Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-10 / 238. szám

6 Kelet-Magyarország Kézimunka az utcán A SZERZŐ FELVÉTELE Szolzsenyicint nem ismeri a szovjet posta MINSZK VÉDEKEZIK A Bajkál mélye és az időjárás Szót váltunk a település jö­vőjéről is. — A férjemmel mindketten gelénesi születésűek vagyunk. Régebben volt arról szó, hogy elmegyünk egy városba, végül az anyagiak miatt maradtunk. Nem bánom, mert nagyon szeretem ezt a községet, az itteni embereket. Csak hat egyre több az üres lakás, sokan pe­dig egyedül maradtak. Talán, ha lenne munkahely... talán akkor maradnának a fiatalok. De így?! az ügyész a La Repubblica tudó­sítójának. Elmondta továbbá, hogy az Ivan Gyenyiszovics egy napja és a Gulag szigetcsoport írója el­leni, egykori vád — felforgatás, hazaárulás — semmiféle vizsgá­lati anyagra nem támaszkodott. ,,1974. február 11-én kezdődött a kihallgatás, 12-én letartóztatták, 13-án száműzték és 14-én meg­szüntették az eljárást, mondván, hogy a helyzet megváltozott.” A vizsgálat lezárult, ám Trubin fő­ügyész nem felejtette el, s az ügyi­ratok kései tanulmányozása so­rán nem kis meglepetéssel álla­píthatta meg, hogy Szolzsenyídn ellen, akkor, olyan értelmiségiek tettek elmarasztaló vallomást „akk közül számosán, ma, a harcos demokraták soraiban találhatók.” ország déli régióiból érkezettek ellen irányul, s a lakáskorlátozá­sokat is azért vezették be, hogy a minszki bejelentővel nem rendel­kezők ne telepedhessenek le a fővárosban. A hírforrás megjegyzi, hogy csupán az utóbbi öt hónap alatt százöt súlyos bűntény, köztük két gyilkosság volt a rovásukra ír­ható. A hatóságok fokozzák a ká- bítószerefogyasztás elleni harcot is. Gelénes (KM—M.M.L.) — A beregi keresztszemes min­tával a leggyakrabban termé­szetesen a Beregben talál­kozhatunk. Nem kell azon­ban falumúzeumba menni, la­kásokba betekinteni, a sze­rencsés érdeklődő az utcán is tanúja lehet egy „remek­mű” születésének. Csendes délelőttön a gelé­nesi főutca. A gyermekek isko­lában, a felnőttek közül pedig ki erre, ki arra dolgozgat. Az egyik ház előtt a kispadon fi­gyelmesen ölti egymás után a szemeket Kosa Ferencné. — Kicsi koromtól kezdve kézimunkázom — meséli, mi­közben mellételepedem. — Édesanyámtól tanultam a test­véreimmel együtt, ugyanis egy fiú és hét lány volt a családban. Mind a heten varrogattunk, ké­szítettük a stafírungot, a dísz­párnákat, a térítőkét, az abro­szokat. Ez most éppen párna lesz. A lakásunkat díszítem majd vele, nem varrók eladásra. Úgy érzem, azt a sok munkát, amit belefektetek, nem tudják ne­kem megfizetni. Hogy miért jó hímezni? Leköti az ember fi­gyelmét, s pihentet. A kerti munka után nekem a pihenést jelenti ez. Sok mintát ismerek, így minden terítő, párnahuzat más-más mintával készül. Néha könyvből is varrók, gyakran azonban magamtól készítek mintákat. Két fiú gyermekem van, őket nem érdekli a kézi­munka, csak a szerelés. Kosa Ferencné szívesebben lenne korábbi munkahelyén, de nem teheti. — 21 évig dolgoztam Ti- szaszalkán a Magyar Acéláru Gyárnál, sajnos, az utolsó lét­számcsökkentés már engem is érintett. Gépkocsielőadóként dolgoztam ott, most pedig munkanélküli vagyok. A kör­nyéken nincs munka, Vásá- rosnaményban is hiába próbál­koztam. A munkanélküli jára­Trikolor és testvérközség Beregszász (K. M. — Gy. L.) Nemrég már hírül adtuk: a Beregszászi Járási Tanács döntése szerint a magyar au­tonóm körzet létrehozását szorgalmazza, amelyről a végső szót a kárpátaljai auto­nóm köztársaság (köztársa­sági jogú határvidék) sorsát eldöntő december elsejei re­ferendummal párhuzamosan nyilvánít véleményt a felnőtt lakosság. Az autonóm körzet nem azo­nos a nemzetiségi járással, ami korábban komoly nézet- eltérésekre adott okot a kár­pátaljai magyarok, sőt a KMKSZ berkein belül is. Mit jelent ez a gyakorlat­ban? Hogy nemzetiségi —jelen esetben magyar — község (város) tanácsán a hivatalos nyelv a magyar. Sőt, mint magyar nemzetiségi tanács, a trikolor lenghet a hivatal előtt, homlokzatán. Persze, a Ma­gyar Köztársaság címere nél­kül. Igen ám, de honnan ve­gyenek trikolort? Az egyik ta­nácstagnak az az ötlete tá­madt, hogy milyen jó lenne testvérközségi kapcsolatokat létrehozni a kárpátaljai ma­gyar települések és Szabolcs- Szatmár-Bereg községei, városai között. Túl azon, hogy közvetlen gazdasági, kulturá­lis és egyéb kapcsolatok ala­kulhatnának ki a testvértele­pülések között, a korábbi „pro- tokollbór csak annyi marad­na, hogy mondjuk a magyar- országi település polgármes­tere ünnepélyes keretek kö­zött átnyújtaná a tanácselnök­nek a trikolort. Bizarr ötlet? Inkább a kapcsolatterem­tés és tartás jövőképe, hiszen a központosított kapcsolat- rendszer életképtelenné vá­lásának éppen most isszuk keserű levét. Készül a keresztszemes dékom 7300 forint. Vállalkozni szeretnék. A közelben az út mellett van egy nagy telkünk, azon áll a faház, s vegyesbolt lenne benne. Csak azért va­gyok itthon, mert fő az ebéd, aztán megyek a faházhoz. Jó lenne, ha újra megnyitnák a kishatárt a gépjármüvek előtt is, akkor nagyobb forgalomra számíthatnék. Amíg jöhettek odaátról, volt is itt nagy forga­lom, alig lehetett átmenni az úton. (MTI—Press) Nyikolaj Trubin, a Szovjetunió főügyésze formáli­san is bocsánatot kért Szolzse- nyicintől „mindazokért a törvény­telen cselekményekért, amelye­ket az ügyészség egykori alkal­mazottai elkövettek!” Trubin főü­gyész annak rendje, módja sze­rint postára adta megkövető leve­lét és várt. Hamarosan hivatalos értesítést is kapott, miszerint a levél, annak pontatlan címzése miatt elküldhetetlen; nem szere­pel a borítékon az utca és a ház­szám. A hiányos címzés — a ka­nadai Vermont puszta megjelölé­sével — megoldhatatlan feladat elé állítja a szovjet postát. „Dehát milyen címet akarnak, ha abban a kis faluban, ahol él, mindenki jól ismeri híres lakóját?!” Nyilatkozta MTI (Press) Minszkben intéz­kedések születtek a bűnözés el­leni harc fokozására, a belorusz főváros lakói jogainak és törvé­nyes érdekeinek védelmére. Ezzel kapcsolatban — mint az Interfax hírügynökség megjegyzi — korlátozásokat vezetnek be a lakáskiutalások, a magánházak vásárlására, illetve a magánépít­kezések területén, hasonlóképpen a lakások bérbe adása terén is. A rendelkezés éle egyértelműen az MTI(Press) — Szovjet, amerikai és japán tudósok közös terv szerint fogják tanulmányozni a Bajkál-tó fenéktalaját. Az előzetes feltevések szerint a tudományos prog­ram eredménye választ adhat a földi klíma felme­legedési folyamatainak elő­rejelzéséhez. 1993-ban kísérleti fúrással igyekez­nek közelebb jutni céljuk­hoz. Először a parttól nem messze, majd pedig úszó szigetről fúrnak le a mély­be, mintegy 3—5 ezer mé­terre. A program teljes lebo­nyolítását néhány évtizedre tervezik. Tizenkettő helyett kétmillióból Piricse (K. M. — Kowáts Dénes)—Szegény megyénk egyik gazdagságát műemlékei adják, ez már országszerte ismert tény. A műemlékek és műemlék jellegű épületek nagy szá­ma, egy részének jó állapota büszkévé teheti a lokálpatriótá­kat. A lehetőségek figyelembevé­telével évek óta tudatos felújí­tásra illetve állagmegóvásra törekszenek szakemberek és helybeliek — igaz, még többet szeretnénk. Hisz hány és hány olyan régi épületet ismerünk, melyek. — ha nem kerít rájuk valaki pénzt, — könnyen az enyészeté lehetnek! Egy időben építették Piricsén áll egy 750 éves templom, Szabolcs Szatmár Bereg egyik legértékesebb műemlék épülete. A felújítások során, szerencsére, nem tör­tént jóvátehetetlen átalakítás rajtéi, így most is eredet forrná jában áll. A román stílusban, katolikusnak épült templomot jelenleg a reformátusok hasz­nálják, s három különlegessé­ge, jellegzetessége van. Az egyik a bejáraton kívül, a falba épített szentettvíztartD, ez a megoldás hazánkban egyedül­álló- A másik hogy a templom- hajó másfél méterrel bővül nyugat felé, a harmadik az ab­lakok kiképzése: a káva keleti illetve nyugati irányba való meghúzásával azt értek et hogy sokáig természetes megvilágí­tásban van az épület befeő tere. A feltárások egyértelművé tették: a templomot nem rész­letekben, hanem egyszerre, egy időben építették A falkötések egyértelműen bizonyítják ezt a megállapítást. Történelmének talán legna­gyobb szabású felújítását éli meg most ez a műemlék, hi­szen kívül-belül eredeti állapo­tának megfelelően helyreállít­ják ismét felépítették — az eredeti alapokra — a sekres­tyét, tető- és födémszerkeze­tet megerősítik azaz valóság­gal újjávarázsolják. A munkálatok érdekessége, hogy azt a gyülekezet tagjai végzik társadalmi munkában, a műemlékvédelmi szakembe­rek felügyelete, irányítása mel­lett. Nem vételien talán az sem, hogy műemlékvédelemmel foglalkozó szakembereket is elhoztak ide szakmai bemuta­tókra, tapasztalatszerzés cél jáből. Társadalmi munkában Vállalati költségvetéssel, 1990-es árakkal számolva mintegy 12 millió forintba ke­rülne a felújítás. Ez hatalmas összeg, nem is állt a gyüleke­zet rendelkezésére. A renge­teg társadalmi munka, a tagok áldozatvállalása révén azonban körűfcelü! kétmillió forintos költ­séggel víszk ezt végbe. A kész- pénzadományok, a Műemlék­védelmi Felügyelőség, a Mű­velődési Minisztérium, valamint német és svájci egyházak támogatása is nagy segítséget jelentett. S a felújítás során sok segítséget kaptak azoktól, akik­kel kapcsolatba kerültek, (szál­lítás, faanyag stb). Környezet­rendezés A társadalmi munka jellegét mi sem bizonyítja jobban, hogy a település lelkész-polgármes­tere kétkezi és szervezőmun­kával vesz részt benne. Ő mondta el, hogy egy évtizednyi tárgyalássorozat után kerülhe­tett sor a felújítások megkez­désére. Az egész az akkori megyei pártvezetés egyik tag­jának hathatós segítségével indulhatott meg, az illető a kul­turális örökség fontos elemé­nek érezte a műemléket, tűr­hetetlennek tartva akkori álla­potát. Ezután készítette el a Műemlékvédelmi Felügyelőség a terveket. Idén a remények szerint az épületet teljesen sikerül rend­be tenni, jövőre a környezet- rendezés, a díszkert kialakítá­sa következik. Részletes ter­vek alapján, már azt is megha­tározták, melyik növényből hány darabot ültessenek... Örvendetes a tény, hogy a gyülekezet munkájával, s má­sok segítségével kétmillióból meg tudnak valósítani egy hat­szor annyiba kerülő beruházást. Példaértékű lehet ez mások számára is!

Next

/
Oldalképek
Tartalom