Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-11 / 239. szám
1VI _____________________________✓ ____ X 1991. október 11., péntek HATTER Kelet-Magyarország 3 Vírusmentes burgonya Nyíregyháza (KM) — Nyíregyházán a kutatóközpontban betakarítás fázisában van a vírusmentes burgonya szaporítóanyag előállítása. Most 1 takarítanak be további termelésre másfélmillió primér és hatmillió szekundér gumót. Képeinken fent balra: burgonya steril környezetben történő szaporítása „osztása”. Fent jobbra: Steril növények nevelése fény és hő hatására mesterséges körülmények között. 1 Lent: A májusban fólia alá ültetett növények termését takarítják be. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELEI Hittel és felelősséggel Kis község, nagy gondokkal Piricse (KM — Kováts Dénes) — Pál Antal, Piricse polgármestere két funkciójában is vezetője a helybelieknek. Nemcsak a községé, hanem a református gyülekezeté is. — ön elsősorban lelkésznek, vagy polgármesternek tartja magát? Bz átalakulás nyűgjei — Rossz a kérdésfeltevés, mert szétválasztásra utal. Három jelölt közül választottak meg elöljárónak, a jelek szerint egyik fel ékezetnek sem okozott problémát, talán inkább pluszt jelentett, hogy lelkész vagyok. Ha a gyülekezet érdekében dolgozom, akkor a községért is, s ez a megállapítás fordítva is igaz Ügy vélem, a bizalom és megbízhatóság az, ami kulcskérdés. Sok munkával járó, párhuzamosan végzendő tevékenység, amit végzek. Számos gonddal kell megküzdeni, hiszen Piricse az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő dél-nyírségi falu, a több mint 1800 lakosból 460 a cigány, 183 a munkanélküliek száma a 954 munkaképes aktív keresőből. A termelőszövetkezet sajnos, felbomlóban van. Pál Antal szólt arról is, a gondolkodásmód alapvető problémát jelent, változtatni kellene sok ember szemléletén. Tudomásul kell venni, hogy komoly, de vér nélküli átalakulást élünk át, amikor a régi dolgok már nem úgy érvényesülnek, mint korábban, az új rendszer pedig még nem igazán alakult ki. A szemléletmódot jellemzi az is, hogy a település lakóinak 40 munkahelyet ajánlottak fel Nvirlu- goson, ahová ingyen szállították volna őket, a hétvégeken is dolgozhattak volna, mindenfajta szakképzettség nélkül, mégis csak huszonheten vállaltak ott munkát ... Az önkormányzat szívesen segít azoknak, akik maguk is tesznek saját helyzetük javításáért, de aki csak a készet akarja, nem jut előbbre. „ló hivatal van itt” Sokan keresik fel a polgármestert nap mint nap ügyes-bajos dolgaikkal, a hivatalban és lakásán, hét közben és hét végén egyaránt. Mint mondta, egy kistelepülésen testközelben van az önkormányzat, más ott a vezető és a képviselők helyzete, mint a nagyobb városokban. Itt teljes és szüntelen a kapcsolat, ez adja a munka igazi súlyát. Tapasztalják, hogy sok olyan központi kormányzati intézkedést hoznak, melyekről csak felületesen tájékoztatják a lakosságot. — Hogyan dolgozik, milyen gondokkal küzd a testület? — Jó hivatal van itt — felelte — megfelelő szakemberekkel, s szerintem a környék egyik legjobb jegyzőjével, aki nyugdíjas korú szakember. Gond, hogy mivel a szabálysértésekkel kapcsolatos intézkedések az ő hatáskörébe tartoznak, egyesek leváltását szorgalmazzák. Ez sem szakmailag, sem anyagilag nem indokolt, hiszen „pótlása” nagyságrendekkel nagyobb összegbe kerülne. A testületről összességében azt mondanám: a kezdeti bizonytalanság, tanulási idő után egyre jobban együtt tudnak működni tagjai. — Anyagi gondok? — Személy szerint egyetlen gondom van: még a szükséges pénz sem áll rendelkezésünkre. A választáskor azt mondtam, nem tudok ígérni jóformán semmit, az is eredmény lesz, ha csak pici hanyatlás lesz érezhető az anyagi lehetőségek hiánya miatt. Persze nem adjuk fel, célom, hogy megakadályozzam ennek az ősi településnek a megszűnését, kihalását, hiszen jelentős méflékű az elvándorlás. Sok a tennivaló a közrend és közbiztonság terén is, szeretném, ha legalább két, helyben lakó rendőrünk lenne. Első helyen az oktatís Végezetül Piricse polgár- mestere azokról az erőfeszítésekről beszélt, melyek az előrelépést jelentenék. Tervezik munkahelyteremtő beruházások megvalósítását, az infrastruktúra fejlesztését (út- és vízhálózat). Idén az oktatást kezelték kiemelten, hiszen számos megoldásra váró feladat vár rájuk. A szociális kérdések rendezését sem lehet halogatni, erre a jövő évi költségvetésnél próbálnak „rásegíteni”. Elsősorban a munkanélküliek és a többszörösen hátrányos helyzetben lévő családok sorsát kísérnék kiemelt figyelemmel. TÁRCA 4 goromba ősz a hajnalokon megtépázta a fák leveleit. Az akácfasoron immár át lehet látni. A dűlőút mentén a pár hete még üdezöld fű satnyán sárgulni kezd. Nem látni már a puha lábnyomokat. A fiú és a lány lábnyomait. Itt sétáltak kéz a kézben, s az öreg akác hűvösében csók is csattant. A fiú most is itt barangol. Egyedül. Keresi a nyári emlékeket. Istenem de szép volt, Istenem de jó volt! — mondja magában és nagyot szippant a kissé csípős levegőből. Idilli volt' a nyáron ez a nyírségi akácfasor ro- mantikázása. „De egy másik fasort is választhattunk volna” — morfondírozik a nehéz szívű fiú. Mert tekintete a vasúti sínekre tévedt. A fasorral párhuzamos szálkái vasút. Felötlik benne, hogy álltak az öreg akác alatt egymásba feledkezve, észre sem vették, hogy közeleg a kis motorvonat. S a huncut, vagy talán irigykedő mozdonyvezető — noha nem volt rá oka —, egy jó nagyot dudált, amikor meglátta őket. A velőkig hatoló dudaszó egy pillanatra szétrebbentette őket, és sipongó madarak szálltak fel hirtelen az ágakról. Aztán nem a hangos és fényes diszkóban kötöttek ki, hanem egy csendes presszóban. Kólára, krémesre és sok-sok ígéretre emlékszik a fiú. Hogy is felejtené, hogy a természetet kedvelő lány ezt mondta: „ősszel teszünk egy-két sétát a sóstói erdőben is”. Sok szerelmespár titkát őrzik a sóstói öreg tölgyek, de őket együtt nem láthatta az erdő. Mert a lány búcsú nélkül elment, s valamilyen külföldi érdekeltségű kft. ügynökeként járja a szomszédos megyéket. A pénz. A pénz az oka mindennek. A postás közeledtével mindig megdobban a fiú szíve. Hátha most jön levél. Esténként tágra nyitja fülét, hátha most csörren meg a telefon. De nem ... 4 fasor mellett zsebre- dugott kézzel sétál a fiú. Görnyedt a háta, nehézkesek a léptei. A nyári emlékek édes-nehéz terheit cipeli. Ahogy kiér a kövesútra, ezt mondja magában: „Sebaj. Holnaptól kezdve sokat tanulok, szabadidőmben uszodába járok. Mert aki leköti magát, csak az tud feledni". Hegtört a jég Baraksó Erzsébet 5 zokatlan még napjainkban, hogy egy olyan írásnak, mely kötetlenül a művészeti életet érinti, a pénzvilágban is visszhangja legyen. így történt ez most a lapunkban október 4-én közreadott tudósítás nyomán: úgy tűnik, megtört a jég, és a tőkeerős vállalkozók fantáziát látnak a művészet menedzselésében. Történt, hogy a nyíregyházi önkormányzat meghirdette a Pál Gyula-termet, — ahol eddig jellemzően képzőművészeti kiállításokat rendeztek — bérbeadás útján kívánnak hasznosítani a helyiséget, mely a pályázati felhívás szövege szerint pénzintézetnek, üzlethelyiségnek egyaránt megfelelő vagy bemutatóteremként hasznosítható. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott lapunkban Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrász- művész. mint a művészeti alap választmányának tagja, e tisztségében a megyében élő művészek érdekvédelmének képviselője. Kiállt amellett, ha az ön- kormányzatnak szüksége is van minden fillérre, mégsem kellene a termet a kulturális szférától elvenni, ám, ha mindenképpen bérbe akarják adni, akkor a művészeti ágazatban kellene a megoldást keresni. Az írás megjelenése után többen megkeresték Tóth Sándort az üzleti világból és felajánlották segítségüket a terem kibérléséhez. Vannak, akik partnerként számításba jöhetnek. íme, van lehetőség arra, hogy a kiállítóterem, Pál Gyula nevéhez méltóan továbbra is a művészet szolgálatában maradjon, eredeti funkciójában működtessék tovább. A részletkérdésekről természetesen további tárgyalások következnének, például arról, milyen feltételekkel és kik kapjanak ott bemutatkozási lehetőséget, alapvetően azonban annak kell örülnünk. hogy a pénzszakma a művészet mellé áll. B íznunk most már abban kell, van olyan bölcs az önkormányzati testület, és megragadja ezt az alkalmat, s nem veri fel az árakat — mert akkor a vállalkozó komolytalannak tartja az egészet — illetve ha vannak megfelelő jelentkezők, a pályázaton csak azokat a terveket versenyezteti, amelyek a terem képzőművészeti funkciójának megőrzését vállalják fel. ... ez az a ház, ahol áll az idő. (Harasztosi Pál felvétele Baktalórántházán készült.) Kommentár Szíxmentés Kováts Dénes mjm it ér a legcsodálato- Iwl sabban felszerelt kór- w ház, ha oda a beteg már csak holtan kerül be? — tették fel a (költői) kérdést amerikai szakemberek nem egy egészségügyi konferencián. Tapasztalatból beszélnek, hiszen az Egyesült Államokban nagy hagyománya van a polgári szívmentésnek. Van olyan városuk is, ahol minden negyedik állampolgár kiképzett szívmentő. Szükség is van nemegyszer beavatkozásukra, ha baleset, vagy váratlan rosz- szullét következik be, a járókelők ott vannak a hely- ■ színen, s szakértelemmel segíthetnek a bajba jutottnak, amíg a mentő megérkezik. Nem véletlen, hogy a hirtelen halál felére csökkent az USA-ban! Hazánkban más a helyzet, ez a szám az ötszörösére emelkedett. Egyes adatok szerint ezer infarktusos betegből 360—400 jut el a kórházba, húsz százalékuk meg is hal. Ezért is helyeznek nagy súlyt a megelőzésre azok az orvosok és egészségügyiek, akik felismerték, ez az előrelépés egyetlen hatékony útja. Megkezdték szívmentők kiképzését, oktatókönyvet adtak ki, videokazettákat készítettek, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg honfitársaink: miképp segíthetnek embertársaikon. Igaz, túlterheltek az egészségügyi intézmények, de mégis érdemes kisebb panaszfok) esetén is kivizsgáltatni magunkat. Megyénkben lehetőség van arra, hogy a kórházak és rendelőintézetek mellett akár szűrőállomásokon is — pénzért — elvégezzék a célirányos vizsgálatokat, még ha panaszmentesek vagyunk is. 4 tapasztalatok azt mutatják, számos, a páciens által nem ismert betegséget állapíthatnak meg, jobb esetben még olyan stádiumban, amikor még könnyen kezelhető, gyógyítható, a körzeti vagy a szakorvos által, vagy csak életmódváltoztatással. Hiszen addig kell lépni, tenni egészségünk érdekében, amíg nem késő!
