Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-10 / 238. szám
6 Kelet-Magyarország Kézimunka az utcán A SZERZŐ FELVÉTELE Szolzsenyicint nem ismeri a szovjet posta MINSZK VÉDEKEZIK A Bajkál mélye és az időjárás Szót váltunk a település jövőjéről is. — A férjemmel mindketten gelénesi születésűek vagyunk. Régebben volt arról szó, hogy elmegyünk egy városba, végül az anyagiak miatt maradtunk. Nem bánom, mert nagyon szeretem ezt a községet, az itteni embereket. Csak hat egyre több az üres lakás, sokan pedig egyedül maradtak. Talán, ha lenne munkahely... talán akkor maradnának a fiatalok. De így?! az ügyész a La Repubblica tudósítójának. Elmondta továbbá, hogy az Ivan Gyenyiszovics egy napja és a Gulag szigetcsoport írója elleni, egykori vád — felforgatás, hazaárulás — semmiféle vizsgálati anyagra nem támaszkodott. ,,1974. február 11-én kezdődött a kihallgatás, 12-én letartóztatták, 13-án száműzték és 14-én megszüntették az eljárást, mondván, hogy a helyzet megváltozott.” A vizsgálat lezárult, ám Trubin főügyész nem felejtette el, s az ügyiratok kései tanulmányozása során nem kis meglepetéssel állapíthatta meg, hogy Szolzsenyídn ellen, akkor, olyan értelmiségiek tettek elmarasztaló vallomást „akk közül számosán, ma, a harcos demokraták soraiban találhatók.” ország déli régióiból érkezettek ellen irányul, s a lakáskorlátozásokat is azért vezették be, hogy a minszki bejelentővel nem rendelkezők ne telepedhessenek le a fővárosban. A hírforrás megjegyzi, hogy csupán az utóbbi öt hónap alatt százöt súlyos bűntény, köztük két gyilkosság volt a rovásukra írható. A hatóságok fokozzák a ká- bítószerefogyasztás elleni harcot is. Gelénes (KM—M.M.L.) — A beregi keresztszemes mintával a leggyakrabban természetesen a Beregben találkozhatunk. Nem kell azonban falumúzeumba menni, lakásokba betekinteni, a szerencsés érdeklődő az utcán is tanúja lehet egy „remekmű” születésének. Csendes délelőttön a gelénesi főutca. A gyermekek iskolában, a felnőttek közül pedig ki erre, ki arra dolgozgat. Az egyik ház előtt a kispadon figyelmesen ölti egymás után a szemeket Kosa Ferencné. — Kicsi koromtól kezdve kézimunkázom — meséli, miközben mellételepedem. — Édesanyámtól tanultam a testvéreimmel együtt, ugyanis egy fiú és hét lány volt a családban. Mind a heten varrogattunk, készítettük a stafírungot, a díszpárnákat, a térítőkét, az abroszokat. Ez most éppen párna lesz. A lakásunkat díszítem majd vele, nem varrók eladásra. Úgy érzem, azt a sok munkát, amit belefektetek, nem tudják nekem megfizetni. Hogy miért jó hímezni? Leköti az ember figyelmét, s pihentet. A kerti munka után nekem a pihenést jelenti ez. Sok mintát ismerek, így minden terítő, párnahuzat más-más mintával készül. Néha könyvből is varrók, gyakran azonban magamtól készítek mintákat. Két fiú gyermekem van, őket nem érdekli a kézimunka, csak a szerelés. Kosa Ferencné szívesebben lenne korábbi munkahelyén, de nem teheti. — 21 évig dolgoztam Ti- szaszalkán a Magyar Acéláru Gyárnál, sajnos, az utolsó létszámcsökkentés már engem is érintett. Gépkocsielőadóként dolgoztam ott, most pedig munkanélküli vagyok. A környéken nincs munka, Vásá- rosnaményban is hiába próbálkoztam. A munkanélküli járaTrikolor és testvérközség Beregszász (K. M. — Gy. L.) Nemrég már hírül adtuk: a Beregszászi Járási Tanács döntése szerint a magyar autonóm körzet létrehozását szorgalmazza, amelyről a végső szót a kárpátaljai autonóm köztársaság (köztársasági jogú határvidék) sorsát eldöntő december elsejei referendummal párhuzamosan nyilvánít véleményt a felnőtt lakosság. Az autonóm körzet nem azonos a nemzetiségi járással, ami korábban komoly nézet- eltérésekre adott okot a kárpátaljai magyarok, sőt a KMKSZ berkein belül is. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogy nemzetiségi —jelen esetben magyar — község (város) tanácsán a hivatalos nyelv a magyar. Sőt, mint magyar nemzetiségi tanács, a trikolor lenghet a hivatal előtt, homlokzatán. Persze, a Magyar Köztársaság címere nélkül. Igen ám, de honnan vegyenek trikolort? Az egyik tanácstagnak az az ötlete támadt, hogy milyen jó lenne testvérközségi kapcsolatokat létrehozni a kárpátaljai magyar települések és Szabolcs- Szatmár-Bereg községei, városai között. Túl azon, hogy közvetlen gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok alakulhatnának ki a testvértelepülések között, a korábbi „pro- tokollbór csak annyi maradna, hogy mondjuk a magyar- országi település polgármestere ünnepélyes keretek között átnyújtaná a tanácselnöknek a trikolort. Bizarr ötlet? Inkább a kapcsolatteremtés és tartás jövőképe, hiszen a központosított kapcsolat- rendszer életképtelenné válásának éppen most isszuk keserű levét. Készül a keresztszemes dékom 7300 forint. Vállalkozni szeretnék. A közelben az út mellett van egy nagy telkünk, azon áll a faház, s vegyesbolt lenne benne. Csak azért vagyok itthon, mert fő az ebéd, aztán megyek a faházhoz. Jó lenne, ha újra megnyitnák a kishatárt a gépjármüvek előtt is, akkor nagyobb forgalomra számíthatnék. Amíg jöhettek odaátról, volt is itt nagy forgalom, alig lehetett átmenni az úton. (MTI—Press) Nyikolaj Trubin, a Szovjetunió főügyésze formálisan is bocsánatot kért Szolzse- nyicintől „mindazokért a törvénytelen cselekményekért, amelyeket az ügyészség egykori alkalmazottai elkövettek!” Trubin főügyész annak rendje, módja szerint postára adta megkövető levelét és várt. Hamarosan hivatalos értesítést is kapott, miszerint a levél, annak pontatlan címzése miatt elküldhetetlen; nem szerepel a borítékon az utca és a házszám. A hiányos címzés — a kanadai Vermont puszta megjelölésével — megoldhatatlan feladat elé állítja a szovjet postát. „Dehát milyen címet akarnak, ha abban a kis faluban, ahol él, mindenki jól ismeri híres lakóját?!” Nyilatkozta MTI (Press) Minszkben intézkedések születtek a bűnözés elleni harc fokozására, a belorusz főváros lakói jogainak és törvényes érdekeinek védelmére. Ezzel kapcsolatban — mint az Interfax hírügynökség megjegyzi — korlátozásokat vezetnek be a lakáskiutalások, a magánházak vásárlására, illetve a magánépítkezések területén, hasonlóképpen a lakások bérbe adása terén is. A rendelkezés éle egyértelműen az MTI(Press) — Szovjet, amerikai és japán tudósok közös terv szerint fogják tanulmányozni a Bajkál-tó fenéktalaját. Az előzetes feltevések szerint a tudományos program eredménye választ adhat a földi klíma felmelegedési folyamatainak előrejelzéséhez. 1993-ban kísérleti fúrással igyekeznek közelebb jutni céljukhoz. Először a parttól nem messze, majd pedig úszó szigetről fúrnak le a mélybe, mintegy 3—5 ezer méterre. A program teljes lebonyolítását néhány évtizedre tervezik. Tizenkettő helyett kétmillióból Piricse (K. M. — Kowáts Dénes)—Szegény megyénk egyik gazdagságát műemlékei adják, ez már országszerte ismert tény. A műemlékek és műemlék jellegű épületek nagy száma, egy részének jó állapota büszkévé teheti a lokálpatriótákat. A lehetőségek figyelembevételével évek óta tudatos felújításra illetve állagmegóvásra törekszenek szakemberek és helybeliek — igaz, még többet szeretnénk. Hisz hány és hány olyan régi épületet ismerünk, melyek. — ha nem kerít rájuk valaki pénzt, — könnyen az enyészeté lehetnek! Egy időben építették Piricsén áll egy 750 éves templom, Szabolcs Szatmár Bereg egyik legértékesebb műemlék épülete. A felújítások során, szerencsére, nem történt jóvátehetetlen átalakítás rajtéi, így most is eredet forrná jában áll. A román stílusban, katolikusnak épült templomot jelenleg a reformátusok használják, s három különlegessége, jellegzetessége van. Az egyik a bejáraton kívül, a falba épített szentettvíztartD, ez a megoldás hazánkban egyedülálló- A másik hogy a templom- hajó másfél méterrel bővül nyugat felé, a harmadik az ablakok kiképzése: a káva keleti illetve nyugati irányba való meghúzásával azt értek et hogy sokáig természetes megvilágításban van az épület befeő tere. A feltárások egyértelművé tették: a templomot nem részletekben, hanem egyszerre, egy időben építették A falkötések egyértelműen bizonyítják ezt a megállapítást. Történelmének talán legnagyobb szabású felújítását éli meg most ez a műemlék, hiszen kívül-belül eredeti állapotának megfelelően helyreállítják ismét felépítették — az eredeti alapokra — a sekrestyét, tető- és födémszerkezetet megerősítik azaz valósággal újjávarázsolják. A munkálatok érdekessége, hogy azt a gyülekezet tagjai végzik társadalmi munkában, a műemlékvédelmi szakemberek felügyelete, irányítása mellett. Nem vételien talán az sem, hogy műemlékvédelemmel foglalkozó szakembereket is elhoztak ide szakmai bemutatókra, tapasztalatszerzés cél jáből. Társadalmi munkában Vállalati költségvetéssel, 1990-es árakkal számolva mintegy 12 millió forintba kerülne a felújítás. Ez hatalmas összeg, nem is állt a gyülekezet rendelkezésére. A rengeteg társadalmi munka, a tagok áldozatvállalása révén azonban körűfcelü! kétmillió forintos költséggel víszk ezt végbe. A kész- pénzadományok, a Műemlékvédelmi Felügyelőség, a Művelődési Minisztérium, valamint német és svájci egyházak támogatása is nagy segítséget jelentett. S a felújítás során sok segítséget kaptak azoktól, akikkel kapcsolatba kerültek, (szállítás, faanyag stb). Környezetrendezés A társadalmi munka jellegét mi sem bizonyítja jobban, hogy a település lelkész-polgármestere kétkezi és szervezőmunkával vesz részt benne. Ő mondta el, hogy egy évtizednyi tárgyalássorozat után kerülhetett sor a felújítások megkezdésére. Az egész az akkori megyei pártvezetés egyik tagjának hathatós segítségével indulhatott meg, az illető a kulturális örökség fontos elemének érezte a műemléket, tűrhetetlennek tartva akkori állapotát. Ezután készítette el a Műemlékvédelmi Felügyelőség a terveket. Idén a remények szerint az épületet teljesen sikerül rendbe tenni, jövőre a környezet- rendezés, a díszkert kialakítása következik. Részletes tervek alapján, már azt is meghatározták, melyik növényből hány darabot ültessenek... Örvendetes a tény, hogy a gyülekezet munkájával, s mások segítségével kétmillióból meg tudnak valósítani egy hatszor annyiba kerülő beruházást. Példaértékű lehet ez mások számára is!
