Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-05 / 208. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. szeptember 5., csütörtök Áruért árut I KM kölönlBdósilója, Dajka Béla jeleati Moszkvából Grichisch Károllyal, a moszkvai kereskedelmi képviselet' ’ tanácsosával sikerült beszélgetnem. . — Kérem, vázolja röviden a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét! — Nehéz most erről tiszta képet adni, hiszen a helyzet meglehetősen kaotikus. A Szovjetunió gazdaságának összeomlása sokkal gyorsabban zajlott le, mint ahogy arra számítani lehetett, s éppen ezért nem is lehet most igazán előre prognosztizálni. Idén az eddig exportra megkötött magánjogi szerződések az ezekben meghatározott nagyságrendben már bizonyosan nem fognak realizálódni. A Szovjetunióban tapasztalható termelési visszaesés pedig sokkal inkább kihat a külgazdaságra, mint a belső piacra, az pedig látható, hogv ez utóbbi esetében katasztrofális a helyzet. — Mégis, milyen módon lehet kereskedni a Szovjetunióval? — Az üzletek nagy része barterkereskedelem .keretei között valósul meg. Vagyis árut árura cserélnek. Ezekben az ügyletekben kétségtelenül nagy prioritást élveznek a mező- gazdasági termékek, az élelmiszerek. Előnyt jelent a kereskedelemben a fizetési haladék biztosítása is. Sokszor problémát okoz azonban, hogy a magyar áruért cserébe felajánlott szovjet termékek értékesít- hetők-e a hazai piacon. —■"■Azzal'is számolni kell azonban, hogy a Szovjetuniót alkotó köztársaságok szerepe igencsak erősödik, ezt függetlenségi törekvéseik is jelzik. — Itt — gazdasági szempontból — nemcsak a függetlenségről van szó. Azt is látni kell, hogy az egyes tagköztársaságok a területükön lévő összes termelő- eszközt saját tulajdonukba vették. Most ugyan vitatkoznak egy később létrehozandó gazdasági közösségről, azonban a kereskedelmi kapcsolatok sorsa már korántsem Moszkvában, hanem az egyes köztársaságok szintjén fog eldőlni a jövőben. A devizahiány miatt azonban valószínűleg nem lesz több az exportlehetőség, s továbbra is erősödni fog a termékcserére, a klíringre való törekvés. — Ezek szerint a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség is nyilvánx'aló- an a köztársaságokhoz fűződő kapcsolatok szorosabbá tételére törekszik ... — Már van különmegál- lapodásunk az Orosz Föderációval és Ukrajnával. Pa- rafáltunk egy kereskedelmi egyezményt Kazahsztánnal is, és ezzel kapcsolatban tárgyalásokat folytatunk jelenleg a balti államokkal. Már működik kereskedelmi alkirendeltség Kijevben és Tbilisziben. Hamarosan megnyílik ufai képviseletünk, s szeretnénk alkirendeltséget nyitni AI- ma-Atában, Szverdlovszk- ban, Krasznodár területén. Ez ügyben már egyeztetünk Moldáviával és Belorussziával is. — A minap érdekes kijelentést tett Ivan Szilajev orosz kormányfő: azt mondta, hogy a kialakítandó új gazdasági közösséghez szerinte csatlakozhatnának a volt szocialista országok, így Magyarország is. Mi erről az Ön véleménye? — Szerintem ez nem reális elképzelés sem politikailag sem pedig gazdaságilag. Természetesen ismét ki kell építeni — új alapokon — a gazdasági kapcsolatokat a volt KGST-tagor- szágok között, ennek azonban nem kell szervezeti formát öltenie. Egyelőre még a Szovjetuniót alkotó tagországoknak kellene megegyezniük a gazdasági együttműködésről. Hogy volt? Homo Istvánná, a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet munkaügyekkel foglalkozó kereskedelmi titkára. Nyírbátorban született, s oda járt gimnáziumba is. Szülei Nyírbogá- ton élnek. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főkiküldöttjeként egy éve dolgozik Moszkvában. Vajon o hogyan élte át a puccs napjait? — kérdeztem tőle az irodájában. — Lányom augusztus 20- án született, és éppen a születésnapjára készülődtünk. 19-én felhívtak minket a barátaink Magyarországról, hogy mi van velünk, mert furcsa hírek érkeztek Moszkvából. Mi csodálkoztunk, akkor még nem tudtunk semmit, de alig tettük le a telefont, lakásunk előtt a Lenyinszkij proszpekten is megjelentek a tankok — áramlottak a központ irányába. Mi azonnal telefonáltunk az ügyeletesnek, hogy mit tegyünk, de megnyugtattak minket, hogy egyelőre nincs nagyobb gond. 21-én aztán indultunk dolgozni. A gyereket nem engedtem az óvodába, vittük magunkkal. A barikádok miatt az egyébként 20 perces út most két óráig tartott a lakóhelyünktől a kereskedelmi kirendeltségig. Ott aztán bővebben is tájékoztattak minket az eseményekről, de akkorra már gyanítani lehetett, hogy a puccsisták hatalmának órái meg vannak számlálva. Visszhang Tisztelt Választópolgárok! A Kelet-Magyarország 1991. aug. 30-i számában a Magyar Demokrata Fórum Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselői felhívással fordultak hozzánk, állampolgárokhoz. Felhívásukban — többek között — megállapítják: „A munkahelyek megszüntetése, a munkanélküliség terjedése — mely térségünk legsúlyosabb problémája (G. F.) — a tehetségtelen menedzserek ... piacgazdasághoz való alkalmazkodásuk képteleségével függ össze”. Ezek után már csak arra várunk választ a felhívás aláíróitól, hogy miért bíbelődnek a munkanélküliség kezelésének eszköz- és intézmény- rendszere kialakításával, a szolidaritási alap létrehozásával és annak tervezett növelésével, a gazdasági struktúra átalakításival, a gazdaság élénkítésével stb.? Hisz akkor ezeken a területeken kifejtett erőfeszítések eredménytelenek lesznek, csak tüneti kezeléshez vezetnek, mert a munkanélküliség valódi kiváltó okát nem szüntetik meg. Miért számol a kormány agrárpolitikai koncepciójában az élelmiszergazdasági ágazatban feleslegessé váló mintegy 300 000 emberrel? Mindezek a gondok megoldhatók és elkerülhetők lennének, ha elmozdítanák a jelenlegi menedzsereket!? Vagy mégsem ilyen egyszerűek a kialakult helyzet kiváltó okai és a megoldás? Mindezek ellenére egy megjegyzés: a Mezőgazdasági Szövetség szövetkezeti vezetők és a megyei kárrendezési Hivatal részvételével értekezletet szervezett a kárpótlási törvényből adódó feladatok végrehajtása és az együttműködési lehetőségek tisztázása céljából Tiszavas- váriban 1991. aug. 29-én. Ajánlás került közzétételre a kárpótlási tanácsadás megszervezésére. Gaál Ferenc megyei titkár Mezőgazdasági Szövetség SzwriÉflziv aliMltnyelt Munkanélküliség vagy inflácié Botos Katalii pénzügypolitikánkról Nyíregyháza (KM — G. B.) — A pénzügyi fegyelem katasztrofális az országban, amelyen fokozatosan Javítani akar a kormány és a törvény- hozás — jelentette ki Botos Katalin, a pénz- és tőkepiac fejlesztésével megbízott tárca nélküli miniszter, aki szerdán előadást tartott a pénzintézeti szektor fejlesztésének kérdéseiről a nyíregyházi Tudomány és Technika Házában. Az előadásában, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezete rendezte, a miniszterasszony érvelt a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi pénzügyi politikája mellett, ami a pénzügyi egyensúly és az antiinflációs pénzügypolitika foggal-körömmel való tartására irányul. Két rossz közül — mert jelenleg csak ez az alternatíva — inkább meg kell barátkozni a munkanélküliséggel, mint elengedni az inflációt — mondta sajnálkozva, de meggyőződéssel a neves közgazdászból lett politikus. Konzervatív gyüeöicotermesztis Nagykálló (KM — G. B.) — Az almatermesztés jövőjéről tartottak tanácskozást a megye kertész szakemberei részére szerdán Nagykálló- ban a Nyírség Mg Tsz. gyümölcsösében, ahol a résztvevők megtekinthették a ma még nemcsak a megyében, de az országban is kuriózumnak számító szuperén ten- zív aLmaültetvényeket. Az előadások sorát Timon Béla egyetemi tanár, az FM tanácsadó testületének szóvivője nyitotta meg. Szerinte a gyümölcstermesztés vonalán igen konzervatívak vagyunk, de lépnünk kell Európa után és próbálkozni kell a legújabb termesztési technológiák meghonosításával. Ezt követően olyan témákról hallhatott értékes, de egyelőre még olykor meghökkentő gondolatokat az összegyűlt, mintegy száz szakember, mint „Európa aknatermesztése a kilencvenes években”, valamint „Magyarország esélyei és lehetőségei.” A természetközeli gyümölcs- termesztésről és a jövő almafajtáiról is beszélt az egyik rendező, az Europlant Vegyes Vállalat cégvezetője, Méhes Vilmos. Az alkalmazkodó növényvédelem kérdéseit Sipos László, a Ciba-Ge- igy nyíregyházi szakmérnöke érintette. Lakat a vészkijáraton HAMLET, ÉSZAK-KAROLINA: Képünk, az Imperial Food Products helyi üzemének vészkijáratáról készült, amelyet a tolvajok elleni védekezésként lelakatoltak. így az üzemben történt robbanás után a dolgozók nem tudtak időben kimenekülni a lángoló üzemcsarnokból. A szerencsétlenség következtében 24 ember vesztette életét az élelmiszergyárban. Lassan halad a kárpótlás Hogyan látja Kávássy Sándor? Budapest (KM — Kovács Éva) — Mondják, lassan halad a kárpótlás ügye, az érdeklődés jóval kisebb a vártnál. Pedig előkészítésben, beharangozásban egyáltalán nem volt hiány. Hogyan látja a helyzetet dr. Kávássy Sándor, a Kisgazdapárt megyei elnöke, a párt országos elnökhelyettese? — A legjobbkor kérdez, épp ma került kezembe a megyei pártfőügyész levele. Ebben szó szerint az áll: „A földhivatalok, valamint a kárrendezési hivatal dolgozói mindent elkövetnek azért, hogy a föld-visszaigénylőket elkedvetlenítsék. Teszik ezt oly módon, hogy helyrajzi számot követelnek az ügyféltől. holott a név- és tárgymutatóból ezt nekik kellene előkeresniük.” Így aztán nem csoda, ha valóban a vártnál kevesebben kérik vissza földjüket. A levélben még az is benne van, hogy sok volna felsorolni a hivatal padkázásait, melyekkel elriasztja az embereket. Megyei pártfőügyészünk azt is javasolja, jelöljön ki a kormány kormánybiztosokat. akiknek az ügyben illetékes hivatalok felügyelete lenne a dolga, s hozzájuk a károsultak is bizalommal fordulhatnának. Ez a jelentés szerintem megfelel a valóságnak, hitelt adott a benne foglaltaknak. Már csak azért is, mert engem, mint a párt megyei elnökét, országos alelnökét, hasonló gondokkal sokan felkeresnek. Ügy látom, a tsz-elnökök jó részét hatalmába kerítette az önzés, a legrosszabb, legtávolabbi földeket kínálják a visszaigénylőknek. — Mit lehet akkor tenni? — Olyan embereket keresni, akik ezt az ügyet komolyan veszik. Ugyanakkor felhívni az tsz-elnökök figyelmét, ne fokozzák a feszültséget, igyekezzenek segíteni az embereken. Az az érzésem, a tsz-elnökök azt hiszik, hazánkban semmi nem történt, nincs semmiféle változás. Pedig rövidesen rá fognak jönni, hogy nincs erről szó. — A földet visszaigénylők csekély számát az is magya- rázzg, hogy a műveléshez szükséges gépek, eszközök rengeteg pénzbe kerülnek. Márpedig az embereknek csak ritkán van ennyi pénzük. A Független Kisgazda- párt nemrég ehhez ígért kölcsönöket, bankokat. — Ezt Torgyán József ígérte, erről ő tudna beszélni. Amit én elmondhatok, az az. hogy pártunk megyei választmánya már 1989. április )A~én határozottan állást foglalt abban, hogy akik kérik, kapják meg földjüket, a termelőszövetkezetek pedig alakuljanak át szolgáltató vállalatokká, s minden lehetséges módon segítsék az önállósodni szándékozó új gazdákat. Ebben a vissza nem térítendő kölcsönök, adókedvezmények egyaránt szerepelnek. Sajnos azóta sem történt semmi. — Mikorra fog? — Nem tudom. Én a pártban a tudomány, a kultúra, az oktaás kérdéseivel foglalkozom. Az igazi kisgazdatörekvéseket azonban teljes szívvel támogatom. Sájnos, nem egészen a mi elképzeléseink szerint mennek a dolgok. Talán az új vezetés tud majd tenni valamit, hogy pontosan mit, azt ma még nem tudom. Számomra azonban lelkiismereti kérdés, hogy a falu, a mezőgazdaság érdeke ne csorbuljon. Épp ezért változatlanul kitartok amellett, amit annak idején a választóknak ígértem. Cigány vezetők a Romák szervezkedéséről Gránátözön Szentlászlón Mesic nem vonul vissza Nyíregyháza (KM — B. E.) — Több szabolcs-szatmár-be- regi településen folytatott tárgyalásokat az elmúlt na- . pókban Nádai Gyula, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének országos elnöke és Lakatos István általános elnökhelyettes a cigányság nemzetiségi érdekvédelmének érvényesüléséről, illetve az önkormányzatok, a nem cigány és a cigány lakosság együttéléséről. Megelégedéssel adta közre azt a tapasztalatát, amely szerint — annak ellenére, hogy ez az országrész jutott a leghátrányosabb helyzetbe, itt van a legtöbb munka- nélküli és itt nagyon rossz körülmények között élnek a cigányok — sok helyen sikerült az önkormányzatoknak és a cigányság vezetőinek a megfelelő hangnemet egymáshoz megtalálniuk, jó az együttműködés. Vannak olyan önkormányzati vezetők, akik a döntések előtt kikérik a cigányok véleményét. Országosan is jónak értékelte és kiemelte Nyírbátort, Mezőla- dányt, Ramocsaházát, Deme- csert, Székelyt, Kisvárdát és környékét, ahol megfelelően alakul a cigányság, mint nemzeti etnikai kisebbség együttélése. Felhatalmazta az elnökség és a választmány a vezetőket annak nyilvánosságra hozatalára, hogy furcsának találják, miért épp itt kezdi meg a Roma Parlament a petíciók aláíratását, amellyel a cigányság megosztását és széthúzását, a nem cigányok és cigányok egymás ellen fordítását érhetik el. Belgrád (MTI) — Szerda reggel tovább folytatódtak a horvátországi összecsapások, Szentlászó környékén újabb harcok voltak, a magyarok lakta szlavóniai falura több tucat gránát hullott. Harcok voltak Nyugat-Szlavón iában is, Pakrac közelében. Nova Gradiskánál. Stipe Mesic szövetségi elnök — aki kedden békefelhí- vást intézett a harcoló felekhez — a Vjesnik című lapnak adott nyilatkozatában leszögezte: most, amikor Európának a tárgyalóasztalhoz kell ülnie, nem lenne megfelelő, ha visszavonulna az elnöki tisztségből.
