Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-06 / 209. szám
1991. szeptember 6., péntek HATTER Kelet-Magyarország Bevétel a reklámszatyorban Hiányt pótol az Alabárdos Nyíregyháza (KM — Kova ts Dénes) — Sajnos, az egyre gyakoribb lopások, betörések, sőt, fegyveres rablások sem jelentenek figyelmeztetést embertársaink, vállalat- és intézményvezetőink számára. A romló köz- biztonság, és a növekvő veszélyeztetettség ellenére is nagy értékek maradnak a gépkocsikban, lakásokban, állnak felügyelet nélkül az üzemek udvarán. Felalánlott lehetősig Nemegyszer fiatal eladólányokkal küldi a boltvezető a,# bevételt a postára, reklám- szatyorban (!), nem megfelelően védik a pénzintézeteket sem. Jó példa erre a legutóbbi nyíregyházi postarablás. De jó néhány vállalatnál évi több száz ezer, vagy millió forint értékű holmi tűnik el nyomtalanul... Pedig lehetne védekezni, bár pénzbe kerül. Igaz, közel sem annyiba, mint amennyi az esetleges kár értéke. Egyre-másra hallunk olyan szervezetekről, amelyek a vagyonvédelem lehetőségeit ajánlják fel. Joggal, mindennapjaink jelenségeihez igazodva. Akár hiánypótló szolgáltatásnak is nevezhetjük azt a munkát, melyet például a nyíregyházi Alabárdos GMK tagjai folytatnak. Pénzszállítmányok, értékek fegyveres kísérete, fegyveres biztonsági szolgálat, vagyonvédelem, személyi védelem, céginformáció — csupán ízelítőül néhány terület, amelyen otthonosan mozognak a katonaviselt férfiak, akik között volt rendőröket és hivatásos katonákat is találunk, ők szakmai tapasztalataikat jól tudják hasznosítani. Tevékenyen részt vettek a pápalátogatás biztonsági feladatainak ellátásában is, számos pénzintézet fegyveres őrizetét látják el. A rendőrséggel jó a kapcsolatuk, nem vetélytársként állnak szemben egymással, hanem közös célért dolgoznak. Kétszer is meggandolja A fegyveres őröknek egyre nagyobb szerep jut a posták, bankok védelmében, hiszen jelenlétük tudatában a bűnöző kétszer is meggondolja. meg merje-e kockáztatni (például) a bankrablást. Igaz, ez egyben veszély- forrás is az őr számára, hiszen támadás esetén ö az első célpont. Ezért nem szabad nagyfiúskodásnak tekinteni, bogy — a rendőrség kérésének megfelelően — jól láthatóan hordják fegyverüket. Veszély esetén használniuk is kell (és lehet), ezért rendszeres kiképzéseken vesznek részt. Az őrzésvédelem hatékonyságát néhány vállalat is igazolni tudja, ahol tevékenységük eredményeként megszűntek a nagyértékű lopások. Megéri tehát a ráfordítás e téren is, miként az üzletkötések esetében, ahol a beszerzett információk alapján — hiszen gomba módra szaporodnak az álvállalkozások is! — nyugodtabban hajthatjuk álomra fejünket. Megéri a ráfordítást Sztorik, érdekességek? Náluk elsődleges a diszkréció, így a furcsa kéréssel érkezőkről sem adhatnak tájékoztatást. A nagy kérdés csupán az, érzik-e az érintettek a vagyonvédelem szükségességét? Nem legyintenek-e csupán a vezetők, beosztottak: minek az ? Hisz nem sajátjukról, „csak” közös dolgainkról van szó. Nehogy akkor jöjjenek rá, hogy a biztonságérzet megéri a ráfordítást, amikor már késő, megtörtént a baj, a tiagédia. Kállai János K iürült a frigó; se hús, se hal, még avas vaj sem, nemhogy disznózsíradék. Kő- keresőben ereszkedtem mind mélyebbre tenyérnyi konyhánk padlatára; parányi kavics — nem sok —, annyit sem találtam! Ez már a közvetlen szegénység sivataga lenne? — kérdeztem üres fazekaimtól. Csőre töltött figyelemmel lestem a macskanyi- vákolású ajtócsengőt. Távoli tompán nyöszörgőit, de végre megszólalt. A segítségnyújtás zöldségtelt szatyrait hozta magával a felém kunkorodó hangvonal. Tök, répa, uborkák, bab és petrezselyem, és káposzták pöffedő-kerek mosolygása. Királyi mozdulattal — örök szegénylegény! — tettem forralásra lábasnyi vizemet. A biztonság kedvéért bele, a közepébe, a buborékoló gőzölgésbe levélnehezék márványdarabunkat. Már csak a mese rendje miatt is! És aztán sorba: répa, krumpli, petrezselyem, bab, káposzta. .., amíg a bőség-zsákok ontották magukból. Átszelídült hozzám a zsomszéd kanálnyi zsírja s apró galuskákhoz a maréknyi liszt. Gyorscsomagként röppent be egy gyenge csirke! Karikázni kezdett bennem a jókedv a finoman felcsapó párák igézetében. Ügy döntöttem: vacsoráig még kiválthatom zaciba csapott terülj asztalkámat, s aztán hívhatok akár vendégeket is ravaszdi kőlevesemre. Így történt bíz’ ez! És ha nem hiszitek, akkor se járjatok utána! Együnk inkább, ha már megadatott! Vízvonzó városrész Fehérgyarmaton Mint az 1910-es árvíznél is megmutatkozott, a fehér- gyarmati keleti területrész tengerszint feletti magassága miatt „vonzza” a vizet. Alacsony fekvésű, ugyanakkor magas talajvízszintű területen, 370 lakás szennyvize megnyugtató rendezésére szövetkeztek a város képviselő testületének tagjai. Augusztus végén két egyeztető megbeszélést kezdeményezett a polgármesterség. A várhatóan 70 milliós beruházás 60 százalékos állami támogatással valósulhatna meg. Amennyiben az érdekelték 80 százaléka igényli a szennyvízcsatornát — az eddigi derítők nagy mértékben szennyezik a talajt, illetve magas a szippanA zt mondja a rádió riportere, hogy jövőre nem lesz január elseje. No fene — mondom magamban — Gergely pápa óta ilyen még nem volt! Legutóbb néhány száz éve ugyanis ő reformálta meg a kalendáriumot. De mielőtt még beleélném magamat a megdöbbentő ámulatba, a riporter úr tovább fecseg. Ekképpen indokolja, hogy miért nem lesz január elseje: — Kupa Mihály szerint január elsején nem lesz áremelés, forintleértékelés, nemzeti valutánk tovább erősödik. Ahá. Január elseje tehát mégis lesz. Fruzsina nevű hölgyeim, ne sírjatok. Meglesz a névnapotok, hozzá a kőkemény forint. Mondom is a Stohaneknek — még mindig szomszédom az istenadta —, hogy kedvemre való fazon ez a Kupa. Erre a Sto- hi megereszt egy tömör tőmondatot, egy kövér kérdőjellel. — Mirt? — Először is nem mirt, hanem miért. Ne palóckodjon, összefognak a tási költség — így a költség egy telekre számítva nem érné el a 40 ezer forintot. Az OTP kedvezményes feltételek mellett adna hitelt; s a jelenlegi törvények szerint az ÁFA az elkészülés után visz- szaigényelhető lesz. Kedvező esetben tehát 25 ezer forintnyi lesz a valósan erre a célra fordított összeg telkenként. A keleti városrészben kertes házakban élnek az emberek, és szinte mindenkinél vezetékes víz és fürdőszoba léte a jellemző. Sok viszont az idős, nyugdíjas nem ritkán egyedül élő, szerény jövedelmű állampolgár. Az egyeztető megbeszélésen senki nem vitatta a szennyvíz- csatorna megépítésének ha nem muszáj. Másodszor, hát van jobb örömhír annál, hogy nem lesz áremelés január elsején? — Nincs. Hogy nem lesz áremelés január elsején, annak én is végtelenül örülök. De miután január 31 napos, és 1992-ben még további 324 nap van, Kupa úrnak pontosabban kellett volna fogalmazni. Mondta volna azt, hogy 1992- ben egyetlen napon sem lesz áremelés. — Valószínű, hogy ez nem jutott eszébe. Különben is, a statisztikai jelentések szerint a gazdaság stabilizálódik és megállt az észvesztő drágulás. Evidens, hogy nem lesz áremelés. — A statisztika szerint? megelőzésre szükségességét, az anyagiak hiánya viszont több családnál nehezíti a társuláshoz a csatlakozást. A mostani jelentős támogatást pedig kár lenne nem kihasználni. Augusztus végén, szeptember elején aktivisták járnak ház- ról-házra Fehérgyarmat ke leti városrészében, hogy a meggyőzés mellett, az anyagiakra vonatkozóan is ötleteket, segítséget adjanak. Amennyiben elegendő számú csatlakozó lesz, a szennyvíz- csatorna építését majd versenytárgyaláson nyerheti el valamelyik építési vállalkozás. A tervek 'szerint 1992. augusztusában — ha minden jól megy — már ezen városrész lakói is ráköthetnek a központi szennyvízvezetékre. • Szomszéd úr, ha még egy ilyet mond, akkor én magát békaügetésben körbekaca- gom. Hát tudja maga, milyen a statisztika? — Milyen, maga nagyokos? — A statisztika nálunk olyan, mint Gizikén, a lépcsőház szexbombáján a bikini. Mindent megmutat, csak a lényeget nem. Guvad rá a szemem és majdnem felrobbanok, mert nem látom, nem tudom, hogy mit takar az a francos rongydarab. — Szóval maga beleesett a Gizikébe. Hát tudja, mi maga. ..? — Ki ne mondja, mert nyakon öntöm ezzel a kávénak csúfolt fekete zacos lével. 9 E n öntöm nyakon Stoha- neket. Micsoda pimaszság. Rukkolja Gizikét és átlagolja, mint a statisztikai hivatal az inflációt. Kidobtam az ürgét, eközben a riporter újra elverseli, mit mondott Kupa Mihály. Ki figyel oda? Gizikét szeretném látni, bikiniben. Belehozzászólás Tapolcai Zoltán M ásfél óra után végre felállt a beregi város egyik képviselője, hogy ha lehet, a testület ne merüljön túl mélyen a szakmai részletekbe. Egyrészt nem a feladata, másrészt ... Másrészt szó sem volt szakmai részletekről. Csupán arról, hogy az egyik előterjesztésben szereplő hagyományőrzés vajon a Lenin-szobrok koszorúzását jelenti-e még mindig, arról, hogy a (ki)múlt rendszer átkos Télapója legyen újra Mikulás, arról, hogy az óvoda kerítése miért dróttal van odaerősítve? Továbbá hasznos-e. ha az óvónők tanítói diplomát szereznek? Bár az szent- igaz, hogy több esélyük nyílik az elhelyezkedésre, de mekkora veszély gyermekeinkre nézve, ha ezek a pedagógusok már az óvodában is az iskolára akarják őket felkészíteni? „Hadd játszanak, mert nem lesz gyermekkoruk!" Szikrázó vita alakult ki a nyelvtanfolyam kapcsán is miszerint nem szabad senkitől elvenni a jelentkezés lehetőségét, mire a válasz nem lehetett más, hogy nem is vették el senkitől, de a kedves képviselő tud egy ilyen esetről, ám a Fedor Róza ügye már rendeződött, akkor „jaj, bocsánat” nem is szóltam semmit. S még nem is beszéltem a „mi lenne, ha” köz beszólásokról, a képviselői ötletparádéról. Amelyet hallva hátsó sorokban ülő, s a végrehajtásra kárhoztatott „apparátus" csak kapkodta a levegőt. Bár minden hivatal létlényege a tehetetlen, nehezen mozdulás, de ők tudják azt. mi vihető véghez. Szóval kapkodták a levegőt, látva a szomorú jövőt. Hogy meg kell valamit csinálniuk, de megint elfelejtik megmondani nekik, hogy miből. Mindezek után repesve várom azt a pillanatot, amikor a várospolgár beszámoltatja választottját. Például arról, miként bízhatta az oly sokak megélhetését jelentő vállalatot, egy. az adott szóval mit sem törődő vállalkozóra. S a válasz az lesz, hogy „hurrá, a Télapó már Mikulás!” Vásárosnaményi városkép. elek emil felvétele Kommentár Drogdilemma Bojté Gizella S zíntelen arc, üres tekintet, szánalmas árnyak — néha felzaklatják megszokott életünket. A kábítószer-fogyasztó emberek mellett észrevétlenül továbbmegyünk, esetleg arra gondolunk, szégyelljék magukat. Vagy inkább mi szégyelljük? Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, a kábítószerfogyasztók problémája abban jelentkezik, hogy mikor, kik. milyen értékek képviselői a drogosok s nem az, mennyien, mit és hogyan fogyasztanak. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem szociológiai tanszéke végzett egy felmérést a fiatalkorúak börtönében. A Világgazdaság közölte, hogy a megkérdezettek nagy része igen alacsony iskolai végzettségű, rossz szociális körülmény között él, s legtöbbjük intézeti gyerek volt. Hogy miért is szipóznak, szedik a gyógyszert? A válasz: menekülés a problémák elől, és felejteni. Míg az egyetemet, főiskolát végzettek szórakozásból, a jó hangulat kedvéért kábítóznak. E káros szenvedély veszélyét jelzi, hogy jó néhányon többször tettek már öngyilkosstgi kísérletet. Sok alkoholt fogyasztanak, homoszexuális kapcsolatokat létesítenek. A külvilágtól való segítségkérést azonban egy egyszeri vizsgálat, elsősegélynyújtás követi. Működnek drogambulanciák, drogosztályok, de alig van olyan intézmény, ahol a beilleszkedési zavarok, problémák leküzdésében adnak segítséget. A kábítószer-fogyasztók pedig elfogadják a róluk alkotott ítéletet, azonosulnak azzal, hogy ők ilyen rossznak születtek. Indokolt nagyobb figyelem rájuk itt a szűkebb pátriában is. Mivel a megyében egyáltalán nincs külön olyan egészségügyi intézmény vagy osztály, ahol kizárólag a kábítószeresekkel foglalkoznának. 3 Nézőjpon^ Kőleves TÁRCA
