Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-28 / 228. szám

Hasznos piád információk Nyíregyháza (KM) — Or. Ja­közgazdász. Pénzügyi szak gyjtorfatoL **Jö házi Toki u. 1. sz. abK tatja d *■ P«ri_rap h^n egy e*e mű­re. On szerint, de Meg a riimti r a hozzá fűzőit ie­— A Magyar Gazdasági Ka­mara jendszBiébem ernst egy éve arató jogi szsmelytasnfi ala­kú ttunk.. Három attöteii megye.. Szabolcs. Hajdú és Szólnak at- totja a szBwezEtet Léteejötijrnik, Sietve működésűn*. célja. fogy a gazdálkodók, a vákaükazák tevé­kenysége natekanyaoha váijDTi és a rigók hnzetelbb kerülhesse­nek a kamarai sznlgattatásBk- haz, a pád rrtormáDÖktw.. A piacgazdaság Hayes karai ktoan- ritazásáhaz. a gazdaság szsr- teffltiralásának mielciabi kiála- huiásáhaz szereBnen* (hozzájá­rulni sajátos kamarai szólgá'ltátá- samtokaL javastatoifkto. Mum- lőrikri nehezi* sok-sók tnonf- hbn«ijg TeMéhenységüókkef hiányt hs pótaiurik. Részben a kosziak és egyéb szervezetek megszűnése ■mait szükséges a gazdátok) szerveknek a sók új rnfanimáoő. az új szervezetek, vátátazek is raszonánák az ántarmácokiia. a mi közvetítő szerepünkre Az ü tét egy értoen a kaprsóiátppées re vagy hangsüyt feKteűürlk. Több megyei rrendezvényűnk vöt. élénk éróefdődés méHett. Többen a ná renóezMéapuin*. vagy rttarmáciörrik mévén vatták üzleti partnerekké. Sókan szük­ségesnek és jónak rirjják » kánfcat Szerelnénk minél Hőbb tagunk igényét ketogiteni. > Hogyan és hol sdoendl tago­— Munkánk «ránt megtröfl az érdeklődés. Bizonyítja ezt az s. hogy az utóbbi pár ihőmapbart taglétszámunk Ids híján megdu­plázódott. A tagság összetétele jelentősen megváltozott Egyre több részvénytársaság, társulat és magánválalkoző kéri felvéte­lét a kamarába. Az indulásnál egyesek csak a vállalatokat tud­ták kamarai tagnak elképzelni. A tagságért csekély tagdíjat kell fi­zetni. de a tagdíjfizetést me­gyénk nehéz helyzetben lévő gazdákrodó szervezetei is fizetik. Talárt azért is, mert a nehéz helyzetűi való kilábaláshoz mi s tvxzzáfánjihalunk. vagyis a tagdíj valahol megtérül. Nem fotytáhmk reklám-, vagy propa gandákampányt, mégis egyre többen kérik tagfelvételüket. Szeptember 2-án például egy olyan nyíregyházi kft. kérte fel­vételét. amely 80 százalékban osztrák tulajdon. ► —egyént vállalatai, szövet­kezetei, kft-i egyre inkább szeretnének kereskedni a szomszédos országokkal. Törefcvésetet hogyan segíti — A nemzetközi információk közvetítését is fontos feladatunk­nak tartják. Megyénk földr^zi fekvése miatt is együttműködési megátapodást kötöttünk az ung­vári és a szatmárnémeti kamará­val A termékbemutatók meg­rendezését. az árukínálást konk­rétan segítettük és segítjük. Egyik rendezvényünkön az ung­vári gazdasági és kereskedelmi szakemberek mellett kijevi, sőt moszkvai szakemberek is részt vetlek. A szabolcsi gazdálkodó szervek képviselői ezen a ren­dezvényen megsmeikedhettek a szovjetek igényeivel és az is a tudomásukra jutott, hogy a szov­jetek mit tudnak kínálni a sza­bolcsi árukért cserébe. Több megyénkben és szovjet szakem­ber a mi közvetítésünkkel alakí­tott ki személyes kapcsolatot. A román gazdasági kamara illeté­keseivel több témában tárgya­lunk, a lehetőségek biztatóak, de ezekről még nem tudok konkré­tan nyilatkozni. A szomszédos országok mellett természetesen más országokkal is kapcsolato­kat akarunk teremteni. Egy len­gyel szakember például nálunk jelentette be, hogy nagyobb mennyiségű szabolcsi élelmi­szerre lenne lengyel felvevőpiac. Egy világhírű dél-koreai cég áru­kínálatát prospektuson ismertet­tük tagjainkkal. >- A tagszervezetek tagsági díjuk ellenében milyen szol­gáltatásokat kapnak? — Érdekképviseleti tevékeny­ség keretében nyújtott szolgál­tatások, általános gazdasági in­formációk, a jogszabály-előké­szítő és véleményező munkában való részvétel, belföldi és nem­zetközi kapcsolatrendszer által biztosított lehetőségek igénybe vétele. Ezek a legfőbb szolgálta­tásaink. Ez év februárjában be­vezetett szolgáltatásunk értel­mében a kamarai tagok okmány- hitelesítésnél ötven százalék kedvezményt kapnak. Egyéb te­vékenységünk például az import szállítmányok kárszakértése, a devizakárigények érvényesítése. Az ilyen és hasonló speciális igényeket némi térítés ellenében elégítjük ki. Az informálás mellett olykor-olykor tanácsadói szerep­kört is betöltünk. E nehéz gaz­dasági helyzetben, amikor sok termékből túlkínálat van, amikor a keleti piac összeomlott, külö­nösen szükség van minden lé­nyeges .információra. S mi szol­gáltatjuk ezeket az információkat tagjainknak. ► A föld jelentős része ma­gántulajdonba kerül. Az iparban^a kereskedelemben is megkezdődött a reprivati­záció. Ilyen körülmények közt mik lesznek a kamara feladatai? — A privatizáció segítheti a külföldi tőke beáramlását, mi ezért is szorgalmazzuk a liberáli­sabb gazdasági szabályozókat. Szorgalmazzuk a világkiállítás megrendezését és a munkahely­teremtő beruházásokat Is. Segí­teni akarjuk megyénk nehéz helyzetben lévő önkormányzatait is. Tevékenységünket pártoktól függetlenül végezzük. Igazodni akarunk az időszerű feladatok­hoz. A magánvállalkozók, a kis­kereskedők tevékenységéhez is segítséget nyújtunk. Egy példát említek erre. Ez év tavaszán Észak-Olaszországból, a Mode­nái Gazdasági Kamarától láto­gattak meg bennünket olasz gazdasági szakemberek. A mi közvetítésünkkel találkoztak ők egy kisebb nyíregyházi gazdasá­gi munkaközösség vezetőjével. Később üzletet kötöttek, a meg­állapodás értelmében ez év őszétől a nyíregyháziak műanya­got szállítanak az olaszoknak. A Német Gazdasági Kamara buda­pesti kirendeltsége rendszere­sen továbbítja nekünk az ajánla­tait, konkrét leírásokkal, pros- pektusokkal. Mi ezeket az aján­latokat továbbítjuk megyénk gazdálkodó szerveinek, a kama­rai tagoknak. Az ajánlatoknak közvetlenül, vagy közvetve szá­mos kisebb szervezet és magán- vállalkozó is hasznát vette. A politikától gyakorlatilag füg­getlenül zajlik nálunk az élet. Szeptember 20-án például dél­koreai üzletembereket kalauzol­tunk a Zöldérthez. Érdekli őket a magyar élelmiszer. Szeptember legutolsói napjaiban a Bujtosi Szabadidő Csarnokban romániai cégek tartanak termékbemutatót és vásárt. Október végén Zá­honyban közreműködésünkkel a szovjetek rendeznek kirakodóvá­sárt. Novemberben a lengyel Ka­towicében magyar vásár lesz, rakamazi és nyírbogdányi ter­mékkel. Jövőre is gazdag prog­ramot állítunk össze. >- Köszönöm a beszélgetést. A TARTALOMBÓL: Vakáció a halászsassal Liliomfi ma is szerelmes A reménytelenség látomása Politikai környezetszennyezés Megtért és idvezült Homokhegyek alján... (jt nyíregyházi főiskola rajz szakánaf elvégzése Sv. után szülőhelyére, ‘Kisvárdára ment tanítani Szabados István. (Másfélévtized alatt kipró­bálta a képzőművészet, a népművészet több ágazatát. Vonzzák, & grafikai megoldásoki de évek. óta kedvvel műveli a csont- és fafaragást is. „Szeretem az egysze­rűt és a szépet; az egyszerű dóig o fa világon a legnehe- zebbefés legszebbek''— vallja mindezekről. Számára kedves témát jelent a múlt emberének, minden hátraha­gyott emléké, alkotása — amelyekből egyre kevesebb marad az utókorra. Mai mellékletünket Szabados Ist­ván grafikáival illusztráljuk; A GAZDA SZEME... __ renfe^rga1« serafae — használatra a tózas- ség tulajdona! jelző mumsitéSL így tonkátotott ed hogy ebek hamáncadfára mentek az átadás után még csttogó toronyházak. a szépen ápoK park, hogy az igen sok ember által használt vonatainál már ne ts beszéljünk. Nincs ez így jól, tudta mindenki, de a változtatásra már nem futot­ta az Ötletekből Inkább születtek szrgoríta, tató rendszabályok — azok aztán tömegével —. még­sem lett a környezetünk szebb, esztétknsabb, emberibb. A bőrükön tapasztalhatják az etgazdáttanodás minden baját azokban a nyíregyházi lakóhá­zakban, amelyekben a lakások egy részét a némi készpénzzel bürök már megvették. Vannak szép számmal olyan bérpaloták ts. amelyet a jobb sorsa társház­zá engedett vátaL S csodák cso­dája, ahogy a mienk szó lefosz­tott a közös tulajdonról és az enyém, ked, övé vált meghatáro­zóvá. úgy szinte egycsapásra megváttozntt a ház arculata is. Elég, ha körülnézünk Nyíregyhá­zán az Északi kőrút 50., az Arany János utca 10—-26-ig, az Ószőlő utca 103., vagy éppen a kis Jósának mondott, kétemele­tes házakban a gyógyszertári központ környékén. A korábbi elhanyagolt lépcső­házban ma rászólnak a szeme­teidre, függöny díszíti a közös helyiségek ablakait, este kulcsra zárják a bejárati ajtót és a bármi­kor odavetődő idegent mindig. megállítja egy házbeli: kit keres? Mert, ha van úticélja, szívesen látott vendég, ha nincs, akkor keresnivalója sincs, a társashá­zakból ugyanis kitessékelik a hajléktalant, az alkalmilag ott aludni szándékozót. Gazda szeme hizlalja a jószá­got, tartja a mondás, de bátran alkalmazhatjuk ezt a népi böl­csességet az immár közös tulaj­donból társasházzá avanzsált épületekre is. Bizonyára bele­játszik a pénz is: korábban, ha betört az ablak, megcsináltatta az ingatlankezelő, most viszont a lakók zsebét terheli a nem várt kiadás. De kár lenne mindent az anyagi oldalról megközelíteni, mert azt is nyomon követi a Nyír­gesztor Kft., mennyivel másként élnek és gondolkodnak ugyan­azok az emberek ugyanabban a házban, ha annak egy lakását saját tulajdonuknak tarthatják. Nagy ütemben halad a bérla­kások eladása, a korábbi 7500 helyett most körülbelül 5 ezer maradt az önkormányzat tulajdo­nában. S ahogy rákerül a pecsét az adásvételi szerződésre, nagy fogadkozás kezdődik az ott élők részéről: most aztán megmutat­ják, mennyivel más lesz a ház állapota, mint amikor az ingatlan- kezelőtől függött minden! Tart a felbuzdulás két-három hónapig, aztán mintha korábban nem is ugyanazok az emberek kiabáltak volna kígyót-békát a házkezelő­re, ismét felkérik a közös képvi­seletre az egyébként azzal a fel­adattal is létrehozott céget. No persze, attól még semmi nem változik, ha nem X. Y„ ha­nem a Nyírgesztor jár el az adott ház ügyeiben. Hisz a legtöbb baj abból adódik,, hogy a véletlen­szerűen egymás mellé zsúfoló­dott emberek tömege miként tud kulturáltan egymás mellett élni. Úgyanis az utóbbi évek anya­giakban is mérhető egzisztenciá­lis ollójának nyílása magával hozta, hogy a saját fedélre vá­gyók és ahhoz némi pénzzel is rendelkezők kimenekültek a la­kótelepekről és behúzódtak fe­hér falú, barna kerítéses, zöld pázsitos egyenházaikba. S ki maradt? Akinek egyáltalán nem volt pénze és csak álom maradt számára az önálló otthon. Tisz­tes szegénységben, de igénye­sen szeretné élni az életét. S szintén nem mozdultak azok a lumpenek, akik bögrecsárdát nyitnak a lakásukban, igénytele­nek, nem zavarja őket az ól mos szürkeség. A Kun Béla utca 28.- ból egy cigány azért költözött ki, mert képtelen volt a randalírozók közt élni. Hiába van 150 (!) érvé­nyes felmondás a Nyírgesztor igazgatójánál — az ott élők ma­gatartása miatt hozta a kiköltöz­tetésről a határozatot a bíróság —, ha szükséglakás híján képte­len érvényt szerezni a végzés­nek. Marad a szükség, és az ele­mi tolerancia is hiánycikké válik az egymás mellett élésben. _ éleményem szerint 1/ hiába hozzák a jórava­” ló többség érdekében a határozatokat, ha írott malaszt marad a törvény betűje, és an­nak szellemét nem érezzük ön­magunkra nézve kötelezőnek. MGialír kérdések Székelyföld, kapurészlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom