Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-04 / 207. szám

1991. szeptember 4., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Takarékos adóív Szénfeketére égett a tarló agusztus huszonhetedikén Szabolcsveresmart és Kékese kö­zött. Elpusztult a talajban sok rovar és bogár, a fojtón gomolygó sűrű füst megsöté­títette a levegőt, a korúm bepernyézte a környező fák, bokrok leveleit. Vajon ninc3 más megoldás? balAzs attila felvétele Adóív- és fizetési értesítést 'kaptam augusztus huszon­nyolcad ikán a nyíregyházi megyei-városi önkormány­zattól. Ez egy nagy papíros, különféle hasábokra feloszt­va, az első hasábban az „Adók és adójellegű kötele­zettségek” cím alatt április­hoz majdnem tízezer forintos összeg volt beírva, néhány sorral arrébb a .bírságok, pótlékok” címszó alatt ezer­ötszáz forint. Rettenetesen meglepődtem és keresni kezdtem a papíroson, hogy milyen fizetési kötelezett­séget nem teljesítettem, vagy milyen adómat nem fizet­tem be, miért bírságoltak meg — ám sehol se találtam rá magyarázatot. — Nem volt kódszám, mint az OTP átutalásoknál, ami feleletet adna, sem rövidítés ... Az­tán azrt olvastam: „Az adóív az adóhatóságnál nyilvántar­tott valamennyi adó és adók módjára behajtandó köztar­tozási fizetési kötelezettsége­ket tartalmazza jogcím sze­rinti bontásban. Határozat­nak minősül, ellene 15 napon belül lehet fellebezni. „Mivel ilyen részletesen felvilágo­sítottak, kivettem egy nap szabadságot, elmentem az ügyfélszolgálathoz, ahol azonban olyan sokan álltak — többen ilyen problémá­val —, hogy úgy sem kerül­tem volna sorra. Ezek sze­rint személyesen újra ei kell mennem, hogy valaki meg­magyarázza, minek a fizeté­sét követelik tőlem ilyen ti­tokzatos formában. Morauszki Mihály Nyíregyháza, Kinizsi u. 30. sz. Zárva Nyíregyházán a Jósa And­rás Megyei Kórház főbejára­ta előtt van egy nyilvános illemhelyiség. Amikor oda­építették, „üzemelt” is egy darabig, sokkal tisztább és higiénikusabb volt a kör­nyék, majdnem olyan, mint ami egy egészségügyi intéz­mény szomszédságúban il­lik. Amióta azonban állan­dóan zárva van, a látogatók, a közeli buszmegállókban várakozó emberek szüksé­gükben a környező bokrok­ban, a kórház kerítésének tö­vében, vagy az ottani épít­kezésen elbújva könnyíteneK magúkon. Tanúja voltam, hogy a pá­palátogatásra autóbusszal érkező külföldiek nagy örömmel megrohamozták az illemhelyet, de amikor rá­jöttek, hogy be van zárva, bosszankodva és csalódottan szétszéledtek, mindenki ott végezte el a dolgát, ahol tud­ta. A kórház egyébként szép kertje is emiatt tele van em­beri ürülékkel, nemcsak gusztustalan, de bizonyosan fertőző is. Nagyon kellene egy intimhelyiség, — az a bosszantó, hogy van is, csak éppen ismeretlen okk mi­att állandóan zárva tart. M. Sándorné Nyíregyháza, Malomkert Keresztek Sóstógyógyfürdőn a tó ke­leti oldalán három, emoer- magasságú fekete vaskereszt magasodik. Állítólag tavaly­előtt három ember belefúlt itt a tóba, és a rokonok állí­tották mementóúl, figyel­meztetőül. Véletlenül sem szeretném megsérteni ke­gyeleti érzésüket, és megbán­tani őket, de úgy vélem, ezek a keresztek nem valók az idegenforgalmi nevezetessé­gű fürdőhelyre. Sokan meg­kérdezték már tőlem, ma­gyarok és külföldiéit is, hogy miért vannak itt ezek a kör­nyezetbe nem il.ő keresztek a tóparton. Sajnos, mind a strandfürdőt, mind a tavat vé­gig lehetne rakni keresztek­kel, annyi tragédia történt már itt. Ezek talán mégsem idevalók, ahol százával üdülnek, tábla úgy is fi­gyelmeztet a veszélyekre régóta. Láposi Árpád Sóstóhegy Gyermeke­met várom Tavaly nyáron mentem férjhez, gyermekemet őszu­tóra várom. Sajnos, munka­helyemen felmondtak, utolsó napom augusztus harminc­egyediké volt, most már munkanélküli vagyok. Sze­retném, ha tájékoz Latnának arról, hogy ilyen esetben megkapom-e a teljes terhes­ségi-gyermekágyi segélyt. mennyi az anyasági segély és a gyermekgondozási díj. Feketéné V. Ilona Mátészalka (A jelenlegi jogszabály szerint a terhességi-gyer­mekágyi segély annak jár százszázalékos mértékben, aki a szülést megelőző két éven belül 270 napon át biz­tosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy a bizto­sítás megszűnését követő 42 napon belül szül, illetve a biztosítás megszűnését köve­tő 42 napon túl táppénz, vagy baleseti táppénz folyó­sításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnéséi köve­tő 28 napon belül szül. Az anyasági segély jelenleg hat­ezer forint, amennyiben a kismama a terhesség ideje alatt legalább négy alkalom­mal volt tanácsadáson és az első vizsgálat a terhesség 20- dik hetén belül történt. A gyermekgondozási díj a ter­hességi-gyermekágyi segély hetvenöt százaléka, a gyer­mekgondozási segély első gyermek után 800 Ft + 3 350 Ft jövedelempótlék — tájékoztatta lapunkat a Me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság.) Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Jogászszemmel Az üzemi baleset Nagy Mihály K. Ottó nyíregyházi olva­sónk esztergályosként üzemi balesetet szenvedett tavaly a munkahelyén. Néhány nap kivételével egy évig volt táp­pénzen, ráadásul munkaké­pességének ötven százalékát végképp elveszítette. A mun­káltató ugyan újra foglalkoz­tatja, de keresete havonta kétezerötszáz forinttal csök­kent, és az időközben végre­hajtott béremelésben sem ré­szesült. Ügy tudja, hogy kere­setveszteségét a munkáltató­nak kötelessége megtéríteni, mert a balesetet végül is a munkahelyi óvó rendszabá­lyok megsértése idézte elő. Feltételezem, hogy a mun­káltató elismerte a felelőssé­gét és levélírónknak a bale­settel kapcsolatosan felme­rült költségeit, kárát, elma­radt jövedelmét a munkába állásig megtérítette. A több­ször módosított 26'1980. (XII. hó 20.) MŰM sz. rendeletnek megfelelően a munkáltató köteles megtéríteni a dolgo­zónak testi épség megsértése esetén az elmaradt jövedel­mét. Elmaradt jövedelemnek minősül a munkaviszony ke­retében és az azon kívül szer­zett pénzbeni és nem pénzbe- ni juttatás. A munkaviszony keretében elmaradt jövede­lem kiszámításánál irányadó a munkajogi átlag. Nem pénzbeni juttatás lehet pl. a munkaruha-juttatás, üzemi étkeztetéshez való hozzájá­rulás. A dolgozónak munkaviszo­nyon kívül is lehet például mellékfoglalkozásból szárma­zó rendszeres jövedelme, sa­ját, vagy más kertjének mű­veléséből származó jövede­lem. Ezen túlmenően a be­tegségéből adódó többletki­adásokat (ilyen a rendszeres fürdő, illetve más gyógyke­zeléssel összefüggő kiadás) is köteles a munkáltató megté­ríteni. Ez a felsorolás azon­ban nem teljes körű, csupán példaszerű. A dolgozó ilyen irányú igé­nyei három évig nem évülnek el, tehát olvasónk esetében még érvényesíthetők. A kö­vetelést a munkáltatónál kell bejelenteni, fel kell sorolni a jogcímeket és meg kell ha­tározni a követelés összegeit, illetve a végösszeget. Részbe­ni, vagy teljed elutasítás ese­tén azonos tartalmú „kérel­met” kell előterjeszteni a munkáltató mellett működő munkaügyi döntőbizottságnál. Ha ott ilyen nem működne, „keresetet” lehet előterjesz­teni a Nyíregyházi Munka­ügyi Bíróságnál, címe: 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Állapotrosszabbodás esetén újabb igényt lehet előterjesz­teni. Előfordulhat például, hogy az üzemi balesetet szen­vedett dolgozó rokkantnyug­díjas les2. Ekkor a nyugdíj és az átlagkereset közti különb­ség megtérítését lehet kérni. Olvasónk átlagának alapja az 1989. évi összkereset. A leve­lében közölt adatok szerint a munkáltatónak bizonyos ösz- szegű járadékot visszamenő­leg tavaly január 1-jéig, és ezt követően is meg kell fi­zetni olvasónk számára. Eh­hez hozzá kell adni az esz­tergályos munkakörben dol­gozóknál bekövetkezett éven­kénti átlagos bérfejlesztés mértékét. Ezt követően a munkáltatónak a béremelés­ből adódó növekedést önként kell teljesítenie. Az «újabb igények elévülési ideje a bekövetkezett válto­zás — esetleg rokkantnyug­díjazás — időpontjától kez­dődik és három évig tart. Az ilyen igényt, illetve kiegészí­tést a munkáltató az öregségi nyugdíj megállapításáig kö­teles folyósítani. Az öregségi nyugdíj alapja -az átlagkere­set, illetve a kiegészítő jára­dékok. Levélírónkat tehát a balesetéből eredően nem ér­heti anyagi hátrány. Kelet-Magyarország Szerkesztői üzenetek Ficsola Árpádné, Nyíregy­háza: A szülési szabadság teljes tartamára, a gyer­mekgondozási 1 szabadság egy évére jár a rendes sza­badság. Ez alap- és pót- szabadságból áll. Ebben az esetben a pótszabadság a munkaviszonyban töltött idő és a gyermekek után járó pótszabadságból tevő­dik össze. Nagy Miklós, Tiszavasvá- ri: A törvény egyértelműen a téesz közgyűlésének dön­tésére bízza, hogy a háztáji gazdálkodás céljaira tagjai­nak földet vagy terményt biztosít. Erről a téesz alap­szabályának kell rendelkez­ni, tehát pontos választ kap­hat, ha megismeri az alap­szabály ez évi közgyűlésén elfogadott, módosító rendel­kezéseit. Takács Józsefné, Kisvár- da: Sajnos, magánforgalmú lakásvásárlásnál a szociál­politikai támogatás nyújtá­sáról szóló rendeletek értel­mében nem adható szociál­politikai kedvezmény. Kiss Mihály, Nyíregyhá­za: önnek a jelenleg érvé­nyes jogszabály szerint minden napra, szombatra és vasárnapra is jár a táppénz. Ha keresőképtelensége üzemi balesetből ered, száz- százalékos táppénz illeti meg. Üzemi baleset az a baleset, amit a biztosított a foglalkozása körében vég­zett munka közben, vagy azzal összefüggésben, mun­kába menet vagy munkából a lakására, szállására me­net szenved el. Rocska Judit, Nyírbátor: Várjuk részletes levelét, s ha lehet, juttassa el cí­münkre az iratok fénymáso­latát is. Villanófényben A Vörös könyv Az állat- és növényfajok kipusztulásának tizenkét fontos okát soroltuk föl az előző részben. Ezeket az oko­kat nemcsak az ember tevé­kenységének köszönhetjük, vannak természetesek is, például a fajok közti ver­sengés (konkurencia). Ha azonban azt nézzük, hogy vé­gül is az ember életmódja miatt szűkültek be az élőhe­lyek, és egyes fajok ezt egy­más rovására bővítik táplá­lékbázisukkal együtt, akkor, mégiscsak fölfedezhetjük az emberi hatást. Így szorult ki eredeti élőhelyéről hazánk­ban a közönséges vadgerle. Az elháziasodás (tenyészet­ben valamilyen célra „házi­asított” fajtársak elterjeszté­se vadon élő rokonaik rová­sára), nem ugyanazt jelenei, mint a kereszteződés, ámbár rokon fogalom. Itt arról van szó, hogy a mesterséges kö­rülmények közt felnevelt ál­latok egészen másként visel­kednek, mint szabadon ne­velkedett fajtársaik, szinte háziállat módjára viszonyul­nak az emberhez. Azt is mondhatjuk, már nem az „igaziak”, más a természe­tük. A ragadozók zsákmá­nyolása normális körülmé­nyek között nem veszélyes. De az ember környezetében élő házi macska vagy az „ur- banizálódó” róka természet- ellenesen nagy számban fennmaradhat az emberek konyhai hulladékán, és ez megbonthatja a fajok egyen­súlyát. A szigeti endimizmus lé­nyegében azt jelenti, hogy az egyes szigeteken bennszü­lött fajok nem fejlesztettek ki védekező szerveket az em­ber, és az általa bevitt növé­nyek. állatok ellen. Ezért könnyű prédák lettek, így pusztult ki pl. kétszáz nö­vényfaj a Hawaii-szigeteken. A betelepítés őshonos fajok létét veszélyezteti, mert az újak agresszív vetélytársak- ká válhatnak. A betegségek (járványok, paraziták) sok­szor nagyobb arányúak a ter­mészetbe történő emberi be­avatkozás miatt, mint ahogy normálisan kellene lenniük. Hazánkban az elmúlt évtize­dekben nagyarányú szilfa­vész tanúi voltunk, a nyolc­vanas évektől pedig a ko- csánytalab tötgypUSztftiásé. A tudományos kutatás, is­kolák, kiállítások, múzeu­mok gyűjtése, az állatkertek gyűjtése egyfelől jó és örven­detes dolog, de valahol ez is veszélyt jelenthet az állat- és növényfajokra. Bizonyára kevesebbet, mint a gyűjtési szenvedély (hobbi), mert az­zal is kárt okozhat az ember, ha kereskedni nem kíván a letépett, védett növények­kel. Gondoljunk a turistákra, akik közül többen emlékként gyűjtenek ritka virágokat, vagy veszik az elefántcson­tot. Végül nagyon nagy ve­szélyt jelent az emberi civi­lizáció legtöbb ártalma. Az emberi zavarás például a zaj, kemikáliák, mezőgazdasági művelés stb. formájában avatkozik be az évezredekig háborítatlanul élő növény- és állatfajok életébe. Válaszol az illetékes Tulajdona van Egv nyíregyházi hölgy három éve elvált férjétől, egyedül neveli a gyerme­keit. Közösen épített laká­sukban a férje maradt. Ol­vasónk most a nyíregyházi önkormányzathoz fordult,' hogy támogassák lakásvá­sárlásában, de kérelmét el­utasították. Másnak miért adnak, neki miért nem? — kérdezte levelében. Kamatmentes kölcsön he­lyi támogatásra nem jogo­sult az az igénylő, akinek, vagy vele együtt lakó há­zastársának (élettársának) tulajdonában az ország te­rületén lakása, vagy két­százezer forint értékű rész­tulajdona van. Ez a kizáró ok abban az esetben is fennáll, ha az igénylő, illetve házastársa az előzőekben említett in- gallanvagyonnal a kérelem elbír/lását megelőzően öt éven belül rendelkezett. Tekintettel arra, hogy ol­vasónk a válás után igé­nyelt tanácsi lakásának le­adása mellett kérte a tá­mogatás megítélését, a Nyíregyháza Megyei Város Tanácsának lakás- és telek- gazdálkodás helyi szabályo­zásáról szóló, többször mó­dosított 6 1989. (IX. 05.) sz. rendelet 9. paragrafusának második és ötödik bekez­dése, valamint a harminca­dik paragrafus j. pontja ér­telmében helyi támogatás­ra nem jogosult — tájékoz­tatta dr. Köteles István, a piolgármesteri hivatal ható­sági ügyosztályának vezető­je. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom