Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-05 / 208. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. szeptember 5., csütörtök Áruért árut I KM kölönlBdósilója, Dajka Béla jeleati Moszkvából Grichisch Károllyal, a moszkvai kereskedelmi képviselet' ’ tanácsosával si­került beszélgetnem. . — Kérem, vázolja rövi­den a szovjet—magyar gaz­dasági kapcsolatok jelenle­gi helyzetét! — Nehéz most erről tisz­ta képet adni, hiszen a helyzet meglehetősen kaoti­kus. A Szovjetunió gazda­ságának összeomlása sok­kal gyorsabban zajlott le, mint ahogy arra számítani lehetett, s éppen ezért nem is lehet most igazán előre prognosztizálni. Idén az ed­dig exportra megkötött ma­gánjogi szerződések az ezekben meghatározott nagyságrendben már bizo­nyosan nem fognak reali­zálódni. A Szovjetunióban tapasztalható termelési visszaesés pedig sokkal in­kább kihat a külgazdaság­ra, mint a belső piacra, az pedig látható, hogv ez utóbbi esetében katasztro­fális a helyzet. — Mégis, milyen módon lehet kereskedni a Szovjet­unióval? — Az üzletek nagy része barterkereskedelem .kere­tei között valósul meg. Vagyis árut árura cserél­nek. Ezekben az ügyletek­ben kétségtelenül nagy pri­oritást élveznek a mező- gazdasági termékek, az élel­miszerek. Előnyt jelent a kereskedelemben a fizeté­si haladék biztosítása is. Sokszor problémát okoz azonban, hogy a magyar áruért cserébe felajánlott szovjet termékek értékesít- hetők-e a hazai piacon. —■"■Azzal'is számolni kell azonban, hogy a Szovjet­uniót alkotó köztársaságok szerepe igencsak erősödik, ezt függetlenségi törekvése­ik is jelzik. — Itt — gazdasági szem­pontból — nemcsak a füg­getlenségről van szó. Azt is látni kell, hogy az egyes tagköztársaságok a terüle­tükön lévő összes termelő- eszközt saját tulajdonukba vették. Most ugyan vitat­koznak egy később létreho­zandó gazdasági közösség­ről, azonban a kereskedel­mi kapcsolatok sorsa már korántsem Moszkvában, ha­nem az egyes köztársasá­gok szintjén fog eldőlni a jövőben. A devizahiány miatt azonban valószínűleg nem lesz több az exportle­hetőség, s továbbra is erő­södni fog a termékcserére, a klíringre való törekvés. — Ezek szerint a moszk­vai magyar kereskedelmi kirendeltség is nyilvánx'aló- an a köztársaságokhoz fű­ződő kapcsolatok szorosab­bá tételére törekszik ... — Már van különmegál- lapodásunk az Orosz Föde­rációval és Ukrajnával. Pa- rafáltunk egy kereskedel­mi egyezményt Kazahsztán­nal is, és ezzel kapcsolat­ban tárgyalásokat folyta­tunk jelenleg a balti álla­mokkal. Már működik ke­reskedelmi alkirendeltség Kijevben és Tbilisziben. Hamarosan megnyílik ufai képviseletünk, s szeretnénk alkirendeltséget nyitni AI- ma-Atában, Szverdlovszk- ban, Krasznodár területén. Ez ügyben már egyeztetünk Moldáviával és Belorussziá­val is. — A minap érdekes ki­jelentést tett Ivan Szilajev orosz kormányfő: azt mond­ta, hogy a kialakítandó új gazdasági közösséghez sze­rinte csatlakozhatnának a volt szocialista országok, így Magyarország is. Mi er­ről az Ön véleménye? — Szerintem ez nem reá­lis elképzelés sem politikai­lag sem pedig gazdasági­lag. Természetesen ismét ki kell építeni — új alapo­kon — a gazdasági kapcso­latokat a volt KGST-tagor- szágok között, ennek azon­ban nem kell szervezeti formát öltenie. Egyelőre még a Szovjetuniót alkotó tagországoknak kellene megegyezniük a gazdasági együttműködésről. Hogy volt? Homo Istvánná, a moszk­vai magyar kereskedelmi képviselet munkaügyekkel foglalkozó kereskedelmi titkára. Nyírbátorban szü­letett, s oda járt gimnázi­umba is. Szülei Nyírbogá- ton élnek. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumának főkiküldött­jeként egy éve dolgozik Moszkvában. Vajon o ho­gyan élte át a puccs nap­jait? — kérdeztem tőle az irodájában. — Lányom augusztus 20- án született, és éppen a szü­letésnapjára készülődtünk. 19-én felhívtak minket a barátaink Magyarországról, hogy mi van velünk, mert furcsa hírek érkeztek Moszkvából. Mi csodálkoz­tunk, akkor még nem tud­tunk semmit, de alig tettük le a telefont, lakásunk előtt a Lenyinszkij proszpekten is megjelentek a tankok — áramlottak a központ irá­nyába. Mi azonnal telefo­náltunk az ügyeletesnek, hogy mit tegyünk, de meg­nyugtattak minket, hogy egyelőre nincs nagyobb gond. 21-én aztán indul­tunk dolgozni. A gyere­ket nem engedtem az óvo­dába, vittük magunkkal. A barikádok miatt az egyéb­ként 20 perces út most két óráig tartott a lakóhelyünk­től a kereskedelmi kiren­deltségig. Ott aztán bőveb­ben is tájékoztattak min­ket az eseményekről, de akkorra már gyanítani le­hetett, hogy a puccsisták hatalmának órái meg van­nak számlálva. Visszhang Tisztelt Választópolgárok! A Kelet-Magyarország 1991. aug. 30-i számában a Ma­gyar Demokrata Fórum Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselői fel­hívással fordultak hozzánk, állampolgárokhoz. Felhívá­sukban — többek között — megállapítják: „A munkahe­lyek megszüntetése, a mun­kanélküliség terjedése — mely térségünk legsúlyosabb problémája (G. F.) — a te­hetségtelen menedzserek ... piacgazdasághoz való alkal­mazkodásuk képteleségével függ össze”. Ezek után már csak arra vá­runk választ a felhívás alá­íróitól, hogy miért bíbelődnek a munkanélküliség kezelésé­nek eszköz- és intézmény- rendszere kialakításával, a szolidaritási alap létrehozásá­val és annak tervezett növe­lésével, a gazdasági struktúra átalakításival, a gazdaság élénkítésével stb.? Hisz akkor ezeken a területeken kifejtett erőfeszítések eredménytele­nek lesznek, csak tüneti ke­zeléshez vezetnek, mert a munkanélküliség valódi ki­váltó okát nem szüntetik meg. Miért számol a kormány agrárpolitikai koncepciójá­ban az élelmiszergazdasági ágazatban feleslegessé váló mintegy 300 000 emberrel? Mindezek a gondok megold­hatók és elkerülhetők lenné­nek, ha elmozdítanák a je­lenlegi menedzsereket!? Vagy mégsem ilyen egyszerűek a kialakult helyzet kiváltó okai és a megoldás? Mindezek ellenére egy megjegyzés: a Mezőgazdasági Szövetség szövetkezeti veze­tők és a megyei kárrendezési Hivatal részvételével érte­kezletet szervezett a kárpót­lási törvényből adódó felada­tok végrehajtása és az együttműködési lehetőségek tisztázása céljából Tiszavas- váriban 1991. aug. 29-én. Ajánlás került közzétételre a kárpótlási tanácsadás meg­szervezésére. Gaál Ferenc megyei titkár Mezőgazdasági Szövetség SzwriÉflziv aliMltnyelt Munkanélküliség vagy inflácié Botos Katalii pénzügypolitikánkról Nyíregyháza (KM — G. B.) — A pénzügyi fegyelem ka­tasztrofális az országban, amelyen fokozatosan Javítani akar a kormány és a törvény- hozás — jelentette ki Botos Katalin, a pénz- és tőkepiac fejlesztésével megbízott tár­ca nélküli miniszter, aki szer­dán előadást tartott a pénz­intézeti szektor fejlesztésének kérdéseiről a nyíregyházi Tu­domány és Technika Házá­ban. Az előadásában, amelyet a Magyar Közgazdasági Társa­ság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezete rendezte, a miniszterasszony érvelt a Magyar Nemzeti Bank jelen­legi pénzügyi politikája mel­lett, ami a pénzügyi egyen­súly és az antiinflációs pénz­ügypolitika foggal-körömmel való tartására irányul. Két rossz közül — mert jelenleg csak ez az alternatíva — in­kább meg kell barátkozni a munkanélküliséggel, mint el­engedni az inflációt — mond­ta sajnálkozva, de meggyőző­déssel a neves közgazdászból lett politikus. Konzervatív gyüeöicotermesztis Nagykálló (KM — G. B.) — Az almatermesztés jövő­jéről tartottak tanácskozást a megye kertész szakemberei részére szerdán Nagykálló- ban a Nyírség Mg Tsz. gyü­mölcsösében, ahol a résztve­vők megtekinthették a ma még nemcsak a megyében, de az országban is kurió­zumnak számító szuperén ten- zív aLmaültetvényeket. Az előadások sorát Timon Béla egyetemi tanár, az FM tanácsadó testületének szóvi­vője nyitotta meg. Szerinte a gyümölcster­mesztés vonalán igen kon­zervatívak vagyunk, de lép­nünk kell Európa után és próbálkozni kell a legújabb termesztési technológiák meghonosításával. Ezt követően olyan témák­ról hallhatott értékes, de egyelőre még olykor meghök­kentő gondolatokat az össze­gyűlt, mintegy száz szakem­ber, mint „Európa aknater­mesztése a kilencvenes évek­ben”, valamint „Magyaror­szág esélyei és lehetőségei.” A természetközeli gyümölcs- termesztésről és a jövő al­mafajtáiról is beszélt az egyik rendező, az Europlant Vegyes Vállalat cégvezetője, Méhes Vilmos. Az alkalmaz­kodó növényvédelem kérdé­seit Sipos László, a Ciba-Ge- igy nyíregyházi szakmérnö­ke érintette. Lakat a vészkijáraton HAMLET, ÉSZAK-KAROLINA: Képünk, az Imperial Food Products helyi üzemének vészkijáratáról készült, amelyet a tolvajok elleni védekezésként lelakatoltak. így az üzem­ben történt robbanás után a dolgozók nem tudtak időben kimenekülni a lángoló üzemcsarnokból. A szerencsétlenség következtében 24 ember vesztette életét az élelmiszergyár­ban. Lassan halad a kárpótlás Hogyan látja Kávássy Sándor? Budapest (KM — Kovács Éva) — Mondják, lassan ha­lad a kárpótlás ügye, az ér­deklődés jóval kisebb a várt­nál. Pedig előkészítésben, beharangozásban egyáltalán nem volt hiány. Hogyan lát­ja a helyzetet dr. Kávássy Sándor, a Kisgazdapárt me­gyei elnöke, a párt országos elnökhelyettese? — A legjobbkor kérdez, épp ma került kezembe a megyei pártfőügyész levele. Ebben szó szerint az áll: „A földhivatalok, valamint a kárrendezési hivatal dolgozói mindent elkövetnek azért, hogy a föld-visszaigénylőket elkedvetlenítsék. Teszik ezt oly módon, hogy helyrajzi számot követelnek az ügyfél­től. holott a név- és tárgy­mutatóból ezt nekik kellene előkeresniük.” Így aztán nem csoda, ha valóban a vártnál kevesebben kérik vissza föld­jüket. A levélben még az is benne van, hogy sok volna felsorolni a hivatal padkázá­sait, melyekkel elriasztja az embereket. Megyei pártfő­ügyészünk azt is javasolja, jelöljön ki a kormány kor­mánybiztosokat. akiknek az ügyben illetékes hivatalok felügyelete lenne a dolga, s hozzájuk a károsultak is bi­zalommal fordulhatnának. Ez a jelentés szerintem megfe­lel a valóságnak, hitelt adott a benne foglaltaknak. Már csak azért is, mert en­gem, mint a párt megyei el­nökét, országos alelnökét, hasonló gondokkal sokan felkeresnek. Ügy látom, a tsz-elnökök jó részét hatal­mába kerítette az önzés, a legrosszabb, legtávolabbi földeket kínálják a vissza­igénylőknek. — Mit lehet akkor tenni? — Olyan embereket keres­ni, akik ezt az ügyet komo­lyan veszik. Ugyanakkor fel­hívni az tsz-elnökök figyel­mét, ne fokozzák a feszült­séget, igyekezzenek segíteni az embereken. Az az érzé­sem, a tsz-elnökök azt hi­szik, hazánkban semmi nem történt, nincs semmiféle vál­tozás. Pedig rövidesen rá fognak jönni, hogy nincs er­ről szó. — A földet visszaigénylők csekély számát az is magya- rázzg, hogy a műveléshez szükséges gépek, eszközök rengeteg pénzbe kerülnek. Márpedig az embereknek csak ritkán van ennyi pén­zük. A Független Kisgazda- párt nemrég ehhez ígért kölcsönöket, bankokat. — Ezt Torgyán József ígérte, erről ő tudna beszél­ni. Amit én elmondhatok, az az. hogy pártunk megyei vá­lasztmánya már 1989. ápri­lis )A~én határozottan állást foglalt abban, hogy akik ké­rik, kapják meg földjüket, a termelőszövetkezetek pedig alakuljanak át szolgáltató vállalatokká, s minden le­hetséges módon segítsék az önállósodni szándékozó új gazdákat. Ebben a vissza nem térítendő kölcsönök, adókedvezmények egyaránt szerepelnek. Sajnos azóta sem történt semmi. — Mikorra fog? — Nem tudom. Én a párt­ban a tudomány, a kultúra, az oktaás kérdéseivel foglal­kozom. Az igazi kisgazda­törekvéseket azonban teljes szívvel támogatom. Sájnos, nem egészen a mi elképzelé­seink szerint mennek a dol­gok. Talán az új vezetés tud majd tenni valamit, hogy pontosan mit, azt ma még nem tudom. Számomra azon­ban lelkiismereti kérdés, hogy a falu, a mezőgazdaság érdeke ne csorbuljon. Épp ezért változatlanul kitartok amellett, amit annak idején a választóknak ígértem. Cigány vezetők a Romák szervezkedéséről Gránátözön Szentlászlón Mesic nem vonul vissza Nyíregyháza (KM — B. E.) — Több szabolcs-szatmár-be- regi településen folytatott tárgyalásokat az elmúlt na- . pókban Nádai Gyula, a Ma­gyarországi Cigányok Demok­ratikus Szövetségének orszá­gos elnöke és Lakatos István általános elnökhelyettes a ci­gányság nemzetiségi érdekvé­delmének érvényesüléséről, illetve az önkormányzatok, a nem cigány és a cigány la­kosság együttéléséről. Megelégedéssel adta közre azt a tapasztalatát, amely szerint — annak ellenére, hogy ez az országrész jutott a leghátrányosabb helyzetbe, itt van a legtöbb munka- nélküli és itt nagyon rossz körülmények között élnek a cigányok — sok helyen sike­rült az önkormányzatoknak és a cigányság vezetőinek a megfelelő hangnemet egy­máshoz megtalálniuk, jó az együttműködés. Vannak olyan önkormányzati vezetők, akik a döntések előtt kikérik a cigányok véleményét. Or­szágosan is jónak értékelte és kiemelte Nyírbátort, Mezőla- dányt, Ramocsaházát, Deme- csert, Székelyt, Kisvárdát és környékét, ahol megfelelően alakul a cigányság, mint nemzeti etnikai kisebbség együttélése. Felhatalmazta az elnökség és a választmány a vezetőket annak nyilvánosságra hoza­talára, hogy furcsának talál­ják, miért épp itt kezdi meg a Roma Parlament a petíci­ók aláíratását, amellyel a ci­gányság megosztását és szét­húzását, a nem cigányok és cigányok egymás ellen fordí­tását érhetik el. Belgrád (MTI) — Szerda reggel tovább folytatódtak a horvátországi összecsapások, Szentlászó környékén újabb harcok voltak, a magyarok lakta szlavóniai falura több tucat gránát hullott. Harcok voltak Nyugat-Szlavón iában is, Pakrac közelében. Nova Gradiskánál. Stipe Mesic szövetségi el­nök — aki kedden békefelhí- vást intézett a harcoló fe­lekhez — a Vjesnik című lapnak adott nyilatkozatában leszögezte: most, amikor Európának a tárgyalóasztal­hoz kell ülnie, nem lenne megfelelő, ha visszavonulna az elnöki tisztségből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom