédaink és a lengye­lek? Ügy hírlik, ők az el­múlt időszakban komoly tá­mogatással ösztönözték pél­dául a marhahús-exportju­kat, mintegy előkészülve a társult tagságra. Az éven­ként 10 százalékkal növek­vő szállítási lehetőségeket az egyes áruféleségekből ugyanis éppen a csatlako­zást megelőző időszak ex­portált mennyiségei hatá­rozzák meg, mint bázis adatok. Nem kellett volna nekünk is kissé átgondol­tabban nyúlni a hosszú tá­von nyilván szükségszerű, támogatások leépítéséhez? ntHIDaló megoldás Aranyosapáti (KM — GB) — 20 km-rel rövidíti meg több tiszaháti község és Ke- let-Szabolcs vonzáscentru­mát jelentő Kisvárda város közötti távolságot az a 80 tonnás teherbírású ponton­híd, pontos nevén TS-uszály, amelyhez pályázat útján jut Aranyosapáti község önkor­mányzata. Az utat, rámpát, csörlőt és egyéb technikai be­rendezésieket magában fog­laló beruházás 92 milli­ós összes költségéből 52 milliót tesz ki maga az uszályhíd, amely tulajdon­képpen katasztrófaelhárí­tási céllal készült és Duna- harasztiból kell majd a kö­vetkező év tavaszán átszál­lítani Szabolcsba. Funkciója szerint állandó összeköttetést létesít a Tisza Vásárosna­mény és Záhony közötti.sza­kaszán, a fdlyó 'fiiét szeifi- közti partján fekvő közsé­gek, Aranyosapáti és Tisza- adony között. Amint azt Márfi András, Aranyosapáti ptílgármeste- re, lapunk kérdésére el­mondta, a legutóbbi napok­ban folytatott tárgyalások so rán sikerült egy 32 millió forint összegű támogatásnak megfelelő ígérvényt kapniuk , a Közlekedési Minisztérium­ból arra nézve, hogjr-a> parti 1 beruházásokat — út, egyéb műszaki berendezések — el­készíttetik. Kemény felada­tot jelent majd a bérleti díj­nak és a 4 millió forintos üzemeltetési költség fedeze­tének az előteremtése, ugyan­is a tervek szerint nem szándékoznak a híd haszná­latáért „hídvámot” szedni. Kommentár _______ Pártviták Kováts Dénes mnemegyszer tanúi le­írni hetünk, hogy az ön- ® kormányzati testü­leti ülések pártviták színte­révé válnak. Igaz, lassan egy év telt el a választások óta, a csatározások azonban továbbra is fel-f ellángol­nak, hosszabb-rövidebb csend után új erőre kap­nak. Bizonyára számos pédát is lehetne sorolni, ahol többé-kevésbé megfigyel­hető ez a jelenség, de min­denhol nem lehetünk ott. A felső-szabolcsi városban például rendszeresek a szó­csaták, a hozzászólások, interpellációk, szavazások során néha még a kívülálló is kitalálná, ki melyik párt­hoz tartozik, a többségben lévők vagy az ellenzékbe szorultak véleményét hall­ják. Talán nem is lenne kü­lönösebb gond, ha alkotó vitáknak, a város érdekében történő felszólalásoknak lennénk tanúi, de sajnos, ez sokszor nem így van. A hatalmon lévők támadják különféle indokokkal az el­lenpárt vezéralakját, aki egyébként vezető beosztás­ban dolgozik. A kisebbség­be szorultak rendszeresen kritizálják az „uralkodó­kat”, nemegyszer alkalmat­lannak, dilettánsnak nevez­ve egyeseket. Az egyik kép­viselő odáig eljutott, hogy egy személyi ügy kapcsán megkérdezte: a konzek­venciák levonásaképpen nem gondolt-e lemondásra a polgármester? Természe­tesen nem — hangzott a válasz — hiszen a választó- polgárok bizalmából merít­ve a városért kíván tevé­kenykedni továbbra is. Ezért fordulhat elő, hogy egy-egy ügy, előterjesztés tárgyalásakor a személyes­kedésekig fajul a vita, cseppet sem előrevíve a dolgokat. S bár eredménye­ket is feljegyezhetnek a krónikások, néha maguk az érintett képviselők is elis­merik:. bizony, gyakran a pártérdekek dominálnak. Pedig ezen már túl kelle­ne lépni. Hiszen azt min­den, magát felelős ember­nek valló képviselőnek be kell látnia: elsődleges a szükebb pátria érdeke, azt követheti csak a párt és csoportérdekek. Mert a vá­lasztópolgárok bizalma azért lett övék, hogy a vá­ros, vagy a község lakói­nak igényeit, , szükségleteit vegyék figyelembe. Legyen szó egyszerű telekeladásról, nagyberuházásról, vagy se­gélyek odaítéléséről. Ezért képviselők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom