Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-19 / 220. szám
>91. szeptember 19., csütörtök Ki tartja el a szülőt? APÓS—ANYÓS A „SENKI FÖLDJÉN” Megette már a fene, ha egy szülő öregségére a gyermekére szorul, mert annak anyagi támogatása nélkül képte- en megélni. Még akkor is nehéz lehet elfogadni a segítsé- et, ha szívből, önzetlenül érkezik, hát még akkor, ha arra i törvénynek kell a gyermeket rászorítania? Legyen így vagy úgy, nem irt, ha tudjuk, mit is kell udni a szülőtartásról — mn- ;özben reméljük, erre csak gén kevés idős ember szorul á... (inek Jár? A jogosult rászorul a szü- őtartásra; ha nincsen tartás- a kötelezhető házastársa; ha 'an tartásra képes és arra mtelezhető hozzátarfbzója. A szülői rászorultságnál vizsgálandó szempont a szülő ■letkora, egészségi állapota. :saládi körülményei, kerese- i, vagyoni viszonyai. A bírói 'yakorlat azt tartja, hogy ön- nagában a nyugdíjkorhatár férése nem feltétlenül alapozza meg a szülő tartásra taló rászorultságát. Más kér- lés, hogy a nyugdíjkorhatárt »etöltött szülő, aki több gyer- nekének felnevelése után negrokkant, nem köteles a naradék erejével még valamiféle kereső tevékenység után nézni. Nem beszélve arról, hogy manapság, amikor fiatalok lézengenek munka nélkül, a nyugdíjasokat alig- alig foglalkoztatják. Érdekes kérdés: kötelezhe- tő-e a szülő rászorultságának csökkentése vagy megszüntetése érdekében arra, hogy vagyonát értékesítse vagy hasznosítsa? Idős emberek nagyon kötődnek a megszokott életkörülményeikhez. Nem egyszer súlyos megrázkódtatással tudják csak azt elhagyni. Tehát arra kötelezni egy szülőt, hogy hagyja el házát és cserélje kisebbre, nem humánus dolog. A jog ezzel nem is számol. Haagyermeknftl lakik... Általában nem szorul a gyerekei tartására az a szülő, aki tartási vagy életjáradéki szerződést kötött. De ha az nem megfelelően funkcionál, a teljes vagy részleges rászorultság megállapítható A teljességre törekednünk nincs mód. Csak példálózhatunk élethelyzetekkel, amelyek között a szülőtartás megvalósul. Gyakori, hogy a szülő egyik gyermekénél lakik, aki eltartja, gondozza. Az erre rászoruló szülő gondozása, betegségében való ápolása nagy teherrel jár. Sok lemondást, önfegyelmet és türelmet kíván. Ezekre tekintettel a többi kötelezettnek nemcsak a szülő létfenntartásához szükséges kiadásokhoz kell hozzájárulniuk, hanem honorálniuk kell a szülővel állandóan tevékenykedő munkáját is. Kérdés, hogy kötelezhető-e szülőtartásra az a személy, aki önálló kereső tevékenységet nem folytat, az a feladata, hogy a házastársával közös háztartásukat vezeti. Ez egy érdekes eset. Ugyanis, akinek nincs keresete, az nem hivatkozhat arra, hogy nem önálló kereső. Családjogunk ugyanis az após-anyós tartását nem ismeri. Valamilyen megoldást kell találni a tartásra kötelezetteknek. Soka ne kelljen...! Ismert, hogy az idős, rászoruló emberek nehezen szánják rá magukat arra, hogy segítséget kérjenek hivatalos szervektől. Különösen megszégyenülnek, amikor segély helyett intelmet kapnak: — Van felnőtt gyerekük, kérjenek attól! Ez így rendjén is volna, de a szülő bizony tudta, hogy ezek a „gyerekek” is milyen nehe- < zen tudták előteremteni a mindennapit. Üj rendelkezés szerint, az évente hatszor adható rendkívüli segélynél semmi mást nem vizsgálnak, csak annyit, mennyire nagy a szükség. A tartásra kötelezhető gyerekek „káderezé- se” csak a rendszeres szociális segély megállapításához szükséges. Ha a szülő megélhetése végképp nem biztosított, akkor az önkormányzati szerv vagy az ügyész is kezdeményezhet tartás megállapítása iránti pert. Az oldalt ttsazeAUította KOVÁCS ÉVA Egy év múlva ugyanitt Emlék a nyárbői... harasztosi pAl felvétele Gyógyító fürdés Olyan megszokott már nyár végén Hajdúszoboszlón a szabolcsi nyugdíjas pedagógusok megjelenése, hogy az utószezoni nyaralást ettől számítják itt. Az idén csak egy csoport 25 fővel vette igénybe e nyaralási lehetőséget, nyilván összefügg ez a nehezedő gazdasági helyzettel. A nyugdíjak emelkedése nem tart lépést az étkezési- és szállásdíjak emelkedésével. Ez utóbbiban sokat segített a megye és a megye- székhely városi körzeti pedagógus szakszervezeti bizottságainak hathatós támogatása. E kedves társaság igen szép. napos időt fogott ki a nyaralásuk egy hetére. Így volt alkalom a szöboszlói termálvíz gyógyító erejének és a strandolási lehetőségének kihasználására is. Az alkalmi társaság a megszokottakon kívül újabbakkal is bővült, a régi barátságok elmélyülése mellett új barátságok is szövődtek, melyeket az utolsó napokban tartott kedélyes műsoros est utáni nótázások, dalolások testvéri közösséggé kovácsoltak. Abban reménykedünk, hogy a következő évben is legalább ilyen körülmények között tovább tudjuk e kedves hagyományt ápolni. M. Takács Ferenc Hetven év a kaptafánál Móric; A cipők beszélnek. A mes- ernek a gazdáról, a gazda- iák a mesterről. Így Fedor Ferenccel, a kótaji öreg ei- »ésszel már évek óta „beszé- ő viszonyban vagyunk”. S iá nem a szomszédvár szül, alán apám, nagyapám, déd- ipám is. Hisz hetven éve, hogy a zintén szép kort megélt ap- a maga mellé vette inasnak izer.három éves fiát. Aki akkorra már mestere volt a ér na befűzésének, a csiz- napucolásnak, s mindannak, imit — játék gyanánt — egy [yermekre rá lehet bízni. Vztán majd tizenhét évre űgtak az „inas-segéd-évek”. > egyetlen pengő, forint fi- :etség nélkül. — Már akkor is magam áriam bőrt vásárolni, mert i cipő lelke a jó bőr. Amit íztán nem lehetett mindig :apni ám! Különösen ’45 itán. No, ekkor történt pél- lául, hogy a bőrösboltban nellettem valaki eladásra kí- lált néhányat, de nem merők tőle átvenni. Én az ut- :án elkaptam, s mondom: revő lennék rá. — Akkoriban több hónap- íyi börtönnel játszott az, aki 'eketén vásárolt, vagy el- idott! — Ezért mért végig gyanakodva a férfi, hogy én biztos íem cipész vagyok. Erre csak innyit mondtam, nézze meg i két kezem, még álmomban s varrásra áll!” A nősüléssel kezdődött az inálló élet, az önálló ipar. kuncsaft után nem kellett árni, hisz aki csizmadiase- »édként megismerte Fedor ferencet, az mesterként már :1 nem hagyta. A „mondva- :sinált” (mondásra csinált) isizmák, cipők mellett a lombrádi és a nyíregyházi vásárokra is készített. Volt így, hogy háromszáz párat mrrt öt segédjével egy szelőn ban! S ha úgy hozta, vallja pironkodva, „tisztességtelen hasznot” húzott abból, hogy egy-két forinttal olcsóbban adta portékáját. — Egy szombati nap, úgy a délutáni órákban bejön egy falumbéli, hogy a fiának kellene egy pár csizma. Megvárja. Mondom neki, na akkor itt ülhet egy-két napig. De csak erősködött. Piros legyen. horgas szárú, fűző meg minden, nem kérdi mibe kerül. Nézek a segédre, marad-e velem. — Maradt? — Maradt. Éjfél előtt kész voltunk. A második világégés a bizonytalanságot, az új világ a „kátéeszes” időket hozta. Bár még az ötvenes években készített cipőt, nagyobbrészt csak javításra kárhoztatott. — Minden munkát el kell vállalni, s meg is kell csinálni. Nézze meg ezt a papucsot! Meg tudja mondani, hogy mit csináltam rajta? — Hát... talán ... a sarkát húzta be új bőrrel! — Látta volna, amikor a fiatalasszony idehozta! Rongyosra volt hasgatva! Na, ezért járnak ki még hozzám a mai napig is, mondjuk Nyíregyházáról! Az ötsegédes nagy műhelyből egy asztalka-szék-Iámpa sarok maradt. Mellette, szögre akasztott táskákban a ki- porciózott teendő. Mára, holnapra, holnaputánra. A Nyírkémia Vállalat ez- évben is megrendezte nyugdíjasainak találkozóját, s ezúttal a megye nevezetességeinek megtekintésére szervezett kirándulást. Első utunk Nyírbátorba vezett. A Volán autóbuszán nemcsak a 33 nyugdíjas, hanem a vállalat vezetése is jelen volt. A városnézés után Tiszacsécsére indultunk. Útközben volt alkalmunk a falvak megtekintésére, beszélgetésre is. Nagyon örültünk annak, hogy a magyar falvakban szorgalmas és rendszerető emberek élnek, ezt számunkra nemcsak a takaros házak, hanem a virágos kertek, a tiszta udvarok is bizonyították. Móricz Zsigmond szülőházának megtekintése után ellátogattunk a Kistúr és a Tisza összefolyásához, melyről Petőfi Sándor oly szépen megemlékezett. Útban hazafelé Szatmárcsekére mentünk, ahol megtekinthettük a kopjafás temetőt és tisztelettel adóztunk Kölcsey Ferenc emlékének. Megnéztük a híressé vált Túristvándi vízimalmot, megcsodáltuk a közel kétszázéves platánfát, melyet csak hatodmagunkkal tudtunk körbefogni. A kirándulás alatt mód nyílott arra is. hogy vállalatunk igazgatója és vezetői tájékoztassanak bennünket a cég munkájáról, örömeiről és gondjairól. Az információ mellé valamennyi nyugdíjas egy 600 forintot tartalmazó borítékot is kapott. Élményekben, barátságokkal gazdagodva tértünk haza. s ezt kívánjuk a rendezőknek, valamennyi volt kollegáknak. Nyíregyháza, 1991. szeptember 3. Varga Ferenc nyugdíjas Nagymamáink konyhájából Csirke nagymama módra Üvegesre sütünk 15 dkg kis kockára vágott füstölt szalonnát, beleteszünk egy fél kiló karikára vágott vöröshagymát és együtt megpirítjuk, majd szűrőkanállal kiszedjük. A visszamaradt zsírba egy másfél kilós feldarabolt. megsózott csirkét rakunk, és egy kevés vízzel majdnem puhára pároljuk. Közben héjában ugyancsak majdnem puhára főzünk egy fél kg apró szemű krumplit, majd megtisztítjuk. A csirkéhez adjuk az átsütött hagymával együtt, meghintjük csipetnyi őrölt borssal, babérlevélporral meg kakukkfűvel, s egy kevés vízzel az egészet megpuhítjuk. Közben megmegkeverjük, hogy a fűszerek jól átjárják a pecsenyét és a vele párolódó köretet. Burgonya- lángot Hozzávalók: 15 dkg főtt krumpli, 18 dkg liszt. 2 dkg élesztő, 1 dl tej, só. olaj a kisütéshez. Az élesztőt kevés tejjel, liszttel elkeverjük, félretesz- szük, hagyjuk felfutni. A főtt burgonyát áttörjük; hozzáadjuk a lisztet, a sót, belekeverjük a felfuttatott élesztőt, a tejet, és könnyedén összegyúrjuk. Fél órát pihentetjük, majd gyúródeszkán félujjnyi vastagra nyújtjuk. Négyszögletes darabokra szabdaljuk. Mindegyik közepébe két-két vágást csinálunk, és letakarva újabb félórát pihentetjük. Tálalás előtt palacsintasütőben, olajban, mindkét oldalát piros- barnára sütjük. Versek öregedés ellen Sffsr Belegrád (KM — D. M.) — Sokan idős korúkra — különösen nyugdíjba vonulás után — elvesztik önmagukat, nem találják tovább helyüket az életben. Nem így van ezzel Tóth István bácsi, aki még hetven felett is friss gondolkodású, tevékeny ember. Pedig az elmúlt idők nemigen kényeztették el. Mint dolgos szülők gyermeke, ő is megismerte a munka becsületét. A háború, a szovjet fogság, mind nyomot hagyták benne. A termelőszövetkezetben kitűnt szorgalmával, a feladatokat, amivel megbízták mindig lelki- ismeretesen látta el. Már több mint tíz éve pihenhetne, otthon ülhetne, nem ..., ő nem szereti a tétlenséget. A belegrádi kertjében ritka vendég a gaz, háza takaros mint a patyolat. Most már a hosszú magány után újra van kivel megosztani a gondokat is. Pista bácsi gyakran úton van, megy, viszi lelke, kitartása: mi ad néki erőt: a versek, a maga írta költemények. Még fiaital legényke korában „Paula liget” című versével pályázatot nyert, ami meg is jelent a Rózsa lugas kötetben. Majd 1936-ban egy önálló kötetre is futotta. Utána sokáig nem kerekedtek verssé a sorok, a megélhetésért folytatott harc ’elaltatta a múzsát. Most újra tollat ragadt Pista bácsi, rímeit, rigmusait elsősorban saját maga szórakoztatására írja, de ki az a költői lélek, áki ne örülne ha másoknak is örömet szerezhet gondolataival. A múlt felidézése mellett bizony sok az olyan történés, ami tollhegy végére kívánkozik. Legkedvesebb versét még a magány ihlette: Ma még élünk, vagyunk/ működik az agyunk. / Így telnék a napök, / vagyunk mint a rábök. / Várjuk a holnapot? / Kívánunk jó napot! / Nincsen apám, anyáin, / nem jo ez a magány. — hangzik •l versből vett idézet. A fájdalom arra figyelmeztet, hogy a szervezetben valahol valamilyen kóros folyamat következett be. A fájdalmat, mint tünetet lehet és kell is csillapítani. Sok kiváló gyógyszer áll rendelkezésünkre erre a célra. Mielőtt azonban ezek után nyúlnánk, tisztázni kell a fájdalom eredetét, a fájdalmat kiváltó betegséget vagy elváltozást. Ez az orvosok feladata. Fejfájáskor Antineuralgi- ca, Salvador, Qvarelin, Ke- falgin, esetleg Kalmopyrin, Algopyrin, Demalgon, Barbaráid jöhet szóba, az októl függően. Izületi és izomfájdalmaknál, sérüléseknél jók lehetnek a Demalgon, Pro- bon és különböző fájdalom- csillapító porok is. A hasban jelentkező görcsös fájdalmakat a görcsoldók szüntetik. Ilyenek a No-Spa, Proparin, Hallidor, Papaverin, Neope- pulsan. A fenti felsorolás korántsem teljes, hiszen a gyógyszergyártás fejlődésével számos, újabbnál újabb lehetőség is kínálkozik. Fontos, hogy mindenki kérje ki orvosa tanácsát gyógyszerszedés előtt. EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 11 fapolcai Zoltán * i
